Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

^ VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYAR0RSZA6 79. évfolyam, 76. szám 1989. március 31., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Mi lesz a Feszty-körkép sorsa ? A megyei tanács • • I / r rf I . | • • •• I uleserol jelentjük Csongrád megye tanácsa tegnap, csütörtökön Szegeden Lehmann István elnök vezetésével ülésezett. A tanácsteremben ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok, nagyközségek állami, politikai életének vezető képviselői. A testület megvitatta és elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, értékelte a múlt évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásának tapasztalatait, és véglegesen meghatározta a tanács idei gazdálkodásának fellételeit. Jóváhagyta a megyei népi ellenőrzési bizottság idei munkatervét. E téma napirendi vitájában részt vett és felszólalt Szálkái Tóth István is, a KNEB elnökhelyettese. Ismertette azt a döntést, ami Kardos János Volán-igazgató és Kakuszi László megyei nebelnök ügyével foglalkozik. (Erről a csütörtöki lapszámunkban részletesen beszámoltunk.) Javasolta a megyei tanácsnak, hogy Kardos Jánost hívja vissza megyei neb-tagságából. A testület a következő ülésén határoz erről. Szó volt az öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiépítésének helyzetéről. Mivel a korábbi általános elnökhelyettes lett a megyei tanács elnöke, ezért helyét nyílt szavazással töltötték be. Erre a funkcióra a tanács Szabó G. László elnökhelyettest jelölte ki. A testület tudomásul vette Apró Antal szegedi országgyűlési képviselőnek mandátumáról való lemondását, és eredményes, több évtizedes munkásságáért köszönetét fejezte ki. Az előterjesztések között határozatot hoztak a megyei alkotódíjak odaítéléséről, a pótelőirányzatok engedélyezéséről, a megyei szakigazgatási szervezet korszerűsítéséről. Elszegényedett a tanács is Katona István pénzügyi osztályvezető a múlt évi költségvetés és az idei tanácsi terv pontosításának ügyében az írásos jelentés mellett szóban is tájékoztatta a ' tanácstagokat az általános helyzetről. A megye közigazgatási szervei rendkívül kedvezőtlen gazdasági körülmények között tettek eleget a korábban meghatározott terveknek. Az alapellátást a körülményekhez képest elfogadható szinten biztosították, a kiemelt fejlesztési célok megvalósulhattak. A lakásépítési terv 85 százalékban teljesült, a lemaradás elsősorban a szervezett építkezéseknél mutatkozik, a költségek növekedése miatt kevesebb otthon cserélt gazdát. A nehézkesen induló szerkezetváltozás nem kedvez a foglalkozáspolitikának. A fokozódó terhek ellenére sem mérséklődött a lakosság részvétele a város- és községfejlesztésben biztató változások voltak a tanácsi szervezet korszerűsítésében. Mivel korábban részletesen beszámoltunk az idei költségvetés és fejlesztési terv előirányzatairól, tudósításunkban nem tértünk ki arra a néhány számszaki módosításra, amivel pontosították a tervet az Országgyűlés decemberi ülésének döntése után. Beszámolónkban elsősorban a tanácstagok észrevételeit adjuk közre, amelyeknek apropója az volt, hogy most már a közigazgatás is érzi az elszegényedést. Bérezi Gyula (tervgazdasági bizottság titkára) dicsérte, hogy egyre több a vállalkozó tanács. S a gazdasági társulásokban is kifejtik tevékenységüket. Gát László (Csongrád) elmondta, a megye kórházai között még nagyok a különbségek, nem egyforma arányban támogatják a helyi tanácsok az egészségügyet. Örömmel vette tudomásul, Csongrádon 100 helyes szociális otthon készül, ám kritikával illette az állami lakásépítést, kevés lakás jut a rászorultaknak. Pedig az elszegényedés növekszik, és egyre többen várnak állami bérlakásra. Sebők János (Hódmezővásárhely) tragikusnak nevezte a gyógyszerforgalom új rendjét, és felszólalásában rámutatott az állami intézkedések hiányosságaira is. Eke Károly (országgyűlési képviselő) elismerését fejezte ki a tanácsi apparátusnak, mivel a rendkívül nehéz viszonyok között is helytálltak, és sehol nem szünetelt az alapvető ellátás. Felhívta a figyelmet: a tanácsi apparátus dolgozóit rosszul fizetik. Ingerültek, fáradtak az ügyintézők, sok helyen túlterheltek is. Felháborodását fejezte ki azért, mert a Tiszatáj ügyét a tanács nyakába varrták, s véleménye sze. int ezt a kényes ügyet azoknak kellett volna rendbe tenni, akik korábban hibáztak. Szólt arról is, a helyi tanácsoknak már nincsenek tartalékaik, és elégedetlenséggel beszélt a kormány politikai tehetetlenségéről, elfogadhatatlannak tartja, hogy a terheket továbbra is a lakosságra hárítja, és nem alkot olyan programot, amivel a termelést fellendítené. Úgy jellemezte a