Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

5 1989. január 12., csütörtök Megjelent Halász Miklós könyve Suttogások a közelmúltból Nehezen tudok elképzelni annál nagyobb könyvsikert, mint hogy a nyomdai munkálatok kellős közepén, körülbelül amikor minden oldal kinyomatott már, de még sem a szerző, sem a nyomdai korrektor nem látta, nem is beszélve a vágógép kezelőjéről, az összefüzés és boriló ragasztás közreműködőiről, szóval, ahogy ezekből az első levonatokból a kelleténél több készül, s a „fölösleges" lapok kézen-közön eltűnnek. S föltűnnek itt-ott a városban. Nehezen tudok elképzelni annál nagyobb könyvsikert is, mint amikór az óhatatlanul selejtes, ferdére nyomott, szakadt, vagy gyűrött lapokat a MÉH-telepen sorszám szerint összeválogatják, s áz így összejött könyvet — mily tisztességes magatartás, hogy nem felárral ! — áruba bocsátják. Isten bizony, nem a köztünk levő kollegiális-baráti viszony mondatta el velem az előbbi két „elképzelést" — ráadásul egyik sem kitaláció! —, Halász Miklósnak, lapunk várospolitikai rovatvezetőjének Suttog a város címmel, a napokban a szegedi Nóvum Kft. gondozásában elkészült riportkönyvével kapcsolatban. Merthogy arról szól két történelem, a Kit segít a varázsgömb? alcímű „szenzációgyűjteményről" — bár a fülszöveg e kitételét szerencsésnek éppen nem mondanám. Nem a közelmúlt szenzációinak újjáélesztése miatt vette kollégánk a tollát — ezt a kötet olvasói nyilván észreveszik majd. S ha valakiben mégis az az érzés támadna, hogy ,.di? mit szólnak mindehhez a beszélgetőpartnerek?" — sietve megnyugtathatom az aggodalmaskodókat: a közléshez minden érintett riportalany a beleegyezését adta. Talán mert átérezték: e kónyv hozzájárul majd ahhoz, hogy ne suttogjon a város ... A kötet már kapható. Kint, a szegedi utcán: a Dugonics téren, az Anna-kútnál, a Diófa vendéglőnél és a Csillag téren. Mi most az Emigrált a lincshangulat elöl című fejezetből közlünk egy kis előleget. Halász Miklós beszélgetőpartnere Balogh Ferenc. P. K. .Többször is megkísé- menjünk mélyen ebbe az _ Általában közepeseket, reltem rávenni egy interjú- ügybe, hiszen nincs még le- Mert nem sok időm maradt ra, ám azzal az indokkal há- zárva, ritotta el a beszélgetést: a csendes életet szereti. Vééül — De engedje elmondani is ügyvédjének, Bába István- éf ist?n bizony- ^szuszra „ oLaoiui,,*. elsorolom, ami a lelkemet nyomja. Ügy érzem, koncepciós per áldozata vagyok. Az APEH rajtam keresztül akarja bemutatni a magyar állampolgároknak, hogy miképp lehet hat iparengedélynak a segítségével sikerült találkoznom a szegedi multimilliomos vállalkozóval. Ügy látszik, nemcsak szavakban, hanem külsőségekben is kerüli a feltűnést az alacsony, köpcös férfi. Öltözéke olcsó konfekció, udvarias a modora, az agreszszivitásnak nyomát sem fe- ^^á^rfelüT^'APEH-ot, deztem fel. Talan az üzleti életben másként viselkedik, ott az ilyen mentalitás ráfizetéssel jár együtt. Félre a találgatásokkal, miután kezet ráztunk, nézzünk egymás szemébe, Balogh úr! — Barátaim, ismerőseim a verőlegényeitől féltenek. Tartanak attól, hogy újságírói ténykedésem önben bosszút forral. Haragszik rám? a bíflázásra, hiszen délutánonként üzleteltem. Édesanyám könyörgésére az általános iskola után szűcsipari tanulónak mentem. Kitűnő bizonyítvánnyal szereztem meg a szakmát. A Pannónia Szőrmegyár szegedi üzemében helyezkedtem el. — Ínséges esztendők lelyel üzérkedni. Törvénysértő hettek azok önre nézve, hihatározatok tömkelege ké- szen a jó pénzhez már tízszült bizonyítékként. De ki éves fejjel hozzászokott. — Ne gondolja. A hatvaezt mondja meg! Különben nas évek elején a gyárban is úgy érzem, tisztán jövök havi háromezer forintot keki a buliból. Én még egy na- restem. Rendkívül anyagigépot sem ültem, és remélem, nyes a szűcsmunka, és ha nem is fogok. — Balogh úr, ne vádaskodjon ! — A saját véleményemet talán elmondhatom, hiszen ön kért erre. megtakarítottam a szőrmét, jól prenjizáltak. A kiugró teljesítmény miatt magas lett a fizetésem, és irigyelni kezdte ezt a főművezetőm. Húszévesen többet kaptam, mint ő. Hamar kivívtam az — inkább arra szeretném ellenszénvét. Csökkehíétie a rávenni, mesélje el az életét, prémiumot. Így megköszön* — Mint Ludas Matyi Dob- H°B-V került eSV csodálatos tem, hogy a gyárban dolrögire ön írta rólam a leg- mgatlanbirodalom elere, ami gozhattam . és felmondtam. egyesek szerint 150 millió Huszonnégy évesen léptem forintot is ér? /ki a szocialista ipar kapuján. — Mese ez habbal, uram Akkor még nem tudtam, Én sem tudom, hogy meny- hogy örökre, nyit ér a vagyonom, de a 150 _ volt bátorsága akkor a millió töredékét. Csak azt biztonságot jelentő gyárat szemtelenebb és leggyalázatosabb cikkeket, félrevezették informátorai. Gondolja, hogy ezért a keblemre ölelem? Lincshangulatot teremtett körülöttem, el kel lett hagynom a szülővárosa- tudom, hogy mennyiért vet- otthagyni? mat, jó ideje Budapesten élek. Csak akkor jövök haza, ha a hatóságok idézővel Szegedre rendelnek. Gyalázatos, amit velem tett, meggondolhatta volna jobban, hogy mit írogat rólam öszsze. Még az ismerőseim közül sem mernek sokan találkozni velem. — Az igazságtalanság bántem ezt-azt. Tehetek arról hogy az infláció miatt meg Jutott az értéke a teleknek toU- es ezert meS azt is val" és a háznak? laltam, hogy sokkal kisebb — Mondja, ön a jómódhoz pénzért szervezőként he»von Haus aus«, otthoni se- lyezkedek el a MÉH-nél. gítséggel jutott hozzá? _ Gondolomi a kevés pénz — Szüleim nem voltak csak pillanatnyi epizód lehetett az életében. — És a verés? — Nevetséges, de ezt én is hallottam, méghozzá Budapesten. Szegedi ismerő— Hasznát vettem a szűcsszakmának, megláttam a nagy lehetőséget: A MÉH profiljához tartozott a nyersbőr- és tollfelvásárlás. — Mit fedezett fel? —. Főnököm rendes volt, szegények, de amit csak elértem, saját magamnak és a munkámnak köszönhetek. — Mikor keresett először pénzt? Tízéves koromban. söm mesélte, az a hir járja. Apám fuvaros volt. Délutáhogy több fővárosi strici nőnként, az iskola után segimegkeresett engem, és fel- tettem neki. Az utolsó iuajánlották, húszezer forin- vart úgy vállaltuk, hogy be hagyott dolgozni. Feltárultak tért elintézik magát. Jól kellett vinni — általában a előttem az alapanyag-bemeggyomrozzák. szenet — kosarakkal a szerzés forrásai. Nem a pénz — Csak húsz rongvot megrendelőnek. Nagyon el- lebegett a szemem előtt első(.rek-, ' fáradtam, de kerestem al- sorban, hanem az a cél. hogy kalmanként 100—150 forin- milyen lesz a szép végtertot. Most 47 éves vagyok, de mék. Szűcs vagyok, ezt gondoljon csak arra, az öt- mondtam már. Könnyű volt venes években mit ért száz forint. — Ne vicceljen, nem akarok én a börtönbe kerülni egy felelőtlen újságíró miatt. De mi van Halász űr a feljelentéssel? Ügyvédemmel együtt vártuk, hogy beperel a bíróságon. — Balogh