Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

1989. január 10., kedd 3 Tiltakozik a szakszervezeti Termelési csúcs Almásfüzitőn Érnek-e manapság valamit a tiltakozólevelek, miért nézte mind ez idáig tétlenül az szmt a készülő árintézkedéseket? Ilyesféle kérdésekkel kerestük fel Horváth Károlyt, az szmt vezető titkárát. — Miért irtak nyílt levelet a miniszterelnöknek? — Az szmt elnöksége úgy gondolja, több ilyen drasztikus árintézkedést nem tud elviselni ez az ország. Alapvetően hiányzik áz ellentételezés, nincs bérmodellünk, a szociális védőháló roppant gyenge. — Marad a tiltakozás? — Az eszköztárunk nagyon szegényes. Nincs például vétójogunk. Többek között ezért is lenne nagy szükség egy szakszervezeti törvényre. A másik lehetőség, hogy menjünk ki az utcára. Mi ilyesmire nem buzdítjuk a tagságunkat, remélve azt, hogy enélkül is változik a helyzet. — ön beosztásánál fogva SZOT-tag is. Tiltakozásukat miért nem jelezték korábban? — Az országos szakszervezeti tanácskozáson — december elején — én kértem azt, hogy a SZOT és a kormány tanácskozásain ne a SZOT szúk vezetése (négyöt ember) döntsön a szakszervezeti álláspontról, hanem vagy a SZOT elnöksége, vagy pedig a SZOT teljes plénuma. Ez most, legutóbb sem így történt. A SZOT nem a tömegek véleményének birtokában nyilatkozott. Minimális nyilvánosságot sem kapott a SZOT-álláspont. Novemberben még az volt a SZOT álláspontja, hogy nem csökkenhetnek a reálbérek, az áremelkedések nem haladhatják meg a 12 százalékot. Véleményem szerint joga ván a tagságnak arra, hogy meghatározza a tárgyalási limit minimumát és maximumát. — Önök szerint a megyében élők helyzete az átlagosnál jobban romlik. Mit értenek ezen? — Becsült adataink vannak. Csongrád megyében a bérek és a nyugdíjak alacsonyabbak az országos átlagnál. Reprezentatív felméréseink szerint ez 400-500 forintos lemaradást jelent. — A kormánytól várnak megoldást? — Már az ötvenes évektől látható ez a különbség, ami azóta konzerválódott. A lemaradás elsősorban Csongrádon és Makón szembetűnő. Természetesen elsősorban nekünk kell lépni. Például új ipartelepítési koncepcióra van szükség. NYÍLT LEVÉL A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCS V ELNÖKÉNEK, NÉMETH MIKLÖS MINISZTERELNÖKNEK A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa elnöksége, a szakmai középszervekkel közösen, a megye szervezett dolgozói nevében élesen tiltakozik a kormány által 19ü!). január 9-én érvényesített fogyaszlóiár-emelés ellen. A drasztikus áremelés olyan, ulqpvető napi fogyasztási cikkek és szolgáltatások tömegét érinti, amely nem helyettesíthető és nem védhető. A kormány által elismert 500—1500 forint közötti (átlagosan 800 forint) egy főre jutó havi többletkiadás ezért egzisztenciális és létbiztonságában rendíti meg a bérből élők nagy többségét. Fenyegetett helyzetűvé válnak a Lakásra váró fiatalok, nyugdíjasok, sőt a kétgyermekes családok is. Az átlagosnál is jobban romlik a Csongrád megyében élők helyzete, hiszen itt a bérek, a társadalombiztosítási kiadások és nyugdíjak lényegesen elmaradnak az országos átlagtól. Felhívjuk a kormány .figyelmét arna, hogy u dolgozók bizalmatlanul fogadják az áremelés mértékéről közreadatt adatokat, kélségbevonják, hogy mindez csupán 5,5-0 százalékos áremelkedést jelentene. A szociálpolitikai ellentételezés nem elégséges, és az egyenlősdiség alkalmazásával rendkívül igazságtalan is. Az is elfogadhatatlan, hogy a mostani intézkedések nyomán tovább nö a szociális támogatásra szorulók köre. A több éve tartó jelentós — az utóbbi két évben kiugróan magas — árnövekedés azt mutatja számukra, hogy a gazdiasági reform folyamatából eddig többségében csak az elvonások valósultak meg. A növekvő terhek vállalása ugyanakkor nem hozott kellő eredményt e gazdaságban, így az hiábavalónak tűnik. A kormány a jövöben csak akkor számíthat a dolgozók türelmére és segítő közreműködésére, ha azzal a reménnyel indulnak munkába, hogy családjuk megélhetését biztosítani tudják; ha hatékony, reform értékű kormányzati intézkedések hatasára érzékelhető, kedvező változások kezdődnek a gazdiaságban. Követeljük, hogy az áremelkedések hatáselemzését térségi összehasonlításban i.s végezzék el. készüljön felzárkóztatási program a hátrányos helyzet felszámolására, kerüljön sor mielőbb r> költségvetési, bér- és szociálpolitikai reform megvalósítására Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa elnöksége Célszerű igénybe vennünk a foglalkoztatási alapot, törjük a fejünket a korszerű foglalkoztatás lehetőségein. Bedolgozásra, részmunkaidőre gondolok. Sajnos, minimális az érdekeltség. — Nem értenek egyet a jelenlegi szociálpolitikával sem... — Az áremelkedések mellé pluszteherként még jön a társadalombiztosítási járulék és a lakáskamatok emelése. Az előbbiről megkérdezték ugyan a megyei társadalombiztosítási tanácsot, de véleményüket figyelmen kívül hagyták. A lakáskamatokról a SZOT vezetése meg sem kérdezte az szmtket. A fenti változások egyértelműen leginkább a fiatalokat és az időseket sújtják. — Köztudomású. hogy egy évvel ezelőtt sikerült a szakszervezeteknek megakadályozniuk a gyógyszeráremeléseket. Most miért nem voltak harciasabbak? — Tavaly ismertük az előzetes terveket, az új koncepció kialakítása nélkülünk történt. A jövőben ki kell kényszeríteni a beleszólás jogát. Ez most egyértelműen kudarc. — Hogyan képzelik el a költségvetési, a bér- és a szociálpolitikai reformot? — Toldozgatás, foltozgatás helyett alapvető változásokat várunk. — A szombati Népszavában a következő szalagcímet olvashattuk: A szakszervezet jogosnak tartja az áremelkedések miatti felháborodást. Mi erről a véleménye? — A tagság számára ez már csak a lózung. Ilyen kijelentéseket 1989-ben nem szabad tenni! Bodzsár Erzsébet Szabolcs-Szatmár megyében, az áremelkedések miatt több tízezer dolgozó tízperces munkabeszüntetéssel tiltakozott tegnap, hétfőn reggel. Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozói kimagasló teljesítménnyel zárták az elmúlt évet: 334 ezer tonna timföldet termeltek, s ez csúcsnak számít a vállalat történetében. Hosszú idő után ugyanis ismét keresett termék a timföld és az abból készülő alumínium, megszűntek a nyomott világpiaci árak, gazdaságosan lehet exportálni ezeket a termékeket. Az almásfüzitői gyárban nagy erőfeszítéseket tettek a termelés növelésére, hogy minél jobban kihasználhassák a piaci lehetőségeket. Most történt meg először, hogy túlszárnyalták a gyár névleges kapacitását, s így a megszokottnál lényegesen több timföldet tudtak szállítani a hazai és a külföldi megrendelőknek. A vállalat árbevétele tavaly elérte a 4 milliárd forintot, nyeresége 250 millió forint volt; mindkét gazdasági mutató magasabb a tervezettnél. Ebben az évben a tavalyi termelési csúcs megismétlését tervezik Almásfüzitőn. Erre már a múlt évben felkészültek, amikor a gépek, berendezések, épületek felújítására csaknem 400 millió forintot, a műszaki fejlesztésre 50 millió, a termékszerkezet korszerűsítésére, a gyártás biztonságának növelésére, költségcsökkentő fejlesztésekre pedig további 200 millió forintot költöttek. Anyagilag is ösztönzik a dolgozókat a többlettermelésre, az export növelésére: már a múlt évben is jelentős prémiumot fizettek ki, s így mintegy 17 százalékkal emelkedtek a gyárban az átlagkeresetek. Az idén újabb bauxitszállítmányok érkeznek Guineából. Az afrikai államból tavaly kaptak először átlagon felüli minőségű nyersanyagot, amit a gyengébb minőségű magyar bauxitokkal összekeverve dolgoztak fel. A kísérletek egyértelműen igazolták, hog£ a magas szállítási költségek ellenére is gazdaságosan lehet felhasználni az importnyersanyagot. Kitűnő minőségének köszönhető, hogy kevesebb bauxitból több timföldet állíthatnak elő, mégpedig kevesebb villamos energia, gőz, marónátron felhasználásával. A timföldgyártáson belül az idén Ugyancsak növelik a nem kohászati, hanem égyéb speciális célokra, például gyógyszerek, ipari kerámiák gyártására alkalmas timföldek előállítását. Az ilyen nyersanyag iránt is élénkül a kereslet a .hazai és a külföldi felhasználók körében. Ezeket a különleges ti m föd eket ugyan kis tételben készítik, de többszörös áron értékesíthetik, mint a kohászati timföldeket. (MTI) Szervezeti korszerűsítés Ez évtől leányvállalati formában önálló egységenként működik a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat három gyáregysége. A szervezeti korszerűsítéstől az érdekeltség fokozását, a gazdálkodás ésszerűsítését, a termelési költségek csökkenését várják. A szervezeti korszerűsítés eredményeként a vállalat 1989-ben 40 millió forintos költségcsökkenést érhet el. A Pemü az elmúlt évben is -sikeresen gazdálkodott, 15 százalékos termelésnövekedést ért el, termelési értéke elérte a 4,2 milliárd forintot, nyeresége pedig meghaladja a 420 millió forintot. Mivel az igények tovább nőnek a műanyag termékek iránt 1989re további 10-15"/()-os forgalomnövekedést terveznek, s az export is — amely tavaly 650 millió forint volt — még emelkedhet. Fiatalok tanácskoztak Közös célok érdekében Tegnap, • hétfőn délután Szilágyi Ákos, a városi KISZ-bizottság első titkára elnökletével tanácskozott, a KISZ Szeged Városi Bizottságának testülete. Először Csányi Zoltán, a megyei KISZ-bizottság első. titkára néhány aktuális témáról tájékoztatta a résztvevőket. Többek között elmondta; az Országgyűlés legutóbbi ülésén hozott döntés értelmében a Kommunista Ifjúsági Szövetség költségvetését 1,4 milliárd forintról 735 millió forintra kellett csökkenteni. Ez természetesen azt jelenti, hogy a megye ez évi költségvetése is felére csökkent. Így hamarosan dönteni kell arról, ilyen körülmények között hogyan tudnak tovább működni a városi KlSZ-bázottságok, illetve a megyei KISZ-bizottság. Fölmerült a megyei ifjúsági központ kihasználhatóságának kérdése, az apparátus létszámának esetleges csökkentése is. ArróKis szólt, hogy a KISZ közelgő kongresszusa után is kell tartani helyi küldöttgyűléseket, hisz az ott elhatározottak, a szervezeti és működési szabályzat várható módosítása döntően befolyásolhatja majd az apparátus létszámát, munkafeltételeit, lehetőségeit. Ezt követően Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára a városi tanács újjáalakuló végrehajtó bizottságáról beszélt, arról, milyen módon segítik a bizottság újjáválasztását. 80 tanácstagot kérdeztek meg eddig, kiket látnának szívesen az új végrehajtó bizottságban, mi a véleményük a tanács munkájáról. Azt is elmondta, a következő tanácstagi választásoknál szeretnék, ha a korábbiakhoz Eladatlan lábbelik a Sabaria raktáraiban Csaknem 200 ezer pár eladatlan lábbeli volt az év első napjaiban a Sabaria Cipőgyár raktáraiban, ez a mennyiség háromszorosa annak, amit biztonsági tartalékként rendszeresen tárolnak. Az árukészlet, mintegy 10 százaléka téli cipó és csizma, a többi félcipő és szandál. Jelentős mennyiségű gyermeklábbeli is gyarapítja a raktárkészletet. Az eladatlan cipók belföldi forgalmazásra készültek. A felhalmozódás egyik oka, hogy anyagellátási za^ varok miatt a gyár nem tudott kellő időben szállítani a kereskedelemnek, a késve gyártott cipőkre pedig már nem volt igény. Tetézte a gondokat, hogy a vásárlók tavaly már egyre ritkábban (tértek be a oipőboltokba. 1988-ban a Sabaria Cipőgyár a korábbi évhez képest félmillió parral kevesebb, összesen csupán 4 és félmillió pár lábbelit gyártott. Az értékesített termékek menynyisége csaknem negyedével csökkent. Különösen a gyermekcipők iránti kereslet esett vissza, ami különösen érzékenyen érintette a vállalatot. 1987-ben a belföldön értékesített termékek 90 százaléka gyermekcipő volt, tavaly ez az arány már nem érte el az 50 százalékot. Ügy tűnik, a móstaiii raktári készletet már nem tudják eredeti áron értékesíteni, elkerülhetetlen lesz, hogy olcsóbban adják el a lábbeliket a kereskedelemnek. Ezzel tovább csökken a vállalat nyeresége, amely 1987ben megközelítette a 270 millió forintot, ám az elmúlt esztendő 11 hónapjában még csak 15 millió forint volt. A nyereség csökkenését az sem ellensúlyozza, hogy a nyugati országokban értékesített Sabaria cipókból a gyár (bevétele tavaly elérte az 500 millió forintot. (MTI) Epül a Duna-híd A terveknek megfelelő ütemben épül az MO-ás autógyűrű Duna-hídja. A lágymányosi oldalon is hozzáláttak a tartószerkezetek beemeléséhez. A két oldalról épülő, és a Csepelt Budafokkal összekötő közút) híd a tervek szerint az idén ér össze képest több, arra alkalmas fiatal is részt vehetne ebben a felelősségteljes munkában. A megújuló végrehajtó bizottság leendő tagjaira 25-r30 javaslat érkezett be, és a2 összegyűjtött tapasztalatokat csütörtökön a népfront rendkívüli elnökségi ülésén összegzi majd. Befejezésül a városi népfront titkára kérte a KISZ-bizottságot, továbbra is segítsék a népfront munkáját. A legnagyóbb vitát a KISZ Szeged Városi Bizottságának politikai programtervezete váltotta ki. Először Szilágyi Akos arról beszélt, miért van szükség erre a programra. Elmondta, olyan általános politikai elveket kell megfogalmazni, amelyek hűen tükrözik az ifjúsági szövetség mai arculatát, aktuális feladatait. Figyelembe kell venni természetesen a helyi konkrét sajátosságokat is, amelyek egyben felhívást jelentenek a városban dolgozó KISZ-bizottságok és -alapszervezetek tagjai számára is. A programtervezet bevezetőjében arról olvashatunk, hogy az ifjúsági szövetség azokat támogatja, akik hajlandók a változtatásra, és vállalják a küzdelmet a reformokat ellenzőkkel szemben. Ennek érdekében aktívan részt vesznek az MSZMP munkájában. A fiatalok érdekvédelme növelésére jelölteket kívánnak indítani a következő tanácstagi választásokon, továbbra is érvényesíteni kívánják a szegedi fiatalok lakáshoz jutásának segítését. Közös társadalmi célok elérése érdekében együttműködést ajánlanak föl más ifjúsági szervezetekkel. Méltóképpen emlékeznek meg majd március 15-éröl, nemzeti ünnepünkről. A mozgalom lehetőségeihez képest az állami, tár. idaimi szervezetek, intézmények támogatásával re.iat kívánnak venni az ifjú/ág kulturális, sport- és szabadidős tevékenységének tamogutasában. A KISZ Szeged Városi Bizottságának véglegesített programját lapunk későbbi számában ismertetjük. Cs. J.