Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 9. szám 1989. január 11., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ha\i előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Folytatja munkáját az Országgyűlés Elfogadták az alkotmány törvénymódosításának tervezetét Kedden délelőtt 10 órakor az 19X8. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István Házelnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a Parlament munkájában miniszterként először részt vevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a BorsodAbaúj-Zemplén megyei 16. számú országgyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselőt — Tóth Istvánt — javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg — a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló — expozéját. Kulcsár Kálmán expozéja Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könynyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak. folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések js, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? — tette fel a kérdést. A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni, és a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába, és reintegrál a magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül; az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom politikai folyamatai — amelyek egyébként sok tekintetben összefüggenek — nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggd jogalkotást elhalaszszuk az új alkotmányt követő Időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülésre és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokát. biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük, Ez azonban eleve azt kívánja, hogy elimináljunk az alkotmány szövegéből' olyan rendelkezéseket, amelyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Meg kell teremteni az alkotmánybíróság intézményét, mert a politikai életünk alakulása, a kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, „hézagai" döntéseket, éspedig alkotmányos szempontból vitathatatlan döntéseket igényelnek.' Olyan szervezetünk, amely kellő szakismerettel és függetlenséggel, tagjainak szakismeretéből, függetlenségéből származó méltósággal, és ebből adódó tekintéllyel, az új alkotmány törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne üyen kérdésekben, ma nincs. — Ha most az alkotmány módosítását kérem a Tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó alkotmány szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést teszek, már az új alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, Tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően — különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is — határoznia kell a Tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a vá lusztójogi törvény elkészítése nem halasztható az alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg. Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31-ig be fogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást, illetve, az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet. — Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. Emellett a javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. — Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből következik az alkotmánybíróság létrehozása. Az j alkotmánybíróságnak az új alkotmány megalkotása előtt | való létrehozását pedig az indokolja, hogy az új alkotmány elfogadásáig várhatóan, a jelenlegi szabályozás számos meglevő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényeket alkot az Országgyűlés, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Enneki megfelelően az alkotmánybíróság hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában foglaló jelenlegi hatáskörénél. — A javaslat mindezeknek megfelelően rögzíti az alkotmánybíróság szervezetére és feladataira vonatkozó alapvető szabályokat, utalva arra, hogy az alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külón törvény rendelkezik. — A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az alkotmány honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének módosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okbol nem vállaló (Folytatás a 2 oldalon) Tudósítás a megyei tanács vb-üléséről Rehabilitáció gondokkal A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden Lehmann István, a tanácselnök általános helyettese vezetésével ülésezett. Az előterjesztések között több fontos kérdésben döntött a testület. Foglalkozott a Csongrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás tevékenységével. A Vásárhelyen működő cég jelentős előrelépést tett a környezetkímélő és biotechnológiai eljárások kidolgozásában, elterjesztésében és a hazai biológiai növényvédelem fejlesztési, kutatási bázisává vált. Üttörő jellegű munkát végeztek a molytetű fürkészdarázzsal történő kiirtásában. A paprikafeldolgozó vállalattal együttműködve részt vettek a kevésbé vírusérzékeny, illetve rezisztens fűszerpaprika-fajták előállításában. Tisztázta a végrehajtó bizottság a munkanélküli-segély helyi bevezetésének körülményeit. szerencsére Csongrád megyeben eddig még a segélyt harmincan vették igénybe. Tájékozódott a testület a rehabilitáció helyzetéről is. Ez a kérdés számot tart a társadalom tigyelmére, hiszen a lakosság 10 százaléka valamilyen mértékű egészségkárosodásban szenved, s ez a megyében 45 ezer főt jelent. Ezenkívül még több mint 12 ezer megváltozott munkaképességű dolgozót tartanak nyilván. A rehabilitációt jelentősen segíti a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat, valamint három célszövetkezet. Speciális üzemrészt tartanak fenn a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása érdekében a Tisza Volánnál is. Nagyon sok cégnél foglalkoznak azzal is, hogy a megrokkant dolgozónalt a vállalaton belül találjanak könnyebb munkahelyet, sajnos az új feladat elvégzéséért kevesebb fizetség jár, és ezért nem is érdekeltek abban, hogy munkaképességüket valamilyen fokon megőrizzék. Ritka az átképzés és továbbképzés. Erre a célra Csongrád megyében 7 millió forint állt rendelkezésre az elmúlt évben, de csak 4 millió forintot hasznaltak fel. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke nem ösztönzi a munkáltatókat, vállalatokat, szövetkezeleket a speciális munkahelyek kialakítására. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a földhivatal tevékenységéről és az új földtörvény alkalmazásának tapasztalatairól Készült beszámolót is. Ezeknek az intézményeknek a tevékenysége jelentősen megváltozott, és átalakult az új földtörvény életbe lépése után. A legtöbb gondot az ingatlanforgalom jelentős növekedése, a nagyüzemi művelésre alkalmatlan termőföldek minősítése okozta. A nagyüzemi művelésre való alkalmatlanság megállapítása jogszabályi előírások miatt bürokratikus, esetenként szubjektív. A tartós földhasználat megszűnése után a tulajdonba adás megfelelő. A megyei és városi intézményeknél létszámcsökkentést hajtottak végre, de az ügyintézői fegyelem megfelelő. A testület megállapította, hogy a földhivatalok kapcsolata a mezőgazdasági nagyüzemekkel jó, a lakossággal azonban feszült az utóbbi évben. A kulturáltabb ügyfélfogadás érdekében indokolt a szegedi székház bővítése, valamint a korszerű technikai eszközök beszerzése. Végül tájékoztatót hallgatott meg a vb a kereskedelmi és piacfelügyelőség feladatairól. A szakszervezet javasolta... A városi tanács idei költségvetési terve túlságosán óvatos, a tervezési mechanizmus követte a régi, elavult gyakorlatot, nem tartalmaz alternatív megoldásokat. Az új körülmények új gondolkodást igényelnének! Börcsök László ekképp minősítette a szegedi költségvetési tervet a minapi városi szakszervezeti bizottsági ülésen. Hiányolta még a tervezés demokratizmusát nyíltságát. Még mindig túlzottnak tartja a központosítást, nem kényszeritik az intézményékét ónálló gazdalkodá-sra. Csonka István tanácselnökhelyettes a kővetkezőképpen reflektált az elhangzottakra: sajnos, "virágzik a reformretorika, a tervezés pedig a régi mechanizmus szerint történik. Nem túlzás azt mondani, hogy 4 milliárdból csupán. néhány millióról dönthet a tanács. A helyzet lehangoló, a beleszólás igénye, a demokratizálódás a szűkösség idejen élénkül meg. Mit lehet ilyenkor tenni? A választ Mari Gábor adta meg, aki azt javasolta, arra a néhány millióra dolgozzanak ki alternatívákat, melyekkel a tanács szabadon rendelkezhet. Ugye, nem mindegy, a kábeltévét fejlesztjük, vagy utat építünk?! Dönthessenek erről a tanácstagok! Ez lehetne az első lépés a tervezés demokratizálódása felé. Dobóczky Karolyné szerint is növelni kellene az intézmenyek önállóságát, a főösszegen beiül gnzdalkodhassanuk szabadon! Mint tudjuk, nőtt o tar.ácsok, segélyezési alapja. A közvéleményt azonban tájékoztatni kellene a lehetőségekről. A tanácselnök-helyettes elmondta, jelenleg vizsgálják, azok körét, akik jogosultak a segélyekre, majd pedig fel is ajánlják a támogatásukat. Azt szeretnék, ha a legrászorultabbak kapnák a segélyeket. Szamitanj kell az elszegénvedesre. ami ú i feladatok ele állítja majd a tanacsot is. B.E.