Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam. 2. szám 1989. január 3., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Ha nem úszunk, elúszunk A legkeményebb pénzek Pálmai Antal évek óta vezeti a talán legsikeresebb megyei ipari szövetkezetet, a Medikémiát. Néhány hónapja a Kiszöv megyei elnökének is megválasztották. Kettős funkciójában kértünk tőle rövid telefoninterjút. — Talán kezdhetjük egy személyes kérdéssel! Mekkora többletmunkát jelent önnek, hogy „álláshalmozó" lett? — A sokszorosára nőttek a feladataim. Hogy hányszoros a szorzó? Ezt ma még nem lehet pontosan leírni. A feladatok már megfogalmazódtak, és látszik, hogy nem kevés, ami elvégzendő. — A Medikémia eredményeinek jó részét a bevált ösztönzési rendszerének köszönheti. Lehet-e olyan intézménynél, mint d1 Kiszöv radikálisan előrelépni a teljesítményelv érvényesítésében? — Meggyőződésem, hogy igenr Sőt, talán már az elmúlt negyedévben tettünk is valamit. A jutalmunk alapja a bérmegtakarításból származott. Ezek az összegek szigorúan a teljesítményelv alapján szóródtak. Sőt, még az is előfordulhatott, hogy valaki egyetlen fillért sem kapott. Ez a rendszer itt is előrevivő kell, hogy legyen. Különben ezt az elvet meghirdettük a december 30-án tartott kiszövös munkásgyűlésünkön. — A szövetségnél és a szövetkezetnél mit vár az éppen 3 napos új évtől? — A Kiszövnél tavaly a negyedik negyedévben nyertünk egy kis csatát, de a háború megnyerése 1989-re maradt. El kell érnünk, hogy a szövetkezetek ismét elfogadják: szükség van a szövetségre és lássák az itteni munka eredményét. A Medikémiánál jó lenne megismételni az 1988-as mutatókat! Kimondtam az előbbi mondatot, de a cél elérésével kapcsolatosan szkeptikus vagyok. A szabályzók miatt ez szinte lehetetlen. Arra nagyon ügyelünk, hogy az adósságunk esedékes törlesztésére, és az elhatározott új fejlesztésekre mindenképpen legyen pénzünk. Az inflációt ellensúlyozó béremelésekre már nagyon kevés a reményünk. De az utóbbi területen 1988-ban sikerült olyan bázist kiépíteni, amelyre bizton lehet építeni. — Befejezésül egy általános jellegű kérdés: véleménye szerint, meddig tartható a magyar gazdaságban a negativ ösztönzés módszere? — Csak általánosságban nem lehet erre a kérdésre válaszolni. Nagyon sok idő már nincs. Egyre inkább elmehet az emberek kedve a munkától, és akkor a második, vagy a harmadik gazdaságban próbálnak pénzhez jutni. Olyan pénzekkel, amelyek megadóztatására a legtökéletesebb pénzügyminisztériumi tisztségviselők sem tudnak kitalálni eredményes módszert, javítható a jelenlegi állapot. Ezeket a cégek a legkeményebb pénzekből fizetik. Például a magasabb ebédpénzre és az ingyenes, színvonalas üdültetésre gondolok. Ezek a juttatások ráadásul a munkavállalónak alanyi jogon járnak. A takarítónő és a főnök egyenlő mértékben részesedik belőlük. A jelenlegi adórendszerben igen súlyos hátránynak érzem, hogy az alanyi jogú kifizetésekből is igen kemény az elvonás. 1988-ban a hazai reáljövedelem szintje az 19,75-ös színvonalra esett vissza. Ha az idei (1989-es) népgazdasági terv minden elvárása teljesül, elképzelhető, hogy csökken a „tempó"... tunk be ezután szabadon a tőkés piacokról. De a részletek még nincsenek kidolgozva. Nem tudjuk, ez a rendszer hogyan fog működni. Egy biztos, akinek forintja lesz, az jelentkezhet az MNB-nél, hogy devizát szeretne. Ott meg eldöntik majd, mikor kerülünk sorra. — Tehát, a külföldi fizetőeszközt a nemzeti bank biztosítjr.... — De nem mindegy, mennyi idő alatt. Ugyanis, már az igényléskor be kell — Hogyne. Hasonlítsa csak össze a kinti meg az itthoni árakat. Az a hűtőszekrény, ami Bécsben 10 ezer forintba jön, nálunk 22, a jobb színestévéket kint már 25 ezerért adják, nálunk verik az 50-et. — Ezek szerint csökken a műszaki cikkek ára az idén? — Reméljük, igen. A hazai iparnak is fel kell előbbutóbb vennie a kesztyűt. A külkereskedelmi vállalatok már jelentkeztek is nálunk ajánlataikkal. Az új, esetleg meghökkentő módszerektől sem szabad visszariadni fizetni a tervezett vásárlás összegét forintban. Kérdés, hogy hány hazai vállalatnak lesz pénze arra, hogy esetleg hónapokig kivonja a tökét a forgalomból. Az sem tisztázott még, hogy menynyiért kapjuk a valutát. Ügy hírlik, a hivatalos áron, plusz-mínusz 5 százalék. Ahogyan a hivatalokat ismerjük plusz 5 lesz belőle. — így megéri a Vidiának? — Es hazai cégek? — Egyelőre csend van. A lista megjelent, de senki nem tud semmi konkrétumot. Például ma még vitatott az is, hogy a mélyhűtőláda bekerül-e ebbe a körbe. Vannak, akik azt mondják, a második félévtől igen. Mi mindenesetre szeretnénk több, jobb és olcsóbb árut kínálni az idén, mint tavaly. Aki nem hiszi, járjon utána: egyelőre még Bécsbe! Milliókat bíznak az emberekre Alom, álom, édes álom... 1989 Érdemes még Bécsbe menni? Az elmúlt hónapokban igazán nem érezhette magát az ember a Mária Hilfer strassén, ha végigjárta a szegedi üzleteket. Jó minőségű magnót, színes tévét, rádiót csak a dolláros boltok kirakatában láthattunk. Igaz, ezek úgy megszaporodtak, mint eső után a gomba a mezőn. Nemrégiben hozta nyilvánosságra a Kereskedelmi Minisztérium azt a listát, amely azokat a cikkeket tartalmazza, amelyeket az idén már „alanyi jogon" behozhatnak külföldről a vállalatok. Amennyire örülnek ennek a fogyasztók, annyira kirázza a hideg a magyar vállalatokat: mi lesz velünk? — sápítoznak —, ha végre igazi versenyben kell megmérettetnünk. Ügy hírlik, több cég megpróbált nyomást is gyakorolni a minisztériumra: „felejtsék el" ezt az ötletet! Szerencsére nem így történt. — Meddig kell még Bécsbe járnunk, ha műszaki cikkeket szeretnénk vásárolni? — tettük fel a kérdést Géró Imrének, a Vidia Kereskedőház igazgatójának. — Reméljük, hogy az idén sokkal inkább a vásárlók kegyeibe férkőzhetünk majd, mint tavaly. Elvileg már mindenki tudja, mit hozhaTegnap évindító munkásgyűlést tartottak az Újszeged) Szövőipari Vállalatnál, amelyen az előadó Szél János igazgató volt. Megkértük, foglalja össze röviden lapunk számára mondandója legfontosabb elemeit. — Természetesen értékeltem a most zárult 1988-as évet. Soha ennyit és ilyen kevés eredménnyel korábban nem' dolgoztunk. Pontos számokat még természetesen nem tudok mondani, de a lényeg: rentábilis volt vállalatunk. Az évkezdésre hónapok óta készültünk. Programoztuk a termelésünket és eredményesen dolgoztunk az alapanyag előteremtésében is. Ismeretes, hogy tavaly a devizahiány miatt éppen az utóbbi területen voltak a legnagyobb gondjaink. Az első hónapokban gyártandó termékeinkre biztos piacunk is van. Az idén is sokat kell majd dolgoznunk, de másképp, mint tavaly. A fejre nagyobb szükség lesz a munkavégzésünkben. Elsősorban a termelés feltételeinek megteremtésében kell gyorsan előrelépnünk. Ez nálunk a jobb anyag- és alkatrészellátást jelenti. Nekünk hat termelő üzemünk van. Ezek már 1988. II. félévétől önálló eredmény-gazdálkodással dolgoznak. Míg az üzemvezetőknek eddig különböző mutatók tömegének teljesítését iri.uk elő, addig most csak az eredményre kötelező figyelniük. S csupán ennek az egy mutatónak a teljesítése kell a prémium kifizetéséhez. Ez az összeg pedig nemcsak elemózsiára elég. Mind az 1200 dolgozónknak gyorsan meg kellene értenie, hogy mi csak azzal gazdálkodhatunk, amit megtermelünk. Persze a teljes gárda egyirányba húzásj utópia. Van 30—50 kollégánk, akik a többiek fizetésének egy részét is hazaviszik. Ugyanis ők nem hoznak hasznot nekünk, hanem inkább kárt okoznak, amikor gondatlanságból elrontják gépeinket. Az ő figyelmeztetésükkel nem kellene az igazgatóra várni, ezt a mellettük dolgozók is megtehetnék, hiszen a mulasztás vastagon az ő káruk is. Az összefoglaló után három kérdést tettünk fel az 1988. október l-jén kinevezett igazgatónak. (Folytatás a 3. oldalon.) • • Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács héll'öi ülésén határozatot hozott a tudományos minősítés és továbbképzés korszerűsítéséről. A kormány jelentést hallgatott meg a VII. ötéves tervidőszaki országos középtávú kutatási-fejlesztesi terv megvalósításának helyzetéről és a további feladatokról. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a postárol és a távközlésről szóló törvény elveit. A kormány elfogadta a találmányok és újítások ioari hasznosításáról szóló, továbbá a gazdasági élet működési zavarainak elhárítására hivatott szankciórendszerről készített KN'F.B-vizsga latot, A Minisztertanács határozatot hozott Nyers Rezső államminiszter feladatáról és hatásköréről. Kormányszóvivői tájékoztató Az év első munkanapján megtartott kormányülésről Marosán György szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. Rövid bevezető nyilatkozatát az idei esztendő legfontosabb társadalmi-politikai eseményeinek számbavételével kezdté, hangoztatva, hogy 1989 várhatóan a fordulat éve lesz a magyar gazdaság és társadalom megújulásában. — Az ország végleg maga mögött hagy egy elavult, a fejlődés lehetőségeit kihasználni képtelen társadalmi, gazdasági és politikai modellt, s visszavonhatatlanul elindul egy új, szocialista jellegű társadalmi, gazdasági modell felépítésének útján. A most újjáformálódó gazdasági modell belső öszszefüggéseit a piac logikája határozza majd meg. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai'bizonyítják: a piacnak alapvető szerepet kell biztosítani a gazdaság szervezésében, összehangolásában. Számtalanszor bebizonyosodott már hazánkban is, hogy a piac ellenében nem lehet a gazdaság zavarait megoldani. A piac logikáját elfogadva ugyanakkor annak ellentmondásait sem lehet elutasítani — mondotta a szóvivő. Az új modell elemei közül külön kiemelte az árképzés mechanizmusát, hangsúlyozva, hogy az árak alakulását a piaci viszonyok határozzák meg. Az árakat eleve behatárolja az ország gazdasági teljesítménye, a költségvetési deficit mértéke, illetve a támogatások leépítésének üteme. Döntő hatása van az árak alakulására a kormány partnereinek, az érdekképviseleti szerveknek és a Parlamentnek. A kormány előtt szereplő egyes napirendi pontokról beszámolva Marosán György elmondta, hogy a Minisztertanács határozatot hozott a tudományos minősítés és továbbképzés korszerűsítéséről. Ennek megfelelően az egyetemek — ahol erre a feltételek biztosítottak — jogosultak posztgraduális továbbképzés megszervezésére. Távlati célként azt tűzték ki, hogy a tudományos minősítő bizottságtól az egyetemek vegyék át ezeket a feladatokat. A kormány jelentést hallgatott meg a VII. ötéves tervidőszak országos' középtávú kutatási-fejlesztési tervének végrehajtásáról, illetve az ehhez kötődő feladatokról. A kormány megállapította, hogy a kutatásifejlesztési programok akkor szolgálják a legeredményesebben a gazdasági hatékonyság növekedését, ha szoros kapcsolatot alakítanak ki a központi gazdaságfejlesztési programokkal Nem kevésbé fontos, hogy a középtávú kutatásban, illetve fejlesztésben kerüljenek előtérbe a gazdaságot közvetlenül szolgáló programok. Állást foglalt a kormány amellett is, hogy a jövőben nagyobb szerepet biztosítsanak a nyilvánosságnak, illetve a versenypályázati rendszernek az egyes kutatási-fejlesztési programok megválasztásánál. Az ülésen megvitattak es elfogadták a postáról, illetve a távközlésről szóló törvény irányelveit. Ennek lényege, hogy e tevékenységi ágakban is érvényesíteni kell a korszerű gazdálkodás követelményeit, és előírásait összhangba kell hozni a szabályozás egyéb megújuló elemeivel is. Ez a többi között szükségessé teszi, hogy meghatározzák az állam felelősségvállalásának körét az alapszolgáltatásokban, s szükségessé válik az indokolatlan monopóliumuk felszámolása is. Az új törvény alapján az állami szervek mellett magánszemélyeknek is joguk és lehetőségük lesz e feladatok ellátására. A készülő törvényjavaslatot egyébként országos szakmai és társadalmi vitára bocsátják. A mostani kormányülésen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak két vizsgálati jelentése is szerepelt. A Minisztertanács elfogadta á találmányok és újítások hasznosításáról szóló előterjesztést, amely megállapítja, hogy a feltalálók és az újítók tevékenysége több területen erősödött: munkájuk nyomán új, versenyképes termékek jelentek meg. Ugyanakkor továbbra sem sikerült fordulatot elérni a termelési, illetve a piaci szerkezet megújításában. Ugyancsak a KNEB jelentése alapján tárgyalta a Minisztertanács a gazdasági élet zavaraival összefüggésben a szankciórendszer hatásait. A népi ellenőrök vizsgálata arra világított rá, hogy a piaci viszonyok elégtelen működéséből, a verseny hiányából fakadó zavarokat a szankciók egymagukban nem képesek ellensúlyozni. Kedvező fordulat tehát kizárólag a szabályozó rendszer korszerűsítésétől, a piaci viszonyok erősítésétől várható. A kormány előterjesztést fogadott el az egyes minisztériumok átszervezésével összefüggő átmeneti intézkedésekről is. A Minisztertanács határozata előírja, hogy az érintett tárcáknak, vagyis a Belügyminisztériumnak. illetve a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumnak április 3(Jig ki kell dolgozniuk módu(Folytatás a 2 oldalon.)