Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

84 1989. február 18., szombat n városi pártértekezlet vitájáról (Folytatás az 1. oldalról.) nak, addig nálunk ez a képlet megfordul. Molnár Imre azt panaszolta hozzászólásában, hogy elértük ugyan végre, hogy a kezdeményezések eljutnak a felső vezetés szintjéig, de ezeket nem hasznosítják, a kérdésekre pedig nem érkezik válasz. Majd feltette a kérdést: vajon kikkel akar a párt a lakóterületeken aktívabban politizálni, amikor az ott bejegyzett párttagok nagy többsége kora, egészségi állapota miatt ezt már nem tudja vállalni. Végül kezdeményezte: az aktuális kampányfeladatok idején (például választások) a munkahelyekről lakóterületre küldött pártmunkabrigádok segítsék a lakóterületi politikai munkát A két napirend vitáját Székely Sándor és Oláh Miklós foglalta össze, majd a pártértekezlet tudomásul vette és elfogadta az észrevételekkel kiegészített tájékoztatót és beszámolót, döntöttek arról, hogy a városi pártbizottság kezdje meg az MSZMP helyi választási programjának kidolgozását, amelyet majd újabb városi pártértekezlet önt végleges formába. Döntött a pártértekezlet úrról is, hogy a vezető tisztségviselőket a jövőben is hasonló szintű fórumon válasszák meg, majd — a korábbi gyakorluttól eltérő módon — végrehajtó bizottsági tagságról is szavaztak a küldöttek. Ez alapján a városi pártbizottság új gazdaságpolitikai titkára, Valastyán Pál tagja lett a városi párt-vbnek is. Bátyi Zoltán Francia kitüntetés * Párizs (MTI) Jack Lang francia kulturális miniszter a Művészeti ós irodalmi érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki Vegh Sándor magyar származású hegedűművészt, a salzburgi Camerata Academica zeneigazgatóját. A kitüntetés átadásán Jean Schneider, a minisztérium zenei főtitkára méltatta Végh Sándor magyar talajról fakadt és KözépEurópa legjobb zenei hagyományait, virtuóz hegedűművészeinek örökségét hordozó művészetét. A Kolozsvárt született Végh a budapesti zeneművészeti főiskolán Kodály és Hubay tanítványa volt. Bartók és Beethoven műveinek tolmácsolójaként vívta ki világszerte a zenekedvelók elismerését. 1953 óta francia állampolgár, de ideje jó részét Salzburgban LÓUL Ülést tartott a KISZ KB # Budapest (MTI) Szombaton illést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület megtárgyalta és módosításokkal elfogadta az ifjúsági szövetség XII. kongresszusának előkészítésére és megrendezésére vonatkozó előterjesztést; központi hetilapjának. a Magyar Ifjúságnak a tartalmi és formai változtatásaira, valamint a főszerkesztői posztra vonatkozó javaslatot. Megvitatta a köz- és felsőoktatás korszerűsítéséről szóló állásfoglalás-tervezetet, és úgy döntött, hogy azt átdolgozva, alternatívákkal is kiegészítve KISZ-en belüli vitára bocsátja. A KISZ Központi Bizottsága határozata alapján az ifjúsági szövetség XII. kongresszusát április 21—23. között a Budapest Sportcsarnokban rendezik meg. A KISZ legfelsőbb fóruma áttekinti az ifjúsági szövetség eddigi tevékenységét, megvitatja az országos értekezleten meghirdetett politikai platformot, továbbá a szövetség együttműködési szabályzatát és a programnyilatkozatot, illetve személyi kérdésekben dönt. Ugyancsak a kongresszus mondja ki az új ifjúsági szövetség megalakulását. A KISZ kongresszusát megelőzően politikai tanácskozássorozatot rendeznek az ország több városában, és a (kongresszus idején négy helyszínen sajtófesztivál jellegű politikai demonstrációt szerveznek. A testület döntött a kongresszus napirendjén kívül a részletes programról, az ügyrendi kérdésekről, valamint a meghívottak köréről. Minthogy a kongresszus várhatóan a KISZ-en belül most alakuló új szerveződések, a későbbi tagszervezetek szövetségévé alakult át a jelenlegi KISZ, az MTI munkatársa arról is érdeklődött a KISZ KB-nál: hány ilyen KISZ-en belüli szerveződés jött létre eddig? A A KISZ KB szombati üléséhez kapcsolódóan két levél is érkezett a testülethez. Az egyiket a Baranya megyei vállalkozó KlSZ-szervezetek tanácsa és a MADISZ Baranya megyei szervezői írták a KISZ KB első titkárához. Ebben kifejtik: a KISZ sem kerülheti el, hogy szembenézzen saját múltjával. A múlt értékelésénél azonban a hibák feltárásán túl erősíteni kell a megőrzésre érdemes értékeket. A levél írói azokkal értenek egyet, akik a jövendő ifjúsági mozgalmat különböző réteg- és érdekszervezetek szövetségeként tartják életképesnek, de felhívják a figyelmet arra, hogy ilyen jellegű elképzelések már 1956-ban is voltak a magyar társada- szetvezeie* lomban, mégis a monolitikus KISZ jött létre a többszintű ifjúsági mozgalom helyett. Ebből kiindulva megkérdőjelezik az országos KISZ-értekezlet egynémely döntését. A másik levelet a KISZ KB tagjainak címezték a felsőoktatási KISZ-vezetők. ök úgy tapasztalják, hogy m közben a korábbi szervezeti keretek helyenként viharos gyorsasággal épülnek le, az új kezdeményezések nem tudnak valóságosan kibontakozni. A fel Ifjúság jövőjéről is. Március 15-i hatállyal Gubcsi Lajost, a hetilap eddigi főszerkesztőjét — saját kérésére — felmentette e tisztségéből, és főszerkesztővé ugyancsak március 15-i hatállyal Pálfy Istvánt nevezte ki. Elfogadta, hogy a Magyar Ifjúság a kongresszusig jelenlegi formájában, de már tartalmi változtatásokkal jelenjék meg, és ajánlja a kongresszuson megalakuló szövetség központi testületének, hogy a későbbiekben fogalmazza meg saját követelményeit a lappal szemben. A Magyar Ifjúság tartalmi és formai megváltoztatására létrehozott munkabizottság a szombati ülésen terjesztette elő elképzeléseit. Javaslata szerint a hagyományok folytatását és a változások jelzését szolgálhatja, ha a lap címe: Üj Magyar Ifjúság lesz. Politikai döntés született már arról, hogy a megalakuló tagszervezeteknek helyet kell kapniuk a lap hasábjain, és politikai döntést igényel az, hogy a közeljövőben mely ifjúsági használhatják megnyilatkozási fórumként a Magyar Ifjúságot. A Központi Bizottság határozata szerint ezt az elképzelést előzetes koncepciónak tekinti. A Magyar Ifjúság 32 oldalon, színes borítóval, és az eddiginél gyengébb minőségű papíron, fekete-fehér nyomtatásban jelenik majd meg. (MTI) Grósz Károly Jugoszláviában # Budapest (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fótitkára ma, hétfőn Jugoszláviában, határ menti baráti munkalátogatás keretében megbeszélést folytat Stipc Suvarrat, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnökével. Az MSZMP lötitkárának kíséretében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára cs több szakértő Grósz Károly, az MSZMP hatalom gyakorlásának mofőtitkara február 22-én interjút adott a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek: — A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény — emelte ki Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása előtt adott interjúban. — "A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra, hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos következményekkel járó hibák — folytatta Grósz Károly. De a tény, hogy a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok versenyhelyzetben ellenőrzik egymást, s a vita a társadalom nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem — tette hozzá Grósz Károly. Ezt a kérdést sem Kelet-Európában, sem Nyugat-Európában nem oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartása. Olyan mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja, hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom, abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A harmadik: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. El kell érnünk azt, hogy a vezetők politikai versenyben a társadalom nyilvánossága előtt választódjanak kl. — Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről — jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan á tenged i-e a hatalom egy részét másoknak. Az már más kérdés, hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a kapott tájékoztatás szerint söoktatási KISZ-vezetők is február 16-ig 33 szervezetet jegyzett be a KISZ Központi Bizottsága. Ezek • között szerepe! az eddig ismerteken kívül a Magyar Dolgozók Ifjúsági SzöveUégo (MADISZ), a KlSZ-szervezetek Szolnok Megyei és Heves (Megyei Tanácsa, a KISZ Szolnok Városi Szervezeteinek Tanácsa, a Vasutas Ifjúsági Szervezet A KISZ I. Kerületi Tagszervezete, a „Holnapért" elnevezésű szervezet, a Baloldali Ifjúsági Társulás, valamint a Pest Meqvei Városok Szövetsége. Belépési szándékukat illetve az ifjúsági szövetséghez tartozásukat eddig mintegy 400 ezren erősítették meg aláírásukkal, Nem csupán a független demokratikus szervezetek •vijátot gyakorlata, hogy különböző fórumokon nyílt levelekkel, állásfoglalásokkal, úgy vélik, hogy az országos KISZ-értekezlet egyes határozatai ma már inkább akadályozzák a KISZ átalakulási folyamatát, mert az egyének és a közösségek nem politikai értékek és programok alapján választanak, hanem a pillanatnyi, sokszor személyes érdekeknek megfelelően, vagy hangulatokra, érzelmekre építve. Ügy ítélik meg, hogy erősödik a szervezet megosztottsága, tovább romlik cselekvőképessége. „Régi és új" szerveződések ütköznek egymással — már-már tisztességtelen eszközökkel — a tagok megnyeréséért, miközben egyre többen fordítanak hátat az ifjúsági szövetségnek. Ezért követelik, hogy a KISZ ne adminisztratív korlátokkal, hanem valós politikai és működési értékek alapján szernyilatkozatokkal állnak ki a vezze mozgalmát, plénum és a nyilvánosság A KISZ Központi Bizottelé. sága határozott a Magyar „Világtalálkozó" Japánban D Tokió (MTI) Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, aki a néhai Hirohito császár temetési szertartásán vett részt, vasárnap hazaérkezett Japánból. Az államfő benyomásait összegezve elmondta: az elhunyt japán császár temetése több volt gyászszertartásnál. Straub F. Brúnó látogatásának kiemelkedő eseményeként említette, hogy az új japán császár audiencián fogadta őt. Nagy fontosságúnak tartotta a Takesita Noboru miniszterelnökkel folytatott mintegy 20 perces megbeszélést is. dasági helyzetének a javításához. A „világtalálkozóról" Straub F. Brúnó elmondta: azon egyebek között sikerült szót váltania George Bush-sal, az Egyesült Államok elnökével, Francois Mitterrand francia, Richárd von Welzsácker nyugatnémet, Hájim Herzog izraeli, Hosznl Mubarak egyiptomi és Georgiosz Vasziliu ciprusi elnökkel. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott Anatolij Lukjanovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első elnökhelyettesével is. Straub F. 'Brúnó megemli, tette, hogy a személye iránt Ez utóbbi •találkozóról az tokiói tartózkodás során a Elnöki Tanács elnöke el- sajtó ,s jelentős érdeklődést mondta, hogy azon « japán mutatott. A szombaton regkormányfő konkrét, gyakor- gei adott interjút még azlati Itémákat is felvetett. nap este közlő Szankel SimTöbbak között a kereske- bun rámutatott: „Sraub F. delmi kapcsolatokra is ki- Brúnó a szocialista orszátórt, es hangsúlyozta, hogy a goknak a temetésre Japánba vilagbanki hiteleket kell látogatott képviselői közül igénybe venni hazánk gaz- az egyedüli államelnök." nopóliumát, hanem — vezető szerepének megőrzése mellett — hatalmi rendszerbe másokat is be kfván vonni. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglevő eredmény. — A szocializmuskép változik, mégpedig — véleményem szerint — két okból — hangsúlyozta a főtitkár. Az egyik az, hogy a felszabadul- szerződéses tan gondolkodó emberek kapcsolatnál nem fogadják el többé a szocializmus leegyszerűsített felfogását, amely oly sokáig uralkodott a Szovjetunióban. A másik ok, hogy a szocializmus eszményeinek szolgálatában nem alakult ki olyan korszerű intézményrendszer — a szocializmus nagy tragédiája ez —, amely a szocialista törekvéseket gyakorlat- részt, tá tudta volna változtatni Nem lenne jó, ha a két reformfolyamat nagyon elszakadna egymástól. Szerintem a politikai reformnak egy kicsivel a gazdasági előtt kell haladnia, attól nem szakadhat el. Semmit sem ér az a politikai felépítmény, amely mögött nincs anyagi, gazdasági teljesítmény. Létezik azonban egy harmadik reform is, az ideológiai Ez gyakorlatilag még nem in dult el igazán — Nagyon lényeges dolognak tartom, hogy a szocializmus az egyéni képességek szabad kibontakoztatása mellett a közösségekben rejlő értékeket is felhasználja. Ezeket nem állítja egymással szembe, hanem az egyéni és a közösségi boldogulást összekapcsolja. Ebben Jugoszláviának nagy történelmi tapasztalatai vannak. — A szocializmus jellegzetességének tartom még azt, hogy a teljesítményekben, illetve az elosztásban a teljesítményelvnek kell érvényesülnie, s ezzel együtt a társadalomnak nagyobb terhet kell felvállalnia a szociális különbözőségek megszüntetésére. Mert igazi nagy probi^mérk, hostv a munka díjazása és a szociális követelmények összekeverednek, összemosódnak, a határvonaiaK, peaig szét kellene választani őket. — Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel együttműködésre törekszik. Ez Távol-Keletre ugyanúgy vonatkozik, mint Európára — mondotta Grósz Károly. — Ami az európai Közös Piacot illeti: mi a jelenlegi kereskedelmi messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud minket befogadni. Ennek nem gazdasági, hanem politikai okai vannak — folytatta a főtitkár és rámutatott: Magyarországot nem vennék fel az Európai Gazdasági Közösségbe. MásMagyarországnak szüksége Van a KGST-re. Nekünk egy jól működő KGST kell — mutatott rá Grósz Károly. — Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy Jobban működő KGST-ért fogalmazódtak. meg. — Magyarország és Jugoszlávia között hasonlóságot elsősorban az eredményekben és a nehézségekben látok — tért ki Grósz Károly a kétoldalú együttműködésre a két szomszédos ország között. Gazdaságaink nem elég korszerűek, késve alkalmazkodtak a világban zajló változásokhoz. A termelési struktúránk elmarad a fejlett országok mögött, nem fordítunk kellő gondot a szellemi és a tudományos munkára. Nem sikerült érdekeltté tennünk az egyéneket a nagyobb teljesítmények elérésében. E tekintetben, amennyire én tudom, Jugoszlávia előbbre jutott. Ugyanez vonatkozik az önGrósz Károly véleménye rendszerre, az ,„n. Srteke- öntevékeny közössegekre tette hozza Grosz Károly. — A déli szomszédsászerint 1956 mostani értéke lése nem más, mint az el múlt harminc évben eltör zult értékelés kiigazítása. El- gúrikban működő politikai utasítom a nyugati sajtónak mechanizmus több olyan érazt az állítását, miszerint a téket is hordoz, amelynek február 10— 11-i központi megteremtésén Magyarorbizottsági ülésen elvi komp- szág még csak most dolgozik, romisszum született volna. A különhségek — egyebek Ez tulajdonképpen egy ko- főzött — abból adódnak, rábbi egyoldalúság kiigazítá- hogy míg Magyarország nem soknemzetisegu ország, addig Jugoszlávia az, s ez 6ok kérdésben 'teljesen más megközelítést igényel. — A két ország politikai kapcsolatai valóban igen jók, példamutatóak. Sokat sa, Az MSZMP főtitkára nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a gazdasági reform lendületét vesztette. A gazdasági reform - tette hozza Grósz fej,iődött a gazdasági együttKaroly _ továbbra is jol ha- működés, s amit különösen lad, ezt bizonyítja a Közpon- ^igy értéknek tartok, hogy ti Bizottság e heti ülése is, jg.3n erősek az állampolgáamely arra vállalkozott, hogy rok közötti kapcsolatok. A korszerűsíti, megújítja az ag- gazdaság területén kivánarárpolitikót. A két évvel ez- tos lenne a kooperációs előtt bevezetett bankrend- együttműködés bővítése. Keszer is jól vizsgázott, jelentős reskedelml forgalmunk jofoaz új adórendszer, a társasá- ban bővülhetne, ha a hanggi törvény, s a parlament ha- súlyt a termelési együttműmarosan elfogadja a külföldi ködésre helyeznénk — emelberuházások védelméről szó- te ki Grósz Károly, ló törvényt. Folyamatban _ Magyarországnak érvan az inflációellenes prog- dekében áll a szabadabb, ram kidolgozása, illetve egy nyitottabb együttműködés. . ..,_ Továbbra is tartalmas, jóolyan gazdasági mechaniz- 5z0mszédi v^y^ aka. musé, amely alkalmazkodni runk élni Jugoszláviával, fog a világpiachoz. Azt kívánjuk, hogy a politi. . ,,, , kai, gazdasági ós az embe- Vannak azonban fékek rck közötti kapcsolatok elis, Egyrészt, az óriási adós- mélyüljenek. Érdekünk, ságállomány, másrészt kicsi hogy a határ mentén élők a gazdaság mozgásszabadsá- S^ytLb^íegS ga. Ugyanakkor - folytatta együttműködés. Ez azt is Grósz Károly - felgyorsul- eredményezheti, hogy a tak a politikai változások, nemzetközi küzdőtéren. a mivel e téren inkább szub- nemaetközi politikai és gazjektív, mintsem objektív daeági folyamatokban is akadályokat kell leküzdeni, egyre több lehetőséget taláPolitlkai bölcsesség, elhatá- )unk az együttműködésre — rozottság és bátorság kérdé- mondta végezetül Grósz Káse, hogy mit vállalunk fel. roly