Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

1989. .január 9., hétfő 55 Korsós lány Rémes társbérletek Mi les: ti Magyar Ea'e-ház sorsa'.' A földszinten a ..Lófaru" kocsmát pár éve bezárták, u helyiség azóta is le van lakatolva. A szecessziós, gyönyörű ház homlokzata nem bírta a kiképzést, pardon, az igénybevételnek azt a formáját és fokát, amit a kocsma jelentett — föltétlenül más kihasználási lehetőséget kell tehát számára keresni. Mi legyen a földszinten? Szecessziós kávéház, bemutatóterem, házasságkötő terem? Lehetne akármi — legszerencsésebb a kávéház lenne —. ám amíg nem jelentkezik olyan ..tőkés", aki a jelenlegi gazdától, a vendéglátóipari vállalattól ál tudna venni a helyiséget — nos. addig az ilyesmiről esak álmodozhatunk. Úgy lúnik hat. kompromisszumot kell kötni. A vállalat azt mondja: megtalálja a módját a kulturált üzemeltetésnek: ha kell. visszaállítja a portálokat, szeceszTalán kimozdult u holtpontról a szios berendezést biztosít, nem folytat épuletrőngáló főzési korsós lány cinül kúttal egybe- tevékenységet... Ám ez csak a földszint: mi légyen az komponált szobor sorsa. Tavaly emelettel? Rémes társbérletek vannak odafönn, teszem. egymás fürdőszobájából lehet átmenni — mondjuk — a kamrába, s hasonlók. A bérlőknek eszük ágában sincs megszüntetni a helyzetet, nekik elegendő az a tudat, hogy e házban lakhatnak. Inkább vállalják a társbérletet, a világért sem költöznének ki, akkora a presztízse az épületnek... Nagyméretű, szép polgárlakások kialakításáról — ilyenek voltak egykor itt — egyelőre szó sem lehet. Sót. még jogszabály is van arra. hogy a lakasok alaprajzahoz csak akkor szabad hozzányúlni, ha az épülejet már a közvetlen összedólés fenyegeti... Amit azonban kár lenne kivárni a Magyar Ede-háznál. a televízió körzeti stúdiója és a Pélmagyarttrszág a városszépitok kezdeményezésére megszavaztatta a városlakókat, hová kerüljön a felújított szobor, ztc újszegediek gyűjtötték a legtöbb aláírást kérésükhöz. A közelmúltban megtörtént a helykiválasztás — a liget egy bensőséges terén —, v az Újszegedi Szövőg vár felajánlása mellé több vállalat is fölsorakozolt. a jó idő beálltával minden remény megvan az újbóli felállításra. ugye.' Kísérleti partitúra Mi a városrchabilitáció elfogadott útja-módja? A leromlott műszaki-fizikai állapotú városközpontokat általában kétféle módon szokás..újjáépíteni". Az egyik mód — Szegeden az elmúlt húsz év során főleg ezt gyakorolták — a nem összefüggő. szétszórt épületek egymástól független, külön-külön rehabilitációja. Ezt általában az epület végső leromlottsága teszi szükségessé, olyankor fordulnak e módszerhez, amikor például elodázhatatlanná válik a födémcsere, összeomlás előtt álf a-ház. a benne levő üzem. gvár tevékenységét a lakosság mái végképp nem tudja elviselni. A másik módszer a tömbreCsík az utókornak A Bartók tér Attila utcai oldalán. a buszra várva jöttem rá. hogy mi milyen koszosak vagyunk. A megálló előtti házfalon ugyanis, nagyjából csípőmagasságban — vagyis ott. ahol az emberek nekidűlnek a falnak, támaszkodás okából és érdekében — jól észrevehető, sötét koszcsík húzódik. Olyan hosszan, mint amilyen egy csuklós busz. Az észlelés után nincs is más dolgom, mini találgatni: vajon mire vélik majd a kószcsíkot — a festékrétegeket kapargatva — a jövendő régészei? Képzelőerő nélküli. fantáziátlan kutatók esetleg kikövetkeztethetik a koszesíkból. milyen volt az átlagmagyar testmagassága a nyolcvanas évek (— melyik évszázad? — kérdezik majd a jövő vizsgázói...) alkonyán: vagy lemérhetik az ugyané korbéli csuklós Ikarus hosszát. Lesznek persze képzelóerővel bíró. fantáziadús kutatók is. akik elolvassák az annalesekben, hogy Szegeden időnként árvíz pusztított. -<- Ez a megoldás! — kiáltanak fel, s emléktáblát helyeznek cl a házfalon, a koszcsík magasságában: eddig ért az árvíz Szegeden ekkor és ekkor stb. — Nos. ezúton hagyok autentikus forrásértékű glosszát a jövő régészeinek: nem a víz ért odúig Szegeden ekkor és ekkor. Hanem -j- kevés híján — a piszok. Iiabilitáció: az építészek jelenlegi módszertani fölfogása szerint az előzőnél jóval célravezetőbb. Nem egyes épületeket, hanem egész tömböket, városrészeket von e miidszer vizsgálat és gyógyítás alá. s — ami szintén lényeges — korántsem csak az adott épülettömb műszaki elemeit veszi figyelembe, hanem a közműveket, közvilágítást, a közteri szobrokat, a természetvédelem szempontjait. és még egy sereg más tényezőt is. Néhány évvel ezelőtt meghirdettek egy országos tervpályázatot. amely már ezt a korszerűbb városfejlesztési koncepciót helyezi előtérbe. A Délterv kollektívája is részt vett a pályázaton, s elkészítette a belváros rehabilitációs tervét, amit a városi tanács annak idején jóvá is hagyott. A belváros külsőbb részei, a két körút közötti városrész fölújításának ..forgatókönyve" teljes egészében kidolgozott — akár indulhatnának is a munkák. Ráadásul e területen jelen van a magántöke, s a különböző szervezetek szintén támogatnák az átépítést — tehát a kellő anyagi háttér megalapozott. Ami viszont még talány: a kiskörút és a Tisza közötti terület fölújításának kérdése. Itt alig akad magántulajdonban levő ház. jórészt tanácsi és állami házban levő épületekből áll e városrész. A fölújítás pénzügyi alapjai tehát nem biztosítottak... Persze, a tanács kidolgozta stratégiai jellegű alapelveit. melyek megakadályozzák a városrész állapotának további romlását. Nem lehet tehát újabb garázsokat, raktárakat. hasonló épületeket emelni, s a meglevőket lehetőség szerint föl kellene számolni. Általában törekedni célszerű arra. hogy a belváros valóban „belváros" legyen — a raktárak, egyebek maradjanak csak„a külsőbb területeken. S ha a lakásépítések üteme megfelelő lenije, még azt is szorgalmazhatnánk. hogy a belvárosi szűk, napfényt soha nem látott lakások helyén igényesebbeket. nagyobbakat alakítsanak ki. S most lássunk egy konkrét példát, mely legyen a Kölcsey utca —Kárász utca —Dugonics tér—Lenin körút által határolt tömb. Ezt akár kísérletinek is nevezhetjük, mert e tömbön belül a belvárosra jellemző összes gond megtalálható. Van itt összeomlás előtt álló épület, megmenthető, jó állapotban levő ház. a 60-as években épült modern ház — a tömb tehát tömény eklektika. Úgy hírlik a fölújítás terve heteken belül elkészül. meglesz az építészeti partitúra! Leander, pálma, örökzöld Fz az írást nyárinsnák szánjuk: kívánjuk, hogy süssön belőle a nap! Sárga-kék legyen tőle az ég. forgatagos, színes a város, zölden integessenek a fák. forrjon, buzogjon a klorofill! Most ne nézzünk ki az ablakon — odakünn a tél még az úr. sok vírussal, kevés hóval, kérdezzük inkább meg önmagunktól: mit szeretnénk, milyen legyen a belváros? Mediterrán. délies? Nos. ha igv véljük. igényünk találkozik a Délterv tervező kollektívája-* nak elgondolásával. Készítettek is egy tervet a belváros szebbé tételére — amelyet Kis.s Lajos városi főépítész bocsátott rendelkezésünkre. A mintegy két éve elkészült terv néhány momentuma már megvalósult, de legtöbbje még a boldogabb jövőre vár. Most a terv fásításról szóló tételeit emeljük ki. Itt van például a Klauzál tér. melynek délies jellegét mediterrán leander-fasorral kívánják erősíteni. A növényeket. tekintve, hogy nem fagyállók, hordozható, fehér kerámia edényekbe- lenne célszerű ültetni. Nyáron egyre-másra bontakoztathatnák ki rózsaszín-piros virágaikat. a telet pedig fagymentes helyen vészelnék át. A fasort egyébként a térfalak mellé tervezik, míg a téren beiül, a Virág teraszán a szokásos pálmák ernyős leveleit borzolná a forró szél. (Az ötlet különben Európa északabbi városaitól sem idegen: München gyalogos-belvárosában hasonlóképpen helyezik el u pálmákat és az évelőket, s másutt is föltűnnek a mozgatható virágtartók). Egyébként tervezik, hogy a Virág teraszát tetszetős, fehér, hontható kerítéssel veszik körül. Erre könnyűszerrel virágládákat lehetne helyezni, s bennük nem mások lennének, mint sokszínű, futó petúniák, melyek alkonyatkor, nyári éjjel bódító, édes illattal árasztanák el a teret. A tér Kígyó utca felöli részét pedig díszes ivókúttal. köré szerveződő apró virágpiaccal tennék u tervezők hangulatossá — a Dugonics és a Széchenyi tér közt újabb színfoltot, kicsiny agórát kialakítva. A hatást a környező házak erkélycinek lutomuskatlival való bclültctése x- amely jórészt mar meg is valósult — csak fokozná. Á Démász irodaháza elé megint esak leandereket javasolnak a tervezők, míg a főbejárat mellé örökzöldet ajánlanak. De gyerünk most mar a Kelemen utcába, ahol a kiszélesített járda szinte kínálja magát a fásításra. A gömbkoronájú kis fák — ha jól tudjuk, babérmeggy — kiültetése már megtörtént, de meg férne belőlük jó par... Az Oroszlán utca fásítása sem várathat sokáig magára. Teherbíró díszburkolat kialakítását tervezik ide. amely a gyalogos és célforgalmat egyaránt elbírja, s amin a hordozható kerámia- vagy faedények is elférnek. Az ilyen jellegű edényekben a szép lombú gömbjuhar, a szivaría. vagy a termesével díszítő galagonya. de akár az örökzöld, bár lassan növekvő buxus — egyaránt szépen, jól mutatna. oldva az utca jelenlegi szürkeségét. A Somogyi Béla utca játszótere — a szomszédos óvoda udvarával együtt — szintén fásításra, füvesítésre szorul. Persze, nemcsuk az utcák, terek. de az épületek virágosítása sem elhanyagolható! A Kárász utcai és Klauzál téri erkélyládák, ablakok mintájára a tervezők a következő épületek homlokzataira javasolnak növénykiültetést: a Victor Hugó utca 2 — 4. számú házainak első emeleti ablaksoraiban jól mutatna a petúnia és a gumós begónia: a Démász irodaház ablakaiban sárga bársonyvirágot lehet elképzelni színes futópetúniával, amely az Oroszlán utcai homlokzaton szintén megjelenhetne A Roosevelt térő. számú ház két erkély közötti, első emeleti ablaksorában a piros futómuskátli mutatna különösen szépen: az Iskola utca 5. számú ház emeleti ablakaiban szinten — de lecsüngő aszparáguszokkal vegyesen. Ugyanennek az utcának a 8—12/b számozású házain egvnváriak és örökzöldek vegyes ültetését lehet javasolni a virágvályúkba; az Alabárdos étterem földszinti ablaksorába meg petúnia — bársonyvirág együttes való. (Nem pedig csikkek, papírzsebkendők). A Bajza utcát szintén föl lehetne virágoztatni petúniával, a csupaszon éktelenkedő tűzfalakra pedig repkényt! Minél több repkényt!... S bár a virágokfák levelei télire lehullanak, emlékük talán elegendő lenne ilyenkorra is. Egyébként pedig az. hogy tél közepén is zöldelljen — még a napfény városától sem várható el igazán... Hittel, szerencsével Megbecsülni a szépet! — A szullemi környezet védelmere kellene jobban ügyelnünk. Arra. hogy rászoktassuk az embereket a szép megbecsülésére. Ez igazán nem pénzkérdés — kezdi a beszélgetést Lakner Ka— Hogyan fogadják? — Általában örülnek neki. Érdekes, hogy az emberek mennyi mindent észre sem vesznek. Itt van például a megfiatalodott postaépület a Széchenyi téren. A bejárat rolv, aki több mint fél évszá- előtt úgy kellett átgázolni a zada óvja Szeged értékeit. — csikktengeren. Bementem. Egy kis figyelemmel, néhány elbeszélgettünk, s néhány jó szóval is sokat lehet elérni. múlva odatettek két szeHa sétálok a városban, mindig nyitva tartom a szemem. Ha észreveszek valamit, ami nincs rendben, nem hagyom szó nélkül. A városvédő sírásó Az ember még képes és azt hiszi, hogy a sírásónak a sírásáson kívül egyéb dolga aligha akad. s magával a temetővel sem lehet túl sok probléma. Igen. az emberek nemigen gondolnak a temetőre, csak muszájból járnak oda — ámbár lesz idejük bepótolni mulasztásukat — ezért föl sem tételezik, mennyi gond-baj van a temetővel. függetlenül attól, hogy előbb-utóbb mindenki oda kerül (már csak ez is elég nagv baj!) — A Dugonics temető sírásója elmondta, hogy nemcsak a temetővel foglalkozik, de aktív városvédő is. — Tavaly márciusban vettek föl engem ide, sírásónak, húsz évig pályáztam erre az állásra, s erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy ha már itt dolgozhatom. mindent megtegyek a temetóért. A borravalókat is hasznosan költöm cl; saját pénzemen fogadtam például egy embert, bozótirtásra, aki szerdánként irtja a dzsumbujt. Elhatároztam: tavaszra tiszta Amikor úgy öt éve hírét vettem. hogy megalakult a városszépítő egyesület, azonnal jelentkeztem és beléptem. Az egyesületben az átlagember javaslatait, bejelentéseit is nagymértékben figyelembe veszik, de a pénzhiány és a viszonylagosan kis taglétszám az érdemi cselekvést eléggé gátolja... S hogy mióta vonzódom a műemlékekhez. a régi épületekhez? Jószerével kiesi gyermekkorom óta. Azóta rengeteget összeolvastam erről a témáról, cikkeket és könyveket egyméttárolót a kapu elé. Azóta sakkal tisztább a környék. — Minden ilyen simán megy? — Nem. Sokszor mondják azt, hogy megigazítják a rossz padot, letörlik a koszos utcanévtáblát, aztán nem lesz belőle semmi. Pedig az lenne a legfontosabb, hogy jobban vigyázzunk a város tisztaságára. A ..kereskedelmiben", ahol tanítottam, évtizedeken át arra neveltem a diákjaimat, hogy tisztán, rendben tartsák a környezetüket. Ragyogott az iskola. Ma már sajnos, erre kevesebb idő jut. — Hogyan lehetne ezen segíteni? — Évekkel ezelőtt Németországban olvastam egy feliratot: ..Nyugodtan nyomja el a csikket a padlón, ha otthon is úgy szokta!" Senkinek sem aránt. Rendszeresen fölszóla- jutott eszébe, hogy eldobja az lok az egyesület ülésein — kü- égő cigarettavéget. Ez is egy lönösen az árvíz előtti házak módszer. védelme foglalkoztat. És természetcsen a Dugonics temető, ahol műemléki jelentőségű értékek is vannak. Egyesek bejönnek ide, kiszedik a sírok sarkaiból a téglákat s temető! Erre ígéretet is eladják: mások meg kirabolják tettem a plébános úrnak. a kriptákat. Némely kriptába — De nemcsak szűkebb többször is bemásznak, nem munkahelyem érdekel, nem- tudják, hogy már ki van racsak itt foelalatoskodom... bolva.,. — Es a személyes példamutatás? — Az a legfontosabb. Én tízéves korom óta szenvedélyes természetjáró vagyok. Szíven üt. ha látom, hogy letörtek egy faágat, eltapostak egy virágot. Néhány évvel ezelőtt nagy „divat" volt, hogy a Széchenyi tér fáira hirdetéseket szegeltek kj. Élő faba szöget verni! Micsoda embertelenség ez? Szerveztünk egy brigádot, leszedtük a hirdetéseket, kihúzgáltuk a szögeket. Több kiló ácskapocs, szeg, gombostű gyúlt össze. Azóta megszokták, tudomásul vették az emberek, hogy a platánok nem hirdetőoszlopok. — A történelmi emlékeinkre is így vigyázunk? — Sajnos sokszor igen! Botrányos dolgok is történtek az elmúlt évtizedekben. Pusztították, az enyészetnek hagyták a múlt emlékeit. Pusztán csak azért, mert nem volt „kívánatos" néhány régi szobor, festmény. Szerencsére mára már változott a helyzet. Ezek hozzátartoznak Szeged múltjához, ettől olyan a város, amilyen. — Szegeden született ? — Nem. De itt nőttem fel, ez a város adta a kenyerem, az életem. Kötelességem vigyázni rá, óvni, védeni. Sokszor a „betelepülök" jobban vigyázzák a környezetüket, mint akik itt születtek. Elgondolkodom, amikor egy kettéfűrészelt padot, egy öszszefirkált falat, betört ablakokat. piszkos utcákat látok: még mindig ilyenek lennénk? Mikor tanuljuk meg végre, hogy olyanok vagyunk, amilyen környezettel körülveszszük magunkat? Összeállításunkat készítették: Farkas Csaba, Kafai Gábor, Schmidt Andrea, Tündi Fajos. A fotókat a városszépítő egy esület archív urnából válogattuk. m