Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

6 1989. január 19., csütörtök Nincs játékos... Megszűnik a Móra Tsz SE asztalitenisz-szakosztálya? Jó másfél éve „Kell-e mi- a Móra Mgtsz-t jelölték ki, nőségi asztaliteniszsport holott nem volt sportegve­Szegeden?" címmel írtam siilete! Nosza csinálták, cikket, amiben egy szak- hogy együtt maradjanak az osztály átadása, egészen asztaliteniszezók, akik úgy pontosan kikényszeritett át- hálálták meg a bizalmat, Játékvezetői tanfolyam A Csongrád Megyei Lab­darúgó Szövetség játékveze­tő bizottsága alapfokú já­tékvezetői tanfolyamot indít Azok jelentkezését várják, akik kapcsolatban voltak vagy vannak a sportággal, és a sikeres vizsga után vállalják a bíráskodást. Je­lentkezni január végéig le­het a következő címen: 6701 Szeged, Széchenyi tér 10. szám Pf.: 84. Jelentkezés labdarúgó­sportiskolába A Magyar Labdarúgó Szö­vetség és a sportág megyei szövetségének támogatásával a Szegedi 600. Sz. Móra Fe­renc Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben, mint ismere­tes, tavaly szeptemberben labdarúgó sportiskola indult. Az új tanévre a vasipari és építőipari szakmák iránt ér­deklődő nyolcadik osztályt végzett tanulók jelentkezését várják, akik csapatban ját­szanak, vagy már abba­hagyták a labdarúgást. A sportiskola egyébként há­roméves. A felvételi április­ban lesz, a felmérést köve­tően a felvett tanulók fel­szerelést, sőt kollégiumi el­helyezést is kapnak. Bármi­lyen felvilágosítást, tájékoz­tatást telefonon 62/10-711-es számon Salánki István és Bokor Béla edzők adnak. hogy felkerültek a másod­osztályba. Ezzel nem volt vege az ívelésnek, 1987 ta­vaszán NB l-esek lettek. Tulajdonképpen ezzel kez­dődött igazán az egyesület vétele kapcsán a sportág helyi gondjait, az akkori helytelen döntés fonákságait boncolgattam Kaptam is érte — no nem szemtől szembe, hanem „közvetítve" — a Szeged SC !két legfőbb kálváriája. A illetékesétől. Fölhábori tónak SE jogutódja, a tartották, hogyan merem egy korábbi hánytorgatni az általuk si­mának, egyszerűnek, tollvo­nással megoldhatónak vélt ügyet, ami viszont szerin­iem, de a „megajándéko­zott" Móra Tsz SE szakosz­telmében hivatalos jormá­ban felkínálta a 6. helyen végzett NB l-es csapatot, a szakosztályt, amit valójában pénzszűke miatt megszünte­tett, felszámolt. A téesz A játékasok egyhez nagyon értenek, tartani a mai kukat Az ellenszolgáltatástól azon­ban, történetesen a rendsze­res edzéslátogatástól, a lel­kiismeretes gyakorlástól, a mérkőzésekre való sportszerű készüléstől már viszolyog­nak! Fölfogásukra jellemző, azzal próbálnak vigasztalód­ni, úgysem lesz kieső. Az ilyen mentalitásnak mi más Szeol-Délép következménye lehet, mint Szeged SC az, hogy valamennyi mér­határozat ér- 'közősünkön répaként vernek tályvezetóje. Kovács József hiába hadakozott, mégis rá­szerint is már akkor jócs­kán bűzlött A Szeged SC vezetői igencsak nehezmé­nyezték a nyilvánosságot, mert ő>k a városi és megyei pártbizottság segítségével, jóváhagyásával — természe­tesen saját egyesületük ér­dekeinek megfelelően — mindent elrendeztek. Nos, ez a „megoldás", mint várható volt, azt ered­ményezte, hogy a Móra Tsz SE — nem anyagiak hiánya miatt! — most kénytelen lemondani az NB l-es férfi­csapatról, a szakosztályról. Miért jutott idáig? Hogy a erőltették az együttest, il­letve a szakosztályt összes gondjával, 'bajával. Kovács József szavaival élve ez a „Nektek adjuk őket!" gesz­tus alaposan fölkavarta a kedélyeket. Az NB I-et ki­harcoló gárdának a színe­java elment, miyt "nem akart másodhegedús lenni. Igen ám, csakhogy időköz­ben a Szeged SC-töl jöttek — a jobb anyagiak remé­nyében — máshova igazol­tak! Ráadásul azt a támo­gatást, amit a kék-fehér­feketék kaptak, az új felál­lásban a mórások nem kívülálló is lássa, miről van kapták meg ... szó, a múltba kell tekinte­nünk. Bogozva a szálakat, a 80-as évek elejét vehetjük az eseménysorozat kezdeté­nek. Teljesen amatőr ala­pon összejött egy baráti tár­saság. amely önmaga szóra­koztatására asztali tenisz­csapatot alakított, amit a kábelgyár vett iszárnvai alá. Időközben olyannyira be­lelendült az együttes, hogy 1984. tavaszán feljutott az NB IlII-ba. Ily' mérvű fej­lődésével túllépte a gyár ál­tal nyújtott lehetőségek ha­tárát, újabb patrónus után kellett néznie. „Örökösként" Dobány bűnösnek, Mészöly csak hibásnak érzi magát Kedden Győrött, a városi bíróság Paksa Lajos taná­csa megkezdte a labdarúgó bundabotránnyal kapcso­latos ügy tárgyalását, amelynek vádlottjai: Pre­szeller Tamás, Hannich Pé­ter labdarúgók, iDobány La­jos volt labdarúgó, Mészöly Kálmán edző és Sulyok László, a Zalaegerszegi Tor­na Egylet •ügyvezető elnöke. Az ügyészség vesztegetéssel, annak elősegítésében való közreműködéssel és magán­okirathamisi lássa' őket. A vádirat ismertetése után a bíróság a vádlottak kihallgatásával megkezdte a bizonyítási eljárást Az el­nöklő bíró rendkívüli ala­possággal és aprólékosság­akik elismerték 250—250 ezer forint átvételét. Az összeget Hannich Péternél az eljárás során lefoglalták, Preszeller Tamás azonban 96 ezer forint híján elköl­tötte azt. Preszeller eléggé naiv módon belekeveredett egy devizaügybe is. Közel 100 ezer forintot adott át egy győri lakosnak, akinek elhitte azt a meséjét, hogy azért 3 ezer nyugatnémet márkát szerez neki. Eddig sem a márkát, sem pedig az vádolja érte átadott forintösszeget nem kapta meg. A tárgyalás szerdán reg­gel tanúkihallgatásokkal folytatódik. Számos ismert jelenlegi és volt labdarúgót hallgat meg tanúként a bí­róság, így például Hlagyvik gal először Dobány Lajos, Gábort, a Rába ETO jelen­majd Mészöly Kálmán ki­hallgatását, s szembesítéséi végezte el. Dobány Lajos­nak több mint 2 órán ke­resztül, Mészöly Kálmánnak közel 120 percen ét kel­lett a kérdésekre válaszol­nia. Dobány bűnösnek val­lotta magát, Mészöly pedig erre a kérdésre nemmel vá­laszolt. Mindössze azt is­merte el hibaként, hogy kár volt 3-szor is a pénzes zacs­kóhoz nyúlnia, s azt elhozni Győrbe. Furcsa módon azt is kijelentette, hogy 6 az emlékezetes mérkőzést ak­kor sem tartotta bundának, és most sem tartja annak. Dobány Lajos lényegében beismerte a közreműködést, és megbánó magatartást ta­núsított. A tárgyalás kedden délután Sulyok László ki­hallgatásával folytatódott, akinek a vesztegetésben felhasznált összeg előterem­tésében volt szerepe. Még a délután folyamán a bíróság kihallgatta Preszeller Ta­mást és Hannich Pétert is, legi csapatkapitányát, Ul- sú asztaliteniszezőket, bért Tibor kapust, Hajszán lálni. akik az NB Gyula csatárt, Póczik József volt labdarúgót és Győrfi Lászlót, aki a bundameccs idején a RÁBA ETO vezető edzője volt. Tanúként sze­repel az ügyben a ZTE ba­ráti körének több vezetője is. Ha valamilyen váratlan esemény nem jön közbe, csütörtökön az elsőfokú bí­róság ítélete is megszületik. A nesze semmi fogd meg jól állapot ellenére a Móra Tsz SE csapata — a kereszt­be verések miatt — mégis bentmaradt az első osztály­ban. így aztán az a bizonyos bomba késleltetve az 1988— 89-es bajnoki év kezdetén robbant. — Ismeretes, első mérkő­zésünkre, ami tavaly ősszel volt, nem tudtunk ikiállni! — ecsetelte kesernyésen megaláztatással felérő szé­gyenüket Kovács József szakosztályvezető, aki nem más, mint a SZAK egykori labdarúgócsapatának volt kapusa. — Olyan játékosok hagytak cserben, akik na­gyon sokat köszönhetnek az egyesületnek, a patronáló téesznek. Felmérve helyze­tünket, lehetőségeinket, fe­lelősségem teljes tudatában mondom: nincs kiút, föle - ­leges tovább csinálni, me:fi penzherdálás! — A játékosok mit szól­nak ahhoz, hogy lesz még egy mérkőzés, és utána le is út, föl is út? — A jáj tékasok? — néz rám erőltetett mosollyal szája szegletében, gondol­ván, annyira nem lehetek naiv, hogy föltételezem. a csapatot alkotó sportolókat érdekli is, mi lesz velük. — Gyorsan tisztázzunk vala­mit. A csapatot., ha egyálta­lán annak lehet nevezni, a 43 éves, szívességből játszó Kalmár Márton, a ..befekte­tést" megháláló, Budapesten élő Balogh Lajos (41), Csi­ba Zoltán (30), Szabó Gá­bor (25) és a nagyon tehet­séges ifista Gera István al­kotja. Több játékosunk nincs, de igazolni se tudunk, mert nem lehet oflyan tudá­ta­I„ben megállnák helyüket. — Eddig csupán egyszer nyert a csapat, több győze­lemben nem is nagyon re­ménykedhetnek. Mitől ez a mélyrepülés? — Bukásunk törvényszerű. majd bennünket. Kérdem, milyen sportbéli értéke van az ilyen találkozóknak? Nem beszélve a költségek­ről! — Szavaiból Ítélve elhatá­rozásuk megmásíthatatlan, tehát megszüntetik• a szak­osztályt ... — Elnézést a kifejezésért, de nem találok jobbat, szép számmal vannak, akik eről­ködnek, tartsunk ki a baj­nokság végéig, hogy a me­gyének megmentsük az NB l-es jogot Ez mind szép és jó, de könyörgöm miért kell nekünk a téesz ilyetén lejá­ratása, miért kell pazarolni a pénzünket? Különben meg hétfőn határozat szüle­tett, február 28-áig álljuk a számlát, fizetjük a játékoso­kat, addig várunk, lesz-e je­lentkező a szakosztályért? A továbbiakban nem vagyunk hajlandóak profi körülmé­nyeket biztosítani. Ameny­nyiben a jelzett időpont" után amatör alapon, saját költségen hajlandók leját­szani a bajnoki mérkőzése­ket, ám legyen. * Szeretném még a látsza­tát is elkerülni annak, hogy helyeslem a szakosztály megszüntetését. De van va­lami, amit nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Oknyomozásom so­rán sok emberrel beszélget­tem, sok véleményt meg­hallgattam. Egyben vala­mennyi vélemény megegye­zett: a lavina 1987 nyarán indult el! Ami meglepett viszont, akiknek mélységé­ben is érzékelniük kelleni a dolgokat, csak a felszínre figyelnek; mit mondanak majd „fönt", hogy a megyé­ben nem lesz NB l-es csa­pat? Már utaltam rá, elsősor­ban nem pénzkérdés az „ítélet" kimondása! Tudo­másul kell venni, egyszerű­en nincs kellő számú és tu­dású asztaliteniszezö, nél­külük pedig ugye — mivel csodák nincsenek — nem le­het játszani. Esetleg úgy, mint a legutóbb is súl'/os vereséget szenvedett mórá­sok, de annak meg mi ér­telme? Gyürki Ernő „Szembesítés..." Az elmúlt év decembe­rében a sportújságírók or­szágos tanácskozásán, Kecskeméten tájékoztatta először a zsurnalisztákat Vitray Tamás az új esz­tendő Telesport-változá­sairól. Még most is a fü­lembe cseng egyik kollé­gánk kolosszális kérdése amely így hangzott: — És mit tesz az új Telesport stábja azért, hogy 1989­ben színesebbek, izgalma­sabbak legyenek a műso­rok? Vitray erre a kérdés­re a töle megszokott zse­niális azonosulással vá­laszolt: — Mindent! Akkor még nem tudhat­tuk, hogy ténylegesen ek­korát változik a műsor színvonala. Egyszerűen a hétfői 90 perces adás a vi­lág bármely részén meg­állná a helyét! Nincs ben­ne egyetlen üresjárat. A „Szembesítés" pedig szu­perprodukció. Észre lehet venni azt is, hogy rend lett a tévé sportrovatában. Nem kellett ehhez külön­leges bravúr, csupán any­nyi, hogy az emberek, a nekik legjobban megfelelő és egyéniségükhöz legjob­ban passzoló helyekre ke­rültek. A riporterek nem szerkesztenek, a szerkesz­tők nem vesződnek a mik­rofonnal és önmaguk­kal... A hétfői Telesport izgal­mas szembesítést ígért, az MLSZ-trió egyik volt el­nökével, Tisza Lászlóval, és a volt szövetségi kapi­tány, Mezey Györggyel. A szembesítés lényegében azért jött össze, mert Me­zey György még kapitány­sága idején az MLSZ le­mondását javasolta, Tisza László viszont a kapitány lemondását megfutamo­dásnak titulálta... Aztán Vitray Tamás, a „sportbíróság" elnöke in­dította a szembesítést. A két fél: Tisza ET, vala­mint Gyuri, Mezey sport­társ, Mezey... A kártya leosztatott. Ti­sza ET sorozatos elnézések közepette (van is neki mi­re...) kontrázott. Mezey György kapásból, doku­mentumokkal rekontrá­zott. Annyira egyoldalú volt ez a „Szembesítés", hogy már Vitray Tamás is megelégelte a folytatást, hiszen nem ez a műsor célja, no meg Tisza László (ET) sem csak a Magyar Labdarúgó Szövetség volt egyik elnöke, hanem az OTP vezérigazgatója! A beszélgetésből kide­rült, hogy a felvetődött kérdésekben csak hallott, összegyűjtött és nem ta­pasztalt véleménye van! Ez pedig eleve a „per" el­vesztését vonta maga után. Amikor végképp za­varba került a bemuta­tott dokumentumok hatá­sára, a kitől hallotta, honnan vette, miből gon­dolja kérdésekre adott válaszok már egyenesen a tájékozottság teljes hiá­nyára utaltak. A hétfői „Szembesítés" után kíváncsi lennék, ma­radt-e egyetlen olyan em­ber, aki továbbra is elma­rasztalja, netán gyáva em­bernek tartja Mezey Györ­gyöt, aki megfutamodott fl feladatok elöl? Kíváncsi lennék arra is, hogy ma­radt-e olyan, aki ezek után csodálkozik, hogy idáig süllyedt a magyar labdarúgás?! Mit várha­tunk attól a sportágtól, ahol a szövetségben ilyen „összehangolt" munka fo­lyik? Az már csak végső csattanója volt a „tárgya­lásnak", hogy Mezey György szövetségi kapi­tány, az MLSZ alkalma­zottja, 1988 júliusában megkötött szerződése óta, 1989. január 16-án, a Tele­sport kamerái előtt talál­kozott először Tisza Lász­lóval ! A „Szembesítés" ered­ménnyel járt. Ez eléggé ritka eset a magyar jog­gyakorlatban. Ezúttal azonban úgy éreztem, nem egyenlő felek szembesül­tek ... Az egyik, elsöprő győzelmet aratott! Kita­lálják-e, melyikőjük? ... Bagamcry László Ellenőrzés mindenkor „Azon országoknak, amelyek ki akarják irtani sportéletükből a doppingszerek használatát, a svéd doppingellenes rendszert kell követniük" — Jelentette kl Abby lloffman. a kanadai sport egvik fő irányitója. A sportvezető kifejtette, hogy csak egv olyan ellenőrző szisz­téma lehet hatásos, amiben elő­zetes bejelentés nélkül is vizs­gálják a sportolókat. — Svédországban az ellenőr­zések 85 százalékát a felkészü­lési időszakban véezik, úgy, hogy azt nem Jelentik be előre. Az ellenőrzést lefolytató sze­mélyzet egyszer csak megjelenik a pályán, és kötelezheti a ver­senyzőket mintaadásra. Ez az egyetlen mödszer arra, hogy ne csak „látszat" doppingellenes tevékenységet folytassunk, ha­nem tényleg megakadályozzuk az ajzószerek használatának el­terjedését. Szemelvények a 90 éves szegedi futball Raktár, műhely céljára alkalmas 220 m2 alapterületű, Szeged belterületén lévó bérlemény használati jogát ÁTADJUK. Érdeklódni: Körúthoz közel 139/12" jeligére a Sajtóházba. Kőmúvesbrigúdot lelveszek. Érdeklődni: 28-217-es telefonon. Közületek, kisvállalkozók, figyelem! 2 db 3 tonnás tehergépko­csival kisiparosok munka­szerződést kötnének. „Megbízható 12738" jeligére a Sajtóházba. O Az 1969. évi NB I/B­ben rajtoló együttesi már újabb patronáló kész­tette minél jobb teljesít­ményre. A fokozottabb anya­gi és erkölcsi megbecsülés következtében ismét sike­rült a feljutás. A szegediek a bajnok Videoton mellett biztosan kerültek vissza a magyar labdarúgás élvona­lába. 1970 tavaszára egyidé­nyes bajnokságot szerveztek, kiesők nélkül, így SZEOL nyugodtan várta a bajnoki rajtot. Talán túlságosan is nyugodtan, hiszen a csapat az 1970 tavaszi NB I utolsó előtti, 15. helyét szerezte meg. Mivel nem volt kieső, újabb lehetőség adódott a fölzárkózásra. Ezzel sem élt a szegedi gárda, hiszen már a 8. (!) forduló után tisztá­zódott: a SZEOL ezúttal sem tud gyökeret verni az élvonalban ... Ráadásul az 1970—71. évi küzdelmeket a klub fönnállása óta a leg­gyengébb eredménnyel zár­ta: 30 meccsen mindössze 3 győzelem, 5 döntetlen és 11 pont... A rendkívül sivár szereplést ismét csak a megszokott „sétabajnokság" követte, a SZEOL 50 pontot szerezve bajnok lett az NB I/B-ben. Mindenki sokat várt az új NB l-es évadtól, az új edzőtől (Bundzsák Dezső) és az átszervezett csapattól. 1972 őszén meginl régi hírnevéhez méltóan szerepelt az akkor kék-fehér színekben játszó gárda: le­győzték a Videotont, a Bp Honvédot (13 év után újra!) az MTK-t (Budapesten), pontot szereztek a Ferenc­város otthonában, Diósgyő­rött és Csepelen. Az összegyűjtött 14 pont reményt adott a bentmara­dásra. Jóllehet, a tavaszi idény gyengébbre kereke­dett, de végül is sikerült az 'WB I-ben maradás: 14. SZEOL SC 24 ponttal. A csapat Gujdár — Várhelyi III., Bánfalvi, Zámbori, Vi­rágh — Varga, Vörös, Mé­szár — Antal, Vass F., Ber­kes összetételben hosszabbí­totta meg élvonalbeli „man­dátumát". Az 1973—74-es idény is nagyszerűen kezdő­dött, bravúros győzelmek követték egymást: Videoton —SZEOL 1-3, SZEOL—Pécs 4-0, majd a Népistadionban FTC—SZEOL 1-2! Ezután ahelyett, hogy meg­táltosodott volna a gárda, ellőtte összes puskaporát. .. Ráadásul 1974 tavaszán — a „négypontos" kiesési rang­adón — is csődöt mondtak a hazaiak: SZEOL—Egyet­értés 1-3. Ezután a sorok­sáriak kerültek lépéselőny­be, amit mindvégig tartani tudtak, így a Dorog mel­lett a SZEOL — a klub történetében 10. alkalommal — búcsúzott az NB I-től..: Ezután a SZEOL újra „nagycsapat" lett az NB II-ben, és gyakran félgőzzel játszva, de 48 pontot sze­rezve, bajnokként jutott vissza az NB I-be. Vitos György (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom