Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

n m 79. évfolyam, 3"4. szám 1989. február 9., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ha\i előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Á párt nem szól bele Évtizedekig visszamenőleg Csongrád megye tanácselnökét valamelyik pártbizottsági titkárból választották. No persze ezt az aktust csak formailag lehet nevezni választásnak. A benfenlesek a kinevezés után inkább lefelé bukásról beszéltek, hiszen nem lehetett tudni, a pártfunkcionáriust milyen erők vezényelték az államigazgatás kacskaringós útvesztőibe. Ügy látszik ennek a gyakorlatnak vége. Ez derült ki a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnökségének tegnap Szegeden tartott ülésén. Az előzmények országosan ismertek, a megyei tanácselnök botrányos téglaügybe keveredett, s ezért tavaly decemberben lemondott a tisztségéről. Széke azóta üres, de február 28-án rendluvüli ülésen megválasztják utódját. A népfront megyei elnöksége pillanatnyilag három jelöltet állít erre a pozícióra. Am február 23-ig a lakosság javaslata alapján a lanácselnökjelöltek tábora tovább duzzadhat és majd végül a tanács testületedönt a felelős személyről titkos szavazással. Szabó Gáborné, a megyei népfrontelnökség tagja, aki az alkalmas személy kiválasztására az előkészületeket az elnökség megbízása alapján megtette, tegnapi ülésen meghökkentő dolgokat mondott. Az elmúlt negyven év alatt soha nem a következő módon keresték a megfelelő embert a közigazgatás élére. Szabóné ismertette a korábbi gyakorlatot, amikoris a pártbizottságtól mindig megkapták a személyi listát. Ezúttal az elmúlt év decemberében újjáválasztott pártbizottság nem javasol senkit, semmi, lyen módszerrel nem akarja befolyásolni a jelölést, így a népfrontosok a megyei tanácstagokat a városok, községek tanácselnökeit kérKorteshadjáraton indulnak a tanácselnökjelöltek dezték meg. kit szeretnének a testület élén látni. Akik a legtöbb bizalmat kapták és a jelölést is vállalják, azok ábécé sorrendben a következők: Bódi György, a Hermes Szálloda és Vendéglátó Részvénytársaság főosztályvezetője, Lehmann István, a megyei tanács elnökének általános helyettese, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. Szóba került Faragó M. Vilmos Zsombó tanácselnökének neve is. Azonban a közigazgatás sikerembere nem megyei tanácstag, így nem választható elnöknek, különben sem akarja otthagyni faluját, ahol a kezdeményezése révén jelentős eredmények születtek. őszinte és tisztességes vitában a népfrontelnökség tagjai véleményt mondtak a jelöltekről pro és kontra egyaránt. A vitából kitűnt, valószínű, hogy a megmérettetésnek fontos eleme lesz, vajon a három személy közül ki kötődik legjobban a korábbi megyei politikai vezetéshez, akiket alkalmatlan. suga miatt a közelmúltban leváltottak. Mindenkinek egyforma az esélye, hogy népszerűségi indexét a következő két hét alatt növelje. Ugyanis a három jelölt korteshadjáratot indit. A megye öt városában, valamint Kisteleken és Móra. halmon különböző fórumokon állnak ki a közvélemény elé — egymás mellett — ismertetik programjaikat, összemérhetik szónoki tehetségüket. De nemcsak nekik van esélyük, ugyanis ha időközben a lakosság más jelöltet is állit, akkor az is részt vehet természetesen később a választási küzde. lemben. Február 23-a után a népfront nem fogad el újabb javaslatot. A tanácselnöki székért folyó vetélkedésben igénybe vehetik a helyi sajtót és a szegedi regionális tévéstúdiót. Nyilvános vitát kezdeményezhetnek egymás között. A népfront elnöksége a tömegkom_ munikációtól csak annyit kért, hogy az esélyegyenlőséget garantálja a szereplőknek, tehát ne legyen elfogult. Ugyanakkor a népfronthoz érkezett lakossági véleményeket — természetesen amelyek nem sértik a személyjogokat, nem rágalmaznak, vagy mocskolódnak — továbbítják a Szegeden megjelenő újságokhoz közlésre. Így a jelöltek is érdekeltek abban, hogy korteshadjáratuk minél nagyobb visszhanggal és érdeklődés mellett folyjon. * Valószínűleg Csongrád megye társadalmának a figyelme e nemes vetélkedés következtében jobban a közélet dolgai iránt fordul. Ebben az újszerű és a mi világunkban szokatlan korteshadjáratban senki nem lehet vesztes, hiszen ha közösen tárgyaljuk meg ügyeinket, annak hasznát mindenki érezheti. Remélhetőleg a népfrontnak a demokráciát erősítő módszere országosan példaadó lesz. Különösen jólesik beszámolni erről a kezdeményezésről, hiszen néhány hónappal ezelőtt ezen a vidéken még elképzelhetetlen lett volna egy ilyen esemény. Halász Miklós Grósz Károly Csehszlovákiába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására a közeli napokban baráti munkalátogatást tesz a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. (MTI) Németh Miklós fogadta Matej Lucant Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán o Parlamentben fogadta Matej Luoant, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettesét, aki a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ új épületének átadása alkalmából tartózkodik hazánkban A nap folyamán Pozsgay Imre államminiszter a Parlamentben találkozott a csehszlovák politikussal. A megbeszéléseken részt vett Vlastimil Ehrenberger budapesti csehszlovák nagykövet. (MTI) A magyar gazdaság nyitott Beck Tamás kereskedelmi miniszter szerdán Münchenben a délkelet-európai társaság, valamint a müncheni és felső-bajorországi ipari és kereskedelmi kamara rendezésében előadást tartótt a bajor gazdasági élet képviselői előtt. A magyar vendég nagy érdeklődéssel kísért előadásában beszámolt Magyarország gazdasági helyzetéről, s ismertette a magyar gazdaság reformjának céljait, a reformfolyamat ' menetét. — Magyarország szómára a világpiaci orientáció, a nyitott külgazdasági politika létszükséglet. Ebbe a felismerésbe illeszkedik bele a külföldi tőke bevonásának előmozdítása — mondotta. Hazánkban 1988. december 31-én 266 külföldi részvétellel működő vegyes vállalatot tartottak nyilván, s ezek közül 39 vámszabad területen működött. Noha, az elmúlt évben feltűnő változás történt — tavaly ugyanis annyi vegyes vállalat alakult meg, amennyi 1974—1987 között összesen — nem lehetünk elégedettek, hiszen ez a 266 vegyes vállalat eddig mindössze 280 millió dollár működőtőkét hozott be az országba. ' — Ez pedig nem csak a nemzetközi, hanem a magyar mértékhez képest is jelentéktelen összeg. Például Törökországban egyetlen év alatt 530 millió dollárt fektettek be külföldi vállalkozók — mutatott rá Beck Tamás, majd ismertette a vegyes vállalatokra vonatkozóan január elsejétől kibővített kedvezmények körét, a vegyes vállalatok alapításával kapcsolatos jogi rendelkezéseket. Elégedetlenség tapasztalható Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a reálbérek az idén várhatóan a tervezettnél kisebb 'mértékben >— 6 százalék helyett 4-5 százalékkal — csökkennek. A bérpolitikai és a szociálpolitikai intézkedések, valamint az előirányzottnál jobban növekvő keresetek következtében a lakosság fogyasztása — az eredeti szándékoktól eltérően — nem csökken, hanem szintén marad. Az árak alakulása szempontjából azonban jogosnak tartotta, hogy a SZOT (kezdeményezte a megállapodások újratárgyalását mert az árak emelkedése eléri a 13.6-13,7 százalékot, 1 százalékkal meghaladva a korábbi tárgyalásokon alapul vett árszintet. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott, hogy egy másik körülmény is indokolttá teszi a korábbi megállapodásuk felmondását és újratárgyalását. A lakosságot ugyanis a legutóbbi áremelések olyan súlyosan érintették, hogy nagyfokú elégedetlenség tapasztalható a társadalomban. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták: a szakszervezetek a reálbérek tervezett 6 százalékos mérséklését korábban sem fogadták el, s változatlanul az az álláspontjuk, hogy az életszínvonal tavalyi jelentős visszaesése után a reálbérek nem csökkenhetnek 3 százaléknál nagyobb mértékben A felek a tárgyalásra javasolt konkrét kérdések közül elsőként a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkoztak. Arra a megállapodásra jutottak, hogy ezt a kérdést nem az OÉT-ben kell ágazatokra szólóan eldönteni; vagy a gazdálkodó szervezeteknél vagv a középszintű egyeztetések 6orán kell a döntést meghozni. A kormány a jövőben a munkaidő kérdését részleteiben nem szabályozza, csak kereteket 6zab meg. A heti munkaidő rövidítése azonban nem mehet a lakossági szolgáltatások, az ellátán rovására. Hosszas vita eredményeként született az a megállapodás, miszerint az OÉT-n korábban elfogadott július 1-je helyett, már március l-jével felemelik a minimális bért a jelenlegi 3000 forintról 3700 forintra. A SZOT ennek további, 4 ezer forintra való felemelését szorgalmazta. Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei időpionttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek viszont csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy végre tudomásul kellene venni; a munkaerőnek is van ára, és senki se higgye azt, hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még ilyen értékű teljesítményt sem nyújt a dolgozó, akkor ott a gondot elsősorban a vállalati gazdálkodásban vezetésben kell keresni. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ezután az összeg után a vállalatoknak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bele is egyezett volna azzal, hogy csak bizonyos költségvetési területeknek — mint például az egészségügy, az oktatás — biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magúnak kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfejlesztés lehetőségét a korábbi OET-ülésen elfogadott területeken — az agrárszektor és az élelmiszer-kiskereskedelem — mellett másokra is kiterjesszék. A kamara képviseletében Martos István alelnök a minimális béremelés fix összegű meghatározásával nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, amely véleménye szerint a legnehezebb helyzetben levő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lénye(Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlésről A törvényhozó testület autonómiájának növekedése jut kifejezésre abban is, hogy — a Parlament új ügyrendjének megfelelően — a március 8-án kezdődő ülésszakot már nem az Elnöki Tanács, hanem az Országgyűlés elnöke hívja össze — jelentették be azon a sajtótájékoztatón. amelyet szerdán a Parlament gobelintermében tartottak A márciusi ülésszak várhatóan ket és fél, három napig tart — mondotta Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. A napirenden szereplő témák közül az alkotmány korszerűsítésének koncepcióját Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter ismerteti, s az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának álláspontjáról Gajdócsi István (BácsKiskun megye) tájékoztatja a képviselőket. Mivel az alkotmányozó munka iránt felfokozott érdekíődés tónas/t,alható. várhatóan hosszú lesz a felszólalok listája. A munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat előadója Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A munkabeszüntetéssel, azaz a sztrájk lehetőségével foglalkozó törvénytervezetről ugyancsak Halmos Csaba tart expozét. A törvényhozó testület meghallgatja a Minisztertanács tájékoztató jelentését a romániai menekülteik helyzetéről, illetve az ezzel kapcsolatos további intézkedésekről. A téma előadója (Horváth István belügyminiszter. Megvitatja az Országgyűlés a Bécs—Budapest világkiállítás előkészületeit is, Beck Tamás kereskedelmi miniszter előterjesztésében. A témához kapcsolódó kérdéseket az Országgyűlés négy bizottsága már tavaly megvitatta, a napokban a külügyi bizottság is véleményt formál a tájékoztatóról, hiszen külpolitikai vonatkozásai is vannak e napirendnek. A márciusi ülésszakon az Országgyűlés kialakítja a Parlament 1989. évi várható munkaprogramját., Ezenkívül interpellációk, kéTdések is elhangzanak. A megyei képviselőcsoportok február 15. és 20. között vitatják meg üléseiken a L Országgyűlés napirendjén szereplő témákat, s ezt követően a Parlament szakbizottságai foglalnak állást a beterjesztett törvényjavaslatokkal. illetve tájékoztatókkal kapcsolatban. Ezt követően az újságírók kérdést tettek fel. Az MTI munkatársa az Országgyűlés elnökének véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy több független demokratikus szervezet levelet juttatott el szerdán az MTI-hez, amelyben azt szorgalmazzák: lehessen demonstrációt tartani a Kossuth téren is. Stadinger István válaszában kifejtette: eddig nem volt gyakorlat, hogy március 15-én a Kossuth téren tömeggyűlést tartsanak. A gyülekezési jogról szóló törvény — amelyet a közelmúltban fogadott cl az Országgyűlés — nem teszi lehelévé demonstráció szervezését a Kossuth térre. Ebben a kérdésben semmiféle áthidaló megoldás nem képzelhető el, a jelenlegi szabályozás megváltoztatása csak törvénymódosítással lehetséges. A Parlament elnöke további kérdesekre felelve szólt az Országgyűlés irodája munkájának korszerűsítéséről; elmondta: létrehoznák egy titkársagbt, amely a bizottságok munkáját segíti majd. Az Országgyűlés belső rendjének szabályozása során az újságírók munkafeltételeinek megteremtésére is gondolnak, de figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy az ülésteremben 35 sajtóhely van összesen. Az alkotmány tervezete várhatóan két olvasásban kerül az Országgyűlés elé, s ha a törvényhozó testület elfogadja a javaslotot, szavazással erősitik meg a „törvények törvényét". Azoknak a képviselőknek a helyére, akiket választóik visszahívnak, a pótképviselö lép. (MTI)