Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

6 1989. március 15., szerda Hármas szorzó Tizenhat tantermes általános iskola épül Rókus második üte­mében, a Puskás utcában. Az eredeti beruházási programot 1984 októberében hagyták jóvá — 53 millió 230 ezer forint építési költséggel. Az iskola ki­viteli terve — az időközbeni előírás- és szerkezetváltozás miatt — az eredeti elképzelés­hez képest 272 négyzetméterrel nagyobb területtel számolt már. Ennek költségnövelő ha­tása elóre látható volt... Az azonban nem, hogy egy rövid betűszó, az áfa miatt 25 százalékkal nónck a költségek, s az építőipari árak is ekkorát ugranak, hogy öt évvel késóbb majd háromszoros építési költ­ségre kell rábólintania a tanács végrehajtó bizottságának Pe­dig ezt kellett tennie: 154 millió 443 ezer forintra kellett módo­sítani a legutóbbi vb-ülésen az űj iskola engedélyokiratában szereplő kivitelezési költséget. Tessenck csak belegondolni a pénzügyi tervezés effajta elle­hetetlenülésébe... Kén-dioxid és repülés A levegó kén-dioxidos szennyezésére repülési teljesít­ményük csökkentésével reagál­nak a méhek. Márazegymillio­mod résznyi kén-dioxid jelenlé­tét is érzékelik a levegőben, és a szokásosnál sokkal keveseb­bet repülnek. Amerikai tudó­sok azt is megfigyelték, hogy a kén-dioxiddal szennyezett le­vegőben jóval kevesebb a méh­rajzás az átlagosnál. Gyanítják, hogy a kén-dioxid a rovarok repülóizomzatának árt. az átla­gosnál nagyobb mértékű pusz­tulásukat azonban a kísérletek során nem sikerült bizonyítani. Nem ölte meg senki! Újfent egy frappáns cint. amely kíváncsivá teszi az olvasót IMoldova György újahh, ezúttal távolról sem vaskos könyve iránt. Az író mestere a címadásnak, a kíváncsivá tevés művészetének. Mily fura: az emberek nagy része arra a kérdésre, hogy „Ki ölte meg a Holt-tengert? , eleve tudja a választ, hogy ez alkalommal eme öldökléshez szokott tájon egyedül a Holt-tengert nem lehet megölni, mert az eleve halottnak született. És mégis, milyen bizsergető e cím, mennyire unszoló, pedig manapság nem vagyunk szűkében az Izraelről szóló hosszabb-rövidebb útibeszámo­lóknak. Ez a külsóre is vékonyka füzet azzal is incselkedik, hogy az olvasó azt gondolja: nosza ezt egy ülésben el lehet ol­vasni. Ez így is van. de jelzem, az ember még utánanyúl né­hányszor Hogy is volt azzal a férfival, aki előbb tfz évig volt élettársi kapcsolatban egy sü­ket francia asszonnyal, s akit a sikeres füloperáció után fél évre otthagyott? Vagy nézzük azt a bohókás építészt, aki hetenként egyszer birkanyájat terelget a sokak számára még mtndig homályos értelmű ki­bucban. Meg még sok érde­kes, hétköznapi történet, pá­tosz és lódítás nélkül, tehát maga az élet. Egyszerű dol­gokról van szó és az ember mégis csupa .várakozásban morzsolja a sorokat. Emlék­szem milyen mohón kaptam és mégis ünnepélyesen Rapcsá­nyi László Jeruzsálemről szóló, már külsejében is ünne­pélyes, kitűnó könyve után. Itt jobbára ugyanaz a Jeruzsá­lem a terep, de teljesen más, mert ebben az esetben nem az örökké híres város, hanem a benne éló ember a fószerepló. Milyenek ezek az emberek? Sokfélék, de a könyvben sze­replók közös vonása, hogy va­laha Magyarországon éltek és ami még furcsább: legtöbben habozás nélkül ma is magyar­nak tartják magukat. Engem ebben a kérdésben két dolog gondolkoztatott el. Az egyik, hogy mennyivel színesebb a kép az olvasmányokból ösz­szerakottnál. Azt tudjuk, hogy két nagv csoport van: az európai indíttatású askená­ziak és a keleti szefárdok. Eb­ben a nem is etnográfiai ihle­tésű könyvből tudja meg, ér­zékeli az ember, mennyire szí­nes és nem kis gondoktól ter­hes ezeknek a világban oly egységes embereknek társa­dalma és ama híres és megcso­dált összetartás mintha itt nem lenne jellemző. Az ember sejti: a sokszínűség, az érdek­tagoltság kötőeleme a demok­rácia, a közös kultúra, amely sorompóban tartja az érzelme­ket. Meg a közös veszély, amit talán elnagyolnak, s talán ki­csit szítanak is a szintén sémita arabokkal szemben. A másik kérdés a magyar múlttal kapcsolatos. Sokszor kellett erösködnöm, bizonyí­tanom, hogy a magyar zsidó­ság a szabadságharcban mi­lyen érdemeket szerzett, mi­ként támogatta Kossuth Lajos politikáját. Legtöbbször alig tudtam túljutni a vitában azon az állításon, hogy persze, hi­szen ezen a tájon a forradalmi Az átlagkeresetek kiszámításáról P. L.-nc szegedi olva­sónk munkahelyén n fize­tett szabadság idejére járó átlagkereset kiszámításá­ról vita van. Kéri, ismer­tessük az átlagkereset ki­számításáról szóló rendel­kezést. Az átlagkereset kiszámításá­nál a dolgozó részére a bérkölt­ség, valamint az érdekeltségi alap terhére pénzbeni részese­désként kifizetett minden díja­zást alapul kell venni. Költség­vetési rendszerben gazdálkodó szervek tekintetében a béralap és a jutalmazási, valamint a pénzügyminiszter által megha­tározott egyéb keret terhére ki­fizetett díjazások képezik a ki­számítás alapját. Az átlagkere­setben az idóbércs és havidíjas dolgozó személyi alapbérét az átlagkereset kiszámításakor ér­vényes összeggel kell beszámí­tani. Nem számítható be az átlag­keresetbe a szociális juttatá­sok. a hűségjutalom, a jubileu­mi jutalom és az újítási díj. A kétszeres kifizetés elkerülése végett az átlagkeresetbe beszá­mító díjazás (pl. év végi része­sedés) vagy az átlagkereset szá­mításánál kell figyelmen kívül hagyni és az esedékességkor csökkentés nélkül kell kifi­zetni. vagy pedig az átlagkere­settel elszámolt időtartalom­mal arányosan csökkenteni. Harminc napnál rövidebb időre történő átlagkcreset-pzá­mítás esetén általában az elsó változatot kell alkalmazni Az átlagkereset kiszámítá­sára a jogszabály kétféle lehe­tőséget tartalmaz. Ha az átlag­keresetet harminc napot meg nem haladó idóre számolják, a számítás alapjául az utolsó lezárt naptári negyedévben, ha pedig ezt meghaladó idóre szá­mítják. akkor az utolsó lezárt négy naptári negyedévben kifi­zetett díjazások képezik. A kollektív szerződés az utolsó négy naptári negyedév alapján történő számítást harminc na­pon aluli távollét esetére is el­rendelheti. Az egy órára.' illetőleg egy munkanapra járó átlagkerese­tet úgy.kell kiszámítani, hogy a dolgozónak az elszámolás alap­jául szolgáló időszakban kifize­tett és átlagkeresetben beszá­mított díjazásoknak összegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töltött órák, valamint a fizetett, de munká­ban nem töltött órák.-illetőleg munkanapok számával. A munkaórák számánál a túl­munka és készenlét (ügyelet) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Dr. V. M. alkotmány adott polgárjogot a zsidóságnak. Itt, az ígéret földjén lejegyzett, néha szív­bemarkoló történetek és em­lékezések mutatják, hogy ez mennyire nem egyszeri hála volt, hanem a majd fél évszá­zad elótti szörnyű megpróbál­tatásokat is kiálló, ha nem is feledtető ragaszkodás a soha nem felejthető hazához. Társadalmi szempontból pedig a kibuc való bemutatása is eltér a hol magasztaló, hol leszóló bemutatásoktól. A ki­buc a nagy ősi álom mai te­repe: egyfajta szocializmus, közösségi élet. Itt nincs ideo­lógiai háttér, az érdekek és lehetőségek szabadon nyilvá­nulnak meg. A kibuc jó terep az életkezdésre, bevándorló­nak és hazainak egyaránt. Vannak, akik egy idő múltán elhagyják, mások egy életre otthonuknak tekintik. S mindez a vallási fanatizmus nélkül, — amely a világ egyik­másik részén azért előfordul, — de korszerű demokratikus elvek alapján. Mintha egy nagy kísérlet lenne, társa­dalmi és egyéni szempontból egyaránt. Ezt az is mutatja a könyvben, hogy sokan járnak vissza a kibucba, mint kibo­csátó fészekbe. Egy kicsi, de mozgalmas or­szág életébe kaptunk bepillan­tást. ahol majd valamennyi­ünknek élnek hajdani barátai, ismerősei. Egy könyv, mely­ben alig olvasható az ottani háborúskodásról, az évezre­dek óta folyó vallási gyűlölkö­dés mindennapos tévéhíradós jeleneteiről. Az ember elgon­dolkodik: mikor volt ott utol­jára béke? Ki tudja ezt meg­mondani? De ez a könyv, mintha sugallna valamit egy lehetséges békéről. Amely ab­ból a saját értelmezésemből folyik, hogy miután a sors megvert bennünket izmusok­kal. miért vállaljuk a gyűlölkö­dést is? Ebben az olvasztóté­gelyben valószínűleg, ha ki­csiny méretekben is, tanuljuk a jövőbeni helyes magatartást. Belátom, oly könnyű lett volna Moldova Györgynek, a Negyven prédikátor c. könyve alapján, melyet el nem feled­hető emlékként cipelek ma­gammal, a szeretetről beszélni. A szeretetről beszélni a leg­könnyebb dolog immár vagy kétezer éve. Ez a könyv új felfedezésként vetíti elénk a másik lehetséges dimenziót: a kölcsönös megbecsülést, mint kötőelemet. Ezzel talán több sikerünk lesz, mint a szeretet­tel. Magam is azt mondom: Lö chajim — az életre! Minden­kiére, azzal a gondolattal: ott is élnek magyarok. (Moldova Györgv: Ki ölte meg a Holt­tengert? Pallas Kiadó, 1988.) Marosi János Érdekükben vagy ellenükre? Március 8-án Állam­polgár-automaták cím­mel közöltünk cikket a móravárosi csatornaépí­tésről. A Szegedi Víz­művek és Fürdók főmér­nöke a következő választ küldte lapunknak: Zavarban vagyok! Március 8-án a baktói lakosság képvi­selői azért vontak felelős­ségre. hogy még nem alakí­tottuk meg Baktóban a csa­tornaépítő társulatot, rá egy napra pedig arról értesültem a Délmagyarországból, hogy Móravárosban az állampol­gárok ellenére épül a csa­torna. Hogyan is áll tehát a hely­zet? Magyarországon a tár­sulati forma közcélú vízi léte­sítmények megvalósítására még Széchenyi munkássága nyomán alakult ki. (Lásd: Ti­sza-völgyi társulat az Alföld ármentesítésére.) Azóta a közösségi célokért történö összefogás számtalan szép és eredményes példáját lehetne felsorolni, hogy ne menjünk térben és időben messze. Sze­geden a Túzok, Szőri és Csa­logány utcában, állami (taná­csi) támogatás nélkül, telje­sen lakossági önerőből ós ön­kéntcsen valósult meg a szennyvízelvezető rendszer. Mórávárosban sem 51 szá­zalékos. hanem lényegesen nagyobb többséggel alakult meg az a csatornaépítő társu­lat. melvnek eredményes munkája befejezéshez köze­ledve a városrész ingatlanjai­nak értékét a beruházott la­kossági erőnél sokkal jobban emeli, s ahol a környezetvé­delmi és közegészségügyi elő­nyök forintban ki sem fejez­hetők. Ma Szegeden — s az ország többi településén is — a vízel­látás és csütornázás között sajnálatos olló zárása első­rendű feladat az életlehetősé­gek minőségjavítása szem­pontjából. Hogy egyesek — a közösség, de saját érdekeiket se látva — ezt nem értik, az sajnálatos, azt viszont tudo­másul kell venni, hogy egyre ritkábban lesznek a 99,8 szá­zalékos többségű döntések — szerencsére. Természetesen jobb lenne, ha az alapellátást szolgáló közműveket maradéktalanul állami pénzből lehetne meg­építeni, de amíg erre nem lesz lehetőség, addig a szegedi la­kosság nagyobbik hányadá­ban meglévő közcélú áldozat­vállalási szándékot nem hasz­nosítani bún lenne. Hozzá kell még tenni, hogy az eddigi társulati hozzájáru­lási összegek általában alatta maradnak annak a költség­nek, amit a szennyvíz szip­pantásos eltávolítására kell fordítani, valamint azt, hogy a városi tanács és a társulat alapos környezettanulmány és mérlegelés után a legrászo­rultabbak esetében felmen­tést adott a társulati hozzájá­rulás megfizetése alól. Knváts Gábor yr Mi? Hol? Mikor? 1989. MÁRCIUS 15., SZERDA - NEMZETI ÜNNEP NÉVNAP - KRISTÓF A Nap kel 5 óra 58 perckor, nyugszik 17 óra 49 perckor. A Hold kel 10 óra 22 perckor, nyugszik 2 óra 46 perckor. * VIZALLAS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 316 cm (apadó) SZÁZ ÉVE születeti Mozsonyf Sándor (1880-1976) gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár 4 Magyar Gyógyszerészeti Társaság alapító tagja, első elnöke volt Javaslatára vezet­tek be az egyetemen a négyéves gyógy­szerészképzést Nevéhez fűződik az Er­nyei József Gyógyszerésztörléneti Mú­zeum létrehozása NAGYSZÍNHÁZ 7 órakor A kőszívű ember fiai (Bemutató 1-2 bérlel) MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor X program (színes.-m b amerikai fantaszti­kus tilm. III helyár!) délután lét 4, háromne­gyed 6 és 8 órakor CsiHagember (szines, m. b amerikai lantasztikus film. IV helyár' i Fáklya: fél 3 órakor Vízipók-csodapók • (szines magyar rajzfilm.) háromnegyed 5 és 7 órakor Az ú| íöldesúr (szines magyar film.) Szabadság: 3. negyed 6 ás fél 8 órakor: X program (színes, m. b. amerikai fantaszti­kus tilm III helyár!) Fllmtéka: fél 6 ás fél 8 órakor: Petőfi 73 (szines magyar Ifim.) Klskórössy halészcsárda: (videomozl) Öldöklés San Franciscóban (színes hong­kongi bűnügyi film) Éva presszó: 8 őrskor Érezd a moz­gásit (NSZK zenés film.) Nyugdljasmozi: délután 5 órakor Csu­dapesl (magyar lilm.) ÜGYELETEK GYÓGYSZERTAR: Klauzál fér 3 szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7 óráig Csak sürgős esetben! BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓ­GIAI FELVÉTEL: Ma a balesetei szenve deli személyeket a II kórház (Tolbuhin sgt 57 ).veszi lel. sebészeti felvételi ügyeletel az I sz Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4). urológiai felvételi ügyeletei a II kórház tart A balesetei szenvedeti gyerekekel a kór­ház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegeket a sebészeti klinikán látják el ÉJSZAKAI ORVOSI: Esle fél 6 órától reggel fél 8 óráig a lelnőttlakosság részere Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt Teteton: 10-100 GYERMEKORVOSI: Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel tél 8 órától másnap reggel tél 8 óráig a Lenin krt 20 sz alall körzeti gyermekor­vosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI: Ma aste 19 órától holnap reggel 7 óráig Uisze­gedi Gyermekkórház Szeged Odesszai krl 37 Telefon 22-055 FOGORVOSI: Hélfötól péntekig 22 óra tói reggel 6 óráig szombaton reggel 7 órától héttő reggel 7 óráig Szeged. Zöld S u 1-3 Teieton 14-642 S. O. S. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT: Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig Telefon: 11-000 IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétlón és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható Q Tévé BUDAPESTI. 9.05: Képüjság 9 10 Tévétorna nyugdíjasoknak 9 15 Malgot István Argyilus és Tündér Ilona - Báb-mese|átek (1985 ) ­(Ism ) 10 05 Stúdió 89 - A Televízió kulturális hátilapja - (ism ) 10 50 Március 15-e nemzeti ünnep — Közvetítés s Nemzeti Müzeum kert­iéből kb 12 00 Képújság 12 35 Az Állami Népi Egyutles műsorából 12 40 Horváth Péter: az első randevú ­mini téve|áték 13 00 Bálint Ágnes Kávédaráló 13.22: Vers mindenkinek - Radnóti Mik­lós: Nem tudhatom 13 30: Jogot az embernek, most! — Rész­leiek a koncertből - (ism.) 16.40: Hírek 16.45: Déli vfdeoüjság 16.55: Keoma - Ólasz lilm (1976.) 18.30: Reklám 18.35: Szabadságharcosok katonája — Beszélgetés Somogyi Győzővel 1910: Esti mese 19 20: Reklám 19.25: Közlemények - Műsoraimat 19 30: Híradó 20 10: Reklám 20 15: A költő visszatér - Rockopera 22 15 Reklám 22 20 A rövidtllmstudiók műhelyéből - 1 Virágim. vtragim. 2 Klumpa, 3 Zö­rög a nád 23.10. Híradó 3. BUDAPEST 2 Tv 2 Kudlik Júliával ás Dán János sai 17 00 Képújság 17.15: Tv 2 Benne Időjárás - Riportok ­Tévétorna — Reklám — Zene 17 45 Mozaik - Telefonos |áték 18.00. Telespori 18 25: Gyerekeknek! 18 47: Tv 2 19.00: Képek - Új-zélandi film 20 23: Tv 2 Benne: Szép magyar tánc ­Madocsai láncok 20.45: Adókulcs — A Pénzügyminiszté­rium, az APEH és a Tv 2 tanácsadó műsora mezőgazdasági kisterme­lőknek 20.55: Real Madrid - PSV Eindhoven ­Bainokcsapatok Európa Kupáia labdarúgó-mérkőzés - Közvetítés - Madridból A szünetben: Híradó 2 — (a togdij­megailapodás még folyamatban van1) 22 45- 23 20 Tv 2 - Napzérla KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORÁBÓL BELGRÁDI. 8.20: Tv-naptár. 8.30: Gyermekműsor 9.00: Iskolai program. 12.45: Magyar nyelvű Tv-hiradó. 16.45: Oktatóműsor. 17.36: Gyermekműsor. 18.05: Számok és betűk - vetélkedő. 18.25: Dokumen­tumműsor. 19.10: Ralzfllm. 19.30: Tv­napló. 20.00: Filmest. 22.35: Tv-napló. 22.35: É|szakai program. BELGRÁD 2. 17.45: Tv-naptár. 18 00: Krónika. 18.45 A nap műsora. 19.30: Tv-napló, 20.00: Sporttzerda. 22.30: Hirek. SKY 7.00 Gyermekműsor 10.30: Vissza­számlálás rockshow, 11.30: Magszln­müsor. 12.30: Suillvsnék - (filmsoro­zat). 13.00: Egy másfk világ. 14.00: Klasszikus és kortárs zene képköttemé­nyekket. 15.00: Változó világ. 16.00: Sze­retni - (filmsorozat). 16.30: Családi ügy — (vigjátéksorozat). 17.00: Rockshow 18.00: Eurosport műsora. SUPER 8.00: Egyveleg. 14.30: Európai kitekintő 15.30: Slágerlista. 16.30: Forró drót. 18.30: Élve vagy holtan, westernsoro­zat. 19.00: Lányok a magasban. 20.00: Szerda esti westernsorozat. 21.45: Hí­rek. 22.00: Benny Hlll-show. 23.00: A profik - (akciófilm). 00.00: Egyveleg. Tv 5 16.10: A végzet hatalma. 16.30; Jó na­pot. |ó étvágyai 17.00: Pihenőidő. 17.30: Számok és betűk. 18.00: Utas Tszlllból - (játékfilm). 19.30: Csillogó papiros 20.00: Jelenldó - (rlportmusor). 20 45: A Csrblne-dostzié 21.15 sz ember öröksége. 22.00: Tv-hlradó. 22.30: Is­meri ón Svájcot? — vetélkedöműsor 22.35: Francia a|ku kontinensek. 23.35: A Holdon jártunk. 00.20: Hiányjelek. O 0 Rádió KOSSUTH 8.05: Fúvóálndulók. 8.20: Magyar tájak dalaiból, tancmuzslkájaból. 8.55: Ran­devú a Jókai klubban. 10.05: Közvetítés az ünnepségekről - (ÉLÓ). 12.20: Ne­ves előadóművészek felvételeiből. 13.05: Petőfi koszorúi - versek. 13 44 48-ad dalok. 14.10. Magyar művészek operettfelvételelből. 15.00: Tonlo Krö­B er - Thomas Mann elbeszélése. 15.41: laurlce André Jean-MIchel Defaye fel­dolgozásaiból látszik trombitán. 16.05: Budapesti Tavaszt Fesztivál - 1989 18.05: Ötödik sebesség. 19.00: Pogány tüz - Kodolány! János drámá|ának rá­dióváltozata 20.26: Nóták. 20.58: Ma­gyar zeneművészek a nagyvilágban, 22.00: Világhírlap. 22.20: Vallások világ­hlradó|a. 22.50: Haydn: D-dűr (Kürt|el) szimfónia No. 31.23.20: Erkel operáiból. PETŐFI 8.05: János vitéz - Petőfi Sándor elbe­szélő költeményének rádióváltozata. 9.05: Tartóshullám - Könnyűzenei ma­gazin. 10.00: Ünnepi koktél. 11.05: Iroda­lom, zene, humor a tavaszról. 12.00: Dalok és verbunkosok a múlt századból. 13.05: Pályara|z Vámosi Jánosról. 14.00: János vitéz - li/2. rész. - Petőfi Sándor elbeszélő költeményének rádlóválto­zata. 14.43: A tavaszhozó kisleány — (részletek a gyermekoperából). 15.05: Zenés dokumentumjáték a Dél-Kallfor­nial Egyetem Colé Porter-est|éről. 16.05: PAF-musor. 17.05: Budapesti Tavaszi Fesztivál - 1989 19.05: .111 élned, hal­nod kell..." - resztetek Viclor Máté ze­nés történelmi látókéból. 19.30: Sanzon­pódium - Magyar költök megzenésített verseiből. 20.00 Hegedűsök, akik nem hegedülnek. 21.05: Nagy nevettetők 21.35: Albumajánlat. 22.30: Blrell Lag­ners ös Jaco Pastorlus dzsetszegyüt­lese Játszik. 23.14-0.14: Rosemary Clo­oney és hatodik X-en túl. BARTÓK 8.13: Thomas Zehetmalr (hegedű) és Olll Mustonen (zongora) hangversenye. 9.45: Lendvay Kamilló: A bűvös szék. — Egyfelvonásos opera. 10.34: Zenekari muzsika. 11.59: Rádiószínház — A szi­nészkirálynő — színmű rádióváltozata. 13.05: Semiramls - Részletek Rossinl operájából. 14.10: Barokk muzsika. 14.40: Óh. szabadság, hadd nézzünk szemedbe! - Dokumentum-összeállí­tás. 15.00: XX. századi magyar oratóriu­mok - XXI 3. rész. 15.53: Slágerról slá­gerre. 16.30: 1848 a magysr muzsika tükrében. 17.00: Zenekari muzsika. 18.00: Vldorla de Los Angeles operaári­ákat énekel. 18.30: Szlovák nyelvű nem­zetiségi műsor 19.05-19.35: Diákfél­óra. 19.35. Felejthetetlen hangverse­nyek - A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának es énekkara; nak hangversenye 21.00: Top-les - vá­logatta hazat éa külföldi slágerllatákbói 21.30: Reneezanez tuvóamuzalka éa madrigálok 22.01: Vidéki történet - La" Roazeba azfnmünak rádióváltozata (1987). Szentes 86,29 MHz - Szeged 94.90 MHz 1989. március 15., csütörtök 5.55: Műsorismertetés, hírek, meteoro­lógia, útlnform. 6.00: Krónika (Kossuth). 6.15: Hírek, tudósítások a Del-Alföldről — az ügyeletek |elentlk. 6.30: Hírek, lap­szemle (Kossuth) - Miről ír a Békés Megyei Népú|ság, a Petőfi Népe, a Csongrád Megyei Hírlap és a Délma­gyarország. 6.4S: Reggeli párbeszéd. 7.00: Krónika (Kossuth), sport. 7.25: Körzeti időjárás-jelentés. 7.30: Dól-al­földl hirek. tudósítások, programajánlat. - Műsorunk tartalmából: — Ünnepelt a Dói-Alföld. - Széchenyi szerepe a Tisza szabályozásában. - A kószivü ember fial — űj darab a Szegedi Nemzeti Szín­házban — Filmlevél. — Szerkesztő Lang János. I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom