Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

19S9. január 12., csütörtök 3 Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka vivőt. Javasolta továbbá, hogy az alkotmánymódosítás vitájához hasonló, nagy horderejű kérdésekben név s/.erint, esetleg aláírásukkal szavazzanak a képviselők, Arvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Afész szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte az ügyrend módosítása nyomán megalakuló családvédelmi bizottság életre hívását. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés új, állandó testülete elősegíti olyan jogszabályok kimunkálását, amelyek a társadalom alapsejtjeinek, a családoknak az érdekeit szolgálják, gondoskodnak fokozottabb védelmükről. Hangsúlyozta, hogy az újonnan megalakuló bizottság számít a nagycsaládosok egyesületének támogatására. Szeretnék, ha képviselőjük állandó résztvevője lenne a testület munkájának, s tapasztalataival 6egílené a döntés-előkészítő tevékenységet. Szakértői segítségüket joggal veszi igénybe a Parlament, hiszen a családvédelmi bizottság létrehozásának is egyik javaslattevői voltak. Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek' Demokratikus Szövetségének alelnöke, a Parlament és a nyilvánosság viszonyával foglalkozva a képviselő megállapította, nem lehet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a Parlamentet. Mostanában derült ki ugyanis, hogy az országgyűlési mun+ kának gyenge pontjai is akadnak. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt továbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismerhetik meg a választók a képviselők munkáját. Kiket irritál a nyilvánosság? — fogalmazta meg kérdést a képviselő. Azokat — mondotta —, akik hosszú időn keresztül hozzászoktak ahhoZ, hogy „ellenfél nélküli" pályán játszhatnak, s ezért foggal-körömmel raguszkodnak az egyfajta paternalista védettség állapotához. A sajtó nyilvánossága nem csorbítja, hanem növelheti az Országgyűlés tekintélyét. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvez.-töje szerint szükséges, hogy a Parlament évente megh itározza munkaprogramját, gyakran élje'n a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben rendelkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetetlen információk. A törvényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségének fokozása érdekében létre kell hozni az Országgyűlésnek dolgozó állandó szakértői csoportot. A képviselői munka feltételeinek javítása érdekében indítványozta a felszólaló: az Országgyűlés éves munkaprogram alapján ülésezzen, de évenként legalább négyszer tartson ülésszakot. Az Országgyűlést indokolt esetben az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirendre is össze lehessen hívni. A Parlament elnökének teendőivel kapcsolatban indítványozta, hogy az elnök tegyen javaslatot a képviselőknek az Országgyűlés éves munkaprogramjára Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. Elmondta, hogy jelenleg 4—6 hónappal előre be kell jelenteni az Országház meglátogatásának a szándékát. Szerinte ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé téve, hogy minél több érdeklődő tekinthesse meg a „törvényhozók házát". Vass Józsefné (Békés m , 15. vk ), a Sarkadi Lenin Tsz főkönyvelő-helyettese úgy vélekedett, hogy a Házszabálytervezet nem nyújt elég garanciát az érdemi törvényhozói munka feltételeinek megteremtését és fontos működési, munkamódszerbeli kérdéseket illetően, s nem szól megfelelő módon a képviselőcsoportok helyéről, szerepéről sem. A képviselőnő javasolta, hogy módosítsák és egészítsék ki a Házszabálytervezet 17. szakasza 2. bekezdésének d) pontját. Ez az Országgyűlés elnökének feladatairól szólva megállapítja, hogy az elnök „tájékoztatja a képviselőket az Országgyűlés várható éves programjáról". Vass Józsefné szerint magának az Országgyűlésnek kell meghatároznia a munkaprogramot. E kérdésben a képviselőnő külön szavazást kért. Filló Vál (Budapest, 10. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti — nem tartotta indokoltnak. Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslata alapján választja meg az állandó bizottságokat, az Alkotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Filló Pál azt ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket, majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan, titkos szavazással tehessék meg. A bizottságok tárgyalásaikhoz szakértőket hívhatnak meg az ügyrendi előterjesztés szerint. A képviselő úgy fogalmazott, hogy állandó és ideiglenes szakértői csoportok létrehozására tehessenek a képviselők is javaslatot, és arról a bizottság döntsön. Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségviselők visszahívása is — megválasztásukhoz hasonlóan — csak titkosan történhessen meg — mulatott rá a képviselu. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak Selypi Cukorgyárának főmérrtöke rövid hozzászólásában Filló Pál elképzeléseihez hasonló gondolatokat fejtegetett. Javaslatának lényege: az országgyűlési bizottságok elnökeit, titkárait és tagjait ne az Országgyűlés plénuma, hanem a bizottságok maguk választhassák meg. Javasolta azt is, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja kettőjük' Indítványát, akkor ez vonatkozzon már a most megvitatandó személyi kérdésekre is. Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m., Szeged, 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa, Kovács László képviselőtársa korábban elhartgzott előterjesztéséhez kívánt kompromisszumos, alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a félreértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapozott döntések elősegítése érdekében javasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. A 41. szakasz harmadik bekezdése helyett te-" hát azt indítványozta, hogy a következő szöveg szerepeljen: „további felszólalásra reagálás céljából bármelyik képviselő rövid, 2 perces hozzászólásra kérhet szót". A» engedély megadása az elnök mérlegelésétől függjön, ez biztosíthatja — a képviselők felelősségtudata mellett — a vita komolyságának, érdemi voltának megmaradását. A Romániából menekültek helyzetéről Válaszadás, határozathozatal Az ügyrendmódositás vitáját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcsolatban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét Korom Mihály, a napirendi pont előadója foglalta össze. Egyebek között elmondta; sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javítani Itell a képviselői munka lényegét érintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügyrendelőkészítő bizottság elnöke közölte, hogy konzultációt folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. A miniszterelnök felajánlotta segítségét, s kérte a képviselőket, hogy amennyiben úgy tapasztalják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak bizalommal hozzá. A konkrét esetekkel kapcsolatban vizsgálatot rendel el, s orvosolják a panaszokat. Korom Mihály kérte az Országgyűlést, hosszabbítsák meg az ügyrendi bizottság mandátumát, annál is inkább, mivel március 31-éig a törvényhozó testület elé kerül a bizalmi, bizalmatlansági indítvány kérdése, s ennek ügyrendi vonatkozásai is lesznek. Ezután Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Filló Pálnak az állandó bizottságok megalakulására vonatkozó javaslatát áttekintve a testület úgy döntött: tegyék lehetővé a bizottságok számára, hogy maguk tegyenek javaslatot elnökük, titkáruk, illetve tagjaik megválasztására. Ugyanakkor a tisztségviselőkét a plénum válassza meg. Pontosította a bizottság a visszahívással kapcsolatos rendelkezést. Az új szövegezés szerint az Országgyűlés az általa megválasztottakat a megválasztásukra vonatkozó szabályok szerint bármikor visszahívhatja. Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési képviselőt a Parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve, illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni — nem lehet. Éles vita alakult ki a 15. paragrafus körül is, • milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást. Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. Korom Mihály válasza után hosszasnak bizonyuló szavazási procedúra kezdődött. Először arról az — eredeti formában is alternatív javaslatként előterjesztett — kérdésről szavaztak, hogy név szerinti szavazásnál nyíltan, kézfelemeléssel (A változat), vagy pedig aláírással (B változat) történjék-e a szavazás. A képviselők két ellenszavazattal, tartózkodus nélkül az A valtozat mellett döntöttek. Ekkor került sor az ügyrendi bizottság kiegészítő javaslatai fölötti szavazásra. E javaslatokat a törvényhozás ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az egyéni képviselői javaslatok fölött folyt hosszadalmas szavazás, azután kerülhetett sor az Országgyűlés ügyrendjének módosítását és egységes szövegét tartalmazó szöveg fölötti együttes szavazásra, figyelembe véve az ügyrendi! Az ügyrendi határozatho- Erre azért is szükség lenbizottság elfogadott kiegé- zatalt követően soron kívül no, mert több kérdés, illeszitő javaslatait, valamint az szót kért Técsy László (Sza- töleg a hozzájuk, kapcsolódó egyéni módosító javaslatok bolcs-Szatmár m., 19. vk.), s jogszabályok, nemcsak mafölötti előző döntéseket. Az bejelentette: a röviddel az- gyar—román ügyeket, haOrszággyűlés a Házszabály eiött elfogadott ügyrend nem tóbl:> mas országot is hatályos szövegét, részletei- . .. ... érintenek. Kivanatos tehát ben és egeszében, 3 ellen- alapjan tobb kepv.selotarsa- alapQBun alUsklnlen.. hogy a szavazattal, 5 tartózkodás val együtt megalakították az hozandó hatarozatok menymellétt elfogadta. Országgyűlés agrárszektorát, h.yiben vannak összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket korábban vállalt Magyarország. Javasolta végül: az Országgyűlés a beterjesztett indítványok szellemében szólítsa fel a kormányt, Ezt követően az elnöklő országi Református Egyház t^yen fentit ."'ífo"Jakab Robertne bejelentél- tlyen tranyu eloterjesztesere gaIlT,azza mg javaslatait a te, hogy Bánffy György ki- a? igazsagügy-minisztertol mpnekültekkel kapcao;atban. ván — napirenden kivul — olyan tajekoztatast kaptak, Az országgyűlés csak ezt a Magyarországra menekü- miszerint megerősödöben küvelöen hozzon határozatok ügyében javaslatot elő- van az egyezmény megszün- ;f t terjeszteni, amellyel egye'o+ tetésének szándéka. Felme- jakat> Róbertné a külügyi ként az. Országgyűlés kül- rült a külügyi bizottság ülé- bizottság javaslatát az. elügyi bizottsága előző nap', sén az a gondolat is, hogy hangzott kiegészítő' javaslaülésén egyetértett. a kormány forduljon az t^kkai együtt beleértve a Bánffy György (Budapest, Egyesült Nemzetek Szerve- belügyminiszter indítványát 4. vk.) színművész, a József zetéhez, a romániai nemzeti j<i, együttesen tette fel szaAttila Színház tagja ráma- kisebbségek és a menekül- vazásra. Az Országgyűlés tátott: mindaz, ami a ma- tek ügyében. k£t lellenszavaz.attal, egy gyar—román határon törté- Felszólalásra jelentkezett tartózkodás mellett — elfonik, ami az ide települtek Alberth Béláné (Hajdú-Bi- gadta a javaslatot, helyzetét érinti, joggal fog- har m., 8. vk). A képviselő * lalkoztatja az állampolgár i- szükségesnek tartotta annak Ezután Kovács András kat és a határainkon kívül tisztázását, hogy külföldi (Heves m 10 vk) azt jaélö magyarságot is. Utalt állampolgár 'kaphat-e bérla- Vasolta, to>gy az elfogadott arra, hogy az Országgyűlés kást. illetve vásárolhat-e la- ügyrt.nd alapján halasszák decemberben allast foglalt kast Magyarorszagon, mert ei az Országgyűlés egyes bia nemzeti kisebbségek jo- tudomása szerint az érvé- Zottságai tisztségviselőivel gainak tiszteletben tartású- nyes jogszabályok erre ^ tagjaival kapcsolatos szeréi. Ezt kővetően tobb szív- nem adnak lehetőséget. móiyi változások tárgyalávezet és magánszemély szá- Ezt követően Horváth ^ Erre a következő ülésen mos képviselőhöz követeles. István belügyminiszter kért térjenek vissza, s addig az juttatott el. E köve.eleseket szót. aki teljes együttérzésé- érintett bizottságok is kimagáénak érezve javasolta: röl és megértéséről biztosi- fejthessek álláspontjukat az Országgyűlés hozzon ha- totta az* Országgyűlést a Kovács András javaslatát tározatot, hogy bírói eljárás Bánffy György és Tóth az Országgyűlés 5 ellenszanélkül egyetlen menekült se Károly képviselők által be- vazattal. 6 tartózkodás meilegyen az ország területéről terjesztett javaslatokkal ictt elfogadta, kitoloncolható. Ennek ellen- kapcsolatban. * Ezután * Benjámin Judit őrzésére a külügyi bizottság Kérte — tekintettel arra, (Budapest, 21. vk.), a Főesetleg albizottságot hozzon llogy a kormány pillanat- városi Szabó Ervin Könyviéire. Az Országgyűlés ker- nyilag is foglalkozik vala- tár III. kerületi fiókkönwje fel a kormányt, hogy a nlennyi kérdéssel —; az Or- tárának vezetője kért szót következő ülésszakon adjon szággyűlés most ne hozzon s bejelentette, hogy a párrészleteS tájékoztatást a me- határozatot, hadd legyen tonkívüli képviselőcsoport nekültekkel kapcsolatos m- jdeje a kormánynak a kő- alakuló ülését január 24-én tézkedéseiről: a csaladegye- rülmények megvizsgálására, tartják meg. sítés eddigi eredményeiről; a menekülttáborok felállításáról; a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről; az ENSZ menekültügyi segítőkészségének Interpellációk mellett Somlai Gyula (Vas m., ti. vk.) az élelmiszergazdaság támogatás-csökkentése tárA napirendnek megiele- tal, 2 tartózkodás igénybevételéről. Az ezekkel lően az interpellációk kö- elfogadta, kapcsolatos tájékoztatás vetkeztek. (Tekintettel az Varga Miklós (Veszprém hozzásegítheti majd a hazai idő előrehaladott voltára m., 10. vk), az adókivetés és a nemzetközi közvé'e- több képviselő interpelláció- és végrehajtás s a vámkezemenyt a helyzet reális meg- ját és kérdését a következő lés tárgyában interpellált, dőléséhez. ülésszakra halasztotta.) Az igazságügyminiszter és Az Országgyűlés külügyi Bozsó Lajosné (Budapest, a Pénzügyminiszter válaszait bizottságának megbízásából, 10. vk.) UjpestoKáposztás- f ellenszavazattal. 7tortózés az egyházak menekülte- megyer tömegközlekedése kodas mellett fogadtak el. ket segítő szolgálatának ta- tárgyában a közlekedési, o Wtnkler László (Gyorpasztalatai alapján Tóth Ká- hírközlési és építésügyi mi- s°Pr°n. . .m- uvk > •nt]er: róly (országos lista) refor- niszterhez interpellált. pellaciojara a hegyeshalmi mátus püspök, a Magyaror- Derzsi András közlekedési, k°zuti ^elon kialakult fországi Református Egyház hírközlési és építésügyi mi- ®»üm helyzetről Villany. Zsinatának lelkészi elnöke niszter válaszában hangsú- M'klos„ pénzügyminiszter foglalt állást a javaslattal lyozta: február 1-jétöl meg- válaszol <le ezt az Orszagkapcsolatban. Az indítvány hosszabbítják és négy-öt gutes 122 elutasító. 54 elli útterét meevilágítva el- járművel megerősítik a tér- fogadó szavazattal es 73 mondta: arról van szó egy- *ég tömegközlekedésében tartózkodás mellett nem főrészt hogy a Romániából 'onlos szerepet játszó autó- gadott el, s az ugy további hazánkba érkező menekül- buszvonalat, addig is. amig v.zsgalatat a kereskedelmi tek befogadásának vagv be a metróközlekedés 1990-ben bizottságnak adtak ki nem fogadásának a kérdé- megindul. sei tisztázatlanok. Nem egy- A miniszteri választ az értelmű, hogy ki milyen interpelláló képviselő és az .. _ plmondott jntprnpl_ szempontok szerint jogosult Országgyűlés egyhangúlag S "ra r SnzüCvrn m!z dönteni a befogadásról vaf tudomásul vette. l^vélLa* SnaponZlúl a visszauta.sita.srol. Nem ha- Ezután Beck Tamás keres- irásban adja meg lasztható tovább a befoga- kedelmi miniszter válaszolt Kérdések következtek" dottak jogi helyzetének ren- Antal Imre (Pest m„ 19. vk.) Balogh Károly ' (Győrdezése sem — mutatott ra. képviselőnek még a novem- Sopron m 11 vk) a lakosUtalt arra, hogy a külügyi beri ülésszakon elmondott sag devizáért történő vásárbizottsag Bánffy György in- interpellációjára a szeszes lásai tárgyában intézett kérditvanyanak kedd eáti vi- italok reggel 9 óra előtti dást Beck Tamas keresketáján egyetértés volt egy árusításával kapcsolatos timenekülttábor vagy táborok iai0m megszüntetése tárlétesítésének kérdésében, gyában. A miniszter hangSürgős feladatnak tartották súlyozta: a kereskedelmi u genfi menekültügyi egyez- tárca a korlátozás feloldjményhez való csatlakozást, sával egyetért, mivel — Ez utóbbi azonban az ügy vizsgálataik szerint — bonyolultságáru Való tekin- korlátozás bevezetése nem Villányi Miklós pénzügytettel hosszabb időt vesz eredmenyezte az italfogyusz- miniszter a minisztérium igénybe. Szó esett az ülésen tás csökkenései A tilalom Lóránt utcai lakásépítése a családegyesítések ügyéről feloldásának feltétele azon- tárgyúban Király Zoltán is, amellyel kapcsolatban a ban, hogy ezt a tervét a képviselőnek az októberi bizottság őszinte tájékozta- Kereskedelmi Minisztérium ülésszakon elhangzott kérdétást remél a lehetőségekről, egyeztesse az Országos sére tette meg válaszát, és a' eddigi erőfeszítések- Egészségvédelmi Tanáccsal, Sebe Istvánné (Borsodről. valamint a Szociális és Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) Annak a véleményének is Egészségügyi Minisztérium- a MINO Cipőgyár liszahangot adott, hogy a ma- mai. A Tanács februárban keszj gyaregysége további gyar—román kettős állam- tűzi ülésének napirendjére sorsáról kérdezte Berecz polgárságról szóló egyez- a kérdést, csak azt követően Frigyes ipari minisztert, mény felmondása segítené a várható állásfoglalás a Szo- Az interpellációkra és Magyarországra menekül- ciális és Egészségügyi Mi- kerdesekre adott válaszoktek jogi helyzetének rende- nisztériumtól. kaj SZerdán véget ért az Őrzését. Ezzel kapcsolatosan Az Országgyűlés a rmnisz- szággyűlés „kétfordulós" deelmondotta, hogy a Magyar- ter válaszát 6 ellenszavazat- cemberi—januári ülésszaka. delmi miniszterhez, Lékai Gusztáv (HajdúBihar m„ 13. vk.) a feddhetetlenség követelménye tárgyában intézett kérdést ~ kulcsár Kálmán igazságügya miniszterhez,