Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

188 1989. január 189., csütörtök Átszervezés előtt a neb Tegnap tartotta idei első tételeinek, lehetőségeinek ülését a Csongrád Megyei vizsgálata. Ezek mellett a iNépi Ellenőrzési Bizottság, megyei tanács munkáját is mely összeállította idei mun­ka- és ellenőrzési program­ját, valamint tájékoztatót hallgatott meg a városi bi­zottságok vizsgálati tervei­ről. A tegnap véglegesített programtervet márciusban a megyei tanács elé terjesztik jóváhagysára. Az idén országos program keretében részt vesznek a megye népi ellenőrei az ,Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal vizsgálatában. iFel­mérik majd az agrár-külke­reskedelem szervezeti rend­jének korszerűsítésére tett központi intézkedéseket, végrehajtását, valamint a diákok szociális ellátásának helyzetét az egyetemeken és főiskolákon. Megyei kezde­ményezésű feladatuk lesz például a sürgősségi beteg­ellátás feltételrendszerének feltérképezése, valamint a dolgozók munkahelyi szociá­lis és kulturális ellátási fel­segítik majd különböző té­makörökben felméréseik­kel, vizsgálataikkal. Elnöki tájékoztatójában Kakuszi László elmondta, hogy a népi ellenőrzés szer­vezete átszervezés előtt áll. A mai szervezeti „felállás" szerint például összeférhe­tetlenség van abban, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, mint kor­mánytag ellenőrizze a kor­mányt például a költségve­tés felhasználásáról. Ezért is sürgős például, hogy az Or­szággyűlés még az új alkot­mány törvénybeiktatása előtt változtassa meg a mai népi ellenőri szervezet jog­állását. A már részben ismert al­kotmánytervezetben is sze­repel, hogy az Országgyűlés mellett létrehozzák az or­szágos hatáskörű Legfőbb Állami Számvevőszéket. Vasutas Ifjúsági Szervezet alakult A szervezők kinyilvání­tották, hogy az új ifjúsági szervezet elfogadja a Kom­munista Ifjúsági Szövetség országos értekezletén meg­hirdetett politikai platfor­mot. Bejelentették az ala­kuláskor azt is, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt ifjúsági szervezetéhez kívánnak tartozni. A vas­utas fiatalok szervezete ön­álló arculat kialakítására törekszik, tagjainak sajá­tos munkahelyi, közéleti problémáira keresve vá­laszt. és tömegbázisát is így építi majd ki. A tagság érdekeinek megfelelően a Vasutas Ifjúsági Szervezet — politikai és érdekérvé­nyesítési eszközeivel és le­hetőségeivel — a MAV vál­lalatpolitikájának kialakítá­sában és végrehajtásában is részt kíván venni. A szer­vezethez csatlakozni szán­dékozó vasutas KlSZ-szer­vezetek jelentkezését a MAV Vezérigazgatóság KISZ-bizottsága várja. Á munkáért kapaszkodnak Elmondásuk szerint má­ra konszolidálódtak a belső viszonyok, egyetértés van a vezetésben, sikerült az em­berek érdeklődését ismét a munka felé fordítani. Igy kezdték meg az 1989-es év előkészítését. Ehhez az ala­pot az adta, hogy a múlt esztendő viszonylagos si­kerrel zárult Pontosabban a tervezettnél szerényebb Amikor december­ben a Csongrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat éléről távozott az igazgató, az ottma­radt vezetők nem győz­ték hangsúlyozni, olyan ponthoz értek, amikor már nem halogatható a vállalat működésének gyökeres átalakítása. Ilogy mire gondoltak, arra Dómján András megbízott igazgatótól és Tóth István igazgató­helyettestől kaptam választ a napokban. eredménnyel, de talpon ma radtak. A beruházók fizető­kepessége romlott. így je­lentősek a kintlevőségek. Ha ezeket mégis csak kifi­zetik, hiteleik is visszafizet­hetók. A jövőben is az egyik legfontosabb feladat a fo­lyamatos bevételek révén a pénzügyi egyensúly meg­tartása. Ehhez viszont a munkaellátottságban nem nek egy részét lehetnek hézagok. számítva, előre A vállalkozási osztályból spórolni, vállalkozói irodát szervez- Az idő nagy úr, főleg, ha tek, amely piaccentrikus hitelt is igénybe kell venni, gazdaként az egész építési hisz egy elhúzódó beruhá­sebb. Az építkezés végső fázisában foglalkoztatott al­vállalkozók, ha csúsznak é­a határidővel, ennek az idcű ják a mérlegelszámolást, ki­dálkodás formájában telje­sen önállóak. A bérfejlesz­tés egyetlen kritériuma a versenyképesség, az ár. El­képzelhető, hogy az addigi­aknál nagyobb lesz a diffe­renciáltság, hisz az érdem­ben dolgozók megtartása ezt megköveteli. A létszámot az elvegzendő feladat nagysá­ga határozza meg: így egyes területeken spontán létszámcsökkentésre, má­sutt a növekedésre lehet számítani, összességében az inflációt megközelítő át­lagjövedelem-növekedést reális lehetőségnek tartják. A külső feltételekben még igen nagy ilyenkor, év ele­jén a bizonytalanság. Álta­lában a beruházók megvár­folyamat felelőse. Két osz­tálya, két ágat képvisel: a könnyűszerkezetes és a ha­gyományos építést. Ezt a vázat következetesen végig­vezették a vállalat egészén, ka a kivitelező szervezeteket erre fűzték fel. A kollektív döntés-előkészítést egy vál­lalkozási konzultatív ta­nács végzi. A hagyományos építésre igencsak leszűkült az igény. a megvében alig akad je­lentősebb tanácsi megbízás, s a vállalatok, intézmények lehetőségei is igen visszafo­gottak. Láthatóan ezen a területen a bevételek csök­kennek, hogy a szaldó még­se legyen negatív, a másik ágat kell fejleszteni. A könnyűszerkezetes rak­tárakra, üzemcsarnokokra, hűtőházakra még mindig van kereslet az országban. Ez lehet a terjeszkedés te­repe. A távoli építkezése­ken viszont megnő az össze­hangoltság és gyorsaság már erre puhatolják a hitellehetőse­meg lehet geket Az anyagbeszerzést azonban már előre el kell kezdeni, mivel a szállítók csak nyilvántartásba vett megrendeléseket fogadnak, tetemes határidőkkel. No, de ez ebben a szakmában nem újkeletű gond. Egy vállalat ezeken a ténvező­kön nem sokat változtat­hat, de ha a saiát portáján módszerrel, a tervezést is elvégzi a szükséges korrek­beleszámítva, 9 hónap alatt ciókat, „megküzdött önma­kész, addig a felújításra és Bával", akkor joggal szá­a hagyományos építésre há- míthat rá, hogy a konku­rom év is rámehet. renciával szemben nem A változó profil a válla- marad alul. lati igénynek jobban meg­zásnái a kamatok minden nyereséget felfalhatnak. Gyakorlati példa: egv ugyanakkora bevételt, 70 millió forintot jelentő mun­a könnyűszerkezetes felelő szakmunkásképzést igényel. A többszakmásítás­ra). átképzéssel szembeni idegenkedéssel szembeni dolgozói ellenállás remélhe­tően oldódik, hisz egyre in­kább rá kell döbbenniük, ez nemcsak vállalati, ha­nem személyes érdek is. A tevékenység harmadik ága a vagyonhasznosító ke­reskedelmi munka. Az ön­elszámoló ipari főúzem ter­mékeinek minél szélesebb piacot keresnek. Az Éotek­kel közösen működtetett boltjukban a lakosságot Tóth Szeles István fontossága. Gyorsan mozgó szolgálják ki. A két leány­csapatokat szerveznek, ame- vállalat ezután is maximá­lyek a lehető leekomple- lis önállósággal dolgozhat, xebb feladatok önálló meg- itt nem terveznek irányvál­valósítására képesek. Az tást. időnyereség alapia. hoev a Minden modell csak úgy tervezés, a szerkezetek le- működik, ha az érdekeltség gyártása. a szerelás etv cé" rendszere ezt alátámasztja, gen belül zökkenömente- A termelőüzemek a bérgaz­Az elviselhető kockázat E llentmondásos és mind nagyobb terheket szülő helyzet: a lengyel, a jugoszláv és újabban a magyar példa mintha azt bizonyítaná, hogy egy szocialista ország minél inkább igyekszik elfogadni a piacgazdaság törvényszerűsé­geit, annál kritikusabbá válik a gazda­ság helyzete. Az elmúlt két évtized a nem szocialista országok viszonylatában ezen összefüggés ellenkezőjét bizonyította. Az emberarcú szocializmus magyar valóságá­nak propagandisztikus hatására növekvő árnyékot vet az egyre nyilvánvalóbbá váló tény. miszerint az ország teljesítmé­nye, sajnos, elmarad a piaci — hazai Ó3 külföldi — elvárások mögött. Üjabbkori reformkísérletünk: során, törvényszerűen felértékelődött az értel­miség társadalmi szerepe. Ezen leosztás keretében kap szót a műszaki értelmi­ség. Akik nyugodtan védekezhetnek — hazánk jelenlegi gazdasági gondjainak nem kevés része abból adódik, hegy meg­felelő politikai alátámasztás hiányában eddig még nem tudtunk olyan érd ékéit­ségi rendszert kidolgozni, ami ösztönző lett volna a hatékony műszaki alkotó munkára. A gondoknak csak másodlagos okozója a technikai elmaradottság, állít­hatják. tíz ujjal mutatva a döntéshozók kevésbé népes táborára. Az utóbbi tíz esztendőt vizsgálva kide- lározővá kell előlépnie. mindennemű rült, hogy a fizetőképesség megőrzése ér- ideológiai megfontolás ellenére, dekében a vállalatok gazdálkodását és az Az innováció fedi a műszaki fejlesztési ezt befolyásoló hatalmi viszonyokat a be- fogalmát, és önmagában összetett, komp­folyásos pénzügyi csoportosulás „szükség- lex folyamatot eredményez. Eddig többet állapottal" való ijesztgetése határozta beszéltünk róla, mint tettünk érte. Fino­rr.eg. Ami gyakorlatilag a hagyományos n+tva a képet a műszaki innováció (fej­viszonyok védelmét és nem kívánatos új- ,lesztt> összefügg a társadalom megúju­lasi keszscgevel es kepessegevel. Ezért ratermelesét jelentette. A megfontolni tartjuk hátborzongatónak — nem akar­való lehetőségek sorában föl sem vető- ván durvább kifejezést használni — a re­dőit a fizetési mérleg gondjának fokozott forrr,folyamatot megkérdőjelező erők je­déktalanul biztosítani kell; — eredmé­nyek felmutatása esetén az. átlagjövede­lem „mérje" azt; — az értékalkotók- tár­sadalmi helyzete jelezze szerepüket a re­formfolyamatban, általában mindennap­jainkban. Társadalmunkban az értékképzés dön­tően mégis csak az állami nagyiparban történhet és az értéknövelő fellendülést lényegében innen várhatjuk. Az állami tulajdonforma megtartása mellett lehet­séges a kulcshelyzetben levő rétegnek (a műszaki értelmiségen belül a gyártmány­éi gyártásfejlesztök) a magánvállalkozó­kéhoz hasonló jövedelemszerzés biztosítá­sa. E befektetés biztosíthatja a létrejö­vő többletérték révén a társadalom egé­szének a kívánt és várt előrelépést. A jövedelemszerzési szabályok eredményhez való kötése modellértékűvé válhat az egész magyar társadalom számára. Közgazdászaink szerint Magyarország belső erőforrásai sorában 15 százalék adódik a természeti erőforrásokból, 40 százalék a tőke jellegű erőforrásokból (állóeszközök, gépek, épületek stb.), és 45 százalók pedig a szakképzett munka­erőből (a szakmunkástól a tudomány mű­velőjéig). Ráadásul a világpiac a műszaki termékekben mindenkor a „tudás" iránt érdeklődik — .e ténynek stratégiamegha­gazdaságliberalizálással történő mégolda­Most pedig a műszaki értelmiséghez fordulunk: elismerjük, nem tudjuk haté­konyan működtetni az állami tulajdonra épülő nagyipart, elismerjük, hogy ezen kulcshelyzetben levő társadalmi rétegnek alacsonyra szabtuk a társadalmi és anya­gi lehetőségeit... Jelenleg a magánvál­lalkozási réteg adja a társadalom elitjét. S bár fájdalmasan érint, de adatok hiá­nyában nem szólhatunk a külföldön bol­dogulást kereső műszaki értelmiségiek táboráról. Meggyőződésünk, hogy ez: az itthon elhanyagolt réteg rövidesen hatat­ni fog magáról — a sajtójelentésekben felröppenő nevek, a mögöttük rejlő tel­jesítmények azonban a befogadó nemze­tek (é3 cégek, multinacionális vállalatok) teljesítményét gyarapítják. A műszaki értelmiség soraiban helyet foglaló gyártmány- és gyártásfejleoztők (konstruktőrök éa technológusok) kulcs­fontosságú meghatározói lehetnek a kí­vánt fordulatnak. Nagyvállalataink a nyolcvanas évek elején sorra szüntették meg a saját kutatás finanszírozását; e sorvasztás oly eredmény esne;-: bizonyult, hogy a technikatörténet bizonyára kény­telen lesz számon tartani, negatív csúcs­pé'daként. A teendők ennél fogva önma­gukat kínálják; — a gondtalan alkotó gyében munkát, mint elsődleges feltételt, mara­lentkezését bármilyen megfontolást is állítanak kérdőjelük alapjára. S a kormányzat miként viszonyul e kérdésikörhöz? Berecz Frigyes ipari miniszter az aláb­biakban vázolta az elképzeléseket, melyek íolyamatmeghatározó voltában mi is re­ménykedünk: Az „értelmes kockázat" keretein belül, az egvelőre részlegesnek minősített libe­ralizálódás keretei a következők szerint­bővülnek, a) A vállalati kedvezménye­zés forrásai a megtermelt jövedelem át­lagosnál nagyobb meghagyásában gyöke­reznek. b) Ez a többletforrás a vállalatok öczzefügeő rendszerét kedvezményezné, c) A befolyásoló körök (ún. lobbyk) kizárá­sával. nyilvános mérleg alapon születne a döntés arról, ki kap kedvezményezést ily módon. vállalatokon belüli kutatás, az ön­erőből történő gyártmány- és gyár­tásiéi lesztés reneszánsza visszakap­cso'ható társadalmunk megújulási képes­ségéhez és készségéhez. Ügy érzem, be­fogadókban nem lesz hiány. A gazdálkodókon a sor — miként tud­nak sáfárkodni a létező és jelentkező ér­tékekkel. Az értelmes, elviselhető kockázat je­1'a.taki Sándor A Adópraktikumok Amikor Horváth Gyulával, az Apeh Csongrád megyei igazgatójával leültünk be­szélgetni, gyorsmérlegel kértem a bevallás megyei helyzetéről. — Hetvennégyen adták le eddig kitöltve nálunk a nyomtatványt. Ezeknek a bevallásoknak a 30 száza­léka volt hibás. Helyben és azonnal csak az olyan javí­tásokat tudjuk elfogadni, amelyék az adó összegét nem befolyásolják. Más esetekben konzultációval segítjük a javítást. Az első napokra azokat az ügyfe­leinket várluk, akiknek többlet-befizelésük van. Mindössze négyen jelent­keztek olyanok, akik vissza­térítést kérnek. Másoknak inkább hátralékuk van. az Kicsit úgy vagyunk az adóbevallással, mint a kis­iskolás az első matcmatikadolgozatával. Ila jól tölt­jük ki a fcladatlanot. megszabadulunk egy gondtól. Ila hibázunk — különösebb következmény nélkül — niég a helyes útra terelgetnek bennünket. adóköteles jövedelmet vett vatalnak, ügy az adózók fel. Ezek kézbesítése január havi (!) 2 százalékos ka­utolsó, február első napjai­ban várható. Ezeket a bi­zonylatokat az adóbevallás benyújtásakor magunkkal illik vinni a hivatalba. A másik határnap: már­államj költségvetéssel szem- cius 29-a. Eddig minden Tanácskoztak Üllésen Ullés község tanácsa teg­nap délután rendkívüli ülést tartott a Déryné Művelődé­si Házban. Előbb Nyáriné Tajti Anna tanácselnök ter­jesztette elő az idei költ­ségvetési tervet, majd elő­terjesztések, interpellációk hangzottak el. Várhatóan 30 millió 366 ezer forint lesz a bevétel, 1989-ben. A meglevő intéz­mények működésére, fenn­tartására 26 milliót kell köl­teni. Ebből 10 millió forint a bérköltség. A többit az óvodások és az iskolások nevelésére, oktatására, a la­kosság gyógyítására, a rá­szoruló idősek és a betegek segélyezésére, szociális ellá­tására fordítják. Ezeken kí­vül a meglevő épületek karbantartására, a közmű­velődésre és a sportolásra kell költeni. Anyagi vonza­ta van a közterületek gon­dozásának is. Fejlesztésre 4 millió 351 ezer forint jut. A tanácsülésen elfogad­ták azt a rendeletet, amely meghatározza az ügyfélfoga­dás rendjét. ben. Fontos szót ejteni két határnapról. Az elsőn már túljutottunk. Ez január 15-e volt. A ta­valy elvégzett munka után az eddig a napig felvett jövedelmeknek nyoma kell, hogy legyen az e'ső adóbe­vallásokon. Az 1989-ben el­végzett munkák után járó olyan adózónak, aki több helyről szerezte jövedelmét, rendbe kell tennie 1988-as adóügyeit. Sőt, eddig a na­pig az adóhátralék fájdal­mas befizetését elengedhe­tetlen megejteni, mert kü­lönben késedelmi pótlékot számítanak fel. Aki biztosra akar menni a pótlék elke­matra tarthatnak igényt. Mcst van dolguk az adó­hivatal alkalmazottainak. Minden munkanapjuk addig tart, amíg az ügyfélfogadási időben beérkezett adóiveket fel nem dolgozzák. Szom­baton és vasárnap is mun­kanap van. Sok a manuális munka. Ezentúl 234 előadást vállaltak eddig. Vállalatok­hoz, szövetkezetekhez, falu­gyűlésekre íárnak, aöót.sná­csokat adnak. Visznek nyomtatványokat is maguk­kal. S ezeken a rendezvé­nyeken a kitöltött bevallá­jövedelmekkel és minden, cius első napjaiban keress­január 16-a után kifizetett fel az adóhivatalt, mert az összeggel majd csak 1990 adatok egyeztetésével isvé rülésében, az legkésőbb már- sokat át is veszik. Űj invi­tálásokat is elfogadnak még első napjaiban kell bajlód­nunk. Nem fontos hanyatt-hom­lok rohannunk a bevallás­sal. Ugyanis a vállalatok ezekben a napokban készí­tették el az éves jövedelem­összesítőket. Ezeket mindé a olyan gazdálkodó egységtől gezni kellene a március 20-i határnapig. Egy információ azoknak, akik most kényelmesebb a következő napokban, he­tekben. A tanácsadó szol­gálat és az előadások ter­mészetesen teljesen ingye­nesek. S mi lesz az egész éven helyzetben vannak, mert az át őrizgetett jövedelem-kifi­adóhivataltól várnak pénzt: az apeh az adóbevallás be­nyújtásától számítva 30 na­pon belül visszatéríti a já­meg kellene kapni az adó-' randóságukat. Amennyiben azokat megőrizni, zónák, amelytől év közben ez mégsem sikerülne a hi- Bólé István zetési bizonylatainkkal? Azok maradnak saját ka­zettáinkban, dobozainkban, öt évig vagyunk kötelesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom