Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

4 I 1989. február 20., hétfő fl párt szóvivohelyettesének nyilatkozata A hétfőn, ma kecdődő koipontl bizottsági ülcs na­pirendje is jelzi a tavasz Ismét egyfajta, az elmúlt évet is jellemző szellemi pezsgést, megújulást hoz­hat a pártban, tovább vihe­ti azt a folyamatot, amely­nek révén a kommunisták igazi részeseivé válhatnak a saját és az ország sorsát is meghatározóan befolyásoló döntések megalkotásában — hangsúlyozta Kimmel Emil, a KB szóvivőhelyettese az MTI munkatársának nyilat­kozva. Mint ismeretes, a testület előtt három napirendi pont szerepel. Fejti György KB­titkár előterjesztésiben meg­vitatja az új alkotmány koncepciójáról szóló terve­zetet. Ehhez kapcsolódóan Kimmel Emil hangsúlyozta: fontos szakaszához érkezett az alkotmányozó munka. Hosszas, felelős, tudomá­nyos elemzés után készült el az alaptörvény szabályo. zási koncepciója. A terve­zetet alaposan meg kell vi­tatni, s ennek csak egv stá­ciója a mostani tanácskozás, a végállomása a KB által is javasolt népszavazás lesz. Menet közben olyan fontos kérdéseket is meg kell vi­tatni, mint azt, hogy milyen részkoncepciót tartalmazzon végül is az alkotmány. Ide­tartozik például a köztársa­sági elnöki Intézmény be­vezetése, az alkotmánybíró­ság létrehozása, a választási rendszer vagy a társadalmi, politikai, gazdasági renddel foglalkozó rész. Az utóbbi­nál az is felvetődik: szere­peljen-e a szocialista jelző. Nagyon lényeges, hogy időt­álló elveket, előremutató, progresszív törekvéseket, stabil értékeket rögzítsen, ugyanakkor nyitott marad­jon, ne zárja le a kívána­tos politikai, társadalmi vál­tozások útját, hagyja nyitva a kaput a most még ponto­san nem látható változások elótt. Fontos az is, hogy szűn­jék meg az alaptörvény diszkontinuitása az ezeréves magyar államisággal, s a polgári alkotmányjog egy sor, azóta időtállónak bizo­Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Hétfőn összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgat meg az új alkotmány koncepciójáról, megvitatja a párt agrárpolitikáját, és javaslatot dolgoz ki annak megújítására, valamint megtárgyalja a városi és a megyei pártértekezlctek, illetve pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentést. A Központi Bizottság — egyebek között — személyi kérdésekben is állást foglal. nyúlt tételével. Ebbe a fo­lyamatosságba beletartozik elmúlt 40 évünk történése, s ennek figyelmen kívül hagyása politikai és törté­nelmi abszurditás lenne. A szocializmus olyan alapérté­Az országos pártértekezlet óta eltelt kilenc hónap alatt jelentős- változáson ment keresztül a párlmozgalom Az azonban nem mindig volt áttekinthető, érződik politikai kultúránk zavara, keit is fel kell tehát vonul- sőt zavarodottsága is. Ez is tatni, mint például a közös- indokolja, hogy a testület ségi tulajdon meghatározó napirendjére tűzi a városi volta, az elosztás társadalmi Igazságossága, az esélykü­lönbségek mérséklése, ame­lyek együttesen teszik vilá­gossá eddigi és további fej­lődésünk szocialista jdlle­gét és karakterét — hang­súlyozta Kimmel Emil. és a megyei pártértekezle­tek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasz­talatairól készített jelentést, amelynek előadója Lukácj János, a Központi Bizottság titkára lesz. Kimmel Emil kifejtette: a pártértekezleti A Központi Bizottság meg- vitákban hol lefékeződtek, vitatja az agrárpolitika hol felerősödtek az említett megújítására vonatkozó elő- jelenségek, ez azonban az terjesztést is, amelynek önmozgás eredményének te­előadója Iványi Pál KB-tit­kár lesz. A szóvivőhelyettes hang­kinthető. A tanácskozások tapasztalataiból is kitűnt, hogy erősödött a pártmoz­súlyozta: sok program ki- galom, személyi ügyekben munkálásán dolgozik jnten- is jelentős változások tör­zíven a testület, közülük az téntek a különböző szintű egyik legnagyobb horderejű pártértekezleteken. A me­az agrárpolitikai elgondolás gyék több mint 50 százalé­megújitása. Mivel a felnőtt kában volt többes jelölés lakosság több mint felét — az első titkári és a titkári nemcsak a mezőgazdaság- funkciókra. Az újjáválasztás ban, hanem az élelmiszer- mindenütt pártértekezleten iparban, s az ehhez kapcso- történt. Megállapítható, hogy lódó területeken dolgozókat — érinti, a társadalom je­a választásoknak távú hatása van. hosszabb A válasz. lentős rétegének adhat va- tásokat kísérő, nyilvánosság lódi programot. A témát a közvéleményt talán fel­várhatóan élénk vita kíséri bolygatta, azonban a meg­a mostani ülésen és a ja- erősített és az új vezetőket vaslat révén a pártszerveze­tekben, a párttagok köré ben, s a társadalom mennyi rétegében. egyaránt rádöbbentette a nyilvánosság előtti politizá­vala- lás fontosságára — hangsú­lyozta végül Kimmel Emil. Hazaérkezett a magyar parlamenti küldöttség Fölmerült annak a lehető­sége, hogy Magyarország idővel társult viszonyt ala­kítson ki a Közös Piaccal — mondta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, az Ország­gyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, azt követően, hogy az általa vezetett ma­gyar parlamenti küldöttség szombaton hazaérkezett Strasbourgból. A delegáció az Európai Parlament meg­hívásának tett eleget. A Fe­rihegyi repülőtéren Mary György, az MSZMiP KB osz­tályvezető-helyettese, • vala­mint Demeter Sándor, az Országgyűlés Irodája nem­zetközi főosztályának veze­tője fogadta a hazatérő kép­viselőket. A /nyolctagú küldöttség tagjai közt volt jogász, új­ságíró, katolikus pap, olaj­mérnök, szabványügyi szak­értő egyaránt. A pluralista összetételt mutatja, hogy három MISZMP-tag mel­lett öt pártonkívüli kapott helyet a delegációban. A vendéglátókkal folytatott eszmecseréken a többféle megközelítés meg Is nyilvá­nult bizonyos kérdésekben, így például a magyaronszági többpártrendszer megterem­tésének ütemezetését illető­en. Szűrös Mátyás a fokoza­tos átmenetre, a stabilitás megőrzésének szükségességé­re helyezte a hangsúlyt. Ki­rály Zoltán viszont a pártok közötti versengéo azonnali lehetővé tételét vélte szük­ségesnek. Az Európai Parla- emberi jogok tiszteletben ment illetékesei kifejezték tartása terén is teendői van­érdokeltségüket abban, hogy nak.. A közeledésnek ki kell a magyar demokratizálási terjednie arra is, hogy — folyamat ne vezessen átte- példáu] a katonai ipar le­kinthetetlen viszonyok ki- építésével — megteremtsük alakulásához az országban. az alapokat, a katonai Magyarország és a Piac tavaly kötött egymás­sal gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési szerződést. Mint Szűrös Mátyás el­mondta, a magyar küldött­ség Strasbourgban előter­jesztett egy 17 pontból álló csomagtervet, amely azt cé­lozza, hogy konkrétumokkal töltsék ki a kereteket. Ma­gyarország — miközben meg kívánja őrizni a KGST-hez fűződő kapcsolatokban rejlő értékeket — igyekszik minél jobban beépülni a Közös Piacba. Szeretnénk, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt eltörölnék a velünk szemben még érvényesített mennyiségi korlátozásokat. Magyarországnak előre kell tekintenie — mondta Szűrös Mátyás. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Közösségek 1992-re meg akarja teremteni tel­jesen egységes belső piacát, miközben az egyes tagorszá­gok politikai szuverenitásuk egy részét is fokozatosan át­adják a közösségnek. Ma­gyarország nem akar kima­radni az európai fejlődés­ből, ezért a gazdasági telje­sítmény növelése mellett a demokratikus jogalkotás, az Közös Sz°vetségi rendszerek foko­zatos felszámolásához — mondta Szűrös Mátyás. KNDK Újabb kirohanás Magyarország ellen O Tokió (MTI) A magyar—dél-koreai dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telét árulásnak nevező, vád­ló cikk jelent meg szomba­ton a Rodong Sinmün című phenjani lapban. A Koreai Munkapárt központi lapjá­nak írását részletesen ismer­tette a phenjai rádió kül­földre irányuló adása. A cikk megismétli azokat a sértő állításokat, amelyek­kel a KNDK-ban fogadták a magyqr kormány döntését. Bár a Magyarország és a Koreai Köztársaság kapcso­latépítése óta a KNDK már teret adott egy dél-koreai­nak nevezett, alig ismert ellenzéki szervezet ezzel kapcsolatos elítélő nyilatko­zatának, a KNDK vezető lapja most először intézett kirohanást a maga nevében Magyarország ellen a diplo­máciai kapcsolatokat követő észak-koreai válaszlépés: a kapcsolatok ügyvivői szintre való csökkentése óta. Sevardnadze Arensszel találkozik 0 Kairó (MTI) Eduárd Sevardnadze a szíriai látogatását lezáró vasárnapi sajtóértekezletén bejelentette: a napokban találkozni fog Mase Arensz izraeli külügy­miniszterrel, hogy kiderül­jön: a Közel-Keleten létre­jött új tényeket figyelembe véve, vannak-e új elemek az izraeli álláspontban? ban, s ezt követően jelentős fejlődés állt be a kétoldalú kapcsolatokban. A szovjet külügyminiszter, körútjának első állomásán, KovetKezo Damaszkuszban, Háfez Asz­szad államfőnek átadta Mi­hail Gorbacsov személyes levelét, majd áttekintették a kétoldalú és regionális kérdéseket. Asszad a PFSZ részvételével tartandó nem­zetközi konferencia melletti A szovjet külügyminiszter szíriai kiállást, az összes vasárnap délután Damasz- jzraei á]tal megszállt arab kuszból Ammanba utazott terület feltétel nélküli ki­tovább, de a Jordániában ürítésének szükségességét és eredetileg tervezett progra- „ ország viszonyának mot megkurtítja. Hétfő he- további sokoldalú fejleszté­lyett már helyi idő szerint Sljnek fontosságát hangsú­éjféikor Kairóba érkezik, lyozta. mert itt számos fontos tár- ' A sZOvjet külügyminiszter gyalás vár rá, így az Arensz- mostani közel-keleti körútja szel való talalkozo is. során az iraki fővárosban Ammanban már tegnap találkozni fog Jasszer Ara­délután megkezdődtek a hi- fattal, a PFSZ V. B. elnökével vatalos jordániai—szovjet is — ezt Gennagyij Zsu­külügyminiszteri tárgyalások, ravljov kairói szovjet nagy­és ezt követően Sevardna- követ közölte vasárnap, dzét fogadta Husszein király miután fogadta őt Hoszni is. Ez az első alkalom, hogy Mubarak egyiptomi elnök. A ilyen magas rangú szovjet találkozón a szovjet diplo­kormánytag látogat Jordá- mácia irányítójának négy­niába. Husszein király 1987- napos egyiptomi program­ben járt utoljára M°szkvá- ját tekintették át. Á romániai helyzetről 0 Washington (MTI) lyozza, hogy a romániai ma­», , gyarság „egy totalitáriánus A The New York Times B ket%s elnyomása vasarnap reszletesen ismer- ^ éy. mivel fcl akarják tette az amerikai „Helsinki szamo]ni a kjsebbség kultu. Watch" (a helsinki ajanlá- ráUs identitását is. A je­sok betartasat ellenőrző) bi- ]entés _ szemben az u zottsag jelenteset a roma- m|,||d ó, sM6 hi_ niai magyarsag jogainak vata,os román adatokkal _ megsértéséről. Beszámolt ar­ról, hogy az ENSZ emberi jogi bizottságában Svédor­szág kezdeményezte: jelöl­jön ki a világszervezet kü­lönleges megbízottat a ro­0 Bonn (MTI) A nyugatnémet kormány­koalíció vezető pártjai, a ke­reszténydemokrata és ke­resztényszociális unió (CDU/ CSU), valamint az ellenzéki német szociáldemokrata párt (SPD) egyhangúlag ar­ra szólították fel a bonni 2—2,5 millióra teszi szá- kabinetet, hogy következete­mukat. Megállapítja, hogy sen tegye szóvá az emberi fojtogatják a magyar szín- jogok folyamatos romániai játszást, a művészetet, s megsértésének eseteit az fellépnek a magyar katoli- ENSZ emberi jogok bizott­- ... , kus és a protestáns egyház- ságának fórumán, maniai helyzet kivizsgalasü- zai szemben. A jelentés egy- Michaela Geiger asszony ra- úttal nyugtalanítónak neve- (CSU), az uniópártok par­A lap értesülése szerint az Zj azt, hogy míg Magyar- lamenti csoportjának kül­ENSZ emberi jogi bizottsá- orszá befogadja a mene. Politikai szóvivője és Her­gának most folyó genfi ülés- , ^ \ , ..... mann Scheer SPD-kepvise­szakán Svédország vállalt kultek túlnyomó reszet, koz- lői a szövetségi gyűlés kezdeményező szerepet a tük német nemzetiségűeket (Bundestag) külügyi bizott­kérdésben. A bizottság ed- és cigányokat, néhányat ságának tagja külön-külön dig az emberi jogok salva­dori, chilei, iráni, afganisz­visszaküldött, főként, ha adott sajtónyilatkozatában hívta fel újra a figyelmet a táni'és kubai megvizsgáló- azok románok voltak —tarthatatlan romániai álla­sára küldött ki megbízottat. A korábbi nyugati kezde­ményezéseket a romániai helyzet kivizsgálására a Szovjetunió és szövetségesei eddig elutasították — mu­tat rá a lap, egyúttal idézve Varga István magyar nagy­követ felszólalását a genfi fórumon arról, hogy ha­zánkba tömegesen áramla­nak a romániai menekültek. A Helsinki Watch-bizott­ságnak az ENSZ elé ter­jesztett jelentése hangsú­a The New York Times potokra. Metróbomba Női karóra volt az időzítő Újabb tényeket, adatokat bánáskor a metrószerelvé­hozott nyilvánosságra a nyen utaztak, s azokat, akik rendőrség a budapesti met- az eseménnyel kapcsolatban ró kelet—nyugati vonalain, bármilyen információval pénteken törtéht robbanás- rendelkeznek, jelentkezze­ról. Miként Lasz György, a nek a 07-es telefonszámon, Belügyminisztérium sajtó- vagy bármelv rendőrt szerv­oeztalyanak illetékese az v- ... ' . ., MTI munkatársának el- nei" VarjaK a Jak0S8ag se" mondta: a robbantás időzi- B'tséfiét a bemutatott tár­téséhez egy Comavii típusú, gyaikkal kapcsolatban is. téglalap alakú, kék . szám- Ugyancsak várják, hogy lapú nói karórát használt az jelentkezzék az az 50 év elkövető. A rendőrség kéri körüli, 170 centiméter ma­azoknak a jelentkezését, gas, ^ld kabátot viselő fér­akik ilyen órát elvesztettek, fi, aki a robbanáskor a vagy tőlük eltulajdonítot- szerelvényen utazott, és a ták, avagy az óra eredeté- metró vezetőlének megmu­re, tulajdonosára vonatko- tatta a robbanás helyét. zó bármilyen információval rendelkeznek. Keresik azt az órásmestert, aki ilven típusú órát — a belevésett időpontban — 1986. február 10-én javított Kérik mindazoknak a je­lentkezését, akik 1989. feb­ruár 17-én a délutáni és a kora esti órákban a buda­pesti metróvonalak, vala­mint az aluljárók környé­A Budapesti Rendőr-fő- kén valakinél a fényképen kapitányság nagy erőkkel bemutatott, világoskék alao­folytatja a nyomozást. Ké- színű reklámszatyrot lát­ri mondazokat, akik a rob- ták Kuropati tömegsírok fi Moszkva (MTI) Elkészítette jelentését a kuropati tömegsírok vizsgá­latára alakult belorusz kor­mánybizottság. Főbb megál­lapításai az alábbiak: Két­esetben pisztoly volt. A töl­tényekről kiderítették, hogy mindet a Szovjetunióban gyártották 1928 és 1939 kö­zött. A bizottság fellelt 55 ségtelen tény, hogy 1937. és szemtanút, akik megerősí­1941. kőzött tömeges kivég- tették, hogy a kivégzések zések voltak a Minszk mel- 1937 és 1941 nyara között letti kuropati erdőben. A tö- történtek. Azt is elmondták, megsírok mintegy 30 ezer hogy 1938-ban a hatóságok áldozat földi maradványait elkerítették a kuropati ér­rejtik. A kivégzéseket a sztá- dót. lini belbiztonsági szervek A bizottság nem talált emberei hajtották végre. dokumentumokat a levéltá­A bizottság nem talált vá- rakban e tömeges kivégzé­laszt a következő kérdések- sekről, és arra a következte­re: kik voltak az áldozatok, tésre jutott, hogy a belorusz és kik voltak név szerint hó- belügyi népbiztosságon nem héraik? Mi volt a mószárlá- vezettek róluk nyilvántar­sok konkrét indítéka? tást. A belorusz minisztertanács Későbbi rehabilitációs pe­tavaly júniusban hozta létre rek aktáiból sikerült felku­a kormánybizottságot tudó- tatni néhány olyan belbiz­sokból, gyakorló jogászokból, tonsági ember nevét, akik á belügyi szakemberekből és sztálini időkben a „nép el­közéleti személyiségekből; lenségeinek" ügyeivel fog­tagja többek közt Vaszil Bi- lalkoztak. Ezek egyike sincs kov neves író is. A testület már életben; többségük ma­jelentését a Zvjazda c.mű ga is a sztálini leszámolások belorusz lap hozta nyilvá- áldozatává vált. nosságra. A belorusz kormány íel­A dokumentum szerint, kérte a bizottságot; ne hagy­510 feltételezett tömegsír ja abba a levéltári kutatást, van a 30 hektárnyi terüle- próbáljon a hiányzó ismere­ten: ezek közül csak néhá- tek birtokába jutni. Határo­nyat nyitottak fel. A bennük zatot hozott továbbá arról, talált tetemeket és tárgya- hogy a tömeges leszámolá­kat régészek, kriminológu- sok áldozatainak emlékmű­sok, bírósági orvosszakértők vet kell emelni, és ennek vizsgálták. Megállapították tervére nyílt pályázatot kell egyebek között, hogy az ál- kiírni. A Belorusszkaja dozatokat azonos módon vé- Szovjetszkaja Enciklopegyi­gezték ki: mindőjüket tar- ja kiadót megbízta- jelen­kön vagy halántékon lőtték tessen meg külön kiadványt A gyilkos fegyver minden az áldozatok emlékére

Next

/
Oldalképek
Tartalom