űr, megegyeztünk, most én kérdezhetek öntől? — Nekem az lett volna a jó, ha perel, mert be tudtam volna bizonyítani, amit maga firkál, az hazugság, félrevezette önt és a rendőrséget az adóhivatal szakérmegtalálni a nyersbőrt, hiszen a gazdák, téeszek, vágóhidak azt többnyire kidobták. Nem volt idejük a bőrrel foglalkozni. — Végül is egy új üzlettöje. Így rám zúdultak az spóroltam, hogy kicseréljem isten mennydörgő nyilai, a lovas kocsit jobbra, az üzmeg a sajtó. Az a bizonyos letmenetet javítsam. Mondszakértő 118 oldalon valót- tam, hogy nem voltunk szelanságokat állít és ön is be- gények, nagyapám nem rendölt annak, megírta a szen- delkezett sok földdel, de az zációhajhászó cikket. Mond- aranykorona-értéke miatt ja, nem érez maga felelőssé- kuláknak minősítették. Rajget? ta volt a listán, félt is a ki— Azért nem pereltem be telepítéstől, magát, mert nincs időm a — Majd' elfelejtkeztem bíróságra járni. Különben is arról, hogy amikor már válúgy érzem, a Magyar Nem- lalkozik, még tanköteles kőzetbe írt válaszcikkel kvit- rű. Milyen jegyeket vitt hatek vagyunk javaslom, ne za az iskolából? — Hogyan kezdett hozzá az első vállalkozásához? — Apám, mint fuvaros belépett az állami céghez, én pedig 14 éves fejjel a saját ágat alapított, vagy nem? lovas kocsinkat hajtottam. A — Nem tagadom, óriási szegedi rendező-pályaudvar- fantáziát láttam a nyersbőr ra jártunk, jól kerestem, és begyűjtésében. Éjjel-nappal gyűjteni kezdtem a pénzt. utaztam, autóban aludtam, „ .. . ... ,. ., vödörből mosdottam, papír— ön gyüjtogeto t.pus? zacskóból ebédeltem de — Szo sincs rola, azért megérte dolgozni ..." Kiállítási napló Fények II. Görögországi élmények- kubizmus klasszicizáló for- halálra ítélő szórt fényeként. konferálták be Szűcs műnyelvéhez fordul; ha a ket, a sejtelmességükben is Árpád Bartók-beli kamara- szív dallamai a szecesszió biztos hegyvonulatokat, az tárlatát. Meglehet, hogy a érzelemindáin kígyózva esz- örökmozgó-illékony tengerfátyolosán fénylő, belülről, mélnek önmagukra; ha az hullámokat, a mindent mavilágító, mély lélekvillaná- analizáló elme mindent be- gába olvasztó és mindennek soknak ezek az útiélmények fogadni és mindent meg- nevet adó napot úgy tudta voltak indító impulzusai, mutatni akarása a több né- személyiségén átszűrni, újDe hát aki nem járt a gö- zöponlos ábrázolásban remé- rafogalmazni, hogy egy rög kultúra színterein, li föllelni az új szintézis le- magasrendű szintézist teazoknak is üzeneteket hoz a hetöségeit, nem kell aggód- remtett. Mindehhez régen mediterrán táj szórt fényei- m amiatt, hogy ilyeneket kimunkálta festökésének ről, a tenger végtelenbe már mások is csináltak." ütemes nyomvonal-felületét, kísérő hullámairól, a fehé- Csakhogy mindezen igazsá- a pontokból szerveződő fakren iszikrázó falakról, a ki gok mellett is állíthatjuk: túra vibrálását, színeinek a tudja hová vezető lépcsőso- ilyeneket még nem készítet- lélek hullámzásait kifejező rokról, a hegyek statikus tek! Hasonlókat, azonos tó- megválasztását. De a kék hullámvonalairól, az oszlop- ről fakadókat talán. De ezek szín, a tisztaság, a remény rendek emberi tartásáról, a festmények olyannyira kö- és a béke szine mindig is Fények, kékek, hullámok, tődnek Szűcs Árpád letisz- ott volt, korábban is a kőlépcsők ... tult személyiségéhez, etikai morabb barnák között és ott Azt ás hihetnénk, Szűcs fegyelméhez, mély embersé- van most is a fényben fürÁrpád pointillistákon ne- géhez, rezzenéstelen tartá- dő fehérek mellett. Akikor velkedett, fényektől átitatott sához, szellemi és filozófiai is mélyen humánusak} lenművészete a hatvanas évek felkészültségéhez, hogy meg- nének ezek a müvek, ha végétől állandósult. Ha kérdőjelezhetetlenül egye- nem jelenne meg a kompo1972-e.s önálló tárlata kap- diek. zíciókon az ember. De tűhecsán írott vallomását idé- A mostani kamatakiállítás gyes, éppen csak jelzésszezem, s indíttatásában és festményei talán mág az ed- rüen (felkiáltójelként!) megalapvetö tartalmában való- digieknél is légiesébbek. jelenő alakjai felfedezik ban közel járhatunk az igaz- Ehhez nyilván hozzásegített a környező v .agot a legsághoz: „Sosem törekedtem ték a mediterrán élmények, nehezebb próbák föojén is valamilyen divatos stílus- de nem fordítottak el sze- hisznek. Várnak a fényre, irányzat követésére, de arra mélyiségének gyémántten- szépségre, örömre. Hogy ezt sem. hogy valami újat ta- gelyét. A felfelé vezető lép- közvetíti nekünk Szűcs Arláljak ki. Ha a lélek belső csőket, a mindenséget tar- pád, segítségünkre Van. rendje, vagy rend vágyása a tó oszlopokat, az árnyékokat Tandi Lajos Ú.i fii™ Négybalkezes Színes, szinkronizált chanizmus teljesen hasonló francia film. írta és rendezte: Francis Vebcr. Fényképezte: Luciano Tovoli. Zene: Vladimír Cosma. Főbb szereplők: Gerard Dcpardieu, Pierre ker titka, de ami még fon(A különbség legfeljebb csak tosabb — talán a nyugati annyi: most a címmagyarí- filmnéző mineműségéről is tás lényegesen jobb az ere- kapunk néhány közvetlen, detinél — úgy Szökevények sokatmondó adalékot. Jól a film cime.) jelzi ezt például a neves A szerencsétlen balek, francia lapnak, a Le Nouvel Richárd, Anais Bret, Jean 'Vagyis Richárd, ki most is Observateur-nak a filmről Pignon névre hallgat, ezúttal szóló kritikájából egy monszívhezszólóbb, mint valaha dat is, arról, miben rejlik — olyan szivfacsaróan bal- szerintük a pokoli trió kőfácán, hogy az már sziate zös titka. „Nos, nem félnek tömény fizikai fájdalom, hatalmas érzelmi tartalékaCarmct. A nyugat-európai emberről sem ártana már egy jóféle analízis. Valamilyen alapos elemzés a francia, nyugatnémet, svájci, holland vagy éppen olasz vagy angol filmnézőről, színházlátogatóról, olvasóról. GyaDépardieu-Lucas meg, a zordon lelkű nehéz fiú, keményebb és profibb, mint bármikor. £s persze vala a ikból meríteni." Ja, az kérem egészen más. Ha a tömény szentimentalizmust így nevezik, ha az egészen ganítom- ilyen vizsgálódásra ba'fácán kisleánya, aki kö- rázda melodráma az egyébannái is inkább nagy szükség lenne, mert a nyugati kultúraélvező figurája alighanem lényegesen könnyebben tipizálható, mint a közép-európai. Hiszen mondjuk a nyugati filmtípusok, melyek — egyelőre (de nem sokáig) a James Bond-filmek kivételével — elértek bennünket, kitűnően példázzák, vagyis tükrözik ennek az emberfajtának számos jellemvonását. Ügy is fogalmazhatunk: a kínálatból közvetlenül lehet visszakövetkeztetni a keresletre — és Nyugaton mindenkinél jobban tudják, miért pontosan éppen az és éppen úgy kell, ahogyan kell. És abban biztos vagyok: a Négybalkezes-féle sikerdarabok csak akkor érthetők meg igazán, ha megpróbálunk belehelyezkedni a nyugati ember karakterébe, lelki berendezkedésébe, habitusába, egész univerzumába. Vajon mitől lett akkora siker hosszú évekkel ezelőtt a bravúrosan randa Pierre Richárd, úgy is mint Magas szőke férfi, felemás cipőben? És most, a „pokoli triónak" nevezett hármas — Francis Veber rendezővel Pierre Richárd, valamint a számos komoly filmből, például Truffaut Az utolsó metrójából is iámért Gerard Depardieu — legújabb opusza. a Balfácán és á Balekok után a Négybalkezes? A merül most minden forog: a jó öreg Dickens is foroghat a sírjában, de úgy, hogy beleremeg az egész La Manchecsatorna. Lucas, a . zordon lelkű, vadállatias külseje minimum a Spéter Erzsébetével felérő érző szívet takar, a balfék Pignon meg olyannyira apa, hogy ennél atyaibb nemző még a Bibliában sincs. Ha mindezt összeadjuk, máris kész a siként gyakran kitűnő humorral egybezagyváltatik, ha ekképpen teljes a stiluskeveredés és igen zavaró a színészi játék szintje és a forgatókönyv rutinszerüsége között tátongó szakadék — akkor nyilván egészen érthető már a nyugati filmnéző is. Gyermeki lelkével, komfortos tájékozatlanságával és idült érzelgősségével egyetemben. Domonkos László Elhunyt Ábrahám Ambrus Ábrahám Ambrus, az MTA és veze'.ője, számos nemzelrendes tagja, nyugalmazott közi tudományos társasál egyetemi tanár, az ideg- és folyóirat szerkesztöbizottrendszer szerkezetének vi- ságának tagja volt. Temelághírű kuta'ója életének tésérő! később intézkednek 96. évében elhunyt. A ne- Magyar Tudományos ves tudós és egyetemi ok- Akadémia, tató évtizedeken át sok ki- József Attila váló biológus tanítómestere Tudományegyetem Ügyfélszolgálat Naponta mintegy félszázán —. a korábbinál háromszor többen — keresik fel új helyén a Szíréi ál is és Egészségügyi Minisztérium ügyfélszolgálati irodáját. A minisztérium épületében, az Akadémia utca 7 szám alatt otthoni kapott tanácsadószolgálat majd két hónapos működése alatt leginkább a csökkent munkaképességűeknek, a nyugdíjasoknak, a hajléktalanoknak nyújtott tanácsot. Eddig mintegy kétezren keresték fel személyesen vagy levélben az irodát. A hozzájuk fordulók gyakran tájékozatlanok: nem ismerik a jogszabályokat, azokat a jogosultságokat, amelyek megilletik őket. Az irodában dolgozó öttagú csoport, amelynek tagjai egészségügyi, jogi, tanári diplomával rendelekznek, nem csupán az adott esetre vonatkozó paragrafust ismerteti, hanem megadja például a szociális foglalkoztató címét, vagy a m u n kiközvetítő k névének jegyzékét. Tájékoztatják a hajléktalant arról, hol Kaphat menedéket, és segítenek a nyugdíjasnak, miként és hol tud munkát találni hogy kiegészítse jövedelmét. A betegek és hozzátartozóik lakáskére'.mekkel, szociális segélvkérelmekkel, soron kívüli gépkocsi-kiutalási kérelemmel, nyugdíjemelési kérésekkel fordulnak - hozzájuk, és fj/ukrán adnak tanácsol leszázalékolási problémákban is. Az iroda szoros kapcsolatot tart fenn a megyei tanácsokkal, az Országuk Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, a Nyugdíjfolyósító. Igazgatósággal. Ugyancsak együttműködik az úgynevezett segítő hálózatokkal, mint például a családsegítő szolgálattal, a fővárosi cigánygondozóval. Az említett témákkal kapcsolatos tájékoztatás mellett pszichológiai tanácsokkal, valamint kiebb, helyben elvégezhető egészségügyi szolgáltatással (például vérnyomásmérés) állnak a lakosság rendelkezésére. Az iroda hétfőn. szerdán, pénteken 10—13 óra, kedden ér? csütörtökön 13—15 óra között kereshető fel. Hívható a 118-016 és a 313-564-es telefonszámokon. Levélcíme: 1361 Budapest, Pf.: 1. (MTI)