Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

3 1989. február 16., csütörtök A tanácsi szervezet korszerűsítése Gyakorta lehet hallani, hogy egyszerűsödik az ügyintézés, a közigazgatás szolgáltató jellege növekszik, kiteljesedik a testületi demokrácia, a helyi tanácsok önkormányzata pedig jelentősebbé válik. Hogy valójában ezek a folyamatok miként mennek végbe, arról tegnap, szerdán, Szegeden, a megyei tanács székházában sajtótájékoztatón számolt be Günther Béla osztályvezető. A tájékoztatásból kiderült: a tanácshálózat korszerűsítése egy évtizedes múlttal rendelkezik, amikor a 70-es években létrehozták a nagyközségek kategóriáját. Üjabb lépés volt két városi jogú nagyközség kialakítása, a legfrissebb hir pedig az, hogy március l-jétől ezek státusa megváltozik, Kistelek és Mórahalom megkapja a városi címet. Az elmúlt évben jelentős előrelépésként lehetett elkönyvelni, hogy áprilisban valamennyi nagyközség közvetlen megyei irányítás alá került, ám ugyanez történt négy faluval is, Zsombóval, Szatymazzal, Pusztamérgessel és Röszkével. Esetükben nem a környező városok látták el testületük felett a törvényességi felügyeletet, hanem a megye. Korábban az önkormányzat jellegét negatív irányba befolyásolta, hogy az egyik önkormányzat őrNyilvános vita ködik a másik felett. Egyébként a megyei tanács végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy foglalt állást: 1990. január 1-jéig minden helyi tanácsnak a közvetlen megyei irányítása alá kell kerülnie, és így totálissá válik a kétszintű irányítás, ami a demokrácia, valamint a közigazgatás egyszerűsítésének a záloga. Hogy ez megtörténjen, sok intézkedésnek kell napvilágot látni. A községek teljes első fokú hatósági jogkörének megteremtéséhez elengedhetetlen a személyi garancia. Pillanatnyilag ez úgy néz ki, hogy a községi tanácsi apparátust igazgatási társulások létrehozásával, valamint részfoglalkozású ügyintézők beállításával teszik ütőképessé. Több mint 90 hatáskör kerül a községekhez, aminek az állampolgár azért örülhet, mert lakóterületén el tudja intézni ügyes-bajos dolgát. Az a négy város, amely eddig közreműködött a megyei irányításban, létszámot és béralapot kénytelen leadni, de ennek végleges kivitelezéséről a megyei tanács a júniusi ülésén dönt — előreláthatólag. Az átszervezés érinti a megyei szakigazgatás teljes apparátusát, mind a 15 osztályt. Előtérbe kerül a tanács szolgáltató jellege, az államigazgatás sok területéről visszavonul az apparátus, integráltabb, funkciócentrikus szervezet jön létre. Olyan társadalompolitikai feladatokkal is foglalkoznak — mint az egyház, tudomány és ifjúságpolitika, a társadalmi kapcsolatok kérdése —, amelyek az eddiginél lényegesen korszerűbb gondolkodást és új irányítási módszereket igényelnek. A különböző szakemberekből álló bizottság az átalakításra vonatkozó javaslatát március végéig ismerteti, nyilvános vitára bocsátja. Az eddigi koncepciót tudományosan felülvizsgálják a szegedi jogi egyetem szakemberei is, az átszervezés véglegesítése előtt felhasználják a hasonló úton járó megyék eddigi tapasztalatait, figyelembe veszik az államigazgatási szervezési intézet tanulmányát, és a megyei tanácsi vezetés továbbra is vár mindenfajta kezdeményezést. A korszerűsítés, a decentralizálás valamennyi állampolgárt érinti, s az egész folyamattól azt várhatjuk, hogy az eljárások egyszerűsödnek, bizonyos határozatok azonnal jogerőre emelkednek, és a bürokratikus jelenségek csökkennek. H.M. Készülődés a szövetkezeit konferenciára Jövőkép és helyzetértékelés Az újabb titkárjelölt Lapunk február 17-i számában már bemutattuk azt a három titkárjelöltet, akik közül választania kell a hét végére összehívott városi pártértekezletnek, ki legyen a városi pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. Nos, az azóta eltelt időszakban is számos javaslat jutott el a jelölést előkészítő bizottsághoz, egy újabb jelöltre, aki társadalmi megbízatású titkárként vállalná feladatát megválasztása esetén. Valastyán Pál... ... 1946-ban született Nagylakon. Középiskolai tanulmányait Szegeden, a Radnóti Miklós Gimnáziumban fejezte be, majd Bakuban szerzett olajmérnöki diplomát. 1982-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett 1984-ben az Elnöki Tanács döntése alapján „Sub auspiciis Rei Publicae Popularis" kitüntetéssel Népköztársasági Aranygyűrűvel avatták doktorrá a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1970 óta dolgozik a Nagyalföldi Kőolajés Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében, és jelenleg az algyői gázüzem vezetője. Az ifjúsági szövetségnek 1961-tól tagja, s volt középiskolai, illetve üzemi KISZ-titkár is. 1968 óta párttag, és 1980 és 1988 között az MSZMP Szeged Városi Bizottsága testületében képviselte - az üzem kommunistáit, Jelenleg, elkészült tanulmányával akadémiai doktori címre pályázik, amely a dél-alföldi térség földgázmezőinek integrált termelési rendszerével foglalkozik. Nős, két gyermek édesapja. Kérdésünkre, hogyan és mit tenne gazdaságpolitikai titkárként, így válaszolt: „Először is úgy gondolom, a funkció betöltését társadalmasítani lehet, hisz eddig is elég feszültség és gond eredője volt az, hogy az íróasztal „árnyékában" nap mint nap elvált és elszakadt az elmélet és a gyakorlat. A párt gazdaságpolitikája ma viták kereszttüzében áll, s lényegében nincs igazi programja gazdasági problémánk megoldására, és olyan nemzetközi modell sem áll rendelkezésre, amely ennek kialakulásához vezetne. Ez a megállapítás Szeged gazdaságára is érvényes. A jelenlegi helyzetben — minden ellentmondásossága ellenére is — a gazdaságban mégis csak dolgozni kell, és mindent meg kell tenni, amit a gazdasági célszerűség diktál. Ehhez természetesen egyre táguló mozgásteret kell biztosítani, és fokozottabban kell támaszkodni a munkahelyi kollektívák, az egyes emberek alkotóerejére, mely ma a magyar gazdaságban az egyetlen még rendelkezésre álló szabad tőkeforrás. Szegeden emellett jelentős eredményekkel járhat a tudományos kutatóhelyek és a gazdasági egységek együttműködésében rejlő lehetőségek feltárása és hasznosítása. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a kölcsönös érdekeltség megteremtése. A pártnak más módon kell foglalkoznia a gazdasággal, nem k.ell jelentés és statisztika, a folyamatok egészére, a termelőerők és termelési viszonyok közötti ellentmondások helyszínen és időben történő feltárására, és azok megoldására kell koncentrálni. A munkahelyi alapszervezeteknek is másként kell politizálni. Bekell látnunk, hogy a gazdaságban a legjobb termelési agitáció a jól és konkrétan megfogalmazott érdekeltség. * A városi pártbizottság döntése szerint a február 24-én, holnap, pénteken délután 3 órakor a megyei tanács tanácstermében sorra kerülő városi pártértekezlet nyilvános lesz. A zárt ülés kivételével minden érdeklődő párttag figyelemmel kísérheti a fórum munkáját. A tanácskozásról videófelvétel készül, és azt pártalapszervezeteink felhasználhatják majd további munkájukhoz. Cz. J, A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének nemrégiben megtartott küldöttközgyűlésén értékelték a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának és működésének tapasztalatait, s ezek alapján egyetértettek abban, hogy rendkívüli országos szövetkezeti konferenciát hívjanak össze. Ezen a mozgalom legaktuálisabb kérdéseit vitassák meg, és egységes véleményt alakítsanak ki a jelenlegi helyzetről és a jövő feladatairól. A kétnapos tanácskozás február 24-én, pénteken kezdődik Budapesten, az MSZMP XI. kerületi oktatási igazgatóságának nagytermében. Megyénk küldöttei az alábbi állásfoglalás szellemében kívánnak hozzájárulni e fórum sikeréhez, érdemi döntéseihez. A mezőgazdaság és környezete A küldöttgyűlés megállapította, hogy az eltelt időszakban a súlyos aszálykárok ellenére a tagszövetkezetek gazdasági teljesítményei növekedtek. Egyes ágazatokban (pl. búza, öntözött kukorica) rekorderedmények születtek. A mezőgazdasági szövetkezetre támaszkodó háztáji és kisgazdaságok teljesítményei tovább javultak. Szövetkezeteink elismerésreméltóan betöltötték szerepüket a zavartalan és színvonalas belső ellátás megteremtésében, miközben belső életükben fokozódott az állami beavatkozás. A közvetlen és közvetett, a nyílt és burkolt elvonások az üzemek többségénél már az egyszerű újratermelés feltételeit sem teszik lehetővé, s ez különösen 1988-ban erősödött fel a „reform" átmeneti szabályainak bevezetésével. A mezőgazdaságba beáramló ipari árak szabaddá váltak és szabadon emelkedtek, döntő módon emelve a mezőgazdaság termelési költségszintjét. A termelési tényezők (föld, tőke, emberi tudás) ésszerű elrendeződése továbbra sem biztosított. A forgalomban levő pénzmennyiség adminisztratív csökkentése irreálisan magas kamatokat, fizetőképtelenséget, büntetőkamatot eredményezett, gerjesztve az inflációt. Az árugazdaságban kialakult az a lehetetlen helyzet, hogy a bankkamat tartósan meghaladja a vállalkozói nyereséget. Tovább nőtt a közvetlen adók és a járulékok mértéke is. A jövedelemelvonás eszközévé vált a számvitel, mivel a valóságostól számottevően eltéríti az eredményt, így a ténylegesen nem realizált jövedelem is adóalappá válik. Tovább csökkent a fejlesztési és üzemviteli állami támogatások köre és mértéke, ugyanakkor az áruk és szolgáltatások továbbra sem valós értékükön cserélnek gazdát, az agrárolló érezhetően nyílik. A termelőüzemek továbbra is ki vannak rekesztve a piacról. A trösztök megszűnése nem hozott versenyt az állami vállalatok között, a gazdasági struktúrában elfoglalt helyzetükkel, erőfölényükkel visszaélve áthárítják költségeik növekedését, ezzel lehetetlen helyzetbe hoznak egyes ágazatokat, üzemeket is. A fenti folyamatok mellett csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya, nőtt a lemaradás az iparban foglalkoztatottak keresetétől. Ugyanakkor a szövetkezeti tag kénytelen a közösben végzett munkaidő után többletmunkát vállalni, hogy a megélhetése biztosított legyen. Csökkent a szociális biztonság, nem sikerült előrelépni a társadalmi juttatások területén a kongresszus által meghatározottak szerint. Nem történt változás a tulajdonviszonyokban sem. A fogyasztói áremelések érzékenyen érintik a lakosságot. Az élelmiszer-, zöldségárak kapcsán újból mezőgazdaságellenes hangulat alakult ki. A fenti folyamatokat az érdekképviselet ugyan felismerte, de észrevételei, javaslatai, kezdeményezései nem kaptak kellő nyilvánosságot és a kormányzati munkában megértést. A politikai helyzet kedvező változása a lehetőségeknél jobban megnövelte az érdekvédelem és -képviselet iránti igényeket a szövetkezetek részéről. Az új helyzetben a szövetségeknek és a TOT-nak is ki kell dolgozni a célok eléréséhez szükséges módszereket és eszközöket. A feladatok eredményes megvalósítása nem nélkülözheti a szövetkezetek összefogását sem. Javasolt tézisek 1. Vonják be a szövetkezeti tagságot is az új, világos agrárpolitika kialakításába, meghatározva a termelés terjedelmét, és biztosítva a bővített újratermelés feltételeit. 2. A szövetkezeti tagság bevonásával 1989-ben készüljön törvény a szövetkeA tanácsok pénzeszközeinek ifjúságpolitikai célokra történő képzéséről és felhasználásáról a Pénzügyminisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottr ság Titkárságának 332/ 1981. számú együttes közleménye rendelkezik. Ez az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban a KISZ illetékes bizottságának, szervezetének egyetértési jogot biztosít. A Csongrád Megyei Tanács ifjúságpolitikai célú pénzeszközei felhasználásának eddigi gyakorlata az volt, hogy a rendelkezésre álló keret egy részét a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága kapta meg a megyei szintű KISZ- és úttörórendezvények céltámogatásáért, míg a fennmaradó részt a Megyei Ifjúsági és Sportosztály osztotta el. Azok a társadalmi változások, amelyék eredményeként új ifjúsági szervezetek, egyesületek jöttek és jönnek létre, szükségessé teszik, hogy változtassunk az eddigi gyaA tét 1,6 millió forint korlaton, és a külön az ifjúságra szánt pénzek felett a fiatalok szélesebb rétegeit — lehetőség szerint egészét — képviselő testület rendelkezzék. A jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy más ifjúsági közösség is ' közvetlenül egyetértési jogot gyakoroljon a megyei tanács által elkülönített ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásában, elosztásában. így a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága 1989. február 9-én úgy döntött, hogy nem mond le egyetértési jogáról, hanem azt új módon kívánja gyakorolni a jogszabály megváltoztatásáig. Ennek érdekében a képviselendő vélemény kialakítására egy olyan kuratórium létrehozását kezdeményezi, amelynek tagja minden megyei szinten, illetve megyei szinten is működő, bejegyzett ifjúsági vagy gyermekszervezet, mozgalom, egyesület, klub stb., társadalmi szervezet, ifjúsági tagozat, csoport. Minden tagszervezet a kuratóriumban 1— 1 fővel képviseltetheti magát. A kuratórium működését a nyilvánosság jellemezze és döntéseit az egyetértés elve alapján hozza. Várjuk minden olyan közösség képviselőjét, akik a fenti feltételeknek megfelelnek és részt kívánnak venni a kuratórium munkájában 1989. február 28-án, 14.00 órára a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága (6720 Szeged, Komócsin Zoltán tér 1.) II. emeleti tanácskozótermében megrendezésre kerülő megbeszélésre. Itt és ékkor kerül sor a megyei tanács elképzeléseinek megismerésére és a döntés meghozatalára. KISZ Csongrád Megyei Bizottsága zésről, amely a társasági törvény és a szövetkezeti demokrácia szellemének megfelelően biztosítja a tag jogait is a nemzetközi elveknek megfelelően, amit Magyarország is aláirt. 3. Szorgalmazzuk a teljes körű, monopóliumoktól mentes piaci viszonyok kialakítását, globális jellegű állami irányítás és az élelmiszeriparral és a forgalmazó szervekkel azonos mértékű exporttámogatás mellett. 4. A piaci viszonyok szorgalmazása mellett szükségesnek látjuk az erőforrások gazdálkodó szervezetek között történő igazságosabb elosztását, az állami vagyon fokozatos átengedését. (Feldolgozóipari eszközállomány, banktőke, szállítás, kereskedelem.) 5. Biztosítani kell a legfőbb termelőeszköz, a föld forgalomképességét, meg kell határozni használati és forgalmi értékét. 6. Alkotmányos garanciákkal vissza kell szorítani az állami beavatkozást. Az adó mértékét ne a költségvetés hiánya, hanem a gazdálkodó szervezetek teherviselő képessége határozza meg. 7. feszüljön program a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek és az ott élö emberek jövőjéről, különös tekintettel a foglalkoztatás gondjaira. 8. A mezőgazdaságban a természeti csapások által okozott károk rendezését külön — az erre a célra létrehozott — pénzügyi alap megteremtésével kell biztosítani. 9. Szükség van az ágazat érdekeinek megfelelő kereskedelmi és pénzügyi rendszer kialakítására. 10. Szorgalmazni kell a vertikális integráció gyorsabb ütemű kialakítását. (Ideológiai, politikai és piaci eszközökkel.) Egy tulajdonreform keretében felül kell vizsgálni a tulajdoni formák egymáshoz való viszonyát. 11. A konferencia foglaljon állást a szövetkezetpolitikai érdekvédelem megújításának irányairól is. • 12. Ki kell dolgozni a szövetkezeti tagok igényeit kielégítő egyenlő társadalmi juttatások rendszerét. (Azonos társadalombiztosítási, üdülési juttatások, kedvezmények, saját erőből történő falufejlesztések elismerése...) Hatékonyabb érdekvédelem l Az érdekvédelemnek az új helyzetben a célok helyes megválasztása mellett meg kell határozni módszereit és eszközeit. A szövetségnek közvetlenül kell támaszkodni a szövetkezetekre — a szövetkezeti tagok érdekeit képviselve —, egyébként ez az igény az érdekeltségi rendszer fejlődésével megjelenik a szövetkezetekben is. Ehhez szorosabb személyi kapcsolatra, jobb információáramlásra van szükség. A szakbizottságok, egyesületek, testületek munkáját az élet által diktált követelményekhez kell igazítani, mellőzve a bürokratikus adminisztratív tevékenységet, vonásokat. Erősíteni kell a szövetkezetekben az összetartozás szellemét. A mellérendeltségi viszonyok mellett sem nélkülözhetjük a TOT koordinátori, „karmesteri" szerepét a szövetkezetek, szövetségek igénye alapján. Folyamatosan javítani kell a szövetség apparátusának személyi állományát és szakmai felkészültségét, az arányos és differenciált érdekeltséget. Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének küldöttközgyűlése