Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

| £ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 69. szám 1989. március 22., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint fl Tanácsköztársaság ünnepén Hegyei pártaktíva a városi Sportcsarnokban, koszorúzási ünnepség az emlékműnél Tegnap, március 21-én országszerte megemlékeztek az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából forradalmár elődeinkről. A szegedi rendezvények sorát délután megyei pártaktivaértekezlet nyitotta meg a városi Sportcsarnokban, amely szinte zsúfolásig megtelt délután 4 órára, amikor Székely Sándor, a Szeged városi pártbizottság első titkára köszöntötte a meghívottakat, megyénk pár talapszervezeteinek, pártbizottságainak titkárait, az érdeklődő vendégeket és ünnepi beszédében felelevenítette az 1919-es eseményeket Szólt arról, hogy az első világháborút követően kirobbanó európai forradalmak új lendületet adtak a haladás erőinek, s Magyarországon is történelmi léptekkel mérve is nagy jelentőségű események zajlottak. Emberarcú forradalom volt az 1919-es — mondta a szónok —, amelynek szociáüs tartalma, a dolgozók érdekében hozott rendelkezései hodszú évtizedek után is értékelhetőek. elismerésre méltóak, pedig a 133 nap alatt a forradalom vezetőinek. a Tanácsköztársaság főbb erőinek szinte minden energiáját lekötötte az ország létéért folytatott fegyveres harc. Az akkori küzdelmek, az azóta eltelt időszak eseményei bizonyítják, hogy pártunknak történelmi küldetése van, és a ma előttünk álló feladatok megoldásakor hinnünk kell abban, hogy az egykori forradalmárok példája hatni tud ma is — mondotta Székely Sándor. A Tanácsköztársaságról megemlékező beszédet kővetően Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára szólt az elmúlt időszak országos eseményedről, a Csongrád megyei kommunisták előtt álló legfontosabb feladatokról. az MSZMP programjáról. Beszéde bevezetőjében elmondta: bár alig száz nap telt el a megyei pártértekezlet óta. mégis annyi minden történt körülöttünk és velünk, mint nyugalmasabb jdőszakban több év alatt Sokat beszéltünk a szocializmus modellváltásáról. a gazdaság és a politikai intézményrendszer átalakításáról, de kevesebb szó esett arról, hogv a oárt tagjai miként vélekednek minderről. Értik-e, támogatják-e a Központi Bizottság és a megvei pártbizottság új törekvéseit? Sok halyen panaszkodtak arról, hogy az alapszervezetek magukra maradtak. Ezért kezdeményezte a megyei pártbizottság a pártaktívát azzal a céllal, hogy a megve összes pártalapszervezetének titkára előtt számot adjon tetteiről és terveiről. A mai helyzetről szólva a megyei elsó titkár elmondta, hogy hz elmúlt hónapokban tovább romlottak az életviszonyok: Ez fokozódó bizalmatlanságot szült a párt politikája, és a kormány tevékenysége iránt A párttagság egy része bizonytalan, s megyénkben is csökken az MSZMP létszáma. 1987 végén majdnem 37 ezer párttag volt, ma ez a szám 3 ezerrel kevesebb. A párt belső viszonyaira jellemző, hogy az MSZMP három fő rétege — a vezetés, az aktívagárda és a tagság — között szakadás következett be. A közvélemény úgy értékeli, hogy a párt központi vezetésében csak deklarált az egyetértés, a vélemények különbözősége a hatalmi harc látszatát kelti. A középszintű aktívagárda és vezetés érzi a változtatás (kényszerét, de az irányokat és megoldásokat tekintve elbizonytalanodott Ez ösztönösséget szül, a különböző politikai irányzatok közötti szubjektív választási törekvésekhez vezet. A párttagok saraiban pedig az tapasztalható, hogy Szívesebben foglalkoznak a nagypolitika kérdéseivel, mint saját környezetük átalakításának gondjaival. A bárom réteg közötti elkülönülést csakis egy világos program és annak vállalása oldhatja fel. Ezért tartottuk nagyon fontosnak, hogy az új pártbizottság a megyei pártértekezlet után minél hamarabb olyan programot alkosson, amelyben a stratégiai jelentőségű feladatok mellett konkrét tennivalókat is meghatározunk — mondta Vastagh Pál, majd felidézett néhány gondolatot ebből a programból. Kiemelte: a párttagság akaratát kifejező, korszerű, demokratikus