Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

1989. január 16., hétfő Szemelvények a 90 éves szegedi futball O Az 1951. évi NB I. 14-es mezőnyében egyszerre 2 szegedi csapatot találha­tunk: a SZA K-ból lett Sze­gedi Petőfit és az újonc Szegedi Honvédot. Ez az év — mai szemmel nézve — érdekes találkozást jelen­tett, mivel a Szeged SC két jogelődje került szembe egymással egy bajnoki sze­zonban! De amíg az az évad a Petőfi számára a végső búcsút, addig a Honvédnak az NB l-es premiert jelen­tette. Az utolsó helyen vég­zett Petőfivel ellentétben ugyanis a Honvéd — újonc­ként — a 10. helyet szerezte meg. 1952-ben a 11., majd 1953-ban a 8. hely követke­zett a honvédegyüttes életé­ben. Íme az 1953-as Honvéd együttese: Palotai — Sipos, Mednyánszky, Bodzsár — Baráfch, Macsali — Böjtös, Machos, Csáki, Rábay, Ró­zsavölgyi. Ez a gárda verte meg akkor az Újpestet két­szer is 4-1 arányban! 1954­ben viszont újra csak a ki­esés következett. Igaz, megint új néven, hiszen a Szegedi Honvéd örökét a Szegedi Haladás vette át az NB I-ben. A Szegedi Hala­dás — az 1921-ben alakult KEAC jogutódja — egyete­mi csapat lévén nem tudta megtartani a legjobb hon­védlabdarúgókat. így az 1953-as csapatból öt stan­dard játékos (Palotai, Sípos, Mednyánszky, Machos, Ma­csali) távozott... Ezzel Jeny Rudolf edzőnek a csa­patépítésben mindent elöl­ről kellett kezdenie — ami időt jelentett. Tavasszal mindössze 5 pontot gyűjtött ' a Haladás, és ősszel hiába szerzett újabb 15-öt, ez már kevés volt az üdvösséghez: ismét kiesett a csapat... Ezután újabb bajnoki cím következett az NB II­ben, majd három gyengécs­ke NB l-es évad (1958-ban 12., 1957 tavaszán 10., 1957— 58-ban 14. hely) után megint csak a másodosztályban ta­lálta magát a csapat. Ennek a „hullámvasútnak" Gyar­mati (Gyurcsó) János vetett véget, aki az 1958—59. évi NB II-es bajnokcsapatot bent tudta tartani az élvo­nalban. Nem is akárhogyan, hiszen először a 8. helyen végzett az újonc SZ'EAC, majd 1960—61-ben az NB I. 6. helyezettje lett! 1961. jú­nius 18-án parádés győze­lemmel zárták a szezont a szegediek. A Mészáros — Szabó, Kürtösi, Vass — De­zsőfi, Zallár — Nemes, Re­ményik. Hajós, Pető, Boros összeállítású gárda 4-2-re verte az ezüstérmes újpes­tieket! Pedig Portörő, Ba­ráth és Nyári nélkül ját­szottak akkor a kék-fehé­rek. Az 1961-ben kiharcolt 6. hely a SZEAC-korszak legjobb eredményét jelen­tette. Ettől számítva már csak a középmezőnyben — később még ott sem — vég zett a SZEAC együttese ... Vitos György (Folytatjuk.) Szerenesés szerencsétlenség Caola Kupa döntő ­magyarok nélkül Csillaghullás volt vasár­nap délelőtt a Nemzeti Sportcsarnokban a Caola' Kupa nöi tőrversenyen. A Világ Kupa-pontokért ki­irt viadalon — először a kupa történetében — iem jutott magyar versenyző a döntőbe. Végül a délutáni fináléba négy olasz, egy­egy nyugatnémet, szovjet, NDK-beli és román sportoló küzdötte be magát. Rosszul kezdődött a nap, mert a reggeli bemelegítés­nél a harmadik forduló előtt a tavalyi ötödik he­lyezett Stefanek Gertrúd megsérült. Vissza kellett lépnie. Így 48 helyett csak 47 vívónö küzdött nyolc csoportban, s négy-négy ke­rült a direkt kieséses táblá­ra. Nyolc olasz, hat-hat ma­gyar és nyugatnémet, ót szovjet, három francia, tét román, egy-egy lengyel és NDK-beli. Ahogy következ­tek a fordulók, úgy szület­tek a váratlan eredmények. A délelőtti szenzációk szállí­tója, Stefanie Reese (24), az NDK versenyzője volt. A berlini sportoló többek kö­zött