Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

8 1989. február 11., szombat DMl | magazin ® Kibomló képi üzenet VINKLER LÁSZLÓ SZENT IMRE-FRESKÓJA Gyakorta éri az a vád az emlékezőket, hogy bizonyos évfordulók napjaiban a csapból is a megidézett folyik. Az elmúlt esztendőben, Szent István halálának 950. évfordulója kapcsán történelmünk első királyára, államalapítónkra emlékeztünk. Pusztán a hír jutott el olvasóinkhoz, miszerint az orvostudományi egyetem Apáthy kollégiumában, a volt Szent Imre kollégium kápolnájában kialakították az egyetem dísztermét,.s restaurálva megújult a terem régen elfeledett faliképe, Vinkler László 1938-ban festett, Szent Imre életének jeleneteit megörökítő freskója. Úgy gondolom, érdemes még a Szent lstván-év holdudvarában megtoldani a hajdani tudósításokat clemző-feltáró sorokkal. 0 N

éhai Cserháti István rektor kezdeményezésére 1983han kezdődtek el a Apáthy Kollégium tanulójának felújítási munkálatai. Az alkotók — Szekeres Mihály belsőépítész és Szabó Tamás restaurátor — olyan díszterem kialakításán fáradozott, mely utal az egyetem hagyományaira, felfedi az épület és a festmény értékeit, ugyanakkor nemes és elegáns teret formál arra, hogy az egyetem jelentós eseményei — kari ülések, társadalmi-politikai ünnepek, tudományos tanácskozások — lebonyolíthatók legyenek. Három és fél milliós költséggel a múlt évben valósult meg a terv, azóta teljes pompájában áll az egyetem rendelkezésére. • Szabó Tamás ifjú restaurátor-művész 1985-ben kezdett a falfestmény kibontásához. A képet az elmúlt évtizedekben két rétegben levakolták, lemeszelték, fa rácsszcrkezcttcl borították az íves részt. A kutatófeltárás nyomán és a hozzá kapcsolódó történelmi-művészettörténeti tájékozódások után egyértelműen kiderült, hogy a faliképet Vinkler László szegedi festőművész készítette 1938ban. Szent István halálának 900. évfordulójára, a Magyarországon rendezeti Eucharisztikus Kongreszszus évében. (Erre utal a freskó bal alsó oldalán a fölirat.) Avatására 1938 decemberéhen került sor. (Vinkler monumentális művek iránti vonzalma marékkor kialakulóban: ismerjük a későbbi petófitelepi tcmplomképckct, Tóth Attila most kutatja a jelenlegi Kalmár László Kibernetikai Intézet két belsó falára festett, a szegedi szellemiéletnek — a görög mitológiával ötvözve — emléket állító, a kor helyi tudósait megörökítő freskó feltárási és restaurálási lehetőségeit!) Mint a restaurálást végzó művész elmondta, a freskót súlyos sérülések érték, negyven évet töltött a kép eltakarva, rejtve. Enyves festékkel, meszes kötőanyaggal fedték, tiplik, vasszögek sebezték, középen erőteljes repcdésvonal keletkezett — derült ki már az első vizsgálatok során. A festett felület színei megfakultak, fátyolossá váltak, a festék kémiailag megkötötte a fölé került rétegeket. A legsarkosabb szakmai-etikai probléma mégsem technikai, hanem elméleti volt. Az tudniillik: a beavatkozás látványosan elkülönülő, tehát a restaurálást hangsúlyozó legyen, vagy szinte észrevétlenül alkalmazkodva-újrafestve a sértetlen mű illúzióját keltse?! A művész az utóbbi mellett döntött, a kész mű ismeretében, úgy gondolom. meggyőz valamennyiünket elhatározása helyességéről. Szabó Tamás első nagyszabású munkája pompás pályaindulás. Egy érzékeny, tudatos és alázatos, nagy mesterségbeli felkészüléssel rendelkező művész kézjegye. • Vinkler László az egykori Szent Imre kollégium kápolnájába Szent István fiának életéből választott jeleneteket festett. Kompozíciójával alkalmazkodott az épület architektúrájához, az építészeti elemeket szellemesen kapcsolta be a kép struktúrájába. Stílusában kötődik a trecentó falképhagyományaihoz, a színpadias, jelenetszerú beállításokhoz, a kissé merev figurákhoz — melyek mozdulataikkal, arckifejczéseikkel szinte jelképes alakokká válnak —, színeinek visszafogottságához. A vallási kötöttségeken, szakrális jeleneteken felülemelkedve világias megfogalmazások, szabadabb festői törekvések is felfedezhetők a nagy méretű képen. Lazán egymáshoz kapcsolódó jelenetek sora idéz egy-egy epizódot Imre herceg életéből: a kisgyermekkor családias hangulatát, a keresztes lovagok magabiztos erejét, s a középső íves részben, egy építészeti architektúra illúzióját keltő szigorú térben a térdeplő Imre herceget, az oltári szentség felvételekor. Tény, hogy Vinkler freskójának alakjaiban megörökítette a kor szegedi kiválóságait. Közöttük található a kép jobb oldalán a Rerrichféle egyetemi épületegyüttest megáldó Glattfelder Gyula csanádi megyés püspök; a középső jelenet térdeplő nőalakja Hoffman Edit művészettörténész arcvonásait viseli, a bal oldali három szerzetes egyike — a jobb szélen álló — pedig maga a festő, az ifjú Vinkler László. A szikár arcvonásokhoz kubisztikus formák, keményen fogalmazott, architekturális elemek, pontosan ábrázolt ruharedők, japános növényzet kapcsolódik. Igen tartalmas felfedezőútnak ígérkezik végigkövetni a Vinkler-mú alakjait, arcait és kezeit. Míg a figurák áitalánosítók. csupán a kubisztikus ruhákkal és jelzésszerű mozdulatokkal ábrázoltak, addig az arcok konkrétak, személyiségek, jellemek. A kezek szinte minden esetben szimbolikus mozdulatokat fejeznek ki. Az alakok ülnek, lovagolnak, térdepelnek, egymáshoz hajolnak, szemben, háttal, oldalt állnak. Az arcok között az ábrázolás szinte minden lehetőségére találunk példát, a félprofiltól a szembearcig; akad meghatódott, kitárulkozó, figyelmeztető, szemlélődő, áhítatos, befelé figyelő, szigorú. büszke, elszánt, jóságos, cgyüttérzó. A kezek lehetnek áldást osztók, óvóak, figyelmeztetóek, imádságra kulesolódók, fegyvert szorítók, adakozók, zászlót vagy könyvet tartók, ölbe ejtettek és ökölbe szorultak. A kép színvilága, mint már említettem, a trecento örökségét mutatja, meghatározóak a fehérek. tört színek, szürkék, mellettük az okkerek, kékek, zöldek, bordók, barnák, nagyszerűen kapcsolódnak az épület klinkertéglás vöröseihez. Jó érzékkel követi a kép kompozíciója az építészeti adottságokat, festett oszlopcsarnokkal, építészeti jelzésekkel meg is duplázza azokat. Olyan természeti közeget teremt, ahol a háttér sivár tájképe, a rajzos levelű növények, sápadt vizek, figurális jelenetek az épületből láthatók. 0 A freskó restaurálása és újbóli közkinccsé tétele bizonyítéka, mennyi rejtőzködő érték lehet még ebben a városban. Ugyanakkor gazdagítja, színezi és emeli Vinkler László máig nem szintetizált művészi munkásságát. A mű adalék a szegedi egyetem történetéhez, felújítása a mai vezetés hagyományőrzésének, értékcentrikus szemléletének példája. Történelmi és művészi igazságtétel. Nem messze a felavatás ötvenedik évfordulójától, befejezésképpen idézem Szent István királynak Imre herceghez intézett intelmei néhány sorát: a szeretet gyakorlása vezet a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot! Légy türelmes mindenkihez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a halalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. ... Légy majd mérsékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, Itogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess..." (Kurcz Ágnes fordítása). TANDI LAJOS