pártot, őszinte, nyílt, alkotó légkört akarunk .a megyében. Következetes harcot kívánunk folytatni az erkölési normákat sértő magatartás, a hatalommal és a vezetői beosztással visszaélők ellen. Elmeilett szaúdtani kell a pártmunka korábbi bürokratikus módszereivel, s ennek jegyében határozták el_ és kezdődött meg a párt: apparátus radikális csökkentése. Az MSZMP áttekinti a párt épületeinek ki* használtságát, hasznosítási lehetőségeit Egy épületbe vonják össze a megyei és a Szeged városi pártapoarátust, valamint az oktatási igazgatóság korábbiaknál lényegesen kisebb tantestületét A felszabaduló helyiségeket a köz- és a felsőoktatás rendelkezésére bocsátlak. Változtatni akar az MSZMP a pártoktatás rendszerén is. s miközben a megyei pártbizottság munkáia a legszélesebb nyilvángsság előtt folyik, arra törekszik a testület, hogy friss, vonzó, a párt álláspontiát következetesen képviselő megyei pártnapilao jelenjék me«c Szeretnék a megvei lapkiadó vállalatot őrállóvá tenni, hogy rugalmasan, nyereségesen működhessen. önálló megyei hetilap megielente+ését is tervezi a Csongrád megyei pártbizottság. Ezt követően az élesedő politikai versenyhelyzetről szólt a megyei elsó titkár. Elmondta: a párt egyik legfontosabb feladatává a tanácstagi és országgyűlési képviselő-választásokra történő politikai és személyi felkészülés vált Az MSZMP olyan jelölteket támogat, akiknek személyét közmegbecsülés övezi; s akik munkájuk, emberi magatartásuk éa új iránti fogékonyságuk alapján korszerű politikai felfogásban tudják képviselni törekvéseit A politikai intézményrendszer átalakulásáról szólva elhangzott: meg kell változtatni minden szinten a párt- és az állami szervek, a párt- és a szakszervezetek, a párt és a KISZ kapcsolatát Máris megszűntek a párt- és tanácsi testületek indokolatlan párhuzamosságai, ós nem él a kölcsönös képviselet gyakorlata sem. A párt nem kíván beavatkozni a jövőben a megyei tanács munkájába', befolyását csupán az ott dolgozó párttagokon keresztül kívánja érvényesíteni. A szakszervezeti megújulás jegyében azokat a törekvéseket támogatja az MSZMP, amelyek önálló, független, a saját tagságuknak felelős szakszervezet létrehozását célozzák. A KISZ-tól pedig azt várja az MSZMP, hogy me(Folytatás a 2. oldalon.) Holland delegáció a Parlamentben A Holland Kereszténydemokrata Tömörülés parlamenti frakciójának küldöttsége — amely a Hazafias Népfront meghívására tartózkodik hazánkban — kedden Fekete Jánossal, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnökével, Réger Antallal, a külügyi bizottság titkárával és Vto" la Károllyal, a honvédelmi bizottság tagjával találkozott a Parlamentben. A Bert de Vries vezette delegáció tagjai elsősorban kelet és nyugat-európai gazdasági és politikai kapcsolatainikra voltak kíváncsiak. E'ekete János rámutatott: a szocialista országok közül először, 1968-ban nagyszabású reform kezdődött hazánkban, de akkor nem tudtuk a politikai reformot is hozzárendelni. Viola Károly szólt a katonai biztonság kérdéseiről, s megemlítette, hogy hazánk semlegességének témaköre társadalmi életünk robbanásszerű változásával együtt merült fel. Hazánk a Varsói Szerződés tagja — szögezte le —, s egyben rámutatott arra, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslatai. megtett intézkedései az egész világon kedvező változást, enyhülést hoztak. Folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka Csaknem kéthetes szünet után szerdán délelőtt folytatja munkáját Budapesten az Országgyűlés márciusi ülésszaka. A hónap elején megtartott három parlamenti munkanap után — a március 8-án jóváhagyott tárgysorozatnak megfelelően — öt napirendi pont megvitatása vár még a törvényhozó testületre. Várhatóan elsőként tárgyalják a képviselők az Országgyűlés idei programtervét, majd a törvényhozók önálló indítványainak sorsáról dönt a ^estület. Az előzetes elképzelések szerint ezután tűzik napirendre a sztrájktörvény tervezetének tárgyalását. A törvényjavaslatot Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjeszti elő. A jogszabály előkészítését kisérő társadalmi viták tanúsága szerint az ország házában is élénk vita várható a tervezet felett. Erre utalt az is, hogy már az ülésszak tárgysorozatának vitájában felmerült: vegyék le a napirendről a sztrájktörvény tervezetét, amellyel számos szakszervezet és politikai szervezet jelenlegi formájában nem ért egyet. Az. akkori viták során tisztázódott, hogy a házszabályok előírásai szerint a törvénytervezetet mindenképpen vitára kell bocsátani. Ugyanakkor a tervezet úgynevezett általános vitáját követően az Országgyűlés akár úgy is dönthet, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, hanem visszaadja átdolgozásra. A sztrájktörvény vitája után a Parlament Beck Tamás kereskedelmi miniszter beszámolóját hallgatja meg az 1995-re tervezett Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítéséről. Az Országgyűlés márciusi ülésszakát interpellációk, kérdések zárják. (MTI) Első útja: London Somogyi Károlyné felvételei A legféltettebb áru is biztonságosan szállítható a felvételeinken látható, hófehér kamion 92 légköbméteres rakodóterében, amelyben mínusz 25-től plusz 25 Celsius-fokig szabályozható a hőmérséklet. Az F—12-es Volvo a TLsza Volán nemzetközi gépparkját gazdagítja, s első útján már méltó föladatot végez majd: Beethoven zongoráját szállítja egy londoni hangversenyre. A féltett hangszer biztonságos elhelyezését a kamion leereszthető hátsó rakodólapja teszi lehetővé Javuló építőanyag-kínálat Hiánycikkekre azonban továbbra is számítani kell A népgazdasági terv az idén 45-50 ezer lakás felépítésével számol, ebből magánerőből létesítenek 41-46 ezret, s ezek több mint fele családi ház lesz. Építőanyagból az ipar és a kereskedelem igyekszik javítani a kínálatot, öszszességében azonban mindössze egy százalékkal nő az idén a tavalyihoz képest a termelés. Falazóanyagok közül égetett téglából mintegy 1,8 milliárd előállítására vállalkozik a hazai ipar, ezen belül a hőtakarékos tégla mennyisége 360-400 millió lesz. Bár ennek a korszerű falazóanyagnak a termelése folyamatosan növekszik, feltehetően az idén sem lesz belőle elegendő. Az égetettcserép-gyártó kapacitás évi 100 millió — ez is valamivel kisebb a kelleténél. Betorcserépből növekszik a termelés, cementből, mészből, betonból és vasbetonból ugyancsak javul az ipar kínálata. A magánépitkezők mintegy 240 tüzéptelepen és 550 áfésznél vásárolhatják meg a szükséges építőanyagokat. A tüzépvállalatok áruházi rendszert is fönntartanak. Jelenleg az országban 16 Fészek Áruházban szolgálják ki az építkezőket; önkiszolgáló formában, kulturált körülmények között kínálják az építőanyagokat és a házépítéshez szükséges egyéb cikkeket. Az építőanyag-kereskedelemben is kialakult már a verseny:az Éptek „Házépítők boltja" ma már 24 üzletet, áruházat üzemeltet. A hagyományos kereskedelem mellett a termelők közvetlen értékesítése is növekszik, s mintegy 350 magánkereskedő is foglalkozik építőanyagok árusításával. Bár a kínálat kétségtelenül javul —, s ebben nem kis szerepet játszik, hogy a termelők immár tucatnyi vegyes vállalatot alapítottak külföldi partnerekkel, hogy bővítsék az építőanyag-termelést —, a forgalmazás körül változatlanul sok a gond. Az értékesítés pénzügyi feltételei ugyanis romlottak, kevés a rendelkezésre álló fejlesztési forrás, a hálózatot nem tudják korszerűsíteni. Arra sincsen fedezet, hogy nagyobb keszleteket finanszírozzanak a jobb minőségű, hő- és energiatakarékos, ám drágább építőanyagokból. A tüzéptelepek gépesítettség! színvonala alacsony, többségük nem alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű, korszerűen csomagolt árut fogadjon. A tárolóhelyek általában nem fedettek, az építőanyagok többnyire a szabad ég alatt várnak a szállításra. A Kereskedelmi Minisztérium több ízben foglalkozott az építőanyag-forgalmazas helyzetével, és az érdekelt tárcákkal egyetértésben arra a megállapításra jutott: szükség van a forgalmazók forgóalap-ellátottságának javítására, a jövedelemtermelő és kockázatvállaló képességének növelésére. A hálózati egységek — áruházak, telepek — önállóságának növelése, s az érdekeltségi rendszer korszerűsítése segítheti ebben a szakmában is az. értékesítési körülmények javítását. (MTI)