Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

2 1989. március 11., szombat Március 22-én folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1 oldalról.) gyarok jönnek, akiknek tár_ , „odaírni beilleszkedéséhez Fontos változást jelentett, ennek megfelelő utat kell hogy a rövid időre szóló ide iglenes tartózkodási engedélyeket felváltottuk a 6 hónapos ideiglenes tartózkodási, illetőleg ennek lejártával a 2 éves letelepedési célú tartózkodási engedélyek rendszerével. A jövőben azok a menekültek, akik Magyarországon kívánnak maradm, mindjárt letelepedési célú tartózkodási engedélyt kapnak. Akik pedig tartósan itt biztosítanunk. Éppen ezért — anyagi lehetőségeinkhez mérten, emberséges körülKirály Zoltán felszólalása Király Zoltán (Csongrád lőségjelet az ország és a m. 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szer mények között —, rövid (kesztő-riportere, aki elöljáideig maradnának ott a róban utalt arra, hogy a pomenekültek. litika évtizedeken át kireA tárca vezetője szólt kesztette az állampolgároazokról az előnyökről is kat a nemzetiségekkel, a jövőben egyetlen kormány amelyeket az egyezményhez magyarsággal összefüggő se áldozhasson fel magyar való csatlakozás jelent ha- problémák megvitatásából, érdekeket idegen célok olzánk számára- ' Az Erdéllyel kapcsolatos is.... , , ..... mereteket leszűkítették, Mindenekelőtt legalizalja, akadályozva ezzel a vélemagyarság közé. Az alkotmányban is rögzíteni kell az állam kötelességeit a határokon túl élő magyarsággal szemben. Ezt az igényt az vezérli — mondta —, hogy a tárán. akarnak letelepedni és hely- széles körben elismert nem- ményalkotást. zetük rendezett, a két év letelte előtt, akár azonnal megkapják a külföldiek személyi igazolványával, s személyi számmal járó úgynevezett végleges letelepedési engedélyt. Ez lényegében a magyar állampolgárság megszerzése nélkül is a magyar állampolgárokkal ezonos jogokat biztosít, és — természetesen — egyben kötelességeket is jelent számukra. A kormány további tervezett intézkedéseiről Horváth zetközi szerződéshez kapcsolja a menekültekkel foglalkozó mindennemű tevékenységünket. Lehetővé teszi a menekültek helyzetének, jogainak és kötelezettségeinek megnyugtató rendezését, részükre személyi és nemzetközileg elismert utazási okmányok kiállítását. Lehetőségünk nyílik arra, hogy az egyezmény részeseként tájékoztathatjuk a világ közvéleményét a menekültekkel kapcsolatos tényekről és intézkedéseinkről. Végül az eddigieknél A továbbiakban elismeréssel szólt azokról a tiszteVégezetül minimális célkitűzésként nevezte meg: Romániában állítsák viszsza az 1947—48-as iskolaévletre méltó erőfeszítésekről, SmSS^Í óvodáktól^ amelyeket a kormányzat óvodáktól aZ tesz, majd néhány újabb «gye«?meK18keletű problémára hívta fel A felszólalásokra Horváth a figyelmet. így arra, hogy István azzal reagált, hogy a az illegálisan hazánkba ér- kormány hasznosítja majd a kezők fogadása, illetve eset- képviselői észrevételeket, leges visszairányítása még javaslatokat. Az ülés elnöke mindig gondokkal jár. Ezzel határozati javaslatot terfoglalkozni azért is fontos — mondotta —, mert újabb „menekülthullám" várhajesztett elő, amely kimondja: a törvényhozó testület tudomásul veszi a belügytó a romániai iparszerke- miniszter tájékoztatóját, s zet-átalakítás miatt. Elvi jelentőségűnek ítélte, felhívja a kormány figyelmét arra, hogy döntéseinél, elkövetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Minisztertanács a menekültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a meneigénybe gondjaink megoldásához a menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek és intézmények — közöttük elsősorban az ENSZ Menekültügyi FőbiztosságaIstván elmondta- - Az megalapozottabban vehetjük hogy az ÚJ «lkot1mány , ké" tervwtt intézkedéseinél veszí lésekor figyelemmel le- gye figyelembe a parlamengyenek arra: Magyarország- ti vitában elhangzottakat. A nak a nemzet államává kell határozatot egyhangú szalennie. Ne tegyenek egyen- vazással hozta meg a Ház. Megválasztották a házelnököt Ezután Gyuricza László lenszavazatok a következő. ,, . _ . , , - (Veszprém m. 5. vk.), a ház- képpen