Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

^ VILÁG PROLETÁRJÁÍ, J&YESUL JETEK! JJ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 47. szám 1989. február 24., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Gazdasági körkép — 1988 Arcmodor Szeged gazdaságában is egyre élesebben elválnak egymástól a gazdálkodó egy­ségek: a jók szűk szelete és a gyengék tábora „megerő­södött' a langyos semmilye­nek rovására. Lassan, de kezd arca lenni több szegedi vállalatnak, szövetkezet­nek. S milyen érdekes, hogy éppen a karakterek, a meg­különböztethetők azok, akik — ha kicsit önkényesen is, — most skatulyáink legjobb rekeszeit foglalhatják el. De vajon ki a jó és ki a rossz gazdálkodó ma? Hi­szen azt aligha lehet vitatni, hogy sok vállalatvezető ta­valy is jól látta, mit kellett volna tenni, de egészen más kérdés, hogy kinek, mit si­került megvalósítani. Za­bolátlan esztendő volt a ta­valyi is, hiszen a rendéletek, szabályozók év közben is sokszor fejreállitották a gazdaságot, a sűrű változás miatt porrá zúztak terveket, elképzeléseket. A spiccen maradni ezért sem volt könnyű. A gyors változás •miatt a „fülesek", az extra •információk sem értek so­kat. A jó fül helyett sokkal többet jelentett a vezetői rugalmasság, s a — sokszor ésszerűtlen — rendeletek kiskapuinak felkutatása. Így kerülhetett sor arra, hogy az év elején több szegedi szövetkezét gyorsán formát változtatott. Kisszövetke­zetté alakulva, jóval szaba­dabb bérgazdálkodás mel­lett, az átlagnál messze ma­Vajon hogyan fogja majd a gazdaságtörté­net emlegetni 1988-at? Egy szinte biztos: az előző három esztendő­vel aligha fogják majd egy kalap alá venni a tavalyit a kutatók. Mi­ért? Nemesak az adóre­form miatt lóg ki a sor­hói 1988. de abban is hozott némi újat, hogy polarizálódott a hazai gazdaság, hogy minden eddiginél nagyobb sze­mű rostába kerültek a vállalatok. remtés új elképzeléseket, utakat is takar egyben. A kozmetikai iparban a divat egyébként is gyors tempót diktál. Szinte kivétel nélkül min­den gazdálkodó nyeresége csökkent •tavaly. Ez termé­szetes velejárója volt az adóreformnak, de az már nem, hogy a legtöbb helyen igyekeztek alábecsülni sa­ját képességeiket. Azaz a nyereséget jóval óvatosab­ban tervezték, mint lehetett volna. Az elképzelésekhez képest így kiugró sikerek születhettek, ezek nyomán pedig néhol „így megalapo­zott" magas vezetői pré­miumok. Kockáztatni pedig kell! — módosíthatnák a közmon­dást, hiszen a sajátos ka­rakter mellett minden sike­A szocialista ipar teljesítményének alakulása 1988-ban Csongrád megyében (1987 = 100 %) A termelés nagysága A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés Külkereskedelmi értékesítés — folyó áron — összehasonlító áron A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi át­lagkeresetének alakulása az iparban: Bruttó átlagkereset (Ft) 8034 Nettó átlagkereset (Ft) 6770 Nettó átlagkereset az előző évi u/u-ban 113,9 (KSH Csongrád Megyei Igazgatósága) 99.6 97-9 (57 887 ró) 101.7 109.8 102 gasabb jövedelmeket tud­tak biztosítani, így tagjaik és növekvő számú alkalma­zottaik számára. Mi lehet hát az értekmérő a mérlegre tételkor? A nyereség? A vagyon? A bér­fejlesztés? Egyik sem! Illet­ve mindegyik — együtt. A Valódi ítélethez a szegedi gazdaság teljes átvilágításá­ra lenne szükség, hiszen az adatok, számok sokszor csal­fák. Év közben ugyanis több vállalat, szövetkezet abból (is) igyékezeett megélni, hogy kiárusította vagyonát, megette jövőjét. A kisszö­vetkezetek egyrésze szinte csak a bérre koncentrált, a tavalyi jó eredmény után vi­szont az idén a csőd jó né­hány helyen elkerülhetetlen lesz. Akad persze ellenpél­da is. A két vegyipari kis­szövetkezet — a Florin és a Medikémia — a tavalyi eredmények alapján most (is) a jók kosarába kerül úgy, hogy közben sem ad­ták el fejük fölül a tetőt. Mindkettőnek saját arca Van, s nem véletlen a jó eredmény. Az alaposan kö­rülgondolt üzlet- és piacpo­litika meghoztá gyümölcsét. A Florin az év elején esett át a „kozmetikai műtéten". A névváltozás, az arculatte­res céget az jellemzett ta­valy, hogy komoly kockáza­tot vállaltak minden egyes forintért. A Taurus szegedi gyára például a mélytenge­ri tömlők „meghosszabbítá­sával" igyekezett vállalkoz­ni, talán az utolsó pillanat­ban. Hiszen éppen csak a befektetett forintok csorog­tak vissza, az extraprofit ez alkalommal elmaradt. Ta­lán, ha hamarabb belevág­nak ... Másoknak is tanul­ság, hogy egy-egy vállalko­zásban a megvalósítás gyor­sasága alapvetően meghatá­rozza, hogy siker, vagy bu­kás szegélyezi-e a vállalat további útját. Szerencse is kellett azért néhány zsákkal a vállalko­zóknak. A „kincstár" gon­dolatmenete ugyanis egyre kiszámíthatatlanabb. Egyet­len vezérelv stabil csak évek óta: az államháztartá­si hiányt minden áron pó­tolni kell! A gazdaság pe­dig kénytelen úgy táncolni, ahogy a kincstári duda szól. Életveszélyes viszont úgy vállalkozni, hogy nincs hi­tele az adott szónak, hogy évközben, visszamenőleg is megváltoznak a rendeletek. A súrú gyepiórángatás mi­att nem is csoda, ha a zabla feltöri olykor a legjobbak száját is... Érdekesen alakult az élel­miszeripar helyzete. A tá­mogatások-elvonások ku­sza szövevényében még ma sem lehet igazán tisztán lát­ni: ki a jó és ki a rossz? A 60 milliárdos állami elvo­nással szemben 72 milliár­dos befizetést teljesített ta­valy az ágazat. A közhiede­lemmel ellentétben, nem „alamizsnából" élnek az élelmiszer-ipari vállalatok. Igaz, a Szegedi Konzerv­gyárat a külpiaci konjunk­túra is segítette 1988-ban, de saját elszántságuk és tel­jesítményük is alaposan közrejátszott abban. hogy eredményes évet zárhattak. Itt is borult a terv év köz­ben. Az előre látható elvo­náshoz képest 109 milliós „plusz követelést" nyújtott be a kincstár menet közben. Az elvonások növelésének „legszellemesebb" módját, az emelkedő jegybanki hi­telkamatokat felhasználva csapolta meg a vállalat jö­vedelmét. A íorgöeszköz fi­nanszírozás a hitelek miatt 60 milliós plusz terhet je­lentett a konzerveseknek. A műszaki fejlesztés te­rén sem vehették fel a vál­lalatok táncrendjükbe a „banki keringőst". Hitelből ugyanis lehetetlen volt a fejlesztés, saját forrás pe­dig alig-alig akadt. Nem is csoda, ha sokan a túlélésre blazíroztak tavaly (is). A gyorsuló infláció a bérkü­szöböket is alaposan fel­nyomta, s egyre kevésbé látszik, meddig birják az iramot a vállalatok, hiszen ma már az is sejthető, hogy az 1989-re beígért szeré­nyebb inflációs ráta sem lesz tartható. Márpedig egy képzett, hasznosítható munkáskéz a bérterhekkel együtt máris elérheti ha­vonta a 60-70 ezer forintot. Ezt nem minden vállalat képes elviselni. Az alapo­san megemelt társadalom­biztosítási járulék tovább drágítja a munkaerőt, köz­ben változatlanul leértékeli a szaktudást, gúzsba köti a kimagasló képességeket és szorgalmat. A legtöbb szegedi vállalat úgy indult az év elején, hogy a legnehezebb, leg­keményebb esztendőt bont­ja meg 1988-ban. Utólag mégis hallottunk homlok­egyenest más véleményt is: „Fantasztikusan jó év volt a tavalyi!" -»• mondták a Me­dikémiánál . Nekik leg­alábbis. Hiszen bőven akad­tak olyanok is, akik lehető­segek tucatjait szalasztották el az év folyamán. De erről körképünk legközelebbi ré­szében olvashatnak majd ... (összeállításunk folytatá­sa lapunk 3. oldalán.) Fabius találkozott Grósz Károllyal Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Laurent Fabius-t, a francia Nemzetgyűlés elnö­két, aki parlamenti küldött­ség élén, csütörtökön érke­zett hazánkba. Az MSZMP főtitkára és a francia politikus régi isme­rősként köszöntötték egy­mást, felidézték legutóbbi párizsi találkozójukat. Üd­vözölték, hogy a magyar­francia felső szintű párbe­széd folytatásaiként sor ke­rült a francia parlament el­nökének látogatására. Ma: tanácskozik az MSZMP városi értekeziete Az MSZMP Szeged Városi Bizottságának döntése alapján ma. pénteken délután 3 órától Összeül Szeged párttagjainak városi értekezlete. A javasolt napirend sze­rint a tanácskozás résztvevői döntenek a pártbizottság új gazdaságpolitikai titkarának személyéről, majd Székely Sándor első titkár számol be a városi párttestületek leg­utóbbi, 1988. október 8-án tartott városi pártértekezlet óta végzett munkájáról. Ezt követően Oláh Miklós titkár előterjesztését a pártalapszervezetek szereperői, feladatai­ról, valamint a párt választási rendjéről folytatott pártvi­ták tapasztalatait összegzik a pártértekezlet résztvevői. A tanácskozás — amelyet a megyei tanács nagyter­mében tartanak: — a városi pártbizottság döntése értel­mében nyilvános lesz. A személyi kérdésben döntő zárt ülés kivételével minden érdeklődő párttag figyelemmel ki­sérheti a fórum munkáját A tanácskozásról videofelvétel készül, s ezt a pártalapszervezetek felhasznalhatják to­vábbi munkájuk során. flz egészségügy méltatlan helyzetéről A szociális és egészségügyi bizottság ülése A tároa nem kívánja egymaga eldönteni, hogy milyen legyen a hazai szociálpolitika és az egészségügy, a köve­tendő irányok meghatározásához segítségül hívja a köz­véleményt, a szakembereket, s természetesen az ország­gyűlési képviselőket — mondta Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a Parlament szakbizottságának csütörtöki ülésén, amelyen a résztvevők megvitatták a szociálpolitika és az egészségügyi megújítására kidolgozott javaslatokat. A Pesta László elnökleté­vel ülésező szociális és egészségügyi bizottság tag­jai vaskos dokumentumokat kaptak kézhez, amelyek részletesen taglalják az egészségügyi rendszer tá­gabb társadalmi környeze­tét, a korábban kialakult szociálpolitikai rendszer el­lentmondásait, és a jelen kihívásaira adható vála­szokat. A vitairatnak mi­nősített koncepciótervezet az eddigi tudományos és szak­mai polémiák összegezése, s mint ilyen, nem lezárt, vég­leges formába, törvényi pa­ragrafusokba rögzített ösz­szegezés, hanem egyfajta alapanyag — ezt az előter­jesztők is jelezték —, ame­lyet széles körű társadalmi vitára kell bocsátani. A javaslat erőssége — ez a bizottsági eszmecsere egyik egyöntetű megállapítása is volt — a kendőzetlen hely­zetelemzés. Ezzel összefüggő kritikai megállapításaikkal nem fukarkodtak a vita résztvevői sem. Lestár Lász­lóné budapesti képviselő például arról szólt, hogy tor­zult, lezüllesztett és méltat­lan állapotok uralkodnak az egészségügyben és a szoci­álpolitika területén. Eke Ká­roly (Csongrád) — képvi­selőtársai szerint ügyészi hangvételű hozzászólásában — komor színekkel ecsetelte a manapság nélkülözésre kényszerülő emberek prob­lémáit. A védő szerepét ma­gára osztó Karácsonyi Sán­dor (Szeged) a jelenlegi kaotikus állapotokért a po­litikai és a gazdasági in­tézményrendszert tette fe-f lelőssé. A vitairattal kapcsolatban elhangzott észrevételek több­sége ugyan megállapította — így Szentágothai János (or­szágos lista) —, hogy a ja­vaslat gondolatgazdag, a helyes tendenciákat jelöli meg, ám a jelenlegi zetben különösen megvalósítani. Az új dalmi közmegegyezés kritikus pontjaként a ciálpolitikát említette ravesik Ferencné hely­nehéz társa­egyik szo­Mo­(Bács­Kiskun m.), s rámutatott: hiányzik a dinamizmus az anyagból, amely nézete sze­rint csak az elosztásra, az újraelosztásra koncentrál. A javaslat hiányosságának mi­nősítette Kovács Lászlóné (Budapest), hogy a reáljö­vedelmek csökkentését tör­vényszerűnek tekinti. A vitatott kérdések sorá­ban az egyik központi he­lyet foglalta el az egész­ségügy és a szociálpolitika finanszírozásának kérdés­köre. Tomsits Erika felve­tette, a visszahúzódó, ta­karékoskodó állam helyett még nem találtak senkit a pénzügyi tárrfogatásra. E té­ren is különbözött a felszó­lalók megközelítése, Kará­csonyi Sándor például az egészségügy nemzeti jöve­delemből való részesedésé­nek növelését tartotta meg­oldásnak. Az orvosi magángyakorlat szabályozásával foglalkozó előterjesztéshez Kökény Mi­hály szociális és egészség­ügyi miniszterhelyettes fű­zött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban elmondotta, hogy a szakma képviselői­hez eljuttatták az elgondo­lásokat, javaslatokat tartal­mazó tervezetet, s március 15-ig küldhetik el észrevé­teleiket az orvosok a Szociá­lis és Egészségügyi Minisz­tériumba. Számadós — új hetilap Számadás címmel új heti­lapot indított a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Az új agrár­gazdasági lap a termelőszö­vetkezetek, valamint az ál­taluk integrált kistermelők gazdálkodásának időszerű kérdéseivel, a szövetkezeti tagok és az alkalmazottak élet- és munkakörülményei­vel, a szövetkezeti gazdál­kodók érdekvédelmével fog­lalkozik. Á szovjet hadsereg napján Nagy László felvétele Tegnap, csütörtökön délelőtt, a szovjet hadsereg és hadi­flotta napja alkalmából, koszorúzás! ünnepség volt a Szé­chenyi téri szovjet hősi emlékműveknél. A tisztelet koszo­rúit a szegedi honvedhelyörség és társ fegyveres testüle­tek, a Szegeden állomásozó szovjet fegyveres erök, a Ha­zafias Népfront, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetsége, az MHSZ, a KISZ, valamint a Délép és a kábel­gyár MSZBT-tagcsoportjainak képviselői helyezték el

Next

/
Oldalképek
Tartalom