Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

2 1989. február 18., szombat A szegedi városi pártértekezletről (Folytatás az 1 oldalról.) mit mondani. Hogy a pártértekezleti várakozás túlfűtöttségében a tartalmi elvárásoknak megfelelt-e pártértekezletünk, erre egyértelmű a válasz: nem felelhetett meg. Sajnos, olyan légkörben, amely akkor uralkodott — emlékezzünk csak a megyei pártértekezlet összehívása körül zajlott konfliktusos vitákra — a tartalmi kérdések a kellőnél sokkal kisebb hangsúlyt kaptak. Emiatt a szegedi pártértekezlet mondandói, üzenetei is részben elsikkadtak, s azóta is folyik a vita, számos olyan kérdésről, amiben a pártértekezlet határozott, tiszta és egyöntetű álláspontot alakított ki. Ugyanakkor viszont vitathatatlan, hogy a városi vezető testületek személyi összetételükben alapvetően megújultak. A pártértekezlet teljes jegyzőkönyvi anyagát, beleértve az új testületek összetételét, arányait is, pártbizottságunk egy jól áttekinthető kiadványban nyilvánosságra hozta, és a párttagság rendelkezésére bocsátotta. — Az újonnan megválasztott pártbizottság és végrehajtó bizottság összetételében érvényesült a párttagság akarata, vagyis azok a képviseleti szempontok, amelyeket a pártközvélemény alakított ki. A testületi munkában ennek következményeként is érzékelhető a vitakedv megélénkülése, a testületi állásfoglalások tartalmának mélyebb demokratizmusa, a döntés-előkészítés új gyakorlata, a véleményalkotás szélesebb alapokra helyezése. — Ügy értékelhetjük: a pártbizottság döntéseinek megvan a maga korszerű karaktere, de ezek hatása a pártmunkában még nem érződik eléggé. A pártszervek és -szervezetek magukra hagyottnak érzik magukat. A gyámkodás megszüntetését még nem váltotta fel a szervezeti irányítás remélt dinamizmusa. Ebben a felelősség kétoldalú: a testület és az apparátus aktivitása sem volt elegendő — a pártszervezetek öntevékenysége sem fejlődött elégségesen. — Szeretnénk, ha a párttagság maga is kezdeményező lenne a „politizáló párt"* megteremtésében. A párt nemcsak szervezett erő — az egyes párttag, a pártcsoport, az alapszervezet számára is programnak kell lennie a politizáló magatartásnak. — Kevés ma a sikerélmény a pártban. Az elkedvetlenedés érzését azonban nem csak központi határozatok oldhatják fel, hanem az öntevékenység is. Az új pártbizottság munkájának stílusa, amely igen lényeges változásokat mutat, most alakul. Sajnos sok idő telt el a formák kialakításával. Még csak alakulóban van az a hajlandóság, hogy a pb nem az operatív beavatkozások fóruma, hanem a pártmunka elvi irányításának letéteményese. Csökkennek és letisztulnak a módszerek körüli viták: a testület munkájának hatékonyságát a munkabizottságok tevékenységének racionális megszervezése segítheti eredményesen. Nem kifogástalan a hatékony munkához szükséges összhang az apparátus és a testületek között. Erős a bizalmatlanság az apparátusban dolgozókkal szemben. Még mindig nem tudtuk kellő színvonalra emelni a pártmunka nyilvánosságát, különösképpen abban a vonatkozásban, hogy a testületek tervezett munkájáról és vállalkozásairól időben előre értesüljön a párttagság és a közvélemény. A vb-ülések nyilvánosságának, illetve a testület nyilvánosság előtti megjelenésének kérdései még jó részt megoldatlanok. A szegedi párttestületek az elmúlt hóna pókban sajnálatosan gyakran „botránykrónikában" szereztek publicitást, elsősorban a pártszékház felújítása és tulajdonjoga körüli öröklött jogvitákkal. — Pártbizottságunk az elmúlt négy és fél hónapban négyszer ülésezett. Október 31 -i ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot és a fegyelmi bizottságot. Áttekintve a pártértekezlet teljes vitaanyagát a pártbizottság, „intézkedési tervet" fogadott el, amely 15 pontban rögzítette a pártértekezleti vitában kialakult programot. Ez szolgál alapul a XIV. kongresszusig terjedő időben a munka- és üléstervek-1 nek, hozzátéve, a menetközben jelentkező feladatokkal együtt. — A pb egy ad hoc munkabizottság jelentése alapján javaslatot fogadott el a városi pártbizottság feladatés hatáskörének, valamint működési rendjének továbbfejlesztésére vonatkozóan. Ebben a pártbizottság működése főbb elveinek rögzítését követően részletesen tisztázza a városi párttestületek feladatait és működési rendjét, a pártbizottsági tagok jogait és kötelességeit, az apparátus feladatait és szervezeti felépítését, valamint a döntési mechanizmust, és a pb kapcsolatrendszerét a pártszervezetekkel, az állami, társadalmi, tömegszervezetekkel, és az egyesületekkel, ide értve az új szerveződéseket is. A határozat értelmében — a pártértekezlet döntését alapul véve — átalakult az apparátus szervezeti felépítése. Megszűntek az osztályok, s helyüket a pb titkárai által irányított, s a pb fő tevékenységi köreinek megfelelő három, munkacsoport vette át, nevezetesen a társadalompolitikai, a pártpolitikai, valamint a gazdaság- és szociálpolitikai munkacsoport. Ezek mellett a pb nagy szerepet szán az ideiglenesen alakított, konkrét feladatokra orientált csoportoknak is. Létrejött a pb szervezési irodája, amely a munka folyamatos szervezeti kereteit és feltételeit hivatott biztosítani. — Jelentős vállalkozása volt testületünknek — az októberi pártértekezleten elfogadott program szerint — az ifjúság körében végzett politikai munka elemzése. Döntött a pártbizottság, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a párt helyi választási programjának kidolgozását, s állást foglalt a testület a március 15-i nemzeti ünneppel összefüggésben. Az őszi tanácstagi, majd az 1990-ben esedékes országgyűlési képviselői választások' versenyhelyzetben fognak lebonyolódni. Ezért rendkívül fontos az MSZMP valamennyi szervezete számára az alapos felkészülés. Nyomban meg kell kezdenünk a helyi (városi, körzeti) programok kialakítását, a körzetekben lakó párttagok számba vételét, körzeti politikai központok kialakítását, a programmal fellépő jelöltek megkeresését a nyilvánosság biztosítása mellett. Nemzeti ünnepünkkel kapcsolatban pártbizottságunk arra az álláspontra helyezkedett, hogy messzemenő türelemmel kell építeni az ünnep eszményei körül a nemzeti egyetértést. Ezért indítványoztuk együtt a KISZ városi bizottságával, a Hazafias Népfront városi elnökségével és a városi tanáccsal, hogy Szegeden egy ünnepség keretében, a nemzeti összefogás szellemében történjék a megemlékezés. Sajnos, a felhívás nem talált egyetértő visszhangra az alternatív szervezeteknél, s ezért március 15-én több ünnepség lesz. — A pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően gondot fordítottunk arra, hogy mind a pb, mind a vb döntéseinek előkészítésébe minél szélesebb körben bevonjunk párttagokat és tisztségviselőket, kikérjük a különböző társadalmi és tömegszervezeti testületek véleményét, szakértőket vegyünk igénybe. Az állásfoglalások kialakításánál a testületek alternatív javaslatokból választhattak. — A belpolitikai élet tele van feszültségekkel, és a stabilizációs folyamatot is konfliktusokkal éljük meg, hiszen egyelőre személyesen is, kollektíven is annak terheit érezzük. A politikai intézményrendszer mélyreható reformjának bizonyos elemei is szokatlanok és rendkívüliek. Megzavar bennünket, hogy sok a nemkívánatos, a fülünket és az önérzetünket sértő felhang. Nehezen barátkozunk azzal a helyzettel, hogy pártunknak valóságos politikai versenyben kell helytállnia! Ennek politikai eszköztára sem áll még igazán rendelkezésünkre. Gyakran inkább elhalkulunk, mintsem, hogy fölvállalnánk a nyílt vitát, a konfliktust, vagy a régi eszköztárból vesszük érveinket, réfei módon reagálunk. Megbántódott pózban nem lehetünk képesek sem az alternatív mozgalmakkal való kapcsolat és együttműködés építésére, sem a saját problémáinkhoz való egészséges viszonyra. Határozottan utasítsuk vissza a politikai torzításokat, a hamisításokat, tanúsítsunk tevékenységünkkel és múltunkkal szemben kritikus magatartást —, de őrizzük meg politikai méltóságunkat, mutassuk fel a kommunista mozgalom történelmi eredményeit. Minden fontos társadalmi folyamatban — valamennyi pártszervezetünknek — programot kell kialakítania, és azt határozottan képviselnie. Csak így leszünk képesek pártunk politikai vezető szerepének megtartására. A pártalapszervezetek szerepéről, a párt választási rendjéről Oláh Miklós titkár ismertette a pártalapszervezetek szerepéről és a párt választási rendjéről folytatott pártvita eddigi szegedi tapasztalatait. — Az 1988. október 8-1 pártértekezletünk határozata negyedik és ötödáK pontja fogalmazta meg törekvéseinket a pártszervek és alapszervezetek munkájának fejlesztésével kapcsolatosan. Ügy határoztunk: támogatjuk mindazokat a kezdeményezéseket, „szarvezeti változtatásokat, átalakításokat amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a követelményekhez", és „segítik azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyekkel a pártalapszervezetek a politikai munka fő színtereivé válnak." Most az MSZMP Központi Bizottsága február lő— 11-1 üléseinek állásfoglalásai a párt politikai versenyÍ

elyzetre történő felkészüléének gyorsítását igénylik. Fontos, hogy ezt a szempontot Í6 vegyük figyelembe a szervezeti élettel kapcsolatos pártviták tapasztalatainak összegzésénél. — A kiadott vitaanyag bevezetője hangsúlyozta, hogy a politika alakításában részt vevő különböző szervek, szervezetek, egyesületek tevékenységének színtere a jövőben elsősorban a lakóterület lesz. Ma már e sort más pártokkal is bővíthetjük. Elengedhetetlenül szükséges a színvonalasabb lakóterületi politikai munka. A KB-vitainditó helyesen emelte ,ki, hogy ebben a helyzetben olyan szemléleti változásra van szükség, mely szerint a jövőben a párt tagja a munkahelyén és a lakóhelyén egyaránt aktív politikai, közéleti tevékenységet folytasson. A helyszíni tapasztalatok, az összegzések azt mutatják, hogy ez a szemléleti változás jobb esetben csak megindult. Máris megkésettnek tűnik a lakóterületi pártmunka súlyának, hatékonyságának növelése. Sok helyen passzivitás, vagy a lakóterületi politikai munkától való elzárkózás is tapasztalható. A sürgető helyzetben azt kell megfogalmaznunk, milyen elképzeléseket alakítsunk ki a munkahelyi és lakóterületi párttevékenység egyidejű korszerűsítésére. — A viták megerősítették, hogy mindenképpen szükséges pártunk érdemi jelenléte a munkahelyeken. A probléma ELTEMETTÉK HIROHITÖT Pénteken reggel 7.30 perckor kezdődött meg Tokióban Hirohitó, a január 7-én elhunyt japán császár 13 órás temetési szertartása. 163 ország és 27 nemzetközi szervezet vezető. személyiségei érkeztek az eseményre az elmúlt napokban a japán fővárosba, hogy a történelemben példa nélkül álló, nemzetközivé vált gyászesemény részesei legyenek. 54 államfő is — köztük hazánk képviseletében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke — vett részt a temetésen. GRÖSZ KAROLY BARANYÁBAN Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Ezföleg az, hogy a párttagok többsége csak a jelenlegi formákban és jogosítványokban gondolkodik, pedig nem a szervezeti kérdések a fontosak, hanem a politikai hatás. — A viták bizonyították, hogy a párttagság bizonytalannak érzi a lakóterületi politizálást több valóságos és indokolatlan okból. Jogos az a félelem, amely a túlméretezett lakóhelyi alapszervezetekben nem lát igazi közösség kialakítására lehetőséget. Megfogalmaznak olyan aggodalmakat is, hogy az „átjelentkezések" a munkahelyi szerep elvesztésével járnak, ugyanakkor nem biztos a lakóterületi térnyerés. Ez légüres teret eredményezne. Annak ellenére, hogy a párttagok döntő többsége elismeri a lakóterületen végzett politikai munka szükségességét, és a lakóterületi alapszervezetek erősítésének fontosságát, nem kíván szervezetileg is odatartozni. — Van olyan aggodalom is, hogy munkahelyi pártkollektívákból a passzívabb párttagok jelentkeznének át, de arra a veszélyre is felhívták a figyelmet, hogy az alapszervezetekben kisebbségi véleményt képviselő ,és szélsőséges véleményekre hajlamosabb párttagok kerülhetnek át a lakóterületi alapszervezetekhez. Érdekes tény viszont, hogy több munkahelyről a fiatalabb, vállalkozóbb szellemű, kezdeményezőbb párttagok jelentkeztek át eddig, vagy kifejezték átjelentkezési szándékukat, illetve űj alapszervezet alapítása iránti kérésüket. Mivel nem ismerik sokan, így bántóan általánosító és sztereotípiákat tartalmazó kép él a körzeti pártszervezetek összetételéről, és az ottani nézetekről. A valóságban a lakóterületi alapszervezetek is különbözőek, mint ahogy a munkahelyiek is. — Sokan prognosztizálták, hogy a plurális politikai viszonyokban a pártok fő tevékenysége a lakóterületen lesz, mint ahogy az új politikai szerveződések már a jelenben is ott léptek akcióba. Az „átjelentkezés" indokaként többen a munkahelyi alapszervezetek tevékenységével szembeni kritikai észrevételeiket hozták fel érvként. Megfogalmazták, hogy konkrét termelésirányítás helyett a taggyűléseken politizálni kell. voltak, akik úgy vélték: az ü*emi, intézményi pártalapszervezeti tevékenységhez való ragaszkodás kényelemből ered, mert itt valójában csak szakmai kérdésekkel kell foglalkozni. — A pártvita eredményeként néhány konkrét azonnali teendőt kell megfogalmazni. Ismételten mozgósítani kell pártszervezeteinket az október 8-i pártértekezletünk határozata azon pontja végrehajtására, amely kimondja szó szerint a következőket: „a munkahelyi pártszervezetek legyenek segítő partnerei a lakóterületen dolgozó pártszervezeteknek". ösztönözzük, hogy az üzemi, intézményi pártszervezetek tagjai kapcsolódjanak be a lakóhelyi közéletbe. „Törekedjenek folyamatos és érdemi együttműködésre, növeljék a lakóterületen végzett pártmunka elismertségét." A mai, átmeneti helyzetben az a legfontosabb, hogy lakóterületen politizáljanak párttagjaink, és a szervezeti, átjelentkezési, regisztrálási és más kérdések másodlagosak. Ezekre konkrét helyi — városi javaslatok, sajátos megoldási módok szükségesek. A fő módszer nem lehet más, mint a terűRádiótelex után a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. A továbbiakban Baranya képviselőivel találkozott, majd aktívaülésen időszerű kérdésekről szólt. KÖLCSÖNMEGALLAPODAS A VILÁGBANKKAL Csütörtökön 140 millió dollár összegű kölcsönről szóló megállapodás aláírására került sor Washingtonban. Ez a kölcsön, amelyet a Magyar Nemzeti Bank vesz fel, a harmadik ipari szerkezetátalakítási program finanszírozására szolgál. A programban résztvevő kereskedelmi bankok és pénzintézetek döntenek a kölcsön kihelyezéséről. A hitel részben közvetlenül vagy közvetetten exportorientált tevékenységekhez kapcsolódó beruházások, részben kisvállalkozások fejlesztése, valamint az ipari szerkezetátalakítás által kedvezőtlenül érintett területeken történő munkahelyteremtő beruházások finanszírozására kerülhet felhasználásra. LESZAVAZTAK TOWERT Az amerikai szenátus katonai bizottsága nem szavazott bizalmat John Towernek, a kijelölt védelmi miniszternek és várhatóan így dönt jövő héten a teljes Szenátus is. Az Egyesült leten levő pártszervezetek horizontális kapcsolatainak erősítése. A lakóterületi politizálás erősítése nem lehetséges helyi programok kidolgozása nélkül, amely a választási küzdelemben is nélkülözhetetlen. Tehát mindenhol haladéktalanul meg kell kezdeni az ezzel kapcsolatos munkát. — A párt választási rendjével kapcsolatos vitaa/iyag csak helyenként váltott ki élénk érdeklődést. Sokan felvetették, hogy az új szervezeti szabályzat kialakítása után lehetséges csak átfogóan szabályozni a párt választási rendjét. Figyelemre méltóak azok a vélemények, amelyek szerint összegezni kell a gyakorlati életben kialakult formákat, eljárásokat, a párt „törvényesítse" a tagság igénye alapján kialakult módszereket, mert az élet már túlhaladta az előírásokat. Általános igény volt a jelölés nyilvánosságának teljessé tétele, a titkos választás, valamint a közvetlen választás lehető legtöbb területre történő kiterjesztése. — A demokratizmussal, az önállóság fokozásával kapcsolatos az a vélemény, hogy a választási kérdésekben (annak szükségességében, módjában, időpontjában stb.) a választásra jogosult pértszerv, illetve a pártalapszervezet maga dönthessen. Sehol sem vitatták azt, hogy a párt tisztségviselői ugyanarra a tisztségre legfeljebb 2 ciklusra legyenek választhatók, illetve újraválaszthatók. Ugyanakkor néhány helyen vitatták a ciklus időtartamának 5 évben történő meghatározását, 2 és 3 éves ciklusokat tartottak reálisnak. Javasolták, hogy a jövőben a két kongresszus között küldöttválasztás ne legyen. Ha a KB illetékességét meghaladó döntést kell hozni, az előző kongresszus küldötteit kell .összehívni országos pártértekezlet elnevezéssel. Az a javaslat is a gyakorlati tapasztalatunkon alapul, hogy az alapszervezetekben történő választásokat nem kell feltétlenül összekötni a küldöttválasztásokkal vagy a delegálással. Az a lényeg: mindig és mindenhol feltétlen legyen választás akkor, amikor indokolt, és az indokoltságról az érintett párttagok döntsenek. — A vitában tizenhatezer párttag, több mint ötszáz alapszervezet, 64 pártbizottság véleményét kértük. A szemléleti kérdésekben sok a tisztáznivaló. A párttagság igényei, elvárásai jelentősen megnőttek cselekvésünk szervezettségét és dinamizmusát illetően. Senki sem vitathatja, hogy most új körülmények között kell politikai céljainkat megvalósítani. Ez pedig nem képzelhető el igazi pártdemokrácia és politizáló pártszervezetek nélkül. Államok történetében nyolcszor fordult elő, hogy a törvényhozás nem erősített meg miniszterelnökjelöltet, korábban erre utoljára 1959'ben került sor. FABIUS NYILATKOZATA Magyarországon történelmi jelentőségű folyamat zajlik — így összegezte budapesti benyomásait Laurent Fabius> a francia nemzetgyűlés elnöke, az Országház gobelintermében péntek délben tartott nemzetközi sajtóértekezletén. AFGAN ELLENKORMANY Az afgán ellenzéki szervezetek tanácskozó gyűlése, a Sura csütörtök este — kéthetes huzavona és marakodás után — kijelölte az ellenkormány tagjait. A testület hét emberből áll, a posztokat kizárólag a pesavari székhelyű hét csoport vezetői között osztották szét