Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJA DELMAG I, EGYESÜLJETEK! RORSZAG 79. évfolyam, 29. szám 1989. február 3., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilau előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Elemző munkacsoport a pártbizottságon — Az oktatási igazgatóság épületének hasznosítása Ülést tartott a megyei párf-végrehajtóbizottság Az MSZMP Csongrád Me­gyei Végrehajtó Bizottsága tegnap, csütörtökön délután Szegeden ülést tartott. A testület a megyei pártbi­zottság apparátusa átszerve­zésének elsó lépéseként az első titkár irányításával mű­ködő háromtagú elemző­koordináló csoport létreho­zásáról tárgyalt. Vastagh Pál első titkár elmondotta, hogy a pártmunka korsze­rűsítése, tudományos meg­alapozása érdekében, és a párt új szerepéből, felada­taiból kiindulva tartják szükségesnek a munkacso­port létrehozását. Tagjai fi­gyelemmel kísérik és elem­zik a megyében kialakult helyzetet, a politikai élet alakulását, munkájukkal előkészítik a testület elé kerülő előterjesztéseket, ja­vaslatokat. Politikai elemző­munkájuk mellett feladat­körükhöz tartozik — töb­bek között — a pártbizott­ság nemzetközi kapcsolatai­val, és a panaszügyekkel való foglalkozás is. A vitában a testület tag­jai közül többen kérdése­két tettek fel, illetve kifej­tették véleményüket. A végrehajtó bizottság elfo­gadta a munkacsoport lét­rehozására vonatkozó javas­latot. A csoport vezetője Horváth Lajos lett, aki ed­dig PTO-vezető volt. A megyei pártbizottság apparátusának átszervezése azt eredményezi, hogy fel­oldódik a pártbizottság osz­tályai közötti elkülönültség, és helyettük március l-jétől három részleg — a társada­lompolitikai, a gazdaságpo­litikai és a pártpolitikai — jon létre, amelyeket a párt­bizottság egy-egy titkára irányit. Vastagh Pál beje­lentette, hogy Bódi György, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője február l-jével kérte e megbízatása alóli felmentését, mert ettől az időponttól kezcTve a Her­mesz Szálloda és Vendéglátó Rt. regionális részlege fő­osztályvezetőjeként dolgo­zik. A továbbiakban Fraknóy Gábor, a pártbizottság tit­kára ismertette az oktatási igazgatóság épületének hasz­nosításával kapcsolatos ja­vaslatokat. Utalt arra, hogy az igénylők és a közvéle­mény részéről is helytelen kép alakult ki az épület ok­tatási célú hasznosításának lehetőségeiről. Az intéz­ményben mindössze egy nagyterem, nyolc szeminári­umi, illetve osztályterem, to­vábbá néhány tanári szoba és 90 személyes kollégium található. Igényt jelentettbe a tanárképző főiskola posztgraduális képzés, az Orvostovábbképző Intézet Szegedi Főiskolai Kara más fe.sóoktatási intézményekkel egyetemben az 1990—91-es tanévtől kezdődően szociá­lis gondozói képzés, a vá­rosi tanács a Rózsa Ferenc Szakközépiskola gimnázium­má történő kibővítésével összefüggésben egyes osz­tályainak elhelyezése céljá­ra. A József Attila Tudo­mányegyetem pedig az épü­let kollégiumát szeretné igénybe venni. A kollégium nagyobb ré­szének kihasználására már februártól kezdődően lehe­tőség nyílik szeptember 1­jétől pedig középiskolai ok­tatás is megkezdődhet az épületben. A pártbizottság azért is törekszik a haszno­sítás minél hamarabb tör­ténő megkezdésére, mert a fenntartás, a működtetés költségei évi 4,7 millió fo­rintot tesznek ki, és ezt az összeget szeretné a bevéte­lekből fedezni. Ugyanis a pártbizottság pénzügyi be­vétele és központi támoga­tása is csökken. Felmerült még az is, hogy az épületet a később létre­hozandó regionális pártok­tatási központ céljára ve­gyék igénybe. A testület azonban úgy foglalt állást, hogy az országos pártveze­tés álláspontjának megfele­lően mindenképpen az ál­lami oktatás gondjainak megoldását segítsék elő. A regionális pártoktatási köz­pontot célszerű valamelyik szomszédos megyében lét­rehozni. Befejezésül Vastagh Pál tájékoztatta a testületet az ország és a megye politi­kai életének néhány idő­szerű kérdéséről. T. M. A Magyar Nemzeti Bank kérése Gondok a valutaellátásban Az utóbbi hetekben több esetben fennakadás volt a külföldi fizetőeszköz-ellá­tásban, a határokon túlra utazó magyar turisták nem mindig tudtak osztrák schil­linget, NSZK-márkát és USA-dollárt vásárolni. A Magyar Nemzeti Bank­ban az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmon­dották: nagymértékben megnövekedett a tőkés or­szágokba. elsősorban Auszt­riába utazók száma, s igy a valutavásárlás értéke a ko­rábbiak többszörösére emelkedett. A Magyar Nem­zeti Bank januárban 800 millió schilling, 52 millió márka és 6,7 millió USA­dollár bankjegyet bocsátott a mintegy 430 valutakiszol­gáló hely rendelkezésére. Az igények azonban ezt a menniséget is meghaladták. Az MNB a múlt esztendő­ben 3,2 milliárd schillinggel, 173 millió márkával és 3 millió USA-dollárral egészí­tene ki a külföldiek által Magyarországra hozott bankjegyek állományát, hogy ne legyen fennakadás a készpénzellátásban. A kiutazáshoz szükséges valuta fedezete rendelkezés­re áll, ám ilyen nagy meny­nyiségű bankjegy biztosítása gondot okoz. A nagy tömegű valuta zökkenőmentes be­szerzése, a hamisítványok kiszűrése és a bankjegyek eljuttatása az árusító he­lyekre már időnként megha­ladja a dolgozók erejét. Ezért a Magyar Nemzeti Bank kéri az utazók megér­tését és együttműködését. Valutavásárlásaiknál lehe­tőleg a bankjegyek mellett részben dollárcsekkeket is vásároljanak. Fontos lenne, hogy a nagy i'ta7ási hagyományokkal rendelkező országodhoz hasonlóan Magyarországon is széleskörűen elterjedje­nek a készpénzkímélő esz­közök, utazási csekkek. Ezek az utazók számára is elő­nyösek, hiszen díjtalanul pótolják az elveszett, illetve ellopott értékpapírokat. A bankjegyeknél kedvezőbb árfolyamon, minimális ke­zelési költséggel váltják át más valutákra a csekkeket. Magyarországon is lehető­ség van USA-dollárra szóló utazási csekk igénybevéte­lére. Ezeket költségmente­sen bocsátják a magyar tu­risták rendelkezésére. A lakosság azonban még nem ismerte fel a csekk előnyeit, sőt az utazók többsége ide­genkedik ettől a fizetőesz­köztől, s ha teheti, nem fo­gadja el. Arra is lehetőség van, hogy az utasok a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Országos Takarékpénztár által kiállított VISA-hitel­kártyát, illetve Eurocsekket is igénybe vegyenek. Magyarország és az EGK kapcsolata Magyarország és az Euró­pai Gazdasági Közösség kap­csolatáról, az együttműködés továbbfejlesztésének lehető­ségeiről tartottak tanácsko­zást csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Vi­lággazdasági Kutató Intéze­tének szervezésében a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen. A konferen­cián — melyet Simái Mihály, a világgazdasági kutatóinté­zet igazgatója nyitott meg — pénzügyi, banki, vállalati szakemberek vettek részt. Inotai András, az intézet igazgatóhelyettese részlete­sen ismertette, hogy a közös piaci integráció miként fej­lődik tovább. Az áruforga­lom teljes liberalizálása mellett megszűnnek a kor­látok a tőkeforgalomban, tovább fejlődik az egységes pénzügyi rendszer, közös közlekedési, telekommuni­kációs piac alakul ki, s meg­kezdik a nemzeti adórend­szerek egységesítését is. Balázs Péter, a Kereske­delmi Minisztérium főosz­tályvezetője szerint még kér­déses, hogy a közös piaci belső nyitás külső elzárkó­zással párosul-e vagy sem. Franciaország szerint egy­szerre nem lehet kétfelé nyitni, míg Anglia és NSZK a kapcsolatok további fej­lesztését szorgalmazza a kö­zösségen kívüliekkel. A KGST csak a legutóbbi idő­ben kezdte normalizálni a kapcsolatát az EGK-val, s ez a történelmi késés csak hosszabb távon hozható be. Számunkra kedvező, hogy a szocialista országok közül Magyarország az EGK-val történő kapcsolatépítésben relatív előnyre tett szert. Hazánk kötött elsőként két­oldalú megállapodást, s ez a szerződés a legátfogóbb az­óta is. Ennek alapján 1992­ig az EGK eltörli a Magyar­országgal szemben alkalma­zott mennyiségi korlátozások jelentős részét, s ez számot­tevően javítja a kereskede­lem feltételeit. A „megtoldott" vezeték Az új flexoüzemben osztrák szerelők a végcsatlakozó készítésére alkalmas gépek be­állítását végzik A Magyar Kábelművek Kisteleki Kábelgyára PVC és polietilén szigetelt vezeté­keket és gyengeáramú kábe­leket és egy kilovoltig hasz­nálható erősáramú tömör és hajlékony vezetőjű kábele­ket gyárt. Most szélesítik a profiljukat. Hamarosan használatba veszik azt az üzemrészt, ahol a háztartás­ban alkalmazott vezetékeket méretre vágják, s „megtold­ják" egy végcsatlakozóval vagy más néven villásdugó­val. Nem szerelik és csava­rozzák, hanem egybeöntik. Ezek az elegáns kis csatlako­zók azok, amelyek a süly­lyesztett és normál aljzatba egyaránt bedughatok. A be­állított osztrák gépsoron évi egymillió darabot készíthet­nek belőle. Tekintve, hogy a berendezést a Skálával közö­sen lízingben szerezték be, Készül szervezeti Az MSZMP új szervezeti szabályzatának tervezeté­ről tanácskozott a Központi Bizottság által kijelölt elő­készítő munkabizottság. Az ülésen megvitatták a párt jövőbeni működésének kon­cepciójára vonatkozó kérdé­seket is. A vita alapján folytatják az új Szervezeti Szabályzat tervezetének ki­dolgozását. r m az ui szabályzat A munkabizottság áttekin­tette a párton belüli poli­tikai kezdeményezés, a kri­tika, a vita, a nézet- és vé­leményszabadság érvényesí­tésének módjára, vagyis a platformszabadságra vo­natkozó vitaanyag terveze­tet is. A dokumentumot hamarosan az MSZMP tag­sága elé terjesztik. (MTI) az első időszakban a teljes mennyiséget tőkés exportra küldik. A tágas üzemcsarnok alkalmas rá, hogy a későb­biekben igény és jó üzleti le­hetőség esetén újabb gép­sort állítsanak munkába. Mostanában jó a széljárás a kábelművekben, s itt a gyárban is. Keresettek ter­mékeik, s gazdaságos az ex­port. Kisteleken tavaly kö­zel negyedével nőtt az árbe­vétel, s meghaladta az 1 mil­liárd forintot. A 150 milliós nyereségtervet várhatóan 170 millióra teljesítik. A jö­vedelmeket 20 százalékkal tudták növelni. A 450 fős gyárban ez megoldotta az egy-két műszakos területek létszámgondjait. A három műszakos, úgynevezett „me­leg" gépek kezelésére, ahol szükséges, a teljes kapacitás­kihasználás, igen nehéz vál­lalkozót találni. Emiatt ter­vezik, hogy a 60 százalékos éjszakai pótlékot 100 száza­lékra módosítják. Igen sok a megrendelés, így a termelő­üzemekben a dolgozók egy­harmada jelenleg is vgmk­ban fejel rá a teljesítményé­re és jövedelmére. A színvonalas munkát az 1987-ben bevezetett minősé­gi bérezéssel ösztönzik. Igen drága anyagokkal dolgoznak, például egy kilogramm réz közel kétszáz forintba kerül, ha csak egy százalékkal ja­vítják az anyagkihozatalt, az az eredményben 20 millió fo­rintot jelent. Tavaly sikeriilt ezt az értéket elérni. A jö­vőben a felelősséget úgy ne­vesítik, hogy a vezetékre rá­nyomják a dolgozó számát. A tavalyi 80 millió forin­tos beruházás eredményének az idén kell megmutatkozni. Most az infrastruktúra fej­lesztésén a sor, ebédlöt, öltö­zőt, orvosi rendelőt alakíta­nak ki, s bővítik az energia­hálózatot. Érdekes folyamat haszon­élvezői most a kistelekiek. Régen a kábelmüveknek csak Pesten voltak gyárai, később a vidéki ipartelepí­téssel többek*, között Szege­den is létesítettek gyárat, majd a szegedi gyár létre­hozta a kistelekit, amely 1985-ben önállósult. A meny­nyiségi szemléletből adódóan a „lepasszolt" profil mindig munkaigényes terfnékeket jelentett. Most, hogy a gaz­daságosság lépett elö első­rendű mércéül, épp e cikkek lettek megfelelő technológiai szint mellett a legnyeresége­sebbek. Az igényes termék­re csak egy példa a CATV műholdas adás vételére al­kalmas kábel. A mennyiségi felfutás éve volt a tavalyi, s valószínű, hogy idén is nő az igény. A házig vezető tí­pusból 30 millió, a lakáson belül alkalmazottból 65 mil­lió forint értékű ilyen hír­adástechnikai kábelt gyár­tottak. Ráadásul e termék a tőkés piacon is keresett. Szóval feladatban, keres­letben nincs hiány. Céltuda­tos fejlesztéssel hosszabb tá­vpn megőrizni e kedvező ál­lapotot. ez az itt dolgozók számára a legfőbb kihívás. T. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom