Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

1989. március 10., péntek 3 Tanácsülés Sándorfalván | Mezőgazdasági együttműködés Tanácsülést tartott teg- séges alapvető feladatoknak nap, csütörtökön Sándorfal- eleget tudtak tenni. va Közös Nagyközségi Ta­nács. Kónya József elnök számolt be a két tanácsülés között kiadott döntésekről, utasításokról, es a lejárt ha­láridejű határozatok végre­hajtásáról. Ezután Fisehcr­né Nagy Katalin gazdasági csoportvezető jelentését hallgatta meg a testület, amely a tavalyi költségve­tés és a fejlesztési tervek végrehajtásáról szólt. Bálint Sándorné szélt a harmadik napirendi pontban a sza­bálysértési bizottság mun­kájáról. A közös tanácsnak 1988­ban a pénzügyi nehézségek ellenére sikerült a tervezett fejlesztéseket megvalósítani, és nem volt gond a gazdál­kodás terén sem. Az előző évi majdnem 8 milliós pénz­maradvány jelentősen hoz­zájárult a zavartalan gaz­dálkodáshoz. Tehát az intéz­mények működéséhez szük­A szabálysértési bizottság a munkáját rendeltetésének megfelelően és eredménye­sen látta el. Ez a bizottság a leggyakrabban a tulajdon elleni szabálysértések elkö­vetőivel járt el. Akadt mun­"kája a tankötelezettséget el­hanyagoló szülőkkel srém­ben is. A határozatok ellen tavaly 6 alkalommal éltek fellebbezéssel az elkövetők, de a felügyeleti szerv min­den esetben helyben hagyta az első fokú döntést A tanácsnak 1989-ben 51 millió 550 ezer forint áll rendelkezésére a működési­fenntartási kiadások fede­zésére, 13 millió 362 ezret pedig fejlesztésre fordíthat az idén. A tanácsülés előterjeszté­sekkel és interpellációkkal ért véget A.S. A Csongrád és Odessza megye között megkötött sokirányú együttműködési megállapodás keretében ezekben a napokban a tsz­szövetseg vendégei voltak a Belgorod -Dnyesztrovszk i j Ipari Mezőgazdasági Kom­binát képviselői. A két szer­vezet a működési körzetük­höz tartozó szövetkezetek gazdálkodási hatékonysá­gának javítása érdekében a technológiák, gyakorlati ta­pasztalatok, kutatási ered­mények átadásának elősegí­tésére szakemberek csere­látogatásában egyezett meg. Jelenleg a gazdálkodó egy­ségek között nyolc közvet­len, kétoldalú kapcsolat él. Környékünkről a . szegedi Móra Ferenc Tsz és az iva­novi járásban levő Pobeda Kolhoz, a szőregi Tisza­Maros Szög Tsz és a tatar­bunari járás Dimitrov kol­hoza között. A delegáció lá­togatást tett a szegedi tej­üzemben, a Tisza Volán vál­lalatnál, a Forráskúti Hala­dás Tsz-ben és a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet­ben. Lakásbérlők — „alakulás közben n Az érdeklődők — akik vagy telefonon jelezték be­lépési szándékukat, vagy részt is vettek az első ta­nácskozáson — nemrégiben levelet, valamint alapsza­bály-tervezetet kaptak pos­tán a szervezőktől. „Kedves Lakásbérlő Társunk! —kez­dődött a levél, majd a kö­vetkezőképpen folytatódott: Az elmúlt évtizedek tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy az állami és egyéb (vállalati, intézményi) tulajdonban lévő lakások bérlői — több­ségükben — képtelenek a bérbeadóval szemben leg­elemibb jogaikat megvédeni és érdekeiket érvényesíteni. A bérbeadók és a bérlők közti feszültség egyre nö­vekszik, melynek alapvető oka, hogy az állami tulaj­don korábban kialakult vi­szonyai a lakásfenntartásban és a lakásgazdálkodásban lényegében ma is változat­lanok, egyre kevésbé tud­ják biztosítani a valóságos tulajdonosi érdekeltség ér­vényesülését, a hatékony gazdálkodás fellételeit." Majd szó van arról, hogy a lakások állaga fokozatosan romlik, s a tarthatatlan A leendő lakásbérlök Szegedi Egyesülete ja­nuár végén tartotta első tagtoborzó összejövete­lét. Ekkor alakult meg az ideiglenes szervező­bizottság, hogy az egye­sület megalakítását elő­készítse, az alapszabály­tervezetet /kidolgozza, a tisztségviselők szemé­lyére javaslatot tegyen. helyzeten általában a bér­lők terhére kívánnak változ­tatni. A múlt héten a tévé­híradóban hallhattunk róla először: újabb 20—30 száza-' lékos lakbéremelés lehetősé­gét fontolgatják a bérlők feje fölött. (Egy 80 négyzet­méter körüli lakás havi bére így elérheti az 1500 forintot, miközben bérlői saját maguk toldozzák-foldoz­zák otthonukat, takarítják a lépcsőházat...) A fennálló lakástulajdon­viszonyokból következik — olvasom tovább a terveze­tet — egyrészt a bérbeadók rendelkezésére álló források pazarlása, eltorzult, bürok­ratikus szervezeti \rendsze­Mindig akadnak olyan la­kások, melyekből bérlői ki­halnak, s nincsenek jogos örökösök. Ezek egy része helyreállításra, felújításra szorul. A tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén az Ingatlankezelő Vállalat kezdeményezésére úgy dön­tött, hogy hét ilyen lakást pályázat útján igyekszik ré­szint rendbe hozatni, részint jogos lakásigényeket kielé­gíteni. A megpályázható lakasok: Madách u. U., udv. 1 , (Ber­csényi u. 16., fsz. 2., Tolbu­hin sgt. 5. 1/1, Batthyány u. 20., fsz. 2., Csendes u. 13., udv. 1., Rákóczi u. 35., fsz. 3., Petőfi sgt. 24., fsz. 3. A lakások 1 és 2 szobásak, 34­<Ő1 61 négyzetméterig terje­dóek, felújítási összegük a 41 és 107 ezer forint között van. A felújítást elvégző pályázók a munkálatok be­fejeztével a lakásfelújításra fordított összeg felét vissza­kapják, másik felét lelak­hatják. Egyszeri használatba vételi díjat kell fizetniük. Csak nyilvántartott lakás­igénnyel rendelkezők pá­lyázhatnak. Ha egy lakásra többen jelentkeznek az kap­ja a lehetőséget, aki előbb tart a lakásra váTÓk jegyzé­kén. A hirdetmény a részletes költségvetéssel együtt meg­tekinthető a tanács Ügyfél­szolgálati Irodáján (Szé­chenyi tér 11.), valamint a Lakás- és Helyiséggazdálko­dási Osztályon <Lenin krt. 63.). A pályázatok benyúj­tási határideje április 20. rük és az ebből fakadó mo­nopolisztikus ügyintéző ma­gatartásuk, másrészt a jogi szabályozás elavultsága, át­tekinthetetlensége. A bérla­kásban élők egyesületének célja tehát az érdekvédelem (állampolgári jogon ellenőr­zést is kezdeményezhet a lakásbérlettel foglalkozó in­tézmények fölött; az őket érintő új jogszabályok ter­vezeteit — vita után — vér leményezheti, a bérlők ér­dekeit sértő jogszabályok módosítására pedig javasla­tokat tehet.) Szeretnék az egyesület szervezői, hogy a jelenlegi házkezelési rend­szer korszerűsödjöp, kíván­ságra segítenek a lakások 'megvásárlásában. Az alapszabály-tervezettel egyidejűleg az érdeklődók jelentkezési lapot is kap­tak, amelyet azóta mind­össze 40-en küldtek vissza. Zömében nyugdíjasok. Eny­nyire kevés — aktív korú — lakót izgatna, vághatók-e új csapások a bérbeadó— bérlő viszony dzsungelében? Azért sem lenne baj, ha újabb jelentkezések futná­nak be. mert létkérdés: a lehető, legalkalmasabb, jogi­pénzügyi végzettségű embe­reket találják meg az elnök és a titkár személyében, akik majd viszik az ügyeket — társadalmi munkában. Az egyesület megalakulá­sát különben a majdani közgyűlés mondja ki. A cég­bíróságon való bejegyzés után, az első tagdijak meg­érkezésével indulhat a mun­ka, előreláthatóan az szmt tői bérelt helyiségben. F. K. Fejti György Varsóban Fejti György, az MSZMP zott. Búcsúztatására a Fe­Központi 'Bizottságának tit- rihegyi repülőtéren megje­^k^pá^Son^,1-1 Tádeusz Czechowicz. a aottságának meghívására Lengyel Népköztársaság bu­csütörtokön Varsóba uta- dapesti nagykövete. (MTI) n mentalitás gyökere H íre terjedt: egy cég rövidesen meg­kapja a vállalati önállóságot, füg­getlenedik a központtól, kft-vé ala­kul. Ebből több dolog ta következik; min­denekelőtt, hogy a fővárosi központ nem azipkázza el az egyébként eredményes cég jövedelmét más. kevéssé eredményes kirendeltségei támogatására Következ­mény: az önállósult cég dolgozói kifeje­zett értelmét látják a jó munkának: Mi­vel nyereségét nem vonják el, több pénzt lehet az alkalmazottaknak kifizetni, de nem akárhogyan ám — hanem differen­ciáltan. A cég ugyanis szellemi terméket ál­lit elő, méghozzá olyat, ahol egy ötlet olykor többet ér. mint a hajóvontatok kitartása; az újszerű szemlélet hasznositihatóbb, mint a kódexmásolók szorgalma. Ebből pedig egyenesen következik, hogy minél több ötletet szállít be, dolgoz föl, jó szemlélet­módot henceit meg valaki — annál több pénz üti a markát. S hogy mi a jó öt­let, szemléletmód? Ezt korántsem életide­gen. íróasztal mellett megszült előirány­zatok szabják meg. hanem maga az élet: már tudniillik, hogy mennyi igény mu­tatkozik az így előállított termékre. Ha a terméket veszik, van igény, ha nem ve­szik, nincs igény. Amennyiben veszik — tehát a minőséget a' élet igazolta —, van miből fizetni; ha nem igazolta, nincs. S a dolgozók utóbbi esetben vagy megeléged­nek idézőjelbe tett fillérekkel, vagy visz­szamehetnek a kaptafához, mert — ezek szerint — suszterek. (Fentiekhez hozzáteendő: az élet a kor­látozott önállóság korában igazolta: a termékre van igény, hisz veszik az em­berek. Pedig a korlátozott önállóság kor­látozott teljesítménnyel jár, tekintve, akármennyi a nyereség, a központ úgyis elviszi máshová, a cégnek lyukas piculája, ha marad.) Az önállóság a termék előállítóinak te­hát az érti jó, mert jobban meg tudnak élni — a vásárlóknak meg azért, mert használhatóbb termékhez jutnak. Minél használhatóbb termékhez jutnak a vevők, annál többet vesznek belőle — és minél többet vesznek belőle, annál jobban él­nek az előállítók. Ez egy jól működő, hibátlan kör. Csakhogy... Amikor híre terjedt, hogy a cég — eset­leg — megkapja az önállóságot függetle­nedik a központtól, kft-vé aiakul át — nos, ez sokakban nem örömöt, hanem el­lenérzést keltett és szült. Gyanakodni kezdtek ... Gyanakvásuk részgyanakvá­sokból tevődött össze. Az első számú részgyanakvás lokális, csőlátáson alapuló, szemellenzős jellegű: Mi történik Itt? Mi ez? ... Fölbolydult az ország — amúgy ál­talában —. ami rendben van. már (kez­dünk hozzászukni. De konkréten?... És főleg: itt? A második számú rósz gyanakvás asszo­ciációs eredetű, 3 mint ilyen, rémképeken alapul. A társasági törvényt már rég el­fogadták, hellyel-közzel működik is. do a kft, /a 'kisszövetkezet, az rt neve még mindig nem csöng túl jól egyesek fülében. A „társulás" szó sok ember számára nem a biztonságot, hanem a bizonytalanságot asszociálja. Túl sokat hallottunk tönkre­ment Wt-kről. eladósodott kisszövetkeze­tekről, melyek feje fölött, enyhe képza­varral, mindig ott lebeg a — végrehajtó. Mivel gyakorlatlanok vagyunk e téren, ma még túl kevés a pozitív példa, a az emberek lelki szemei előtt érzékleteseb­ben vetítődik ki a rémkép, mint a vágy-! álom. A harmadik számú részgyanakvás pe­dig nem más, mint a második számú al­reszgyanakvása. Képzetlenebb, viszonylag még elfogadható körülmények között élő egyének kórében fordul elő, akik íóntic­ket végig sem gondolják. Mindössze kis egzisztenciájukat féltik a szokatlantól, márpedig a kft. rt. stb. számukra a szo­katlant asszociálja — a nagyvállalat pe­dig a megszokottat S mivel azt a mik­roszkopikus méretű egzisztenciát a meg­szokott biztosítja — világos, hogy az a jó. Nagy vonalakban alighanem föltérké­•peztük, az emberek többsége miért tar­tózkodik az új társulási formáktól, s ál­talában az ezek jelképezte mozgástól, mobilitástól, változástól, variabilitástól. E miértek összességé azonban nem más, mint okozat; az ok magukban az egyes egyénekben található. Biológiai okokra aligha célszerű ráfogni a tespedt menta­litást — bár kétségtelen: kelet-európai, s főképpen magyar sajátosság ez, aminek azonban történeti előzményei vannak —, a valódi okok társadalmiak, ezen belül részben a nevelésben rejteznek. Mert mit favorizál a mi nevolesi rend­szerünk: a pozitív váltuztatas igényét, az ekképp való érvényesülést — vagy az ele­ve változtathatatlan viszonyokhoz való akklimatizálódást, a csöndes vegetálást? é M ég mielőtt megadnánk a választ, szögezzük le: nevelési — s így ok­tatási — rendszerünk herbartiánus hagyományokból táplálkozó, tekintélyelvű. merev struktúra.. Nem .azért merev, mert az . idők során mintegy „megcsontosodott" — ezt eleve merevnek szánták, a porosz időkbén, mert akkor és ott esetleg hasz­nos volt. Nagyon természetes, hogy egy tekintélyelvű, rigid nevelési, oktatási in­tézményrendszer nem bocsáthat ki ru­galmas szemléletű embereket — illetve igen, de nem százával és ezrével, legföl­jebb csak tucatjával. Tanintézeteink jó részét — bár tudat alatt — ma is a her­barti szemlélet jellemzi. Ha az iskolákból rugalmas szemléletű, változni ós változ­tatni kész ember kerül ki — ez nemi a szelekció eredménye, hanem a kontrasze­lekció tévedése. Ilyen körülmények'között pedig ki örül annak!, ha egy cég meg­kapja a vállalati önállóságot? • Farkas Csaba A KISZ XII. kongresszusa előtt Holnap városi küldöttértekezlet helyi szintű, ónálló szerve­A városi zódésüket: a Szegedi Dolgo­dokumen- zók Ifjúsági Szervezetét Ugyanakkor többségük csat­A városi KISZ-bizottság együttműködési szabályzata­korábbi döntése értelmében nat' tervezetét is. holnap, szombaton városi KISZ-bizottság küldöttértekezletet tartanak, tumszerkesztő bizottsága vi­A tanácskozás reggel fél 9 faanyagot juttatott el a hol- lakozott a városi KlSZ-bi­órakor kezdődik az MSZMP napi tanácskozáson részt ve- zottsághoz, bízva abban, a Szeged Városi Bizottsága vő fiataloknak. A doku- kongresszus Komócsin téri székházában, mentum első része azt a tá- szervezeti A résztvevők a KISZ-kong- jékoztatót tartalmazza, mely vének tilalmát, és akkor az resszus előtt számot adnak az elmúlt időszak szerveze­legutóbbi küldöttgyűlésük ti eseményeiről 6zámol be, óta végzett munkájukról, melyekről lapunk folyamato­megvitatják az újjászerve- san tájékoztatott ződő ifjúsági szövetség Pártfegyelmi ügyekben döntöttek Március 14-én, kedden a gyelmi büntetésben részesi­megyei pártszékházban a tette. megyei pártbizottság ellen- Zsom Lajost, a MÁV Ne­őrző- és fegyelmi bizottsága velőotthon megbízott igaz­két pártfegyelmi ügyben gatóját — sorozatos pártsze­döntött. rűtlen magatartása miatt — Kámár Jánost, a Déltex ugyancsak megrovás párt­kereskedélmi vállalat igaz- fegyelmi büntetésben része­gatóját — a reklám és pro- sitette. paganda költségek etikátlan A bizottság egyebek kö­kezelése, valamint kifogá- zött tagfelvételi kérelem eló­solható vezetői magatartása zetes hozzájárulásában is — miatt megrovás pártfe- _ határozott. megszünteti a többes tagság el­s akkor az országos rétegszerveződéshez is csatlakoznak. A szegedi közoktatási intézmények A vitaanyag természetesen KISZ-bizottsága pedig egyik kezdeményezője az országos diákszövetség megalakitásá­nemcsak kö­pedagó­foglalkózik az ifjúsági szö­vetség belső szervezeti kér­déseivel is. Az országos nak amelybe KISZ-értekezlet határozat- répiskolások. fiatal ban hirdette meg a külön- g,isQk is beléptek, böző KISZ-en belüli szerve- Természetesen közö6 ál­zödósek és szervezetek kao- láspontot kell majd kialakí­csolódásának szabadságát tania a szombati fórumnak azonban ez a lehetőség abban is, milyen legyen az olyan következménnyel járt, az új tipusú szervezeti ke­hogy a választható progra- ret amely felváltaná a je­mok, szakmai elvek alapián lenlegi szervezeti és mükö­szerveződő tagszervezetek dési szabályzatban foglalt ezzel azt kockáztatták, hogv kötelmeket. A fórum meg­bizonyos tÍDusú érdekképvi- választja kongresszusi kül­seleti lehetőségekből önma- dötteit, és személyi kérdé­gukat zárták ki. A nagyúré- sekben is döntenek. Lapunk mi bizottságok titkárainak hétfői számában a tanácsko­egy csoDortja ezt az ellent- zásról részletes tudósítást mondást úgy próbált* fel- adunk majd. oldani, hogy megalkották a Cz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom