Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

205 1989. január 28., szombat Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának programja A megyei pártbizottság a stratégiai jelentóségű feladatok mellett azokat a konkrét tennivalókat határozza meg, amelyeknek teljesítésével hozzájárulhat a politikai munka hatékonyságának növeléséhez, a párt iránti bizalom erősítéséhez. 0 1. A part korábbi gyakorlatát meghaladó, a parttagsag akaratai kifejező, korszerű, demokratikus, politizáló pártot, őszinte; nyílt alkotó légkört akarunk. 2. Radikális változást tartunk szükségesnek a döntési, döntés-elökeszítési mechanizmusban. Nemcsak a döntések, hanem a döntés-elókészitéM folyamata, a műhelymunka is kapjon társadalmi nyilvánosságot. A sajtó és a tömegkommunikáció képviselőinek adjunk reális tájékoztatást a testületi munkáról. A fontos döntéseket a nyilvánosság elé tárjuk, ezáltal helyességüket (vagy helytelenségüket) a végrehajtás közegeiben, a társadalmi gyakorlatban mérhetjük le. 3. Tisztázzuk a megyei cs városi, városi és vonzáskörzeti pártszervek viszonyrendszerét Áttekintjük a testület-apparálus-alupszervezetek kapcsolatát, elsósorIxan az alulról építkezés elvei alapján. Az alapszervezetek véleményét a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban összegezzük. A valós helyzetmegítéléshez, a reális véleménynyilvánításhoz a szükséges segítséget megadjuk. Ezzel is az alapszervezetek magárahagyatottság-érzetét kívánjuk csökkenteni. 4. A testületi tagok, az apparátus vezetői — szakítva az eddigi gyakorlattal — keressék a kapcsolatot a párttagsággal, a lakossággal. Az alapszervezetekkel a területi pártbizottságok közreműködésével, koordinálásával építsék ki kapcsolatukat. A megye választott pártvezetése jusson el vonzáskörzetekbe, a megye perifériális régióiba, ezáltal értékelődjék fel ismét a személyes agitáció, a politikai meggyőzés és a tájékozódás; Az ismertséget elősegítő sajtószereplést, a kommunikációs fórumok adta lehetőséget e célra körültekintően és megalapozottan használjuk fel, 5. A testületi tagok véleménynyilvánításukhoz kérjék ki — legalább reprezentatív módon — választóik véleményét Ezáltal a testületi tagok személyhez kötött felelősségét kívánjuk hangsúlyozni. 6. Áttekintettük a testület káderhatósIcörét, és döntöttünk a hatáskörök leadásáról. Az alapszervezetek önállóságának növelése érdekében valóságos jogköröket biztosítunk a helyi döntéshozatal számáía. 7. A politikailag kiemelten fontos témákkal foglalkozunk testületi üléseinken. Munkánkban kapjon nagyobb teret a szóbeliség — oly módon —, hogy a napirendek értékelő része (az operatív, helyz.etismertetö fejezet) általában szóban kerüljön ismertetésre. Írásban csak a feladatok, illetve a határozati javaslatok, döntések legyenek rögzítve. 8. A végrehajtó bizottságot és a választott tisztségviselőket a XIV. kongreszszusig legalább két alkalommal beszámoltatjuk a végzett munkájukról. A pártbizottrági tagok a munkabizottságok tevékenységéről is kapjanak információt A pártértekezlet küldötteinek mandátuma érvényben maradt ezért különösen fontosnak ítélt kérdésekben a küldöttek érintett csoportját összehívjuk. 9. Következetes harcot kívánunk folytatni az etikátlan magatartással, a hatalommal és a vezetői beosztással visszaélőkkel szemben Csak a megtisztult párt. és erkölcsileg feddhetetlen kommunisták képesek visszaszerezni a társadalom bizalmát. Az ellenőrző és fegyelmi bizottság tevékenységi köre a pártfegyelmi ügyekben történő konkrét állásfoglalások kialakításán túl terjedjen ki az általános tapasztalatok levonására, értékelésére, a megyei pártbizottság és a megye párttagságának konkrét, a megye lakosságának pedig indokolt mértékű tájékoztatására. A bizottság fegyelmi ügyekben hozott döntései, értékelései mellett ellenőrző tevékenységei is folytasson: elsősorban a párt politikájának megyei szintű érvényesüléséről. és az alsóbb szintű pártszervek: pártfegyelmi munkájáról. 10. Megvizsgáljuk a párt megyében levő objektumai társadalmi hasznosításának helyzetét: hogyan lehetnek ezek oktatási, kulturális, sport- és mozgalmi centrumok. Ha a más irányú felhasználás lehetőségei adottak (pl. orvosi rendelő, egyéb hasznos célú társadalmi igény biztosítása), a pártbizottság legyen kezdeményező. A megyei pártbizottság alakítja ki a pártgazdálkodás irányait, és ellenőrzi a költségvetés végrehajtását. E 1. A demokratikus szocializmus megteremtése érdekében megújítjuk szövetségi politikánkat is. Együttműködésre törekszünk a megye minden progresszív társadalmi csoportjával és rétegével. Felkészülünk a többpártrendszer viszonyai közötti versenyhelyzetre, az aktív politizálásra. 2. Áttekintjük, elemezzük a megye társadalmi struktúráját és települési viszonyait — különös tekintettel a megyei sajátosságokra. Ennek ismeretében egy hosszabb távú megyei koncepciót alakítunk ki, az érintett társadalmi csoportok és települések bevonásával. 3. Döntő feladatnak tekintjük az ifjúság bevonását céljaink és döntéseink kialakításába. Politikai munkánkban — a KISZ mellett — minden baloldali ifjúsági szerveződéssel szoros kapcsolatot építünk ki. 4. Olyan értelmiségi politika kialakítása a feladatunk, amely társadalmi szerepüknek megfelelő, érdekeiket kifejező részvételt biztosít a döntés-előkészítési folyamatokban és a cselekvésben. 5. A társadalmi szervezeteket és mozgalmakat önálló tevékenységre és bélsó megújulásra ösztönözzük. Nyitottak vagyunk és együttműködésre törekszünk minden olyan alternatív szervezettel, amellyel közös cselekvésre nyílik lehetőség. 6. A társadalmi-gazdasági fejlődés alapvető elemének tartjuk az ideológiát, az emberek gondolkodásának, erkölcsi-politikai állásfoglalásának alakítását. Az elméleti elbizonytalanodás okainak feltárása és megértetése érdekében támogatunk és koordinálunk minden olyan társadalomtudományi műhelymunkát, amely ezt elősegíti. Az eredményeket felhasználjuk a döntés-előkészítés folyamatában. A vitatott kérdésekben — platformszabadság, egyenlőség, egyenlőtlenség, tulajdonviszonyok stb. — szükség szerint a nyilvánosságra támaszkodva alakítjuk ki álláspontunkat. 7. A hatékonyabb propaganda érdekében keressük és támogatjuk az agitáció, a véleménycsere olyan formáit, amelyek módot adnak a közvetlen, nyílt, személyes információcserére. 8. A közvélemény tájékoztatásában elsősorban a pártsajtó útján biztosítjuk a pártmunka nyilvánosságát. Áttekintjük a megyei lapstruktúra helyzetét (mutációk, városi lapok) és kidolgozzuk korszerűsítésének feladatait. Rendszeres kapcsolattartás és tájékoztatás útján együttműködésre törekszünk a megyében működő tömegkommunikációs fórumokkal. 9. Kezdeményezzük cs támogatjuk a megye elmúlt évtizedeinek (30—40 év) elemzésére-értékelésére irányuló tudományos munkálatokat. Az eredmények ismeretében új prioritások meghatározása szükséges, /negőrizve korábbi értékeinket Elhatároljuk magunkat a múlt hibás irányítási gyakorlatától, döntéseitől. Időszerű például az alábbi kérdések vizsgálata: az elmúlt három évtized párthatározatainak áttekintése; a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának alakulása, a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködés feladatai; elvek és gyakorlat az alkotóműhelyek önállósága fejlesztésében (pl. Tiszatáj). 10. A múlt személyi és tárgyi értékeinek ápolásával erősítjük a szocialista nemzettudat kibontakozását, a nemzeti identitást Ennek szellemében új módon emlékezünk meg nemzeti ünnepünkről, március 15-éról. A tudományos műhelyekkel együttműködve felkészülünk a honfoglalás 1100. és a földosztás 50. évfordulójára. Politikai eszközökkel támogatjuk az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark teljes kiépítését 11. Szükségesnek tartjuk átfogó megyei művelődéspolitikai koncepció kidolgozását amelynek alapelve a társadalmi-gazdasági folyamatokba integrálódó művelődési Kezdeményezzük a megye köz- és felsőoktatási rendszerére épülő új közoktatási modell kidolgozását. Ennek elemeként rövid távon meg kell oldani a nagy létszámú korosztályok középfokú iskoláztatását úgy, hogy a képzés belső arányai igazodjanak a változó társadalmi szükségletekhez. 12. Kiemelt társadalompolitikai feladatunknak tekintjük a felsőoktatási intézmények korszerűsítési törekvéseinek segítését, támogatjuk az értékteremtő, -átadó és -megőrző alkotó munkát. 13. Megszüntetjük a párt- és a tanácsi testületek működésének indokolatlan párhuzamosságait. A tanácsok munkájába közvetlenül nem avatkozunk be, befolyásunkat a tanácsi testületekben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítjük. Tartalmas és rendszeres munkakapcsolatot alakítunk ki az országgyűlési képviselőkkel. A népképviseleti szervekkel együttműködünk a törvényességet, a közélet tisztaságát sértő jelenségek elleni határozott fellépésben. 14. Politikai munkánk egyik fő feladata az országgyűlési képviselői és u tanácstagi választásokra történő felkészülés. Azokat a jelölteket támogatjuk, akik közmegbecsülésük, munkájuk. emberi magatartásuk, új iránti fogékonyságuk alapján képesek korszerű politikai felfogásban képviselni törekvéseinket. 15. A politikai intézményrendszer reformja megvalósításának fontos állomásai: az új alkotmány kidolgozása és elfogadása, a jogalkotói munka, a mindezzel összefüggő országos véleménycsere. Fontosnak tartjuk, hogy ezeken a vitákon a párttagság kezdeményezóen vegyen részt, és véleménye befolyásoló erejű legyen. III. 1. A stabilizáció és a kibontakozás érdekében politikai eszközökkel segítjük a gazdaság megújulását, a reformfolyamatot, és felülvizsgáljuk ennek megyei tervét. Figyelemmel kísérjük a gazdasági struktúra alakulását és törekszünk arra, hogy — az érdekeltségi rendszerrel összhangban — operatív beavatkozás nélkül segítsük a kedvező folyamatok érvényesülését, a hatékony piacgazdaság megteremtését. A helyi pártszervek bevonásával is tájékozódunk a gazdálkodó egységek helyzetéről, a vállalkozások lehetőségeiről. A világpiaci hatások erősödése mellett a megye gazdaságának gyorsabb szerkezetváltásával számolunk (élelmiszer-. bio és vegyipar). Szorgalmazzuk a megye jelentós szellemi kapacitásának, tudományos eredményeinek a gazdaságban történő mind szélesebb körű hasznosítását, a körszeTű kezdeményezéseket, tanácsadó testületek létrejöttét. Támogatjuk a vállalkozói magatartás erősítését a tulajdonviszonyok korszerűsítését a vegyes tulajdontr-rállalatok létrehozását, a kis- ós középüzemek arányának növelését, a nem megyei székhelyű vállalatok önállóvá válását — amennyiben azt konkrét gazdasági érdekek indokolják —. a vállalati és a személyi érdekeltség teljesítményen alapuló korszerűsítésének meggyorsítását. A megye gazdaságpolitikai stratégiája kialakításához tanulmányozzuk a különböző társadalmi szervezetek és csoportok programjavaslatait, azokról érdemi vitát kezdeményezünk, és hasznosítható elemeit beépítjük a koncepciónkba. 2. Bekapcsolódunk az országos gazdaságpolitika alakításába, és képviseljük megyénk érdekeit. Adottságaink alapján nagy hangsúlyt helyezünk az agrár- és szövetkezetpolitika megújítására. 3. Az életszínvonallal, az életkörülményekkel kapcsolatos növekvő feszültségek, az országosnál hátrányosabb megyei helyzet új politikai módszerek kialakítását, alkalmazását teszi szükségessé. Készítsünk a KSH bevonásával pontos helyzetképet arról, hogy a kormányprogram mely rétegeket, milyen mértékben érint regionális és országos összehasonlításban ,'bér- és jövedelemviszonyok, kereskedelmi ellátás, fogyasztási szerkezet, foglal Koztatás stb.). Szociálpolitikai koncepciónk szerint sürgetjük az igazságosabb támogatási rendszer érvényesítését, a szociális gondoskodás jobb koordinálását, a fiatalok és a kisnyugdíjasok már ma is meglevő súlyos helyzetének enyhítését. A várhatóan növekvő számú munkanélküli elhe^ lyezkedési gondjainak mérséklésére keressük a helyi megoldás lehetőségeit. Támogatjuk a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa törekvéseit, hogy készüljön felzárkóztatási program egyes rétegek hátrányos helyzetének felszámolására. kerüljön sor mielőbb a költségvetési, a bér- és szociálpolitikai reform megvalósítására. A megyei egészségmegőrző program teljesítésének társadalompolitikai jelentőséget tulajdonítunk. 4. Politikai munkánk hatékony információs rendszert igényel, figyelemmel az életszínvonal, az életkörülmények, a lakossági ellátás alakulására, a feszültségek időbeni érzékelésére, jelzésére. A párttagok, az alapszervezetek felvetéseire, javaslataira minden esetben érdemben reagálunk. 5. A településpolitikában az érdekek jobb összehangolására törekszünk. Arányos településfejlesztést, az anyagi eszközök igazságos elosztását tartjuk szükségesnek. 6. Az infrastruktúra, a környezetvédelem sürgető feladataival — a megyei koordinálásban való aktív közreműködéssel — kiemelten foglalkozunk. 7. A Dél-Alföld szellemi és gazdasági potenciáljának célirányosabb hasznosítása érdekében tovább szorgalmazzuk: a megyék közti elkülönülés oldását, a regionális gazdasági-kulturális integráció szélesítését, az országhatáron túli gazdasági és idegenforgalmi együttműködés fejlesztését A válasz: nem! Január 24-i lapunkban tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi tanács, a szegedi pártós KISZ-bizottság kezdeményezi: „március 15-én, nemzeti ünnepünkön széles korú társádalmi összefogás jegyében, méltó módon emlékezzünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról. Tegnap kaptuk kézhez a Fidesz Szegedi Regionális Szervezete, a Körgát Klub — Szeged, az MDF Szegedi Elnöksége és az SZDSZ Szegedi Szervezete közös válaszát, amely szerint elutasítják a felhívásban foglaltukat. Ahogy többek közt fogalmaznak: „1989. március 15-ét nem ünnepeljük a fönti szervezetekkel közösen, mert álláspontunk szerint a társadalom és a hatalom között olyan ellentétek feszülnek, amelyekről tisztességtelen volna egy közös ünnepléssel elterelni a figyelmet." Válaszukhoz csak annyit: nem biztos, hogy éppen az első piros betűs március 15-e a legalkalmasabb a politikai különállás és különvélemény demonstrálására. Egy nemzetnek kell, hogy legyen legalább egy olyan ünnepe, amelyen a különböző nézetű emberek tiszta szívvel együtt tudnak leülni egy képzeletbeli „közös asztalhoz". A közös érdekek jegyében. Sz. I. A téeszekben Foglalkoztatás, munkadíjazás A TOT érdekvédelmi tevékenységét is érintette az a sajtótájékoztató, amelyet pénteken Budapesten tartottak a szervezet székházában. A foglalkoztatás és a munkadijazás kérdéseivel kapcsolatban ezúttal olyan részletek is elhangzottak, amelyekről az elmúlt években nem kaptak ennyire részletes tájékoztatást az újságírók. Egyebek között az érdekvédelem sikertelen próbálkozásairól is beszámolt Sáray György, a TOT főosztályvezetője, és sorolta azokat a kormányzati döntéseket is, amelyek rossz visszhangot keltettek a közös gazdaságokban. A tsz-ekben dolgozók létszáma az elmúlt négy évben 8.5 százalékkal esett vissza, ez nagyobb arányú, mint az ipar területén, és azt jelenti, hogy évente 30—32 ezerrel csökkent a dolgozó tagok és alkalmazottak száma. Nem valamiféle drámai folyamatról van szó, hanem arról, hogy a nyugdíjba vonulók helyeit a szövetkezetek nem töltik be újakkal Egyelőre van elég munkáskéz a gazdaságokban. A tsz-dolgozók keresetének növekedése évek óta elmarad az iparban dolgozókétól. Tavaly ez a lemaradás havonta mintegy 900 forintot tett ki. Kevesebb pénzhez jutnak a háztájiból is a termelők. Sáray György elismerte: a mezőgazdaságban alkalmazotti kormányzati döntésekkel szabályozott munkadíjazás többnyire idegen a szövetkezeti elvektől, és ennél fogva magán viseli egy sajátos „államosítás" jegyeit. Hétfőn délután Ülést tart az MSZMP Szeged Városi Bizottsága Január 30-án, hétfőn déjután ülést tart az MSZMP Szeged Városi Bizottsága. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy a testület vitassa meg a városi pártbizottság feladat- és hatásköréről, működési rendjének továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. A magyar diplomácia eseményekben gazdag ról szólva, a magyar külpolitika céljait összegezve kiemelte: két- és többoldalú kapcsolatainkban egyaránt a Magyarországon zajló megújulási folyamat külső feltételeit kívánjuk javítani, valamint — lehetőségeinkhez mértan — hozzá akarunk járulni a nemzetközi enyhülés térhódításához. A magyar diplomácia rendkívül aktív, eseményekben gazdag, eredményes évet tudhat maga mögött — összegezte 1988 tapasztalatait Várkonyi Péter külügyminiszter, aki pénteken a Duna Intercontinental Szállóban tartott nemzetközi sajtóértekezletet. Várkonyi Péter — az idei feladatok/