a kétszeres olimpiai bajnok nyugatnémet Anja Fichtelt, majd a döntőbe jutásért vívott asszóban a múlt évi Világ Kupa-gyöz­tes Jánosi Zsuzsát búcsúz­tatta. (Reese a világrang­listán a 30. helyezett.) Ugyancsak kiesett az olim­piai érmes Zita Funken­hauser (nyugatnémet) is. A magyarok sorra botlottak meg, s végül az olimpiai bronzérmes csapatból Já­nosi a kilencedik, Szőcs Zsuzsa a huszonegyedik, Tuschák Katalin a huszon­hatodik helyen végzett. — Erre aztán nem szá­mítottam! — kommentálta röviden a történteket Ko­vács Tamás szövetségi kapi­tány. — Nemcsak a válo­gatottjaink, hanem az után­pótlás reménységei sem tudtak sokat felmutatni. Még szerencse, hogy ez csak a Világ Kupa-sorozat első állomása volt. Eredmények: A döntőbe jutásért, a fő ágon: Francesca Borlolozzi (olasz)—Claudia Grigorescu (román) 8:2, Sabine Bau (nyugatnémet)—Giovanna Trillini (olasz) 8:7, Mar­gherita Zalaffi (olasz)—Já­nosi Zsuzsa 8:5, Tatjana Szadovszkaja (szovjet)—Lu­cia Traversa (olasz) 8:6. Vigaszág a döntőbe jutá­sért: Traversa—Aida Occhipinti (olasz) 8:1, Elisabeta Tufán (román)—Grigorescu 8:7, Trillini—Diana Bianchedi (olasz) 8:6, Stefanie Reese (NDK-beli)—Jánosi 8:6. Az utolsó két asszó előtt a Benkó Dixieland Band szórakoztatta a nézőket, majd a 3. helyet döntötte el a maga javára az olasz Bortolozzi a két évvel ez­előtti világbajnok Tufán el­len. A döntő asszóban Bau kezdett jobban, 2:0-ra veze­tett, azután ellenfele húzott el 5:3-ra — 7:6-nál Bau­nak már csak egy találat kellett. Nem tudta elérni, s végül Szadovszkaja nyerte az asszót és a Caola Ku­pát. 3. helyért: Bortolozzi—Tufán 8:6. Döntő: Szadovszkaja—Bau 9:7. A végeredmény: 1. Tatjana Szadovszkaja (szovjet), 2. Sabine Bau (nyugatnémet), 3. Francesca Bortolozzi (olasz), 4. Elisa­beta Tufán (román), 5. Lu­cia Traversa (olasz), 6. Mar­gherita Zalaffi (olasz), 7. Giovanna Trillini (olasz), 8. Stefane Reese (NDK-beli). Bizonyára sokan emlékez­nek még arra a balesetre, ami tavaly augusztus 19-én, délelőtt történt a bajai úti vasúti átjáróban. Egy olasz kamion — a fénysorompó piros jelzése ellenére — a sínekre hajtott, ahol telibe találta a Miskolc—Szeged között közlekedő gyorsvo­nat. Ezen ügy körjil zajló bonyodalmak, no meg a bí­rósági tárgyalás végére ke­rült pont nemrégiben a vá­rosi bíróságon — Bálint Gyula tanácsa előtt. Az olasz rendszámú ka­mion Baja felől közelítette meg a síneket, s nem sokkal az átjáró előtt előzött egy autót, s akkor körülbelül 90 kilométeres sebességgel ment. Közeledve a sorompó­hoz, lassult valamelyest, s úgy hetvennel mehetett, amikor vezetője észrevette a piros jelzést. Fékezni kez­dett, ám a pillanat tört ré­szével később a vonatot is meglátta, s akkor az is át­futott az agyán, hogy nem képes megállítani a hatal­mas járművet. Ezért újból gázt adott, azzal a szándék­kal: hátha sikerül „átcsúsz­ni" a mozdony előtt. Át­tsúszni ugyan nem sikerült A jármű teljes terjedelmé­vel, ám nagyon valószínű, hogy az olasz kamionsofőr, aki egyébként 50 éves és Pegorin Giuseppe névre hallgat, annak köszönheti életét, hogy akkor a gázba taposott. A sofőrfülke ugyanis — benne Giuseppé­vel — áthaladt már a síne­ken, amikor az ütközés be­következett. A mozdonyve­zető szeme elé oly hirtelen került a kamion, hogy a fé­kezés megkezdésére sem volt ideje, megállni pedig egy vonat természetesen ak­kor sem lenne képes, ha ve­zetője jóval hamarabb ész­leli a veszélyt. A pontosan 99 km/óra (ezt a „fedélzeti" műszerek jegyzik), sebesség­gel közlekedő vonat tehát beleróhant a hetvennel ha­ladó kamion pótkocsijába, s azt leszakította a vontató­ról. Mintegy 200 métert tol­ta maga előtt, míg meg tu­dott állni — közben a moz­dony és az összes kocsi ki­siklott. Csodával határos módon sem a mozdonyveze­tő és kísérője, sem az uta­sok nem sérültek meg. Meg­sérült a kamionsofőr, aki a vontatóval együtt közben „külön útra" tért. Az ütkö­zés után ugyanis a vontató a szemközt várakozó autók közé rohant. (Az álló autók, s persze vezetőik vallomása is bizonyítja egyébként, hogy pirosat jelzett a fény­sorompó, nem műszaki hiba eredménye tehát az eset.) Egy Daciát „félrelökött" a jármű, majd az árokba gu­rult le, s végül a temető kő­kerítése állította meg. A Daciában ülő két utas köny­nyebben sérült meg, a ka­mionsofőr ugyan súlyosan, de törései mégis jelentékte­len sérüléseknek minősít­hetők, hisz a lényeg, hogy életben maradt. Az ütközést a temető kőkerítése és egy­két síremlék is alaposan megsínylette. 'A további károkat a MAV ellenőrzési osztályá­nak jelentéséből idézhetjük. „A villamosmozdony kisik­lott, a nyergesvontató félpót­kocsijának alvázát maga előtt tolva, 179 méter hurco­lási hossz után állt meg, és súlyosan megrongálódott. A vonatot alkotó öt darab sze­mélykocsi a mozdonyra fel­torlódott, valamennyi ten­gelyével kisiklott. A vasúti pálya a hurcolási hosszon súlyosan megrongálódott. Megrongálódott a villamos felsővezeték és a biztosító­berendezés is. A kisiklott járművek a vasúti vonalat csaknem 24 órán át elzár­ták. A műszaki mentés nagy erőkkel folyt. Ennek eredményeképp a vasúti for­galom ideiglenes pályán 20 km/óra sebességgel augusz­tus 20-án 9 óra 12 perckor indult meg. Addig a vasúti forgalom Szeged és Kiskun­dorozsma állomások között vonatpótló autóbuszokkal bonyolódott. Egy postavonat kerülőúton közlekedett, 15 személyszállító vonat össze­sen 445 percet késett, a te­herforgalom 24 órán át szü­netelt. A leszakadt felsőve­zeték az 55-ös szánfú út for­galmát elzárta, az útzár 19­én 14 óráig tartott. A lezárás alatt a közúti forgalmat ke­riilöútra terelték." A vasúti károkat és a helyreállítási költségeket egyébként a MAV 6 millió 378 ezer fo­rintban állapította meg. Az olasz kamionsofőr kiváló biztosítással rendelkezett, ennek köszönhetően a Hun­gária Biztositón keresztül a MÁV kára megtérül. Pegorin Giuseppe lak­helyelhagyási tilalmát egy hét után 150 ezer forint óvadék lefizetése ellenében feloldották, így hazautazha­tott az olasz sofőr. A bíró­sági tárgyalást is távollété­ben tartották meg Szegeden. Közlekedés biztonsága el­len gondatlanságból elköve­tett vétségben és különösen nagy kárt okozó, gondatlan­ságból elkövetett rongálás vétségében állapították meg bűnösségét, s ezért 140 ezer 'forint pénzbüntetésre ítél­ték. Az ítélet jogerős. Balogh Tamás Ujabb megyei városok Á világ sportja A Brazil Labdarúgó Szö­vetség elnöke, Ricardo Te­xeira mindenáron azt sze­retné, ha a közelgő vb-selej­tezőkre, és a dél-amerikai bajnokságra a szövetségi ka­pitányi posztot a múltban többször betöltő Carlos Al­berto Perreira készítené fel a brazil nemzeti együttest. Az elnök óhaja csak óhaj marad. Az O'Globo című lap értesülése szerint Carlos Al­berto ugyanis Szaúd-Arábia csapatának edzéseit kívánja irányítani a jövőben. * A január 22-én, Vallettán vb-selejtező mérkőzésen Máltai ellen fellépő spa­nyol együttes kerete Luis Suarez szövetségi kapitány döntése alapján: Kapusok: Andoni Zubizar­reta, Jüan Ablanedo. Mezőnyjátékosok: Alberto Gorriz, Manuel Sanchis, Ge­naro Andrínua, Quique Sanchez, Manuel Jimenez, Roberto Fernandez, Michel Gonzalez, Martin Vazquez, Aitor Beguiristain, Eusebio Sacristan, Julio Salinas, Emilio Butragueno, Jose Bakero, Manolo Sanchez. Ebben a csoportban sze­repel a magyar válogatott is, amely tavaly decemberben 2-2-ót ért el Vallettán. * A jugoszláv bajnokságban második helyezett Hajdúk Split az első együttes Ju­goszláviában, amely külföldi céggel kötött szerződést. A Hajdúk minden hazai és nemzetközi találkozóján egy zürichi ingatlanügynökséget reklámoz majd évi 450 ezer dolláros fizetség fejében. Feleségével, Olgával, to­vábbá két gyermekével megérkezett Londonba Szer­gej Baltacsa, a szovjet lab­darúgó válogatott védője, aki 48 alkalommal húzta magára a „szbornaja" me­zét, és korábban a Dinamó Kijev erőssége volt. Balta­csát a II. ligában szereplő angol Town szerződtette. Egy angol újságíró meg­kérdezte Baltacsától: mivel egyáltalán nem beszél an­golul, hogyan érthetett szót Sheepshanks-szel, aki sze­mélyesen tárgyalt vele Ki­jevben? — Először is tolmács segí­tett. Másrészt pedig az igaz­gatón annyira látszott, hogy akadályt nem ismerő mó­don kíván szerződtetni, hogy az első pillanattól kezdve szimpátiát éreztem iránta. Mit tud segíteni egy 30 éves védőjátékos az Ipswich csapatán? — Sokat. Ha kevesebb gólt kapunk, kisebb a te­her a védelmünkön, többet támadhatunk, azokból több gólt rúghatunk. Remélem, hozzájárulok ahhoz, hogy az Ipswich hamarosan az első ligában folytathassa. Legközelebbi terve? — Megtanulok angolul. Baltacsa az első szovjet szerződtetett labdarúgó Ang­liában. A hét végén bemu­tatkozik a Stoke City el­leni bajnoki találkozón. * Ismét megrendezik — hétfőtől, két héten keresz­tül — a Pelé Kupa-soroza­tot, amelyen 30 év feletti labdarúgók lépnek pályá­ra. Hat nemzet (Argentína, Brazília, Anglia, Olaszor­szág, Uruguay és az NSZK) „Old boy" csapatai küzde­nek körmérkőzéses formá­ban. Miután mindegyik együttes találkozott a rivá­lisokkal, a tabella első két helyezettje február másodi­kán lejátssza a végső dön­tőt. Ismeretes már, hogy a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött: javasolja az Elnöki Tanácsnak három újabb város — Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehér­vár — megyei várossá nyil­vánítását. Az MTI tudósítói arról érdeklődtek az érin­tett városok vezetőinél, hogy véleményük szerint városuk mivel érdemelte ki ezt a megtiszteltetést, s mit vár a lakosság és a vezetés a magasabb rangot jelentő címtől. Balsay István, a Székes­fehérvári Városi Tanács el­nöke kifejtette: Székesfe­hérvár az elmúlt évszáza­dokban a középkori ma­gyar történelem legfénye­sebb, legjelesebb eredmé­nyeinek a színhelye volt, századokon keresztül külön­leges kiváltságokat is él­vezett. Egyike a legrégebbi magyar városoknak, az ál­lamalapítás bölcsője, a ki­rályi koronázások és temet­kezések, a törvénynapok és a parlamentek színhelye kö­zépkori uralkodók korában. Mint kiváltságot megkapta az úgynevezett fehérvári jo­got, Később szabad királyi városként funkcionált. Az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésnek indult Székesfe­hérvár. Lakóinak száma csaknem megduplázódott, falai között ma rrtár 117 ez­ren élnek. A történelmi vá­rosmagot új lakótelepek gyűrűje veszi körül. A vá­ros napjainkra jelentós ipa­ri központtá fejlődött. Alta­lános és középiskolában 30 ezer diák tanul, több száz szakember került már ki a városban, működő két főis­kolai karról. A megyei város címtől az önkormányzat fejlődését, a magyar települések sorában betöltött szerepéhez méltó rangot vár Székesfehérvár. A cím elnyerése együtt jár majd az intézményhálózat bizonyos fokú átrendeződé­sével, és az államigazgatási munka javulásával. Az ed­diginél nagyobb önállóságot kapnak majd az egyes vá­rosrészek, szélesebb lehető­ség lesz a vonzáskörzet te­lepüléseinek összehangolt fejlesztésére is. Baja Ferenc, a Nyíregy­házi Városi Tanács elnökhe­lyettese elmondta, hogy az utóbbi években Szabolcs­Szatmár megye, Nyíregyhá­za rendkívül dinamikusan fejlődött. Lakosságának szá­ma viszonylag rövid idő alatt megduplázódott. Üj városnegyedek emelked­tek, utcák, terek születtek, s bővültek, korszerűsödtek az ipari létesítmények. Mind­ehhez jelentős segitséget nyújtottak a városlakók is. A megyei városi cím el­nyerése — túl azon, hogy jelzi a magasabb rangot a városok sorában — minden­képpen új lendületet ad a város továbbfejlődéséhez. Egyúttal nagyobb felelőssé­get ró a város vezetőire, akiknek az eddiginél jóval felkészültebben, önállóbban kell munkájukat végezniük. Adorján Mihály, a Kecs­keméti Városi Tanács ke úgy fogalmazott; Kecs­kemét megyei várossá c..«c­lése örömet, visszaigazolást, felelősséget és reményt je­lent. S nem csupán a város vezetőinek, hanem polgárai-' nak is A magasabb köz­igazgatási besorolás több pénzt ugyan nem hoz, az el­ismerés azonban azt igazol­ja vissza, hogy a gondok, viták ellenére sikerült a vá­rosnak fejlődnie, s önálló arculatot kialakítania. fyz új rang egyben alap arra, hogy százezernyi lakos to­vább gazdagítsa a „hírős város" építészeti és kulturá­lis örökségeit, fejlessze ipar­szerkezetét. Várható, hogy a jó hír adta lelkesedés új lendületet ad a nagy fel­adatok átgondolt, felelősség­teljes elvégzéséhez, a vá­rosvezetők és városlakók még eredményesebb együtt­gondolkodásához és cselek­véséhez. Ez az új cím tehát pénz nélkül is pótlólagos erőforrást jelent. S némi re­ményt is arra — fejtette kl végül a tanácselnök —, hogy Kecskemét végre megvaló­síthassa régi álmát: főisko­lái mellett — más megyei jogú városokhoz hasonlóan — egyetemet létesíthessen, ahol a jó képességű kecske­méti fiatalok tovább gyara­píthatják tudásukat. (MTI) Gyászközlemények Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dráiga szerettünk. HORKAY LASZLO életének 81'. évében, január 3­an elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 19-én. 1>1 órakor lesz a nagykőrösi refor­mátus temető halottasházából. Gyászolják felesége, gyermekei, sógornője és családja, és a kül­földön élő rokonai. Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy BARSI SÁNDOR hamvasztás utáni búcsúztatása január 18-ám. 11 órakor lesz a tápéi temetőben. Gyászoló gon­dozója. Szomorú szívvel tudattuk, hogy PALFI GYULA ny. MAV-föallenör. életének 76. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 18-án. 1.1 órakor lesz a Dugonics temetőben. A gyá­szoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy VAJDA SÁNDORNÉ Virágh Julianna jaratá.' 2-án elhunyt. Hamvasz­tás utáni búcsúztatása január 19-én. csütörtökön délután 2 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló csa­lád. Felsőfokú szakmai végzettségű, gyakorlattal rendelkező revizort keresünk, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezéseket „Ipari szövetkezeti terület 369/12." jeligére várjuk a Sajtóházba. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom