Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

10 1989. január 9., hétfő A hét híre Á szegénység listája Elza nénivel a vonaton akadtam assze, jó évvel ez­előtt. Pesttől Szegedig jutott idő a beszélgetésre. A het­ven fölötti nyugdíjas tanárnőnek akadt meséinivalója bő­ven. Szeretj a gyerekeket, mondta, többek között ezért is vállalja, hogy fáradtan, idősen is be-bejár tanítani, kise­gíteni. No meg, toldotta meg a magyarázkodást, azért is, mert a háromezer forintos nyugdíjból nem lehet megélni. S számolgatott sebtében: egy pohár tej kétszer-háromszor annyiba kerül, mint a tea. Igy azután, ünnepnapnak szá­mít, ha a fehér ital mellett dönthet, ötvenévnyi munka után megalázó dilemma! — gondoltam akkor magamban Hogy miért éppen most jutott mindez az eszembe? Mert a hét híre minden bizonnyal az, hogy több fontos élelmiszernek ismét felemelik az árát — méghozzá ala­posan. Többek között a tejét, tejtermékekét. Mert a ráfor­dítási költségeket már nem fedezte az ár — halljuk az indoklást. Nem is tagadom, ebben lehet valami. De vajon mikor mondjuk végre azt, hogy a társadalom tagjainak munkaerejére fordított, ma már szégyenletesen minimá­lis költség sem fedezi a mi ráfordításainkat? Miért éppen az állampolgár legyen újra es újna türelmes, megértő, amikor ígéreteken kívül mást nem kap mostanság? Újabb áremeléseket legföljebb. Elképzelem Elza nénit, lehet, hogj) ezután csak ka­rácsonykor és húsvétkor kerül majd tej az asztalára. Ér. hányan járnak vajon hasonló cipóben? És a gyerekek? Nekik aztán igazán fontos lenne, hogy naponta igyanak tejet. Hosszú lista terjeng mostanság kézről kézre: „a sze­génység listája". Hogy miről szól? Természetesen arról, minek megy fel az ára. Ha csak szerény átlagot számo­lok. akkor is 40 százalék körül van. Mind-mind érzéke­nyen érint mindnyájunkat. Az év végére mégiscsak összeáll majd a pénzügyi bűvészmutatvány, s elkönyvelhetjük, hogy 15 százalékkal nőttek az áriak 1939-ben. S közben egyre többen sodród­nak a társadalom perifériájára. A szociális védőháló egy­re több helyen, egyre sűrűbben feslik fel. Ideje volna már ezt is komolyan számba venni. S tenni is valamit közös boldogulásunkért. R.G. Mai ajánlatunk... A függetlenség készsége Minap véletlenül belehallgattam egy telefonbeszélgetésbe. Nem volt szívem letenni a kagylót. — Szegény Janikánk, két hétig nem tudott nyugton manadni... — mondta egy női hang — Hatágyias szobákba nakták őket a táborban, na most képzeld, összezárva azzal a sok kitaborjával... Három nap múlva haza akart jönni. Megmon­dom neked őszintén, Zsuzsám, nem is csodálom. Csak azért nem ho­zattam haza. mert tudod, az ap­ja... Az apjának elvei vannak. Janikánknak nem volt kellő elmé­lyülési lehetősége, nem hagyták őt olvasni, nem volt öt perc nyugta soha. Ha látnád, Zsuzsám, most hogy néz ki! Három kilót adott le a két hét alatt, szeme karikás. .. Pedig mondtam én a Petikének — aki értelmes, jó fiú —, hogy vi­gyázzon a Janikánkra. de hát, Zsu­zsám, ezeknek hiába beszél az em­ber. Ez a Peti is csak olyan, mint a többi ... — így a telefonozó nő. Aztán még elmondta a másiknak, hogy Janika külön szobával ren­delkezik otthon, s ha valaki vélet­lenül benyit; akkor már egész nap nem tud tanulni. Kellő elmélyülést lehetőségre van szüksége, különben ..elveszti a fonalat"... Aludni is nehezen tud. Ha az ajtó résén be­szűrődik a fény, Janika ugyan el nem alszik Ahhoz, hogy e'.aludjék, a négyszobás lakás összes fényfor­rását el kell oltani, a szülők nem tévézhetnek — még lehalkítva .sem —. és nem rádiózhatnak — még füldugóval sem —. mert Janiká­nak különlegesen jó hallása van, s általában mindenre odafigyel, csak arra nem, amire kéne. Pedig a jövő, ügy hiszem, azoké, akik, ha kell, függetleníteni tudják magukat közvetlen környezetüktől, csakis 6aját teendőikre összponto­sítva. A japánok már régen fölis­merték ezt, s — szigeteik eltúlzott, népsűrűségéből adódóan — évezre­dek óta gyakorolják a környezettől való, tetszőleges mértékű s idejű függetlenség képességét. Ez a ké­pesség persze, korántsem öncélú; az általa lehetségessé váló koncent­rálás lehetővé teszi a legpontosabb feladatmegoldást. A közösségnek pedig semmi sem válhat nagyobb hasznára, mint a pontosan, jól vég­zett munka. A példáért, persze, nem szüksé­ges egészen Japánig menni ... Is­merősöm, aki napköziben tanít, el­mondta, az ő osztályában a nap­közis foglalkozás korántsem úgy zajlik, hogy nyakló nélkül el van eresztve az egész bagázs. . Nem. Nála egyéni és csoportfoglalkozá­sok vannak, egyidejűleg többféle is. Amíg az egyik csoport, teszem, a másnapi számtanórára készül, a másik csoport, mondjuk, olvasást gyakorol, a harmadik megint mást csinál... S mindezt egyáltalán nem néma cstndben, de nem is oly üvöltéssel, mint primitív ősemberek gyülekezete a kőkorszak hajnalán — hanem mérsékelt. mondhatni „alap"-zajjal. A tanárnő közben ki­kérdezi a leckét, füzeteket javít, a gyerekekre is figyel ... S bár több, egymástól teljesen eltérő teendő folyik a teremben — senki senkit nem zavar, mindenki a saját föl­adatával van elfoglalva Mennyire más ez a légkör, mint amely a te­lefonos Janikát veszi körül; Jani­kát, aki láthatatlan szálakkal van hozzákötve az őt körülvevő világ alkotóelemeihez, képtelen függetle­níteni azoktól magát! Az autonómia készsége nemcsak a munkához, de a pihenéshez sem nélkülözhető. Vegyük például a Forrás Gyógyszálló nagytermét. . . Jó múltkorában népzenei bemuta­tót tartottak ott valakik. El is mentünk meghallgatni-megnézni. kisebb társasággal. Nem is tudom hirtelenjében mihez hasonlítani azt a hangulatot, ami ott fogadott, nyil­ván azért, mert nem általános ... A méretei ellenére is otthonos terem­ben nagyjából kör alakban rendez­ték el a gurulós fotelokat — egyéb­ként mindenki oda gurította őket. ahová akarta. Itt üldögéltek a szál­ló vendégei, meg mások is; a fia­talok ki-be jártak, túl hangos szó el nem hangzott, de nem volt sut­togás sem. A népzenészek bemutat­ták a körtemuzsikát, a pánsípot, a francia oboát, egyebeket, majd táncra hívták az összegyűlteket. Volt aki táncolt, volt, aki ülve ma­radt; senkit nem rángatott föl sen­ki. hogy jöjjön táncolni, és nem szögeztek senkit székhez. Elégedet­lenkedő arcot nem láttam, pedig a bárból jócskán áthallatszott egy másik társaság másfajta zenéje... Ha Janjkák lettünk volna, rég ki­rohantunk volna a teremből, el­rontva ezzel a magunk és a mások estjét. De mi nem voltunk Jani­kák, ilyenformán egész jól elszó­rakoztunk. Farkas Csaba Nagy László fölvétele Vegyünk ntély levegőt — még a regi áron! STEKOVICS A ZOOMBAN Az MTt szegedi fotósának, Stekovics Jánosnak a képeit közölte a Zoom, a legjelen­tősebb európai fotómagazin. Az egymillió példányban, három nyelven megjelenő lap tíz oldalon, ismertetővel közli a szerzőnek a Lukács Ikrekről és a tanyavilágról készített felvételeit. PASKAI-NYILATKOZAT A Zycie Warszawy lengyel napilap interjút közölt Pas­kai László esztergomi ér­sekkel. A bíboros prímás az állam és az egyház kapcso­latáról és a katolikus egy­ház belső helyzetéről be­szélt. Paskai hangsúlyozta, hogy II. János Pál pápa tervezett magyarországi 'á­tógatása, s az azt megelőző felkészülés megújítja a ma­gyar katolikusok életét. Enyhül az idö Várható időjárás az or­szág területén ma estig: keleten folytatódik a kö­dös, párás idö, főként hét­főn havazással, ónos eső­vel. Az ország többi részén gyakran változik a felhő­zet, kisebb eső, havas eső több helyen is lesz. Mérsé­kelt délnyugati szél várható. Reggel általában 0, keleten —5 fok körüli, délután 5 és 10 fok közötti, keleten 0 fok körüli hőmérséklet vár­ható. MI LEGYEK? Ma, hétfőn délután 5 óra­kor a televízió egyes csator­náján az Országos Pedagó­giai Intézet és a Magyar Televízió közös műsorát lát­hatják a nézők. A műsor témája a pályaválasztás aktuális kérdései, lehetősé­gei. Az adás napján, tehát ma délután, fél öttől este fél hétig a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet pályavá­lasztási osztályának munka­társai telefonügyeletet tar­tanak és válaszolnak az ér­deklődő szülők és gyerekek kérdéseire. Telefonszámok: 53-011, 53-229. DÉL-ALFÖLDI MAGAZIN A mától érvényes gyógy­szerárakról, az ártámogatás mértékéről, a gyógyszervá­sárláshoz igényelhető szo­ciális segélyről, a gyógysze­rek felírásának ül rendjé­ről lesz szó a Dél-alföldi magazin ma esti adásában. A sokakat foglalkoztató té­mával kapcsolatban várják a nézők kérdéseit 17 órától a 12-715-ös ós 26-477-es te­lefonszámon. A műsor ven­dége lesz Pál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Kutatóintézet főigazgatója. Rákos Gyula, a Csongrád Megyei Gyógyszertári Köz­pont igazgatója és Mátyás­né Simon Zsuzsanna, Szol­nok megye főgyógyszerésze. TUDOMÁNYOS ÜLÉS „A haematoterápia jelene és jövője" — ezzel a címmel tart előadást Hollán Zsuzsa akadémikus, az Országos Haematológiaj és Vértrasz­fűziós Intézet főigazgatója holnap, kedden, délután há­rom órai kezdettel, az or­vostudományi egyetem ok­tatási központjának előadó­termében (Dóm tér 13). Hollán Zsuzsa — a tudomá­nyos ülésen tartott előadá­sán túl — fölkeresi az egye­tem vért és vérkészítmé­nyeket alkalmazó intéze­teit is. Hokicipők Hajdúböszörményből Értéktsiilt — <8s elősz •rvsiivs ír a* m~ litixM me$ » we»: láttam fáíWWűyo­tttCt­? t1* & m*m 5: ayu Irfiál Nem tagnap volt szil­veszteréi; több, mint egy hete elmúlt immár, de én még a minap is láttam ho­rizontális kukát. Hogy mi az a horizon­tális kuka? Nos, a hori­zontális kuka eredetileg éppoly vertikális volt, mint a kukák általában, egészen szilveszter éjjeléig, amikor is a szilveszterező^ két dudálás közt íölrug­dalták-txjrigatták őket, hogy a már csak négykéz­láb közlekledó — tehát szintén horizontális — em­bertársak lehetőség szerint Horizontális kukák minél könnyebben beléjük tudjanak hányni. Az embertársak, persze, másnapra, de legkésőbb harmadnapra ismét verti­kálissá józanodtak — a kukák: viszont még napo­kig ott hevertek a járdán, holott nem is ők rúgtak be. ihanem mások rúgtak beléjük. Föl lehetne tenni a kérdést: a kukatulajdo­nos, vagy a szemétszállító vajon miért nem gondos­kodott idejeben á kukák fölállítgatásáról — de háta kérdésfóltevés fölösleges. A városgazdálkodási vál­lalat például nagy alakú füzetet vezet, mely'be a róla megjelent, pozitív tar­talmú újságcikkekét be­ragasztja, dokumentálva, hogy — lám! — milyen, de milyen tiszta a Város. Horizontális kukák tehát eleve nincsenek — miköz­ben a KUkák béltartalmu­kat kimutatva, elterülve, kacéran heveresztek a járdán.. F. Cs. HÉTVÉGI PIACI ARAK Az élő csirke kilója 50— 63, a tyúké 40—60, a tojás darabja 2,50—3,80 forint volt. A burgonya kilogrammja 5— 8, a sárgarépáé 8—15, a petrezselyemé 15—18, a vö­röshagymáé 8—12, a fejes káposztáé 8—10, a kelká­posztáé 15—18, a karalábé 8—12, a karfiol 40 forint. A primőr zöldpaprika darab­ja 5—14 Ft, az uborka kiló­ja 250, a fokhagymáé 30— 50, a parajé 40—50, a sós­káé 100, a gomba 80, a téli alma 5—23, a körte 16—50 forint. A szőlő kilogrammja 20—40, a héjas dió 100, a szárazbab 60—70, a savanyú káposzta 25—30, a mák li­terje 70—80 forint volt. A tejfel literje 100, a tehén­túró kilogrammja 50—60, a juhtűróé 100, a juh- és te­hénsajt ára 120 forint volt. FÖLDRENGÉS A BALATON-PARTON Vasárnap este 18.05 órakor földrengés volt a Balaton­parton. A Siófok—Peremar­ton—Balatonkenese közötti térségben a Richter-skála szerint 3,5—4 fokozatú ren­gést észleltek. A Balaton keleti partvidékén lévő te­lepüléseken megmozdultak a csillárok, a falakra füg­gesztett képek, es kinyíltak a záratlan szekrények ajtói. Az elemi mozgás annak el­lenére, hogy nagyjából az 1985-ös földrengés színhe­lyén zajlott le, nem okozott riadalmat a lakosság köré­ben. A késő estj információk szerint anyagi kár nem ke­letkezet* A szakemberek feltevései szerint a mostani földmozgás valószínűleg utó­1985-ös földren­jík^. A ... . v • . A Hajdúböszörményi Flott Cipőipari Kisszövetkezet az iden 100 ezer pár cipöl és 170 ezer pár cipőfelsőrészt gyárt. A szövetkeze) egyik speciális terméke a hokicipü, amely­ből a téli szezonban 10 ezer párat készítetlek. Egy-egy pár hokicipő befejezése igen sok kézi munkát igényel, ugyan­is a cipő csaknem 60 elemből áll. A hokicipőkből 3 ezer pár az NSZK-ban kerül értékesítésre. Képünkön: készül­nek a cipők Gyászközlemények Fáió szívvel tudatlak, hogy szepotett édesanyánk, nagyma­ma. dedmama. GERCSÓ ANDRASNÉ Urluvai Piroska életének 8k évében elhunyt. Temetése január 9-én. H óra­kor lesz r.z algyői temetőben. Szerető lányai. Értesítjük mindazokat. akik ismerték és tisztelték. hogy NAGYSZŰCS (SZELHOFFER) JÓZSEF volt tápéi lakos .ianuiar 1-ien 87. évében hosszú szenvedés után örökre megpihent. Gyermekei. Tudatom mindazokkal. okik ismerték és szerették, hogv ÖZV. SEBESTYÉN KAROLYNÉ Papp Ilona Alföldi u. 40. szám alatti lakos, január 2-án. életének 96. évé­ben csendesen elhunyt. Temeté­se ianuar 10-én. kedden IS óra­kor lesz az Alsóvárosi temető kápolnájából. Gyászoló isme­rőse. Soha el nem múló mélv fáj­dalommal tudattuk, hogy a szig­nálóit férj. edesapa, nagyapa, após. ROMÁN LAJOS életének 75. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni bú­csúztatása ianuar 11-én. 13 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló csa­lád. Mélv megrendüléssel tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették mw egyetlen fiam. FORBAS IMRE életének at.. évében, súlyos be­tegség következtében örökre itthagyott. Hamvaitól végső bú­csút tonuár 12-én. 11 óraikor veszünk a Belvárosi temető ra­vatalozójából. Gyászoló édes­anyja. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy LIPPAI ISTVANNÉ Csala Erzsébet elhunyt. Temetése január 10-én. keddien. 13 árakor lesz a puszta­mérges! temető ravatalozójabol. A gyászoló család. Mély fajdalaimmal tudatjuk, hogv DR. KOLLANYI JÓZSEFNÉ életének 81. éve ben. türelemmel viselt hosszú szenvedés után. Ianuiár 5-en elhunvt. Temetése lanuár lll-én. szerdán. 13 óra­kor lesz a Dugonics temető ra­vatalozójából. Gyászoló család­ja. Köszönetet mondunk mind­azon rokonoknak. barátoknak, szomszédoknak. ismerősöknek, akik szeretett halottunk. HOLCZWAKDT JÁNOS temetésén részt vettek: virága­ikkal fáidal munkát enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család. DELMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: Sz. Simon István Főszerkesztő-helyettes: Szása) Islsán Kiadja a Csongrád Megyei lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kispal Antal — Szerkesztőség és kiadósallalat: Szeged, Tanacskoztar-asag utja lő. Sajtohaz 67441. Telefon: 24-633. — A lapot nyomja Szegedi Ssomda, Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 672(1. Igazgató: Suranyi Tibor. — Terjeszti a Magyar l'osta. Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11)1 forint. — ISSN 0133 — 025 x

Next

/
Oldalképek
Tartalom