jelenlegi állapotot: ahelyett, hogy a termelést a kormánypolitika szervezné, helyette a pénzügyi diktatúrával tartja rettegésben az embereket. Helyi gondokról szólva elmondta, Bokroson furcsállják, a telefonhiány közepette egyes üdülőkhöz „vonalat" vezetnek. Papp Ferencné (Makó) más tanácstagtársához hasonlóan a gyógyszerek árának növekedése miatt nyilvánította ki elégedetlenségét Rácz Mihály (Szegjed) a sporttámogatás előirányzataival foglalkozott felszólalásában. Ocskó Imre (Kistelek) rámutatott arra, az> intézmények állapota leromlott, a színvonal csökkent. A nemrég városi címet kapott települések nem kapnak többet a költségvetésből, kritizálta a fejkvótarendszert, és a visszafejlődés általános tapasztalataira hívta fel a figyelmet. Négyesi Józsefné (Szentes) a városi kórház lepusztult állapota miatt kért szót. Szűcs Gábor (megyei KISZ-titkár) elmondta, a középszerűség eluralkodik, és ez, sajnos, hatással van a teljesítményekre is. Kapás Ferenc (megyei tanácsi osztályvezető) a tehetséges fiatalok támogatásának körülményeit ismertette, Kajári Irén (megyei tanácsi osztályvezető) a kórházak, rendelőintézetek műszerparkjának technikai színvonaláról adott rövid tájékoztatót A felvetésekre Katona István és Lehmann István válaszolt. óp usztaszer örök téma Szabó G. László ismertette az Öpusztaszeri Nemzet: Történeti Emlékpark kiépítésével kapcsolatos eredményeket, gondokat és hiányosságokat. Bejelentette, hogy e nagy helyi vállalkozás irányítására létrehozott országos emlékbizottság elnöke, Losonczi Pál, nyugdíjazása miatt tisztségéről lemondott. Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét kérték fel a bizottság vezetésére, aki az elnöki funkciót elvállalta. Az emlékpark létrehozásának gondolata a múlt század második felére nyúlik vissza. A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. június 27-én, felavatták az Árpád-emlékművet Á felszabadulás után is a közgondolkodás által elfogadott része lett a magyar nemzeti kultúrának: az öpusztaszeri fejlesztések ügye. Az országos emlékbizottság 1977-ben alakult újjá, Losonczi Pál vezetésével. A hetvenes években úgy gondolták, hogy 15 év alatt körülbelül 400 millió forintból, teljesen elkészül a nemzeti emlékpark. A fő terheket a Csongrád Megyei Tanács vállalta, jelentós társadalmi összefogás mellett. Az elsó (FölytMás a 2. oldalon.) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 29-én ülést tartott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a központi sajtó és a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény alapelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezetet; — Lukács Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a politikai rendszer reformja pártvitájának tapasztalatairól készített jelentést; valamint a KISZ XII. kongresszusának előkészítésével foglalkozó tájékoztatót. A Központ; Bizottság tájékoztatást kapott a március 15-1 ünnepségekről, Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, valamint Jaszszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vbelnökével folytatott tárgyalásairól. Ezt követően a testület személyi kérdésekben döntött. E o Grósz Kárply, az ellenőrzésében, a demokráMSZMP főtitkára cia hassa át minden politiMoszkvában szívélyes, nyílt, baráti szellemű megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. A találkozó tovább erősítette a két párt közötti bizalmat és megértést. Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az MSZMP politikáját. A Szovjetunió, a/. SZKP érdeke is, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabilitás megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg feladatait. A szovjet vezetés nagy figyelemmel kíséri a magyar belpolitikai fejlődést, beleértve több párt alakulásának lehetőségét is. Úgy véli, hogy az egy- és többpártrendszerről nem lehet általános és végleges megítélést adni. Az SZKP nem azt tartja meg- adatnak tekinti, de megenhatározónak, hogy hány párt gedhetetleunek tartja, hogy van, hanem azt, hogy az em berek részt vegyenek a dönkai intézmény tevékenységét. A megoldás módja minden nép, minden párt saját ügye. A megbeszélés alkalmat adott a mai szovjet helyzet, az SZKP elképzeléseinek közelebbi megismerésére is. Az MSZMP fótitkára pártunk megértéséről és támogatásáról biztosította a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamatot. A reformok megvalósulásának esélyeit jelentősén növeli, hogy az emberek kezdik megérteni, az átalakítás az egyetlen lehetséges út. Jelenleg a legfontosabb, hogy a párt megválassza az átalakítás olyan ütemét, amely egyértelműen biztosítja a zavartalan, feszültségmentes előrehaladást. Az SZKP KB főtitkára külön kiemelte: az átalakítást ideológiailag is meg kell alapozni. A múlt tanulságainak feltárását a két párt fontos féltésekben és végrehajtásuk Április 1-jétől Emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai A Lehel Hűtőgépgyár, a festékgyártó vállalatok, a dohányipari vállalatok, valamint az érintett forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint április l-jétől, illetve április 5-étöl emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai. Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a dohányipari termékek eladási ára április l-jétől. így például"a kék és piros Symphonia cigaretta fogyasztói ára 17 forintról 18 forintra, a Sophiane fogyasztói ára 18 forintról 19 forintra emelkedik. Az áremelést a dohány felvásárlási árának, valamint a feldolgozási és forgalmazási költségeknek a növekedése indokolja. Ugyancsak emelkednek április l-jétől — az import és a hazai alapanyagok drágulása miatt — a festékek és festékipari segédanyagok fogyasztói árai, átlagosan 8 százalékkal. A felhasznált kohászati és műanyag-alapanyagok áremelkedése miatt a hűtőgépek és a fagyasztók ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik április 5-étől. Ezen belül az abszorpciós és kompresszoros hűtőszekrények ára 15 százalékkal, a kombinált hűtőszekrények és fagyasztó-szekrények ára 10 százalékkal, a 200 és 300 literes fagyasztóládák ára 3 százalékkal nő. (MTI) a múlttal való szembenézés a társadalom és a párt megosztásához, a vezetés egységének megbontásához vezessen. Az 1956-os eseményekkel összefüggésben megállapodás jött létre arról, hogy a szovjet fél a pártkapcsolatok útján lehetővé teszi a korabeli dokumentumok kutatását. A találkozó megmutatta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében. Az SZKP vezetése is úgy látja, hogy ma a felelős politikai tényezők sem Nyugaton, sem másutt nem érdekeltek a kelet-európai, fgy a magyarországi helyzet destabilizálódásában. A két főtitkár sürgető feladatnak ítéli a Varsói Szerződés korszerűsítését, a szervezet belső demokratizmusának erősítését. Egyetértés volt abban is, hogy mindkét fél törekszik a katonai tömbök egyidejű felszámolására. Az SZKP vezetése egyetért minden javaslatunkkal, amely a KGST korszerűsítésére irányul. Ehhez az út a nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet. Szovjet részről készséggel fogadták azt a magyar javaslatot, hogy — akár kétoldalú megállapodás keretében is — törekednünk kell az árucsereforgalom konvertibilis valutában történő elszámolására. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a cél az intenzív kapcsolódás az európai és a világgazdasághoz. A találkozó hozzájárult a két párt közötti bizalom erősítéséhez, és új lehetőségeket nyitott az együttműködés sokoldalú fejlesztésére. O

A palesztinai arab nép iránti szolidaritás jegyében március 16—17-én fogadtuk Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjét. Grósz Károly főtitkárral folytatott megbeszélései, továbbá Straub F. Brúnónál, az Elnöki Tanács elnökénél, Németh Miklós miniszterelnöknél tett látogatása alapján megállapítható, hogy a közel-keleti helyzet rendezését illetően a két fél álláspontja közel áll egymáshoz. A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjével ismertessük a közelkeleti térség egyes államai felé tett kezdeményezéseink, diplomáciai lépéseink okait, beleértve az Öböl országait és Izraelt is. A palesztin nép önrendelkezési jogának érvényesítésében fontos állomásnak tekintjük a palesztin állam tavaly novemberi kikiáltását. Ezért hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövőben ma'gyarországi képviseletét nagykövetség lássa el. E lépésünkkel egyben megerősítettük, hogy továbbra is a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet tekintjük a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének. Elvi álláspontunknak megfelelően kedvező választ adtunk Jasszer Arafat azon kérésére, hogy változatlanul támogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi békekonferencia összehívásának ügyét és a válság igazságos, békés rendezését. E A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a politikai nyilvánosságról, a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló .előterjesztést. Megállapította, hogy a politikai intézményrendszer demokratikus átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló nek alapja a reformja. Envéleménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesülése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése erőteljesen változott. Jelentősen bővült a különböző nézetek nyilvánossága, a magyar újságírás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. (Folytatás q 2 oldalon.)