oszlottak meg: Kihogy dolgozzon ki javaslatot nyos román körök tevékeny- elnök megválasztásának rály Zoltán 7, Pozsgay Imre külteket befogadó állomások nak — segítségét, felállítását. Ezt a menekü- Végezetül a magyar—rolés várható folytatódása te- mán viszonyról fejtette ki a szí szükségessé. A Belügy- kormány álláspontját Horminisztériumban szakértői vátb István: bizottságot alakítottunk, — Nehéz megérteni bizoaz állomások helyére, fel- segét, amelyek a magyar— adat- és hatáskörére, szer- román kapcsolatok tudatos vezetére, működési és irá- szűkítését célozzák, amenyítási rendjére. E bizottság iyek kapcsolatainkban zavamunkájában az érdekelt ál- rokat keltenek, tartósítják a lami szervek mellett részt feszültséget. Mindezek óhavesznek a társadalmi szer- tatlanul kedvezőtlenül hatelőkészítésére alakult jelö- 6, Horváth Jenő 5, Südi Berlő'bizottság elnöke ismertette talan 3, Grósz Károly 2, a testület jelentését. Esze- Gajdócsi István, Jakab Rórint a jelölőbizottság min- bertné, Kiss István (Komádén, az ülésen jelen levó rom m. 7. vk.) ésStadinger képviselővel véleményt cse- István egy-egy szavazatot ríélt. A házelnök szemé- kapott. vezetek, az egyházak, vala- Bak az európai folyamatok- lyére tett javaslat -tehát tel- Horváth Lajos megállapíipiat egyes alternatív moz- ra jes körű konzultációra épül. totta, hogy az Országgyűlés galrhak és menekültegyesü- A két állam politikájában A bizottság többes jelölést 313 egyetértő és 27 ellenszaietek képviselői is. meglevő elvi és gyakorlati kívánt kialakítani, de min- vazattal Szűrös Mátyást az Űev láttuk három né^v különbségek manapság — des egyes jelölőbizottsági Országgyűlés elnökévé váMven intézménvre w sajnálatunkra — behatárol- tagnál az elsó helyen Szűrös irtotta meg. Köszöntötte az Lziikoto n h«tár menti Jak 32 együttműködés lehe- Mátyásnak, az Országgyűlés üj házelnököt és eredmékhLn /h» wem JET tösé8eit A magunk részéről külügyi bizottsága elnöké- nyes munkát kívánt neki. gyékben (de nem kozvetle- változattanul készek va- nek neve szerepelt. Elsó * - . Máivá® rövid benül a hataron). illetve a fó- gyunk ésszCTŰ kompro. helyre más jelölés szóba köSt m«, « varos környezetében. A mi misszumokra, politikánk- sem jött. Mivel karakterisz- SSók rTg tszt^ g bibefogadóállomásaink több nak azonban továbbra is tikus javaslat nem alakult ke,P™-» 8 ° tekintetben más jellegűek szerves része marad a haté - zairnat. lesznek, mint amilyenek a ralnkon túl élő, így az erdényugati országokban mű- lyi magyarság sorsával való ködnek. Hozzánk ugyanis törődés, a velük tartott kaptúlnyomó többségben ma- csolatok ápolása. Hozzászólások Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója elöljáróban Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus Szöelismeréssel adózott a Bel- vetségének főtitkára kijelenügyminisztériumnak azért a munkáért, amely váratlanul szakadt a nyakába, mindenféle előzmények, tapasztalatok nélkül, számos olyan bürokratikus akadállyal, amelyekre nem is számithatott. Bár hibákat elkövetett, de nagyon odaadóan és becsületesen végezte ezt a munkát — tette hozzá. Ezt azonban — a felszólaló megítélése szerinj — maradéktalanul nem tudta volna ellátpi az egyházak segítsége nélkül. tette: A román—magyar viszonyt érintő külpolitikai törekvéseink hosszú távon a kapcsolatok normalizálását, a jószomszédi viszonyok kialakítását szolgálják. E cél érdekében — tette hozzá — meg kellene keresni azokat a szálakat, amelyek a jelenlegi helyzetben is összekötik a két népet. Rámutatott: más a román nép és más a román politikai irányítás. Ezt azonban a közvéleménynek is tisztábban kellene látnia. javaslat ki a második helyre, a tes- Ezután _ több képvi_ tulet egyes jeloles mellett ^ ^ ^terjesztett * _ dontott- önálló indítványról döntött Az Országgyűlés kétséget a törvényhozó testület: mókizáró többséggel — két el- dositotta a gyülekezésről lenszavazattal, tartózkodás szóló 1989. évi iIII. torvény 4. nélkül — elrendelte a sza- paragrafusát, amely minden vazás megtartását. rendezvény szervezését meg» .u.i - .„„.„ ,.„;•„„ tiltotta az Országház előtti A titkos szavazás idejere Kossutb tóren. A há_ a soros elnök az ulest fel- TOm elfogaíuggesztette. dott módosítás szerint a gyüA szünetet követően Pesta lekezési tilalom csak a parLászló, az Országgyűlés Lamenti ülésszakok idejére jegyzője ismertette a szava- vonatkozik. zás eredményét. Elmondta: A napirend szerint ezt a leadott szavazatok száma követően Halmos Csaba ál353 volt. Szűrös Mátyásra lamtitkár terjesztette elő a 318-an szavaztak, ellene pe- munka törvénykönyvéről dig 27-en, s 8 érvénytelen szóló 1967. évi II. törvény szavazatot adtak le. Az el- módosítási javaslatát. Halmos Csaba expozéja Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a munka törvénykönyve móhogy a társasági törvénnyel — nem csak annak betűjével, hanem szellemével is dosítását? Alapvető célunk, — összhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, majd Papp Elemér Zala megyei képviselő főfoglalkozásában körzeti orvos ZataS zen tgróton. — Ilyen hosszú ülésszakok idején nem hiányzik a betegeinek? — Dehogynem. Szinte már alig vagycak orvos. Olyan kötött foglalkozás mellett, mint az enyém, nehéz ilyen intenziven foglalkozni a politikával. — De a helyettesítését meg tudják oldani? — Ezzel szerencsém van. Egy jól felkészült kollégám az állandó partnerem, aki örömmel és szívesen helyettesít — Pénteken ismét új elnököt választ az Országgyűlés. A jelölőbizottság már két napja dolgozik. Ez egy új típusú választás lesz? Társalgóban — Nem biztos. Ugyan a mi megyei képviselőcsoportunkból is van jelölt, és összesen körülbelül 20 ember neve merült fel tudomásunk szerint a különböző javaslatokban, mégis a bizottság jelöltként valószínűleg egy nevet visz a plénum elé. Nem bántam volna, ha többes Jelölés lesz a döntés. Semmi kifogásom nincs Szűrös Mátyás személye ellen, de az egyes jelölés minden bizonnyal ismét disszonáns hangokat csal elő. — Másfél napja tart az új alkotmánykoncepció vitája. Hogyan értékeli ön a tervezetet? — Nagy vonalakban jónak tartom, sőt az itt kibontakozott vita is sok érdekes új vonással, gazdagította a koncepciót. Az államforma megnevezésében én „köztársaság"párti vagyok. Ez a formula már eleve magában foglalja a népet is, hiszen a respublika kifejezés magyarítása. Itt az ideje, hogy a köztársaságnak elnöke legyen. Neki közepesen erós hatalommal kell bírnia. Az elnöki rendszerek a világ politikai életében a legdemokratikusabbak. Miért ne legyen nálunk is ilyen? Ez az alkotmánytervezet körültekintő vita után megfogalmazott végleges szöveggel hosszú ideig funkcionálhat majd. B. I. a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára. A javaslatban megfogalmazott rendelkezések három nagy csoportba sorolhatók. Az első — s talán a legnagyobb — azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az érdekegyeztetési mechanizmus korszerűsítését célozzák. A szabályok második csoportja érinti a dolgozók többes foglalkoztatását, azaz a másodállás és mellékfoglalkozás rendezését. A harmadik csoportba a javaslatnak azok a rendelkezései sorolhatók, amelyek a gyakorlat által felvetett néhány jogalkalmazási nehézség elhárítását célozzák A koncepció Horváth Miklóst, a székesfehérvári 3. számú választókerület képviselőjét nem a HNF listáján választották meg 11:35-ben. Mai népszerűsége bizonyítéka, hogy választói nem csalódtak saját jelöltjükben. Horváth Miklós a Parlament egyik legaktívabb képviselője. A szünetben két kérdést tettem fel neki. — Mi a véleménye az új alkotmány most Parlament elé került koncepciójáról? — Ez az alkotmánytervezet bizonyítja a hatalom kompromisszumkészségét. Az új igazságügy-miniszter és két helyettese társadalmi konszenzust igyekszik támogatni a jog eszközeivel. Jelen társadalmunk helyzete felemás. így ez a dokumentum sem lehet más. Ha a jövő héttől megindulhat a társadalmi vita, akkor szép eredményre számithatunk. A most elénk került tervezet ugyanis vitaalapnak elfogadható. Persze például a gazdasággal kapcsolatosan néhány túlszabályozó tézisnek ki kellene kerülnie majd belőle. Mert a lehetséges tulajdonformákat határozza meg az alaptörvény, de súlyukról, részarányukról pontosan ne intézkedjen. Nehéz lenne az ideológia alapos •munkája nélkül válaszolni a kérdésre, mi a szocializmus? Én úgy gondolom, valamiféle szocialista társadalomnak lehet esetleg minősíteni a svéd vagy a finn modellt. Spanyolországban is a szocialista párt kormányoz. Bizonyos -időnek el kell telnie a pontos meghatározásig, tehát mi se siessünk a gyors deklarálással? — Vita van arról, ki fogathatja el az új alaptörvényt? — Szerintem nem szabad feloszlatni a jelenlegi Országgyűlést. Célszerű lenne 1990 elejére élőre hozni a választásokat, és majd az új Parlament legyen jogosult a szavazásra. Szerintem az már az új társadalmi erőviszonyokat reprezentálja majd. Persze addig a társadalmi vitát be kell fejezni. B. I. A tervezet általános szabályként kötelezővé teszi a munkáltatói kollektív szerződés megkötését. Ugyanakkor utal arra is, hogy ez a jogi kényszer egyben semmiféle biztosítékot nem ad arra, hogy a konszenzus ténylegesen létre is jön. Ebben az esetben kötelezővé teszi egyeztető eljárás lefolytatását, ennek során azonban döntés csak akkor születhet, ha azt mindkét fél előzetesen kívánja, öszszességében tehát a javasolt szabályozás megfelelően tükrözi a szabályozott viszonyok ellentmondásos jellegét. A kollektív szerződések rendszerét érintő javaslatainkhoz hasonló horderejű szabály az egyeztetési eljárás bevezetése. A jelenlegi szabályozást kimerítően rendezi az úgynevezett jogviták elbírálásának rendjét, tehát azoknak a konfliktusoknak a rendezését, amelyekben jogszabályban meghatározott igényt érvényesít a dolgozó. A jelenlegi szabályozás a főállású munkaviszony védelmét tekinti alapvető feladatának. Ennek érdekében olyan korlátokat határoz meg, amelyek széles körű beleszólási jogot biztosítanak a főállás szerinti munkáltató részére úgy, hogy e munkáltatói joggyakorlással szemben a jogorvoslatot is kizárja. A hatályos szabályozás e koncepcióját és módszerét a javaslat nem veszi át, mert a tiltások és a korlátozások bonyolult rendszere több feszültség forrásává vált. Vita, szavazás Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta. a bizottságok tagjai kiemelték, hogy a törvényjavaslat a társasági törvényre tekintettel egyrészt korszerűsítést tartalmaz, másrészt a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe veszi, mert a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítja a helyi szabályozás lehetőségét, jelentősen kibővíti a kotlektív szerződésben rendezhető kérdések körét Az előadó ismertette a bizottság szövegmódosító javaslatait. Jakab Róbertné, az ülés soros elnöke elmondta, hogy a most napirenden szereplő törvényjavaslathoz a tervés költségvetési bizottság nyújtott be módosító javaslatot amelyet a képviselők között szétosztottak. (Ugyanakkor a képviselők jelezték, hogy a kézhez vett szöveg nem teljes.) A házszabályoknak megfelelően következett a tervezet általános vitája, amelyben két képviselő jelezte felszólalási szándékát: Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) és Ballá Eua (Budapest. 46. vk.) miután kielégítőnek találták az előterjesztésben elhangzottakat, elálltak álláspontjuk kifejtésétől. Halmos Csaba válaszában csupán a tervés költségvetési bizottság módosító javaslatairól szólt A házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés ezután — 12 tartózkodással — úgy határozott hogy a tervezetet részletes vitára bocsátja. Az elnöklő Jakab Róbertné a dokumentumok szétosztásának idejére ' felfüggesztette a napirend tárgyalását. A szünet után határozathozatal következett. Az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztetett arra, hogy a tervés költségvetési bizottság három részből álló módosító javas-latot nyújtott be a törvényjavaslathoz. Ennek első és második részét az előterjesztő Halmos Csaba államtitkár nem fogadia el. a harmadik javaslattal eevetért. Az Országgyűlés külön-külön szavazott a beterjesztett bizottsági módosításokról. s mindhármat nagy többséggel elfogadta. Ugyancsak elfogadta a Parlament azt a két módosító javaslatot, amelvet az expozé előterjesztője fogalmazott meg. Ezt követően a munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a mér megszavazott módosításokkal együtt általánosságaiban és részleteiben az Országgyűlés három ellenszavazattal és 19 tartózkodással elfogadta