Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

180 1989. január 19., csütörtök Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztési elképzeléseivel. A pártsajtó a politikai nyilvá­nosság kiteljesedésével erő­södő versenyhelyzetbe ke­rül. AZ MSZMP befolyását — az új tájékoztatási tör­vény alapján — az állami irányításban, illetve a szer­kesztőségekben dolgozó kommunisták munkája ré­vén kívánja érvényesíteni. • A Politikai Bizottság vitá­jában az a vélemény alakult ki, hogy a Társadalmi Szem­lének, mint a párt elméleti folyóiratának az elméleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkere­sést. A különböző elképzelé­sek nyílt ütköztetésével, a fő folyamatok bemutatásával, azok következetes értékelé­sével, a múlt tapasztalatai­nak elmélyült elemzésével a szocializmus megújítását szolgálja a folyóirat. A testület a Népszabadság szerkesztőbizottságának je­lentése alapján megállapí­totta, hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapja­ként az elmúlt évtizedek­ben alapvetően betöltötte szerepét, a párt politikáját elkötelezetten, szakszerűen képviselte. Az országban történt változásokkal szoros összefüggésben azonban az utóbbi években a lap struk­túrája megmerevedett, stí­lusa elnehezült. A Népsza­badságnak a párt politiká­ját, céljait, értékrendjét kö­vetkezetesen képviselő, min­denkor vitakész, és a széles néprétegeket meggyőzni ké­pes politikai tömeglappá kell válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvá­nossággal összefüggő mind­két előterjesztést a Központi Bizottság vitaanyagául ja­vasolja. A testület szükségesnek tartja a párton belüli tájé­koztatási rendszer megújí­tását, azt, hogy a párttagok és pártszervek, valamint a pártszervezetek folyamato­san tájékozottak legyenek az MSZMP testületeinek dönté­seit megelőző elgondolások­ról és a határozatokról. Ezért olyan belső, tájékozta­tási rendszert kell kialakí­tani, amely biztosítja a párt szervezeteinek és testületei­nek hatékony működését, és minden fontos pártpolitikai információt eljuttat az MSZMP valamennyi tagjá­hoz, vezető szerveihez. A Politikai Bizottság meg­vitatta a társadalmi szerve­zetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájé­koztatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájá­rultak a társadalmi és gaz­dasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi hátterének kedvező megte­remtéséhez. További eredményes tevé­kenységük számára új fel­tételeket teremt az egyesü­lési törvény. A testületnek az az álláspontja, hogy az MSZMP, a kormány és a társadalmi szervezetek kö­zötti kapcsolatokat a nem­zetközi területen is új ala­pokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felső szin­tű tárgyalásokkal kapcso­latban megállapította, hogy — az ésszerű takarékosság jegyében, a kedvező nem­zetközi feltételekre is ala­pozva — hazánknak to­vábbra is aktív, kezdemé­nyező magatartást kell ta­núsítania, amely elősegít­heti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését, és hozzájárulhat Európa új ar­culatának kialakításához. A testület az agrárpolitika megújitásának koncepció­járól beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fo­gadta el, s javasolja a soron következő központi bizott­sági ülés napirendjére. Egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság ülése után kerüljön sor az érde­kelt társadalmi, érdekképvi­seleti és tudományos szer­vezetek bevonásával széles korú vitára, s a KB ennek figyelembevételével alakit­sa ki a párt végleges agrár­politikai koncepcióját. A párt 1989. évi költségve­téséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvi­tatta és jóváhagyta. A be­vételek összegét — az álla­mi költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forint­ban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A pénz­ügyi helyzetre való tekintet­tel a pártszerveknek műkö­dési és fenntartási kiadásai­kat tovább kell mérsékelni­ük, — bevételeiket pedig növelniük, mégpedig a he­lyi lehetőségek jobb és eredményesebb hasznosítá­sával, új vállalkozásokkal. A Politikai Bizottság fog­lalkozott az Űj Márciusi Front felhívásával kapcso­latos pártálláspont kialakí­tásának szükségességével, s úgy döntött, hogy erre vo­natkozó javaslatát a Köz­ponti Bizottság soron követ­kező ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését február 20—21-ére hívta össze. A testület végül hatáskö­rébe tartozó személyi kérdé­sekben is döntött. Sajtótájékoztató a napirenden ő kérdésekről Még tartott a Politikai Bi­zottság ülése, amikor Kim­mel Emil, a párt szóvivő­helyettese, Kovács Imre, a KB Gazdaság- és Szociálpo­litikai Osztályának vezetője, valamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályá­nak alosztályvezetője tájé­koztatta az újságírókat a na­pirenden szereplő témákról. Kimmel Emil elöljáróban elmondta: az országos párt­értekezlet óta immár ne­gyedik alkalommal tárgyalt a testület a nyilvánosság té­maköréről, amelyről az át­fogó viták, a kiérlelődő vé­lemények megfogalmazása után a KB egy soron követ­kező ülése elé készít előter­jesztést. A Politikai Bizott­ság megállapította, hogy a politikai nyilvánosság fóru­main a párt által elhatáro­zott változások zajlanak, an­nak felismeréseként, hogy a politikai intézményrendszer demokratizálódásának nél­külözhetetlen feltétele a po­litikai nyilvánosság és a tá­jékoztatás reform értékű megújítása. A Politikai Bizottság fog­lalkozott a párt belső nyil­vánosságának megújításá­val. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogy az anya­gi lehetőségektől függően meg kell szervezni a párt közvéleménykutató részle­gét. Ezután Kovács Imre az agrárpolitikai koncepcióval kapcsolatos PB-vitáról adott tájékoztatót. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság 1978 márciusában tárgyalta a mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzetét. Az ag­rárpolitikában most meg­újulásra van szükség, ezért kerül most ismét a KB elé ez a kérdés. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP olyan helyzetet teremtett, amely­ben a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar fejlődése révén önmaga tudja kiter­melni a parasztság boldogu­lásához szükséges anyagi alapokat. Elemezte az ága­zat fejlődését, kiemelve a hetvenes évek eredményeit, közöttük az élelmiszerexport rendszeressé válását. Szólt arról, hogy az előterjesztés foglalkozik az agrárpolitikai gyakorlat hibáival is. Ezek következményeiként emlí­tette a tagok elidegenedését a szövetkezettől, a mezőgaz­daság fejlesztésének arány­talanságait, s hogy a túlzott mennyiségi fejlesztéssel szemben kevesebb figyelmet «+ent«»ltek a minőségnek. Hozzátette: a hibás lépések nem kérdőjelezhetik meg az ágazat egészének pozitív fej­lődését, de tanulságul szol­gálhatnak abban a tekintet­ben, hogy a következőkben hogyan foglalkozzon a párt az agrárpolitikával, a nvej zőgazdaság, az élelmiszer­ipar kérdéseivel. A Politikai Bizottság meg­erősítette, hogy az agrár-, ezen belül az élelmiszer-ter­melés továbbra is stratégiai fontosságú lesz a magyar gazdaságban. Mindenekelőtt a hazai lakosság ellátása miatt továbbra is jó szín­vonalú, egyre inkább diffe­renciált, az igényekhez al­kalmazkodó ellátást kell biz­tosítani, s a versenyhelyze­tet tudomásul véve, töre­kedni kell az élelmiszer­exportőr pozíció megtartá­sára is. Mindehhez nagyobb önállóságra, mozgástérre, többszektorúságra, az esély­egyenlőség biztosítására van szükség. Kovács Imre kifej­tette meggyőződését, hogy a nagyüzemek döntő többsége a versenyhelyzetben is meg tud felelni a követelmé­nyeknek. Hozzátette: ah­hoz, hogy az ágazat boldo­gulhasson, megfelelően kell alakítani a közgazdasági fel­tételrendszert. Szó volt az ülésen a me­zőgazdaság kormányzati irá­nyításáról és az érdekkép­viseletről is. Megállapítot­ták: a kormányzatnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a termelő szervezetek alkalmazkodni tudjanak a piaci követelményekhez, az ágazatok részére azonos fel­tételeket kell biztosítani. Arra van szükség, hogy a TOT, a területi szövetségek, az ágazati szakszervezetek, a Gazdasági Kamara bizonyos területei, amelyek egyaránt ellátnak érdekképviseleti fel­adatokat, markánsan képvi­seljék a tényleges érdeke­ket. Pártolni kell azokat a törekvéseket, amelyek új tí­pusú érdekképviseleti szer­vek, például egy mezőgaz­dasági kamara vagy egy-egy ágazat érdekképviseletét el­látó, úgynevezett szakmai szövetségek létrehozását szorgalmazzák. A Politikai Bízottság úgy foglalt állást, hogy a koncepciótervezetet a vitában elhangzottak sze­rint pontosítani kell, s első olvasatra a Központi Bizott­ság februári ülésén terjesz­tik elő. A párt vezető tes­tülete nem szakmai részkér­désekben kíván állást fog­lalni, hanem egy agrárpoli­tika elveit hagyja jóvá, s felkéri a kormányzatot a konkrét agrárpolitika kidol­gozására. Farkas Gyula arról tájé­koztatta az újságírókat, hogy a Politikai Bizottság elfogadta az MSZMP 1989. évi költségve1 ráét. Felhívta a figyelmet ...ra, hogy en­nek ismertetése mutatja: a párt e témáról is tájékoz­tatni kívánja a közvéle­ményt. Elhangzott, hogy nagy gondot okoz a párt kezelé­sében levő ingatlanok fenn­tartására, felújítására, kar­bantartására fordítható összeg kényszerű csökkenté­se, e célra további 400-450 milliló forintra lenne szük­ség. A pártlapok, folyóira­tok élőfizetőinek 20 százalé­kos lemorzsolódásával szá­moltak a költségvetés össze­állításakor; esetleges továb­bi elvonások a párt vállala­tait jövedelmezőség szem­pontjából nehéz helyzetbe hoznák. A különböző meg­szorítások váratlanul érték a társadalmi szervezeteket, s ennek oka elsősorban az előkészítés hiányában kere­sendő. A pénzügyi zavar el­hárítása érdekében is a pár­tot egész tevékenységében önfenntartóvá kell tenni. Az újságírók mindhárom napirenddel kapcsolatban számos kérdést tettek fel. Az Üj Márciusi FYont nem­régiben nyilvánosságra ke­rült felhívásának sorsára vonatkozó kérdésre Kimmel Emil elmondta, hogy a Poli­tikai Bizottság ezzel kapcso­latos javaslatát a Központi Bizottság — mint a felhí­vás címzettje — elé terjesz­ti. hiszen a párt nevében a válasz megfogalmazására csakis ez a testület jogosult. Az Agerpress román hír­ügynökség híradása nyomán elterjedt, hogy Grósz Ká­roly és Nicolae Ceausescu között baráti üzenetváltás zajlott le. Az erre vonatko­zó kérdésre Kimmel Emil elmondta: a magyar sajtó nagyon pontos információt adott a tényekről. Az euró­pai szocialista országok szakszervezetei vezetőinek hét végi budapesti találko­zója keretében az MSZMP főtitkára vacsorán találko­zott a nyolc szakszervezeti vezetővel. Grósz Károly Do­hárköszöntőjében arra kérte a jelenlevőket, hogy adják át iókívánságait pártjaik vezetőinek. Az agrárpolitikai koncep­ció kidolgozásának módsze­re iránt érdeklődő kérdésre Kovács Imre elmondta, hogy kikérték a Veres Péter Társaság és a Magyar De­mokrata Fórum vezetőségé­nek véleményét is, amely sok tekintetben megegyezett az MSZMP elképzeléseivel. Egyetértés volt abban, hogy versenyhelyzetbe, többszektorúságra van szük­ség, oldani kell a monopol­helyzeteket, s a szövetkezet­ben a formagazdagságot kell eltérbe helyezni. A Veres Péter Társaság szükségesnek tartja, hogy a parasztság po­litikai érdekvédelmére léte­süljön egy parasztpárt, vagy hogy a vertikális integráció kiépítésével minden élelmi­szeripari és kereskedelmi te­vékenységet felülről kezde­ményezve, a mezőgazdasági üzemekbe kell integrálni. Ezzel szemben a párt úgy foglal állást, hogy szükség van az integrációra, de ezt elsősorban önszerveződés útján, az érdekeltség megte­remtésével kell létrehozni, mert éppen ez múltunk egyik tanulsága, hogy ami­kor akár a politika, akár a kormányzat beavatkozott a gazdasági folyamatokba, az rendszerint nem sikerült. Kimaradtak olyan javasla­tok is a koncepcióból, mi­szerint a nagyüzemi gazdál­kodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, te­hát nincs létjogosultsága, s egy farmmodellre célszerű átállni. A párt tisztségviselői, ap­parátusának, intézményei­nek vezető munkatársai kü­lönböző fórumokon párbe­szédet folytatnak az alter­natív szervezetek képvise­lőivel — hangzott a válasz arra a kérdésre, hogy foly­tat-e az MSZMP hivatalos tárgyalásokat a különböző szerveződések képviselői­vel. A szóvivő helyettese ar­ról is tájékoztatta az újság­írókat — a Reform című Jap sajtóbotrányához kapcsoló­dóan —, hogy a testület megfogalmazta: a jogi ga­ranciák, jogi feltételek meg­teremtésénél mindenkép­pen ki kell térni az állampol ­gárok védelmére is akkor, amikor egyes állampolgá­rok hitelének rontásáról, a sajtóban történő lejáratásá­ról van szó. Több hozzászó­lásban fölmerült egy etiku­sabb újságszerkesztési és újságírói magatartás iránti igény is. A párt gazdálkodására vonatkozó kérdésekre Far­kas Gyula válaszában a ta­karékossági, költségcsök­kentő intézkedések között említette a különböző szer­vek létszámcsökkentéséből adódó összegeket, s a párt tulajdonában levő különbö­ző ingatlanok más ' célú hasznosítását. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az ingatlanok értéke 7,4 milliárd forint, ezek fenn­tartására, felújítására évi 450 millió forintct kell for­dítani. A vállalkozások közé tartozhat az üdülők bérbe­adása. Elhangzott az is, hogy az állami költségvetés 260­270 millió forintot von el a pártvál lalatoktól. amelyek közül a Kossuth Könyvkiadó viszont változaftlanul támo­gatást kap a párttól. (MTI) sA/yí/t levél az fi adófizető ^Állampolgárhoz /W ^HíHbyem ' Uram, AtadAh A ngol és német nyelvtanfolyamokat indítunk felnőtteknek és gyereknek, heti 1x2.1x3.2x2 órában, kezdó. középhalaldó I-Il. cs haladó szinten. Jelentkezés és befizetés a MTESZ székházban (Kígyó u. 4.) január 25—február 3-áig. hétköznapokon 16—19 óra között. Az oktatás díja: 35 Ft/óra. lehetőség van a 2 részletben történó fizetésre is. A tanulmányi idő 12 hét. Szabadidő GMK ^ • Uram) gSppssarste* sisr^Xr Sek°t £ ^ k am'ke*azÜletékes** külön lT '9az°lásokaf. 9 S2er" SSrnem „ zzbkat. Pá üa*özlettei: mmrnm a Postakocsi csárdában 1989.február 4-én. Asztalfoglalás a 73-146-os teletonon. A Délalföldi Pincegazdaság értesíti kedves ügyfeleit, hogy zákányszéki szeszfőzdéjében (Zákányszék, Kiss Imreu. 6. szám. 6787, telefonszám: 81-632) változatlanul bérfőzést végez• Jelenleg szabad kapacitással rendelkezünk! Kcrjük jelentkezésüket mielőbb, előzetes telefon- vagy személyes bejelentéssel. / á

Next

/
Oldalképek
Tartalom