Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

5 1989. február 16., csütörtök rí u.i fi^ Túsztörténet Színes magyar film. Végh Antal Könyörtele­nül című regénye nyomán irta és rendezte: Gazdag Gyula. Fényképezte: Ra­gályi Elemér. Zene: Márthz István. Főszerep­lők: Béri Ary, Svidrony Gábor. Zbignicw Zapasie­wicz (Jordán Tamás), Po­gány Judit, Bitskey Ti­bor, Szabó István, Dér Denissa, Ádám Molnár Veronika, Krisztics Bar­bara. Amikor — állig pár hó­nappal az eset után — Ba­lassagyarmaton jártam, még mindenki a történtekről be­szélt. Halkan persze és súg­va, gondosan tartózkodva attól, hogy akár a rendőrség, akár a tömegtájékoztatás dolgát az ügy kapcsán szé­lesebb körben, hangosabban a szájára vegye. Hiába, más idők jártak még 1973-ban. Nem is egészen értem hát, hogy a Vasárnapi Hírekben holmi korabeli országos fel­háborodásról írnak a fi'lm miatt újra előkerült, leghí­resebb magyar túszügy kap­csán — ugyan ki merte vol­na akkor fennhangon szá­monkérni mindazt, ami most olvasható? Például, hogy „miért hallgatott tö­megtájékoztatásunk még ak­kor is, amikor már egész Európát bejárta a magyar túszdráma híre?" Hát, mert hallgatnia kellett, és mert egészen a legutóbbi időkig ez volt a bevett gyakorlat. Meg hogy miképpen fordul­hatott elő, „hogy a rendőr­ség egy ilyen esetre — amelyhez hasonlók szerte a világban szinte naponta for­dultak élő már ákkoriban is — ennyire nem készült föl?" Kérem szépen, a válasz roppant egyszerű: mert 1973-at írtak és nem 1989­et. Éppen csak túl voltunk a legfelső vezetésben az úgy­nevezett munkás-ellenzék" csendes palotaforradalmán <vagy puccsán?), amelyről igazi részletek éppen csak most a napokban, a Társa­dalmi Szemle különszámá­nak tanulmánya nyomán de­rülnek ki — 1973-ban a vi­lág Magyarországon, ha­tárőrtisztek arcátlanra kényeztetett gyermekeivel, megfellebbezhetetlen rend­őri intézkedések hatalmas­kodásaival, néma lakossági „reakciókkal", meg úgy ál­talában: egészen más volt nek hírük-hamvuk sem volt A kenyér 3,60-ba került, a az 1973-as Magyarországon Lukács-tanítványoknak, — mint amennyire mondjuk Heller Ágnesnek és a töb- szigorúan jelenlegiek a furi­bieknek a nevét se lehetett kázó rendőrautók. Ugyanak­leírni, Szolzsenyicint már kor a géppisztoly korhű, s készültek kizavarni a Szov­jetunióból és óriási ered­mény volt, hogy a Tiszatáj­ban Ilia Mihály egy nagyon is vitatható eszmeiségű Ba­logh Edgárt közölhetett er­tán még az öt napon át ag­gódó és tömörségükben ta­lán a leghatásosabban föl­villantott szülök kopottas kisvárosiassága fogható föl némi jóindulattal 16 eszten­délyi híradás gyanánt. Egy- dóvel ezelőttinek. Ám ösz­szóval: a történelmi idők által determinált helyzetek egészen másként hatottak személyiségre és szituáció­ra, körülményekre és lehe­szességében: a történetet „kortalanítani" is követke­zetlenül, átgondolatlanul igyekezett a forgatókönyv­író-rendező. Ez a felszínes tőségekre — ezt hívják his- ellentmondás-halmaz is még tóriai meghatározottságnak. És éppen ily tekintetben van jócskán baj Gazdag Gyula filmjével. Az alap­anyagról, Végh Antal 3 éve megjelent. Könyörtelenül cí­mű regényéről azt írta a kritika, hogy „mesterien adagolja a feszültséget, az olvasót az események köze­pébe viszi úgy, hogy fokoza­tosan érzelmi részeseivé vá­lunk a cselekménynek." Azután: „a kitűnően felépí­hagyján. A legnagyobb gond: Gazdag Gyula sem a szülők, sem a lányok, séma két testvér drámájának mé­lyebb kibontakozására nem vállalkozik, megelégedvén a kegyetlen história langyos másolásával, nagy appará­tussal, még nagyobb lélek­tani-dramaturgiai üresség­gel, vagy inkább — zsib­badtsággal. „A személyiség érdekelt, aki azért, hogy elmehessen tett, filmszerű gyorsasággal Magyarországról, ilyen erő­és vágásokkal pergő cselek- szakos cselekedetre és a ménysorba a múlt — de még várható konzekvenciákra a jövő-képsorai is bevillan- ^épes elszánni magát. A nak, s Végh Antal mesteri- helyzet, amiért ezek a gyé­én alkalmazza ezt a regény- rekek el akartak menni, technikát: prózájábanegyet- Váltig hiszem, hogy ez ma­len üresjárat, kihagyott pil- Syar történet... Engem azok a 'hajtóanyagok erde­keinek, amelyek a zsigerek­ben működnek, amelyek a neveltetésből, a kulturális háttérből származnak, ame­lyek a gesztusokban, csele­kedetekben, félszavakban fogalmazódnak meg." így Gazdag Gyula. Teljesen iga­za van. Sőt, beszél arról is: a terrorakciót végrehajtó két fiú privilegizált helyzet­ben él a városban, a kivéte­lezettség összes előnyét él­vezve. a határőrtiszt apa minden balhéjukból kimos­sa őket, a mama pedig azt hiszi, hogy az emberek min­den katonatisztet és minden lanat sincs." Mindez a film­ről aligha mondható el: a feszültség bizony távolról sem mesterien adagolódik, sőt csak nyomokban fordul elő, filmszerűen pergő cse­lekménysorról, meg végképp nem lehet beszélni. Végh Antal alighanem legszínvonalasabb írástech­nikával készült művét sike­rült tökéletesen elszíntelení­teni: ez sem akármilyen teljesítmény. Gazdag Gyula „csak" akciófilmet akart készíteni és — ebben töké­letesen igaza van a Vasár­napi Hírek kritikusának — ennek kedvéért föláldozta , . . ... , . _ pártfunkcionáriust gyűlöl­nek lakóhelyén. Hát ez vol­lehetőségét. A Túsztörténet időbeli rétegei részint bán­tóan konvencionálisak és szokatlanul vontatott rit­musban bonyolítottak, ré­szint még anakronizmusok­kal is terheltek: Zoltán, a főhős, legalább annyira ízig­vérig mai, punkos-diszkózó srác, kinek szobájában olyasféle villódzó színes vil­lanykörtéket találni, amik­na a lényeg. Ha úgy tetszik, a zsigerekben működő haj­tóanyag-elegy. Az igazi, a valóban magyar, sőt közép­európai történet. Csakhogy ezt csupán említeni és nem hangsúlyozni, csak éreztet­ni, de nem döntő mérték­ben kiemelni: eredendően (alul) minősítő tényező. Domonkos László Vizsgálatok és utóéletük Régóta nem gyakorlatuk már a népi ellenőröknek, több százezer forint értékű hogy — az ismert film címével kifejezve — azt mondják: lakástámogatások jutottak a viísgálat lezárult, felejtse el! Időről időre, egy-egy té- igazán nem rászorultakhoz, ma fontossága szerint, visszanéznek, s áttekintik korábbi T ... . , vizsgálataik hatását, eredményességét, azaz utóéletét. A la'an emiekeznek meg ol­tegnapi megye, neb-ülésen nyolc korábbi téma került új- vasoink a L{nln k0.ru* . 6L na szóba szamu epulet funkctovaltasa­val kapcsolatos tanácsi vég­rehajtó bizottsági döntésre, Elsőként a nem tubelelszá- gazdálkodás helyzetének illetve annak visszavonására molású import kiváltására jobbítására megfogalmazott a megyei főügyészségnek ar­hozott intézkedések tárgykö- népi ellenőri javaslatok nem ra a megállapítására, hogy a rében szűrték le azt a ta- maradtak hatás nélkül. Nem tanácsi bérlakásokból a bér­pasztalatot a vizsgált válla- voltak azonban ennyire elé- löket szabálytalanul költöz­latoknál, hogy az importfel- gedettek a neb-tagok az ál- tették ki. A főügyészségi használást a belső ellenőrzés lami tulajdonú lakásingatla- óvás hatására végül e ház szigorítása is csökkentheti, s nok értékesítésével kapcsola- nem került vagyoni ap­erre hoztak is intézkedése- tos tanácsi intézkedésekkel, portként részvénytársasá­ket. Ami azonban az import- Így például nem fogadható gj tulajdonba. Ám a ház sor­kiváltás és -felhasználás el, hogy a tavalyi lakásren- sa a maj napig kérdőjeles, a jobb tervezésével kapcsola- deletek további módosítása lakások üresek vetették tos népi ellenőri javaslatokat indokolatlan, hiszen azokat a fel a neb-tagok, a bizottság m-*: ennek január elsejétől érvényes új ,-gy felkéri a városi tanácsot, jogszabályokhoz kell igazi- rendezze az épület sorsát. 13111 • Volt e tájékoztató jelentés A lakástámogatások „ügy- vitájának tegnap egy másik, gyé" terebélyesedett vizsgá- figyelemre méltó mozzanata: lata ugyancsak téma volt a a neb-tagok túlnyomó több­tegnapi neb-ülésen. Többen sége ugyanis nem értett vélték úgy, hogy a városi ta- egyet azzal, hogy _ felelös­nácson belüli felelősségre vo- ségrevonásként a szabályta­nás látszólagos volt, illetve a lan kiürítésért — a lakáshi­hivatkozás a testületi dönté- vatal egy előadója kapott sekre tulajdonképpen az írásbeli figyelmeztetést, egyéni felelősség kendőzésé- Nyilvánvaló, nem ö hozott re szolgált. Neb-tag vetette hibás döntést, felettesei uta­föl tegnap azt, hogy pár száz, sitását hajtotta végre. Ezért legfeljebb egy-két ezer fo- a neb — az eljárási szabá­rintos szociális segélyek ki- lyokra tekintettel — a me­utalását részletes, a hozzá- gyei tanács elnökétől — és tartozók jövedelmi viszonya- nem a városi tanács elnöké­it is felmérő környezettanul- tői — kéri az ügy újbóli vizs­mány előzi meg, ugyanakkor gálatát. illeti, az érintettek akadályát látják. Az üzem-egészségügyi háló­zat tökéletesítésére több vál­lalatnál és egészségügyi szervezetnél vezettek be mó­dosításokat, s lényegüket te­kintve az iskolai számítás­technikai ' oktatásról szólt neb-vizsgálati jelentés javas­latai is kedvező fogadtatás­ra találtak. Más kérdés, hogy megvalósításuk pénzügyi nehézségekbe ütközik. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság tagjai a közérzetja­vító . intézkedések hatását vizsgáló korábbi jelentés utóéletét is áttekintették, kü­lönösebb vita és észrevétele­zés nélkül. Az állami lakás­Mi lesz a vízi bástyával? A szegedi vízi bástya bur­kolata omladozik: nem kell figyelmes szemlélőnek len­nünk ahhoz, hogy észreve­gyük a falon tátongó rése­ket, repedéseket, a bástya tövébe hullott téglákat Az évek. óta tartó folyamatot az Atikövizig megelégelte, s tegnapra, szerdára tanács­kozást hívott össze, melyen — a házigazdák képviselőin, túl — a múzeum, a város­szépítő egyesület és a víz­művek érintettjei is megje­lentek!. A téma: mi legyen a rondellával, népies nevén a vízi bástyával? Az ülés résztvevői. ki­hangsúlyozták, hogy a vala­ha volt szegedi vár emlé­keit idéző bástyaimitációi mely jelenlegü formáját a 70-es árvíz utáni partfölúji­táskor nyerte el — minden­képpen megmentendő és re­konstruálandó. Mitől is kell a rondellát megmenteni? Nos, burkolata úgynevezett mezőtúri téglából készült, mely téglának — alighanem — legfőbb tulnjdonsága, hogy nedvszívó. E tulajdon­ság, karöltve a íöLrakás módjával, amely minden volt, csak lelkiismeretes nem, vezetett arra, hogy a víz könnyűszerrel a burko­lat mögé szivárgott, úgyne­vezett „fagylencsók" kelet­keztek a falban. amelyek gyors iramban repesztették, bomlasztották azt Az ese­tenkénti magas vízállással egyidejű jégzajlások sem kedveztek a jóval kisebb igénybevételre készült tég­laburkolatnak. Jelenleg te­Nagy László felvétele hát reped, mállik és potyog — ezt mindenképpen meg kell szüntetni, ami rekonst­rukcióval, lehetőleg végle­ges igényű fölújítással ér­hető el. Ebben a tanácsko­zás résztvevői mind egyet­értettek; a lehetséges módo­zatok elhangzottak azonban több elképzelést is tükröz­tek. A rondella jelenlegi for­mátumát általában nem tartották szerencsésnek! a hozzászólók, tekintve, hogy sokkal inkább kelti vala­mely vízkivételi mű, mint a múlt emlékeit idéző bástya képzetét. Semmiféle törté­nelmi korra nem emlékez- rűsítve — az így elkészített gebb felében — egy moz­tet — hangzott el —; arra táblákat a jelenlegi fal elé gatható, mobil szobrot is. viszont annál inikább, mi- raknák, s a két héj közti Általában pedig lehetne ként építkeznek ma. Hát teret kibetonoznák. Persze, hangsúlyozni a bástya, a úgy, hogy potyog a tégla ... az itt leírtakon kívül fölme- pár éven belül megszépülő Az. esetleges fölújításhoz te- rültek más elképzelések is. múzeumkert, s a vármúze­hát egyrészt megfelelő bur- A burkolat azonban nem um közti kapcsolatot — kolóanyagot kell találni, minden. A vízi bástya — bár hangzott el a tanácskozá­másrészt a rögzítési módok hivatalosan nem műemlék son közül is célszerű tartósat — a szegedi Tisza-part A vízi bástya fölújításának választani. A történelmi hű- hangsúlyos pontja, a törté- persze pénzügyi oldala is ség látszata ugyanakkor neti emlékeket idéző jel- van. Az Atikövizig, melynek megköveteli, hogy — mivel funkció mellett egyéb sze- kezelésébe tartozik a létesít­a szegedi vár téglavár vo'.t repet is betölthet. A vízmű- mény, természetesen vállal­— a burkolóanyag lehetőség vek készséggel lemond a ná a szükséges összegek egy szerint tégla legyen, az rondella hajókikötői célú hányad It, s nyilván válla­adott kort idéző méretben hasznosításáról — a hajóik latok, egyesületek, egyéb és formában. Minden bi- egyébként már jó ideje a érdekeitek sem zárkóznának zonnyal lehetne lelni olyan Szőke Tiszához kötnek ki el bizonvas mértékű finan­kisszövetkezetet, amely haj- —, tehát könnyűszerrel cionális hozzájárulástól. A landó előállítani a kívánt hangulatos, folyóparti pihe- vízügyi igazgatóság egyéb­meretű és alakú téglát kel- nőhellyé alakjtható. Az ként akjciót is jndít az lő számben és minőségben, esetleg megemelt, a javas- anyagiak előteremtésére; s Ezt akár a helyszínen is föl latok egyike szerint bástya- történésnek. müemlékfel­lehetne rakni, ,s akár előre- szerűbbé is alakitható mell- ügyelők és a vízügy szakér­gvártott betonlapokra, fe- véd mögé pihenőpadokat, tőinek bevonásával alkal­dett körülmények között is műkő edénybe ültetett pál- masint újabb tanácskozást rögzíthető lenne. Az utóbbi mákat, lehetne elhelyezni, is tart a vizj bástya sorsá­vá ltoeat szerint — leegysze- sőt esetleg — az év rnele- ról. F. Cs. Mire kellene használni a pártiskola épületét ? Ezt a kérdést kívánta nyeket; mely oktatási in- rőhely) már a következő megválaszolni az MSZMP tézmények szeretnének he- hónapokban igénybe vehe­Csongrád Megyei Bizottsá- lyet kapni az MSZMP ok- tő (a JATE, a JGYTF, a gának nemrég alakult és tatási igazgatóság ujszegedi SZOTE, az Orvostovábbkép­máris nagyon aktív oktatási épületében. Kiderült, hogy zö Intézet főiskolai kara és művelődéspolitikai mun- az egyetemek, a főiskolák, hallgatóinak); 2. A jövő kabizottsága (elnöke Szalay és persze a középiskolák. tanévtől a Rózsa Ferenc István egyetemi docens), A bizottság ülésén Széli Gimnázium és Szakközép­amely rögtön azután, hogy Éva, az Orvostovábbképzö iskola fokozatosan igénybe javaslatot tett a megyei Intézet szegedi főiskolai ka- veheti az épület alsó két párt vb-nek a Tiszatáj-ügy- rának főigazgatója elmond- szintjét — oktatási célokra, ben, a köz- és felsőoktatás ta, hogy 1990-től szociális Várhatóan az 1992—93-as helyiséggondjaira is megöl- gondozói szak indítását ter- tanévben annyira megemel­dásokat keresett. Előzetesen vezik a JATE jogi karának, kedik a középiskolások szá­kiküldött ad hoc bizottsága valamint a Juhász Gyula ima, hogy a harmadik eme­(Szarvas Lászióné, Tóth Tanárképző Főiskolának a leti termekre is szükség Katalin, Tóth Károly) igve- részvételével; az új hallga- lesz. A következő tanévtől kezett összegyűjteni az igé- tókat szeretnék a pártisko- kezdve viszont fokozatosan lan elhelyezni. Takács Ist- „visszavonulna" az épület­ván, a SZOTE főtitkára bői a középfokú oktatás, emellett a szeptembertől 1995—96-ban már csak há­tervezett gyógytornász, köz- rom osztály maradna ott. egészségügyi és járványéi- azután egy sem. 3. Az 1990 lenőr-képzéshez szükséges —91-es tanévtől elkezdőd­helyigényről is beszélt. Bé- hetne az épületben a főis­kési Imre, a JGYTF főigaz- kolai szintű szociálisgondo­gatója azt mondta, hogy az zó-képzés; az 1995—96-os intézménynek szüksége len- tanév után a felsőoktatás­ne előadóteremre, szeminá- nak is ki kellene vonulnia riumi helyiségekre, oktatói az épületből. 4. A közép- és szobákra és a pártt&kola felsőfokú oktatás szimbiózi­kollégiumi férőhelyeire, sa az 1992—93-as, valamint Czúcz Ottó, a JATE jogtu- a rákövetkező tanévben lesz dományi karának dékánja a legnehezebb (360+180 fő, helyet kért szakjogászoknak, illetve 270+240 fő); elkép­valamint posztgraduális é6 zelhető, hogy délelőtt kö­idegen nyelvi képzésre — zépiskolások, délután főis­eiőbbieknek a kollégiumi férőhelyeket is értette. A tudományegyetem hallga­tóinak több mint a fele nem kollégista; a diákok nem albérletben, hanem Potyogó téglák ter­kolások használják a meket. Hogyan lehet megvalósí­tani ezeket a javaslatokat? Ennek vizsgálatára szakér­tői csoport lenne hivatott, kollégiumban szeretnének mielőbb. A munkabizottság lakni. A közoktatás tante- azt is kérte, a megyei párt­remhiánya közismert; Ma- bizottság kezdeményezze a tusik Sándor, a városi ta- megfelelő tanácsi szervek­nács vb művelődésügyi-osz- nél az ujszegedi tanácsi ok­tályának vezetője azt rémé- tatási központban szekelő li, hogy a hiány a pártisko- intézmények kiköltözését, la helyiségeinek igénybe vé- mert a pártiskolából 1996­telével csökkenthető. ban kiköltöző középiskola A munkabizottság a ja- ébbe az épületbe települne vaslatok megfogalmazása- át A megyei pártbizottság kor abból indult ki. hogy az a közvetlen irányítása alá oktatási igazgatóság úisze- tartozó pártbizottságokat is gedi épülete az MSZMP fu- kér.ie fel, tegyenek felaján­lajdonában marad, fönntar- lásokat az oktatás helyiség­tóia továbbra is a megvei gondjainak enyhítésére, pártbizottság, de az oktatási A bizottsági ülésen arról ieazgatóságot másutt helye- is szó volt, hogy az elóbbi­zik el. A közoktatásnak, va- ek mellett milyen más épü" lamint a felsőoktatásnak át- letek jöhetnek szóba, ame­adott épületrészekért a fel- Ivekről meg keltene tudni: használók bérleti díjat és használhatók-e oktatási cé­rezsiköltséaet fizetnek, ez- lókra. Ilyenek: a KISZ kép­zel hozzájárulnak az épület zési központja, az ifiúsáéi évi 4,6-5 millió forintos ház épületének földszinti fenntartási költségeihez. A része, a lakóterületi nárt­iavaslatokat négv pontban házak, a rendőrség régi épü­foglalták össze: 1. Az éoü- létei. let kollégiumi része (90 fé- S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom