Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

1989. január 2., hétfő 5 Igényes, magára mármár sokat adó ismeretterjesztő lapban olvasom: „A tudomány és technika százada: tapossuk." Te jó ég — vonom öszsze a szemöldökömet — ha már a tudálékosság felkent tanerői is csak taposni tudnak, mi, egyszerű járókelők az évek karácsonyfái között hiába pipiskedünk lábújjhegyen, úgyis a fejünkre olvassák utólag a távlatok igéjét: a törékeny díszeket mi nem tudtuk átmenteni a következő évezredre... Nem vagyunk méltó partnerek a taposásban. A közember az egyensúlykeresés századát tapossa. Ez Taposómalom egész más távlatokat nyit a szemlélődönek. Akárhogy kerülgetem a mi taposómalmunkat, mind erőteljesebben felvillan körötte „a tudomány és technika századát taposók" csoportképe. S az is megfordul agyamban, ők jobban érzékelik manipuláltságuk mikéntjét, mint például én, aki csak morfondírozok rajta. Talán ezért csattan a labda mind sürűbbén a mi térfelünkön. A figyelemelterelésnek ez a legjobb, immár klasszikus módja. Haszonélvezői minőségünkben észre sem veszszuk... Az elektromos villogók a karácsonyfán messzire világítanak. Ez a látvány. Az utcáról is élvezhető. Az elsuhanó járművek utasai megszámolhatják egy-egy tömbház ellátottságát. Ez az a pillanat, amikor elszunyókálunk ' a taposómalomban, minden t következmény nélkül. A gondjaink ugyanis rendületlenül kivárnak. Most látom: ez dz Írógép. melyen lekopogtam e néhány sort, hü társam a taposómalomban. Akár e század. P. S. Nem Szilveszter: Zoltán Erdélyiek, szilveszterkor A pótolhatatlan nagy család Az egybegyűltek gondoktól terhes, sokak számára gyászos emlékezetű, egyéni és közösségi sorcsapásoktól terhes óesztendőt tudtak maguk mögött. Esetükben hiábavaló a lélekbúvárok biztatása: minél hamarabb feledni... Ilyenkor a nagy család, a pótolhatatlan közösség gyógyító erejében érdemes bízni. S azokban, akik vállalják velük a sorsközösséget valamilyen formában: munkaadóként, befogadó barátként, alkalmi segítőtársként, rendezvények szervezőjeként. Az új esztendőt mindanynyian optimizmussal telten fogadták. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a magukkal hozott lelki sebek gyógyulása nem megy máról holnapra, ezt elsősorban gyorsabb integrálódásuk segítheti elő. És magányuk feloldódása egy-egy ilyen rendezvény alkalmával hathatós eszköz lehet a megelőzésben. A népzenét szolgáltató Vonós együttes (Földes Gábor, Marosi Zoltán, Szurdi Zsolt), valamint a zavartalan lebonyolításban segédkező Serfőző Gyula, Markó Sándor és Csaba László is átérezte szerepe fontosságát — azt, hogy esetükben minden kis lépés (a feláldozott szilveszter) hatványozottan térül meg valahol. Ami kellemesen meglepett mindenkit: a November 7. Művelődési Ház közvetlen környezetének lakói, az újszegediek, a maguk módján mindent megtettek annak érdekében, hogy sikeres legyen a rendezvény. Volt, aki az előkészületekben, a terítésben segédkezett, és a későbbiek folyamán, már az új esztendőben betért egy szóra — jókívánságokkal, miknek bizonyára foganatjuk lesz. A titkos gondolatokba nem láthatok bele. Maradjunk az egyenes beszédnél. Egy 54 esztendős asszony, a gyimesi csángók közül származó Ilonka, aki különben Székelyudvarhelyen hagyta fiát, menyét, három unokáját, s idejövetelükben reménykedik, az alábbiak szerint fogalmazta meg gondolatait: — Szerencse, hogy a szülök még az apró gyermekeket is elhozták magukkal. iHová is vitték volna őket? Az unokáimra emlékeztettek, fájt a szívem értük, de fel is üdültem, míg figyeltem a virgonc, életrevaló nebulókat, akik egyformák a világ minden táján, mivel csak a játékkal törődnek. Valóban csak azzal törődnének? Az általam megszámlált harmincegy óvodás- és iskoláskorú közül néhánnyal szóba elegyedtem. Andrea, Piroska és Attila a nyár folyamán a Vác melletti Legéndben együtt táborozott. Onnan az ismeretség és az összetartás. Közülük Andrea a legközlékenyébb. még beszélgetésünk után is megkeresett, hogy eszébe jutott valami . . . — Felléptem az Olivérben. (Mini szereplő! Január 8-án a Fölsövárosi templomban bethlemes játékot fo Újszeged, új év, új haza — az Erdély Kör szervezői a November 7. Művelődési Házban találtak vendégszerető gazdára az óévet búcsúztató mulatságuk megrendezésében. Azon az Újszegeden, amely a Torontál tér, a Székely sor, a Pccskai utca stb. révén számtalan erdélyi vonatkozású erdélyi nevet őriz. Mi több, a mai Odesszai körút régi neve is Temesvári körút volt... Amint Kiss Ernő, az intézmény igazgatója jelezte, szándékukban áll a művelődési ház nevének megváltoztatását kezdeményezni; véleményük szerint Bálint Sándor nevével sokkal jobban szolgálnák a helyi hagyományokat a Szent Vince polgárjogi társaság egykori helyiségeiben. Melynek fő célja (hatvan esztendővel ezelőtt) a legény- és leányegyletek istápolása volt. Az Erdély Kör szilveszteri befogadásával gyakorlatilag ezen hagyomány kényszerítő erejének is engedelmeskedtek. eszgunlc előadni, mi. az olivéresek. Tessék már megírni, hogy minél többen jöjjenek el. Szatmáron volt egy dobermannom, most az a vágyam, hogy a születésnapomra kapjak egy tacskót. Ez teljesülni fog. A Legóra hiába fáj a fogam ... az ki van zárva. Az az óhajom, hogy nagymamám minél hamarabb velünk legyen. Egyszerű óhaj, nem? Piroska és Attila tavaly fehér karácsonyt és új tendőt ünnepelhetett: — Csíkdánfalván voltunk, nagymamánknál. Tetszik tudni, arrafelé a hóhullás az komoly dolog. Van belőle bőven. Alig győztük hányni a havat. Az iskolában mi feltaláljuk magunkat. Eleinte a szüleink idegeskedtek, most már megnyugodtak. Magyarul tanulunk, vagy nem? A mi álmunk: Gazdálkodj okosan. Ez egy játék. Nagymamámra emlékeztet, mivel ez a szavajárása. Három testvér, Csaba, Tivadar és Zita közül a ' legidősebb vállalkozott a szóvjvői szerepre. — Oroszhegy olyan falu, ahova húsvétra, karácsonyra és újévre mindig kiutaztunk. Most egy ideig nem mehetünk. Ott lakik a nagymamánk. El ne feledjük — a nyári szünidőt is ott töltöttük. Talán 2 év múlva utazhatunk újra ... senki sem tudja. Apu sem. Pedig ő sok mindent tud. A Nagyszentmiklósról származó Laura szülővárosa kapcsán az első kérdésemre rávágta: igen, tudja, ott született Bartók Béla, az emlékmúzeumban is járt... A 2 esztendős Robi helyett a Keglevichházáról származó anyuka és az Óbessenyőn született édesapa válaszolt: köszönik, jól vannak, legnagyobb gondjuk, hogy a gyermeket becsületben felneveljék ... ... A menekültek „tiszta lapú" nemzedékének megszólaltatásával bevallottan az a célom, hogy érzékeltessem: közös gondunk maradjon továbbra is a tiszta lap megtartása! B. A. Szilveszterkor, éjfél után, háromnegyed egykor született a szerencsés szegedi ÁB-bébi, aki a szülészeti klinikán látta meg a napvilágot, s akit Zelenák Zoltánnak hívnak. — Két és fél kilós, negyvenhét centi hosszú — mondta a huszonkét éves édesanya Zelenák Zoltánná, akinek foglalkozása fonónő. — Az első gyerekünk ... ötvenezer forint értékű betétet kap az Állami Biztositótól, ennek értéke tizennyolc éves korára, amikor kézhez veheti, 169 ezer forint lesz. — Mennyit ér majd ez tényelegesen? — kérdeztük az édesanyát. — Egyáltalán, lesz még forint akkor? — Erősen remélem . . . — Es mire költi majd a gyerek? — Lakásra szeretnénk,' beugrónak... — Mit szeretne, kire hasonlítson inkább a gyerek: az anyjára, vagy az apjára? — Mind a keRőre. — Nem merült föl, hogy Szilveszternek nevezzék? — Még véletlenül sem! — Az ifjú apa — aki egyébként autószerelő — honnan tadta meg a hírt, hogy az ö gyermeke a szegedi AB-bébi? A mama — és fia: Zoltán — A tévéből, az éjjel, jöhetett be. A gyerek inkuNálunk, otthon szilvesztere- bátorban van. zett, kisebb társasággal. Az- — Ahonnan minél előbb óta már volt látogatni, kerüljön ki... Boldog új mondták a portán, de nem évet kívánunk! F. Cs. Á nagy szexuális peresztrojka Képernyő Amikor Rózsa György, még valamikor délután — bár indokolatlan, de rá teljesen jellemző örömittassággal — bejelentette, hogy immáron ötödik alkalommal jelentkeznek a Szilveszterszigetté lefokozott Margitszigetről (szegény jó Árpádházi Margitka — ennél még a nyulakra vonatkozó elnevezés is jobb volt) — már sejtettem, hogy baj lesz a dologból. Igen, mert két fontos tényről megfeledkeztem. Az egyik, hogy a karácsonyi műsorkínálatról írt jegyzetem után kaptam aggódó jelzéseket rendesen, hogy hogyan merészelem. -Meg egyáltalán. Szegénykék. És különben is, soha életükben nem loptak ezüstkanalat. A másik: hogy 1988 lehetett mégannyira a legszenzációsabb és legemiéMiskolc, a fürdőváros Tapolcán, Miskolc üdülőnegyedében, szépen gondozott parkban, árnyas fák alatt, tulipánágyások között és égy csónakázótó hídjain vezet az út a termál- és barlangfürdőhöz. E fürdők érdekessége, hogy ivóvíz minőségű meleg karsztvize 29 fokos és összetételénél fogva alkalmas keringési zavarokj, véredény-megbetegedések és különböző idegártalmak gyógyítására. Két ifedett medencéjét 36—38 fokosra fűtik, a harmadik, a szabadtérj medence, amelyet vasbeton kagylóhéj övez, ugyancsak használható rossz időben is. E fürdő vizét már a 16. században is ismerték, és alkalmazták gyógyításra. Mai formáját 1940-ben nyerte el, s nagyobb arányú átépítése 1958—59-ben volt. Ekkor készült el a nagy idegenforgalmi látogatottságnak örvendő és Közép-Európaszerte egyedüli barlangfürdő, ameiy maj formájában 1968-tól működik. A barlangfürdő teraszbarlang jellegű, amely hazánk más barlangfürdőitől abban különbözik, hogy nem hideg karsztvíz, hánem az alulról felszálló hévizek oldották ki Miskolc nevével a nehézipari üzemek, a kohók fogalma forrt össze. Pedig nem kevésbe nevezetes Miskolc, a fürdőváros. Strandjai, fürdői, termálvizei messze földön híre ek. mélyedéseit. A barlangfürdő rejtett kürtőit elzárták, és így az értékes, gyógyhatású levegő kiáramlása is megszűnt, A 140 négyzetméteres vízfelület kissé korrigált, de eredeti szabálytalan formájában maradt meg. A csodálatos szépségű kürtők, barlang'bejáratok, vízesés?k, s a kellemes kristálytiszta víz nagy vonzerőt jelent. Évente háromszázezer fürdőző keresi fel e helyet. A barlangban feltörő hideg forrásokat kizárták, és vasbeton alappal látták el a barlangot, amelyben hat „dögönyözőn" keresztül nagy gyorsasággal állandóan cserélődik a víz. Közel e fürdőrendszerhez, árnyas fák .közt találjuk a tapolcai strandot sport- és nagy medencével, korszerű öltözőkkel. Vizét a termálvíz forrásaiból nyeri, ame lyet előzőleg a Hejő patakban hütenek. Festői környezetben, a Bükk hegység lábánál, a diósgyőri vár szomszédságában fekszik a diósgyőri várfürdő. A 21—24 fokos forrás vizére egy medencét építettek. A forrás Nagy Lajos korától ismert, napjainkban télen ivóvízellátásra, nyáron a strand üzemeltetésére használják. A város központjában 1929-ben épült a mai Augusztus 20. fürdő. Akkor a medencét hálózati vízzel láfták' el, s a vizet gőzturbinák hulladékenergiájáv^l melegítették. E lehetőség megszűnte után a fürdőt bezárták, és csak az 1951 — 54-es újjáépítése után nyitották meg újra, amikor is új kutat fúrtak, amelynek hőforrása 45 fokos vizzel látja el a medencéket. A kutak 600 méter mélységből percenként 400 liter vizet adnak. Említsük meg még a miskolci Szabadság fürdőt, amely gőz- és tisztasági fürdő, és fedett uszodája is van. Termálvize 45 fokos, és kénes hatású. > K. M. kezetesebb évek egyike, amelyet nemzedékem, a mai 30-40 közöttiek felnőtt fejjel megérhettek — attól még a televízió televízió marad. És ez még a kisebbik baj. Hogy délután 3-tól éjjel 3-ig megint a mindenható játékőrület lesz a teljesen túlsúlyos sztár, hogy ha az egyesre kapcsolok, Rózsa Gyurit látom, ha a kettesre, Dévényi Tibort (már önmagában ez is elég víziószerű), ha meg éppen egyiket sem, Antal éppen Kudlik — ez még hagyján. Hiszen, hossfcú éveken át megszokhattuk, hogy televíziónk szilveszteri műsorkészítő agytrösztje tartósan kiskorúnak, jobbik esetben játszadozni imádó jópofák gyülekezetének véli a magyar népet — de az már enyhén szólva a jó ízlést sérti, hogy éppen egy 1988-as esztendő utolsó perceiben szól lakodalmas rock a Magyar Televízióban. (Meglehet persze, azoknak, akiknek egy történelmi sorsfordulót záró-kezdő év csak ennyit jelent, amúgy lazán és humorizálva, ez a decens gyakorlat. „Sokan szeretik." De kik? És mindezeken túl, itt volt Cicciolina. Azzal az idióta virágkoszorúval a fején. (Félőrült rendezők hagymázas Hamletjében így szokták elképzelni Oféliát. De az legalább idővel az öröklétbe távozik.) Mindenesetre Staller / Ilona megjelent Zalatnay Saroltával, és í£detlen parlamentáris, tehát demokrata cicikkel, s úgy aposztrofálta Cinit, hogy ö a szexuális peresztrojka nagy magyar bajnoka. Puff neki. (Vagy bele.) Nagyon kérem, ne sértődjék meg Zalatnay Sarolta, annak idején egy-két számát még kedveltem is —, de én bizony másnak adnám a pálmát. A Magyar Televíziónak. Ugyanis ebben az intézményben, úgy látszik, a peresztrojka, ami tudvalevőleg átalakítást, átépítést jelent — szexuális vonatkozásban úgy dívik, hogy öröm(szerzés) néznj is. Ami az egész monstre program hangütését. nívóját, szellemiségét illeti: nagy szexuális peresztrojkákon túlmutatóan ordító a különbség egy demokrácia felé tért nyitó év párlataként lecsapódó politikai humora — és a fentiek között. A Szabadság térre Staller Ilona eljutott, Mihail Gorbacsov nem. (Vagy ha igen: az arányok legalább oly riasztóak, mint a Staller Ilona nevezetű, egykori honfitársnőnk keblei és mondandója között.) Mert bizony megszűnt a különben váltig jó Szuperbola privilégiuma lenni példának okáért a nagy és kicsinyebb, sötétbarnább és sárgásabb nöi mellbimbók és ülepek év végi kavalkádja: lám, most itt ül Cicciolina a stúdióban, vagy másfél méterre előttünk a bimbói és kész. Azaz dehogyis: közben ő beszél a peresztrojkáról. Uram, atyám. Hát ez az. Egyébként, ha azt gondolnák, annyira utálom én ezt a Cicciolinát, tévednek. Csak éppen, egy csöppet sem érdekel, miként gyanítom, elég soklakat ebben az országban. Sok egyéb mellett azért is. mert — hogy egy régi kedves agitprop. kifejezést használjak — elvtársak, nem tartunk még ott. Ha a nagy szexuális peresztrojka nem éppen egy históriai időszak kellős közepén burjánozna ily viszszataszító módra, azt mondanám, bánja a franc az egészet. Viszont így ... Elmondhatnám még, hogy ezúttal haloványabb volt Nagy Bandó és éjfél után (!) Markosék több, már jól ismert poénjukat sütötték el, mint kellett volna (ha a megszokott tehetséggel is), hangsúlyozhatnám, hogy Gálvölgyi és showja váltig kitűnő, arról nem is beszélve, hogy egy újabb, egykoron talán még részletesebben kifejtendő, nagy visszatérést ünnepelhettünk a program legnagyobb örömekérit a lám, az idővel mégis csak „lépni tudó" Hofinak köszönhetően — de mindezt inkább nem teszem. A nagy szexuális peresztrojka itt dörömböl, toporzékol. kacarászik és báiologaz ajtók előtt, és mindjárt ideér. reform Szex Press-sebességgel. Felelős utaztató: Magyar Televízió. Domonkos László