Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

79. évfolyam, 50. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 101 forint 1989. február 28., kedd SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 4,30 forint Munkamódszer, munkastílus, ügyrend A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottsága tegnap délután tartotta soros ülését Szegeden, a városi pártszékházban. Legfontosabb vállalkozása annak megvitatása és elhatározása volt: miként szervezi a jövőben saját munkáját, végrehajtó bizottságának és munkabizottságainak tevékenységét; hogyan alakítja munkamódszerét, munkastílusát és ügyrendjét; miként szervezi apparátusát, miként határozza meg annak szerepét és szervezeti felépítését. Az előterjesztést a téma kidolgozásával megbízott munkabizottság vezetője, Fritz Péter szóbeli kiegészítése vezette fel. A testület a beterjesztett dokumentumokat számos módosítással fogadta cl Áttekintett a pártbizottság az érvényben levó párthatározatokat is, ós minősítette azokat, majd Vastagh Pál első titkár beszámolója következett a legutóbbi pb-ülés óUi végzett munikáról. A testület megvitatta a megyei pb 1989. évi költségvetései is, s noha általánosságban és előzetesen elfogadta, úgy döntött: májusban részleteiben is megvizsgálja, hogy ásztönzéseket adhasson a minél takarékosabb gazdálkodásra. Végül a Tiszatájjal kapcsolatban megerősítette a végrehajtó bizottság korábbi tudósításból ismert döntését, és saját hatáskörében ikimondta: hatályon kívül helyezi az ügyben 1986-ban hozott pártfegyelmi intézkedéseket. A pártélet és a pártmunka megújulásának lényeges elemei a korszerű munkamódszer, munkastílus és ügyrend. Ennek kidolgozását még a megyei pártértekezlet hagyományozta az újonnan megválasztott testületre. Amikor a kijelölt munkabizottság megkezdte a2 érdemi tevékenységet, széleskörűen tanulmányozta az országos pártértekezlet elvárásait, a helyi pártértekezleteken és pártvitákban elhangzott javaslatokat, mint a párttagság akaratát hordozó megnyilvánulásokat, és sokoldalú konzultációt folytatott a párttagság körében. Abból indult ki: aktív, a párt ügyéért kiálló, azért tevékenyen politizáló párttagokra van szükség, nem csupán pánton belüli szimpatizánsokra. Az egyes párttaggal szemben is meg akarja határozni elvárásait az MSZMP, hiszen deklarálnia és bizonyítania kell, hogy a hatalmi iránvitást egyedül birtokló oártlból saját kezdeményezésére válik a politikai pluralizmus keretei között kormányzó párttá. Ennek megfelelően az a cél, hogy a megyei pártbizottság egészét és szerveit, munkacsoportjait demokratikus közszellem hassa át. s ezt sugározza a 'hatókörében működő pártszervekre és -szervezetekre. Ennek megvalósítását nem előjogok fenntartása va"v kivívása útján szándékozik elérni, hanem a politikai életet valóban megélő, azt alakító köznapi gyakorlat révén. Stját küldetését a pártbizottság úgy fogia fel: meghatarozó szerepet kell betöltenie a megye egészének politikai iranj/ításában, a politikai élet alakításában; fel kell tár1Ha a politikai jelenségeket, szükségleteket, és meg kell tudni határoznia a szükséges politikai magatartást — azaz: politikai centrummá kell válnia. Ebben fő módszere: orientáló és helvzetbe hozó állásfoglalás, támogatás a pártszervek és -szervezetek iránt aktív közvetítés a Központi Bizottság és az alapszervezetek között. Munkájában előtérbe áltítia a stratégiai jellegű kérdéseket, miközben a működőképességet biztosítja. Területén az érdekegyeztetés meghatározó politikai szerve kíván lenni, de egyszerre szolgálja a pártái apszervezetek támogatását és a részvételt az országos politikai döntések kimunkálásában. Belső struktúráját nem szabad különösebb előírásokkal megkötni, ennek kialakítását a vezetésre, illetőleg a köznapi élet gyakorlatára kell hagyni. Lehetőleg csökkenteni kell a belső formalizmusokat, illetőleg meg kell teremteni azokat a legitim fórumokat, amelyeken keresztül az apparátus befolyásolással bírhat vezetőire, a belső demokratizmus érdekében. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság felsőbb szerve, s nem fordítva. A vb minden pb-ülésen adjon tájékoztatást munkájáról, s ez esetenként döntéseinek módosítását is jelentheti. Ezzel együtt tiszteletben kell tartani a végrehajtó bizottságot, mint testületet amely bizonyos operatív feladatok megoldásában ós személyi kérdésekben sajátos pozícióban van. Erőteljesen törekedni kell arra, hogy a megyei pártbizottság minden tagja — az apparátus is — tartozzon valamely valóságos alapszervezethez, ahol ismerik és véleményezik munkáját A megyei pártbizottság működésének legfontosabb törvénye a szervezeti szabályzat, melynek alárendelten tevékenységét a megve társadalmi viszonyainak fejlesztésére, a gazdaság helyi fejlesztési irányainak kijelölésére, a megye szellemi és ideológiai életének befolyásolására, erkölcsi állapotának javítására. a párt munkájának megújítására. a politikai intézményrendszer korszerúsitéö*'*e>ontosítja. Munkájában, munkamódszereiben és munkastílusában testületi ülésein és az általa irányított szervezetekben a párttagság, a testületi tagok teljes egyenjogúságát és a rendelkezésre álló, döntéseihez szükséges teljes információt is a vélemények elmondásának teljes szabadsagai biztosítja. Törekszik arra, hogy a legnagyobb pártegységet, cselekvési egységet, ideológiai egységet teremtsen a párttagság körében. Megteremti a kisebbségi vélemények szervezeti garanciáját. Minden rendelkezésre álló eszközzel hozzájárul ahhoz, hogy nyílt, demokratikus, cselekvő közéleti viszonyok alakuljanak ki megyénkben. Segíti megszüntetni a párt és tanácsi testületek működésének indokolatlan párhuzamosságát, keresi a megoldást a funkcióhalmozás megszüntetésére. Kezdeményezi és segíti a szocialista pluralizmus gyakorlati érvényesülését. Szükség esetén nyilt fórumokat szervez, ahol a véleménycsere biztosítása mellett a kölcsönös tájékoztatás is sokszínűbbé válhat. Hasonló szándék esetén párbeszédre és együttműködésre törekszik a céljaink érdekében partnerként lehetséges pártokkal és szervezetekkel, politikai harcot folytat a politikai elveinkkel ellentétes pírtokkal, szervezetekkel, ideológiákkal, nézetekkel, gyakorlattal és azok képviselőivel a nyilvánosság előtt is. A munkamódszerrel, munkastílussal és az ügyrenddel összefüggő részletes, elfogadott szabályozás ezeknek az elveknek a garanciáit tartalmazza, tételes pontossággal. Terjedelmünk miatt ezúttal csak néhány új elemet ragadunk ki, mintegy jellemzésül. Generális megújulás tapasztalható a döntési folyamat leírásában. Az előkészítést ugyan a lehető legszélesebb körben írja elő a dokumentum — a döntés jogát azonban az arra hivatott testület kezébe teszi. Markánsan eltérő gondolatmenetek esetén az előkészítésben több alternatívát kell kidolgozni; (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Miklós a Szovjetunióba utazik Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP PB tagja, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására március 2-án ós 3-án munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. Magyar-jugoszláv csúcsszintO tárgyalások A jugoszláviai Bcllyén hétfőn délelőtt megkezdődtek a jugoszláv—magyar csúcsszintű tárgyalások. Grósz Károly mostani jugoszláviai útja azoknak a magas szintű látogatásoknak a sorába illeszkedik, amelyek az elmúlt hónapokban Magyarország és a környező államok kapcsolatainak szorosabbra fűzését szolgálták. Ki legyen az új elnök? Az MSZMP Politikai Bizottsága Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát, a Parlament külügyi bizottságának elnökét javasolja az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére — jelentette be Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn. Az MSZMP Politikai Bizottságában tartott konzultáció során a jelölésnél Pozsgay Imrének és Nyers Rezsőnek, a Politikai Bizottság tagjainak, államminisztereknek a személye is felmerült, mert a párt álláspontja szerint az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére olyan személyt kívánatos megválasztani, aki országosan ismert, közmegbecsülésnek örvend ós kellő politikai tekintéllyel rendelkezik — hangsúlyozta Fejti György. Grósz Károly és Stipe Suvar tárgyalásai rövid szünettel négy és fél órán át tartottak, s a kötetlen eszmecsere a közös ebéden is folytatódott. Mint Szokai Imre, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője az MTI tudósítójának elmondta, a szívélyes, baráti légkörű találkozón átfogó tájékoztatók hangzottak el hazánk és déli szomszédunk belpolitikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, a két pártot foglalkoztató időszerű témákról. Igazi párbeszéd folyt — hangoztatta. Elemezték azokat a kérdéseket, hogy a párt miként tudja érvényesíteni társadalmi vezető szerepét az eddigiektől eltérő módon és eltérő körülmények között Grósz Károly ismertette az MSZMP álláspontját a politikai pluralizmus érvényesítéséről, és egyebek között megjegyezte, hogy a Központi Bizottság a többpártrendszer bevezetésénél nem talált jobb módszert a szubjektív viták elkerülésére. Stipe Suvar elmondta, hogv a JKSZ a népfront keretében akarja érvényesíteni a szocialista önigazgatású politikai pluralizmust Utalt arra, hogy a jelenlegi jugoszláv alkotmány nem teszi lehetővé a többpártrendszer létrehozását. Egyetértettek: a politikai intézményrendszernek úgy kell működnie, hogy minden érdek érvényesülhessen. A kommunisták nem építhetik egyedül a szocializmust. Mindkét fél nagy hangsúlyt helyez a jogállamiság megteremtésére. Részletesen foglalkoztak a két országban megkezdett gazdasági reformmal, amely tág teret biztcsít a különböző tulajdonformáknak, de változatlanul a társadalmi tulajdon marad a meghatározó. Ezért a társadalmi tulajdont a lehető leghatékonyabban kell működtetni, s ezt az igazi piacgazdálkodás megteremtésével akarják elemi. Az állam szerepét a makrogazdasági folyamatok összehangolására kelj korlátozni. Hangoztatták: mindkét párt folytatja a meghirdetett, illetve megkezdett reformokat. (Folytatás a 2. oldalon.) Városok a szomszédban Átveszik az oklevelet Kisteleken és Mórahalmon — elsőkként a 41 új város közül — kedden vehetik át a várossá nyilvánításról szóló oklevelet a település lakói. Március 1jétől már 166 város lesz Magyarországon. Ettől kezdve az ország lakosságának alig 40 százaléka él falvakban. Ez az arány 1950 óta ellenkezöjere fordult, hiszen akkor 53 városunkban a népességnek mindössze 35 százaléka lakott Megszűnt a városi jogú nagyközség kategória; a 41 úi városiból korábban 19 ekként működött. Ügy tűnik, most néhány évig nem lesz újaibb városunk, ám a folyamat nem ért véget. A hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepció szerint — amit 1985-ben fogadott el az Országgyűlés — kívánatos, hogy az ezredfordulón a városok száma mintegy 180 legyen. A várossá nyilvánítás — a 20-25 évvel ezelőtti gyakorlattal szemben — nem jár külön anyagi juttatással, az ott élőknek viszont a tény húzóerőt jelent ahhoz, hogv rrée többet tegyenek lakóhelyükért. Ha az embernek kevesebb a pénze, s egyre drágább amire szüksége van, a vásárlásnál jobban megnézi hogy azt kapta-e, ami jár. A téeszszövetségben nemrégiben megtartott megbeszélésen azt tapasztaltam, hogy ma még a mezőgazdasági nagyüzemek számára is igen kevés erre a garancia. Az egyik téeszelnök így foglalta össze a helyzetet: A mezőgazdaság által használt anyagok, eszközök és gépek folyamatosan és nagymértékben drágulnak, s ezt a költségnövekedést a növényi és állati termekek árában képtelenség elismertetni. A gát egyrészt az árrendszer kötöttsége, a szabadárasoknál a fogyasztók megcsappant vásárlóereje. A gazdaságok most Jutottak arra a pontra, hogy ne elégedjenek meg a deklarált jóindulattal, az udvarias partnerkapcsolattal, hanem objektív módszerekkel győződjenek meg az árral arányos minőségről. A szétszóródó gép, a hiányos hatóanyagú műtrágya nem kerülhet anyHa drága, legalább jó legyen! nyiba, mint a kifogástalan használati értékű. Elméletben ez magától értetődő, nek tűnik, de a gyakorlatban annál nehezebb elérni. A gyártó, forgalmazó számára kényelmesebb és veszélytelenebb a kialakult szokásrend, így azon változtatni nem áll érdekeben. Hacsak a kényszer nem szorítja. A mútrágyaar 25 százalékos növekedése a felhasználás csökkenésével járt, emiatt felduzzadt a forgalmazók, esetünkben az Agrotek és a helyi Agroker készlete. Az érintettek úgy fogalmaztak, nekik nem érdekük a mezőgazdaságra a rossz minőséget azonos árért rátukmálni. Az is igaz, hogy mivel nem ők a gyártók, csak olyan reklamációt fogadnak el, ami szabványos és továbbhárítható. Ránézésre léte. zik egy ilyen közösen elfogadható döntőbíró, a Növényegészségügyi és Agrokémiai Állomás, mint hatóság. Az importnál azonban a külföldi szállító csak független labor, a Mert eredményét fogadja el, s még ennek érvényesítése is a KGST-n belül igen nehézkes. A termelő szerint ez a forgalmazó belügye, s ha költséges Mert vizsgálatot akar, akkor viselje annek költségeit. A hibás teljesítés olcsóbb megoldással is bizonyítható, s a szövetkeze, tek nek elég ezt az összeget előteremteni. Mint minden érdekellentét esetében, itt is a komp. romisszum látszik egyedüli megoldásnak. Eszerint a vasúton érkező import műtrágyából az üzemek saját belátásuk szerint a szabványnak megfelelő mintát vesznek, s a vizsgálatot legolcsóbban elvégző Békés—Csongrád Megyei Állami Gazdaságok Szakszolgalati Állomásával elemeztetik. Ha e tájékoztató jellegű' vizsgálódás hibát állapít meg, értesítik a Mert-et, amely újabb mintát vesz és „hivatalos" eredményt produkál. A Mert vizsgálatot a vesztes fél fizeti. Ha alapos a kifogás, árengedményre jogosult a szövetkezet, illetve, ha még nem fizette ki a számlát, eleve csak a minőségnek megfelelő összeget téríti. A hivatalos és jogszerű eljárás részleteiről a téeszszövetség és az Agroker egyaránt tájékoztatja a gazdaságokat. A gazdasági érdekvédelem kezdeti lépéseként tekinthetünk e kezdeményezésre, s akkor beszélhetünk egyenrangú partnerkapcsolatról, ha ezt minden jelentős termékre kiterjesztik, legyen az mezőgazdasági gép, táptakarmány vagy bármi más. A távlati cél, hogy maga a felhasználó is minősítse (minősíttesse) az árut, s csak azt fizesse ki, aminek az ellenértékét hiánytalanul megkapta. T. Sz. I.