Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,^EGYESÜLJETEK 79. évfolyam, 46. szám 1989. február 23., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Közlemény az MSZMP KB üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága február 20—21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti György előterjesztésében az új alkotmánykoncepcióját; — Iványi Fái előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottság! ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását; valamint — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. 0 4 A Központi Bizottság ' * jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határozatainak megfelelően — politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. ^ Az új alkotmány •• olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben — más jogszabályok közbeiktatása nélkül — önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődós maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több' mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági-politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kívón betölteni. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az új alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljeskörűen érvényesüljön a jogállam eszméje. A Az alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Fejezze ki: az Országgyűlés — a népfelség elve alapján — alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését, és az állami számvevőszék létrehozását. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. C A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. E A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot, és megállapította: 4 Az MSZMP eddig 1 • folytatott agrárpolitikája — amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult, és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élelmiszerek egyharmadát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását. A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért: — illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó koordináló erővé; — elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvonalának további javítása és az exportpozíciók erősítése; — a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség; — az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához; — fordítson nagy gpndot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására. "> A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszer-termelésben résztvevők esélyegyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását, és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is. A A Központi Bizottság " úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. III. 4 A Központi Bizottság ' • megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos pártértekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához. 2

A pártfórumok tapasz• talatai is megerősítik a Kozponti Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. •A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével öszszefüggó teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésénak elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befelé fordulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság ügy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-ig tartsák meg. m A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. 4 Az utóbbi időszakban ' * jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával, valamint a pártvezetők és -tisztségvise(Folytatás a 2. oldalon.) Tárgyait a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Mtklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határ menti munkatalálkozójáról. A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a Büntető törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács a Romániából áttelepülték helyzetéről, az ezzel kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg. és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez. A Minisztertanács határozatot hozott 4 koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, ügyészségiek működésének tárgyi és személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztési A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javaslatát elfogadva, a kormány úgy határozott, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvhöz. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Szőlő- és bortermelés Jelenleg megyénkben közel 6300 hektár a termőterület. Sok a gond, de ha a végleges megoldásra még nincs is esély, azért egy szőlőtermesztési tanácskozást érdemes a témának szentelni, vélték a rendezők a tegnap, szerdán, a Szegedi Állami Gazdaság ásotthalmi kerületében megtartott öszszejövetelen. Gyömbér László, a gazdaság fökertésze igy összegezte a mai helyzetet: sorozatos fagykár, hosszan tartó aszály, ebből adódóan alacsony hozamok, talán a jó terméssel sem ellensúlyozható termelési költség-növekedés, a külföldi és hazai borértékesítés beszűkülése. Muzsik András, a téeszszövetség főmunkatársa statisztikai adalékokkal szolgált. Az utóbbi harminc évben a legnagyobb termőterület 1965-ben volt megyénkben, jelenleg ennek kevesebb mint fele az, amit soknak érzünk. A termésingadozás két szélső értéke: 1983-ban 44 ezer tonna, 1987-ben 6 ezer tonna. A termelőszövetkezetek szőlőtermésük 21 százalékát dolgozták fel, 33 százalékát a helyi pincegazdaságnak adták át, s megyén kívül talált gazdára a mennyiség 46 százaléka. Korábban a pincegazdasággal szorosabb volt a kapcsolat a kooperációs szőlőtelepítések révén, aztán egy hároméves szerződés volt a kapocs, amely 1987 végén járt. le. A bizonytalan piaci helyzet hatására a pincegazdaságnak nem volt érdeke, hogy kötelezettségeket vállaljon. A kadarkáért, kövidinkáért 6-7, a minőségi fajtákért 10 forint körüli árat ajánlottak, ennek egy részét később fizették, illetve még jelenleg is 6,5 millió forint a tartozás. Az érdekképviselet szerint a későbbi fizetség kamatostól lenne reális, de erről szó sincs. A szőlő- és bortermelők egyesülete alakulóban, de az értékesítés bizonytalanságára ez sem jelent gyógyírt. Annyit lehet csak a gazdaságoknak javasolni, hogy maximálisan használják ki tároló- és feldolgozókapacitásukat, és erősítsék kapcsolatukat a megyén kívüli felvásárlókkal. Az ősszel elhangzott, hogy országosan 25 ezer hektárral kell öt év alatt csökkenteni a szőlő területét. Ennek részletei még bizonytalanok, de nem kétséges, hatással lesz a DélAlföld termelésére is. Szőke Lajos, a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet főosztályvezetője a novemberi mínusz húsz fok alatti fagy hatásáról elmondta, hogy Kecskeméten a rügypusztulás fajtánként 20—90 százalék közötti, de Kecel és Soltvadkert térségében alig találni élő rügyet. Pusztamérgesen és Kisteleken nagyobb a károsítás, mint Domaszéken és Forráskúton. A hegyvidéken nem károsított a fagy, de a mostani jó idő után igen védtelen lenne a szőlő egy hirtelen lehűléssel szemben. T. Sz. I. Március 2-án Tanácsülés Szegeden Lényegében szeptember óta húzódik-halasztódik néhány, már igencsak esedékessé vált téma megtárgyalása a városi tanács ülésén. Ezért döntött úgy tegnap délutáni, ugyancsak soron kívüli ülésén a végrehajtó bizottság, hogy március 2-ára, csütörtökre, a tanács, tagok munkaidejének kímélése végett délután 2 órára összehívja a tanácsot. A nyilvános ülés napirendjén szerepel majd a diáksport helyzete, a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok, a köztisztaságról és a temetókról szóló két új tanácsrendelet tervezete, valamint interpellációk, bejelentések, s az ügyrendi bizottság egy előterjesztése. E napirendeket tegnap készítette elő a végrehajtó bizottság, s ezekről jövő héten kedden a Dózsa György utca 1. szám alatti ifjúsági iroda klubjában várospolitikai, közé. leti fórum keretében a városlakóknak is alkalmuk lesz a véleménymondásra.