Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

1989. január 18., szerda Illegalitásban Levele végén a fiú franciásan elegáns volt, olyasféle zárlattal, hogy az illegális kommunista párt tagjainak küldi a legális MSZMP tagja, pontos név és cím, sót még irányítószám is. A fiú édesanyja korábban elhangzott levelét egészítette ki, mindketten a sons és az AVH üldözöttéi voltak. Az anya írására az illegalitásban működök adták meg — a kizárólag rájuk jellemtöbb hallgatót vonzza a rádiókhoz vasárnaponként, s bar nem tudja fölvenni a versenyt a Jó ebédhez szól a nóta húslevesillatú dallamaival, a családi körben majszolgatott reggeli közben erősen felgyorsítja az ébredést. ző bölcsességgel - a méltó Nos_ ^ az eszmélést választ. Ekkor jött a fiú és serkentő hang zavarja az ilén ekkor hittem azt, hogy a legálisakat, akik közül solevélvaltást nyilvánossá kan biztosan azért nem tudják árnyaltan emelő műsor, a Vasárnapi újság szerkesztői haragra gyúlnak, vagy legalábbis fojtott indulattal elmagyarázzák az illegálisaknak, hogy Ebesen, Kónyán, Kistarcsán és a többi lágerben ki kit győzött le — a gondolat helyett türelmetlen fegyverei erőszakával. De Győri Béla műsorában nincs helye a szerkesztősészemlélni a mai kor folyamatait, mert fogékony éveik alatt vagy verték őket a börtönökben, vagy éppen ők vertek, s így alapélményük lett, hogy a politizálás azonos a likvidálással, a nézetek ütköztetése a gumibotozással, és a nyílt kiállás az üzengetéssel. Most zavarban lehetnek, mert. a legálisak — minő abszurd! — azt kezdik mondani, amire gondolnak, sőt gi indulatnak: makacs tű- egyre jobban hajlanak arra, relemmel hozzák és viszik a hírt történelmünk föltáruló, ám ma is nzellemekkel kísértő tárnáiból. Nem vagdalkoznak és nem kapkodnák, kicsiny lámpásaikkal újra és újra lemennek a mélybe, érezni, hogyan lapulnak az illegálisa^. Biztosan a politikai tartalom és az európai módszer szerencsés és sikeres találkozásának köszönhető, hogy ez a reggeli műsor messze a leghogy ne ijedjenek meg saját nézeteiktől. A Vasárnapi újság többek között arra is figyelmezteti az illegálisakat, hogy eltűnődjenek afölött: legális korszakuk mely hibái vezettek ide? Igaz segítő szándékkal mondom : nem az volt a baj, hogy túl kicsiket ütöttek ... Dlusztus Imre Elhunyt Weöres Sándor A Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Pen Club, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja mély megrendüléssel közli, hogy Weöres Sándor, Kossuthdíjas költő, író, műfordító, hosszan tartó, súlyos betegség után január 22-én, életének 76. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Felhívás A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a KISZ Szeged Városi Bizottsága együttesen kezdeményezi, hogy március 15-én, nemzeti ünnepünkön széles körű társadalmi öszszefogás jegyében méltó módon emlékezzünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról. Az ünnep napján, 1989. március 15-én 9 óra 30-kor a Dóm téren, a nemzeti panteonban állított Petőfi-szobornál, az Aradi vértanúk terén a szőregi osata emlékmüvénél, valamint Szőregen idézzük fel újkori történelmünk egyik legnagyobb eseményét, és helyezzük el virágainkat. 10 órára a Klauzál térre nagygyűlésre hívjuk városunk polgárait. Várunk mindenkit, a társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak, az alternatív szerveződések képviselőit és tagjait, a munkahelyi és iskolai kollektívákat, Szeged minden lakóját. Ma társadalmunkat súlyos ellentmondások feszítik. Az előttünk álló feladatokat csak közös gondolkodással, széles körű együttműködéssel, egymás nézeteinek és véleményének tiszteletben tartásával látjuk megoldhatónak. Tartalmában is új közmegegyezésre van szükség, mely nem fedi el ugyan a különböző és eltérő véleményeket, de nem utasítja el a megújuló szocialista társadalmi rendet. Hívunk mindenkit, tiki szívén viseli országunk és szűkebb környezetünk oly sok gondját, és tevékeny részesévé kíván válni a reformoknak, a kibontakozásnak. Legyen összefogásunk bizonyítéka március 15-e közös megünneplése! Azon szervezetek képviselőit, amelyek szervezőként részt akarnak venni az ünnepségek előkészítésében, január 31-én 16 órakor várjuk a Hazafias Népfront városj bizottságán. Madáchra emlékeznek Somogyi Kárólyné felvétele Egész héten át tartó ünnepségsorozattal emlékezik névadójára a Madách Imre Altalános Iskola. Tegnap reggel az ünneplőbe öltözött diákok jelenlétében megkoszorúzták a Madách-dombormüvet, ezt követően sportversenyek, videófilm-bemutatók, előadások követték egymást a nap folyamán. A hét többi napjára is jut majd az eseményekből. Az ünnepségsorozat egyik mozzanata az a sci-fi-rajzkiállítás is, amelyet az úttörőházban rendeztek a gyerekek munkáiból. Falvételünk is itt készült Mariann nem jehovista Képernyő Szülőházam — egyemeletes, külvárosi „proliház" — egy bizonyos, ma már mind kevésbé ismert séma szerint épült: az udvaron pár darab, mininél is minibb kertecskeparkocska, poroló, focizásra szolgáló üres térség. Es egykét melléképület. Utóbbiak közül egyik a mosókonyha — a másik Meggyesiék lakása vala. Meggyesiéktöl anyám útmutatása szerint félnem illett: oda jártak „a jehovások". Valóban, időről időre jó pár ember ballagott át az udvar kövein a melléképület felé, férfiak, nők, idősebbek, fiatalabbak vegyesen, emlékszem, mekkora döbbenet volt, amikor egyik alkalommal volt iskolatársamat, a párhuzamos osztályba járó Kalapis Pistát fedeztem föl közöttük. Hogy a Meggyesiékhez járók valóban „jehovások", tehát jehovisták, azaz a Jehova taiVúi elnevezésű szekta tagjai lettek volna; pontosan máig sem tudom (akkoriban meg ilyesmi után érdeklődni sem igen volt tanácsos, egy jehovista alig pár fokkal számított emberszabásúbbnak a revizionistánál vagy a véle egyenértékű kapitalistánál). A jehovistákra mindenesetre azóta fura, kicsit együttérző, kicsit idegenkedő érzéssel gondolok, s noha vélem is megpróbált térítési kísérleteiket remélhetőleg kedvesen bár, de határozottan vissza kellett utasítónrm, tudom; ők (is) ama társadalmi csoportok közé tartoznak — és már régóta -- az utóbbi évtizedek Magyarországán, amelyekre, mint nagy fontosságú jelzésekre és állapothatározói funkcióval rendelkező jelenségekre különösen figyelni kéne. Pláne megörültem hát, amikor csütörtökön este a tv—1-en (pardon: tivi ván) a Hazai tükör adásában teritékre kerültek. Hogy Menthy Mariann jóvoltából, annak már sokkal kevésbé. A hölgy, kinek jóvoltából bravúros gyorsasággal egy ország kényszerült megutálni a szegény ártatlan flippert, most a társadalomvizsgálat porondjára íépett. A Parlamentben mondták ugyan, hogy általános roszszabbodásra kell számítani — én azért mégis megdöbbentem. Azt hittem, ennyire mégsem rossz a helyzet. Az. Hogy csak félig-meddig elfogadott (régebben meg kimondottan üldözött), tehát a kiszolgáltatottság ezer nyűgével-bajával küszködő, mégoly vitatható világnézetet hangoztató emberrel enynyire érzéketlenül, ennyire a beleélés, az empátia leghalványabb nyoma nélkül lehet csak beszélgetni: nagyobb bravúr, mint az össznépivé tett flipperutálat. Hogy Váczi Szabó Márta, sőt Feyér Zoltán sem volt különb, elég sanyarú vigasz. Utóbbi, mármint a műsorvezető Feyér Zoltán arra is följogosítva érezte magát, hogy fensőbbségesen ki- és bejelentse: ő tudja, hogy az utóbbi 15 esztendőben nem vertek meg senkit egyetlen március 15-én sem. Nem tudni persze, honnan vett kijelentésehez ekkora, mindent elsöpri; magabiztosságot, hacsak az nem számít érvnek, hogy hangsúlyozta — ő maga személyesen is jelen volt több ilyen fővárosi ünnepségen. Ha feltételezzük, hogy a netán testi fenyítéshez folyamodó illetékesek talán mégsem Feyér Zoltán nyilván éberen figyelő szeme előtt tehették a dolgukat (ha tették, és ha ez a dolguk) — a riporteri szemfülesség eme egészen fura változata legalábbis figyelemre méltó, nem is beszélve a kötelező tárgyilagosságról és objektivitásról. Node hagyjuk. Feyér Zoltán ekképpen nyilván jobban illetékes március 15-ei ügyekben, mint a gyanús kétkedők. Mariann meg nern Jehovista. Űr ír, kétszer kettő néha öt, nem csalás, nem ámítás. Csak az a borzalom, hogy a műsor- címe: Hazai tükör. Domonkos László Helyesen elöntött a JATE Nyelviskola az egyetemen A gazdasági intézmények gazdasági évben, az emberek általában naptári évben, az oktatás területén dolgozók pedig oktatási évben mérik az idő múlását. A jelen — oly sokszor igen nehéznek aposztrofált — naptári év egyúttal a Progress nyelviskola második oktatási félévét nyitja, és ez, természetesen rövid számvetésre készteti az ott folyó munka résztvevőit, tanárokat és résztvevőket egyaránt. A szinte példátlanul nagymérvű érdeklődés, amely megnyilvánult a nyelviskola iránt, egyértelműen bizonyítja, hogy a József Attila Tudományegyetem helyesen döntött, amikor kaput nyitott a közművelődés egy eleddig kihasználatlan területének, és az egyetem falai között felhalmozódott oktatási, tudományos és módszertani tapasztalatokat közkinccsé tette egy új típusú, a felnőttoktatásban mostanáig talán csak Budapesten fellelhető formában: az egyetem oktatói közvetlenül e minőségben vesznek részt a felnőttoktatásban, illetve az általános nyelvi közművelődési stratégia részeseként szakszerűen összefogott munkával készítenek elő mind jelentősebb számú csoportokat az általános nyelvvizsgaszint elérésére. Ez a munka — és ebben alapvetően különbözik az egyetem védnöksége alatt álló Progress minden egyéb nyelvoktatási vállalkozástól — eredményességében mérhető, hiszen a résztvevők meghatározott időben állami nyelvvizsgát tesznek — zárjuk le a csoportok létszámát a kijelölt és kívánatos alacsonyabb számban, vagy engedményt téve tegyük lehetővé több embernek, hogy a közös munkába bekapcsolódhassanak? Az oktatási létszám, a rendelkezésre álló tantermek, a és a próbálkozások sikeres tananyag, hangosanyag biszáma objektív mércéje az itt folyó oktató- és tanulómunka hatásosságának. Tehát a Progress határozott és egyértelmű célként azt tűzte ki, hogy túlmenően a nyelvek megismertetésén, megszerettetésén, a ráérős nyelvtanulgatás békésen kocogó módszereinek alkalmazásán, a határozottan és egyértelműen kitűzött, egyáltalán nem könnyű cél elérésére összpontosít. Ez jelenti a tananyag kiválasztását, összeállítását, az alkalmazott módszerek körét, az óraszámot, a felkészültség szintjének állandó figyezonyos, túlságosan meg nem haladható kereteket szab a munkának, s ugyanakkor a megjelölt létszámon felül jelentkezők elhangzó érvei és kérései, méltánylást érdemelnek. Ezért kompromiszszum született, és az eredeti térvhez képest megnövekedett csoportlétszámokkal kellett megkezdeni a munkát. A februárban beinduló második félévben beiratkozáskor a jelentkezők már megtudhatják, kik lesznek tanáraik, melyik csoportban, milyen anyaggal foglalkoznak, ez hogyan viszonyul a nyelvvizsgaanyag lemmel tartását, az érdeklő- elsajátításának egészéhez, Dr. Olasz Sándor emlékére Életének 71. évében el- sében nagy tapasztalatára, hunyt dr. Olasz Sándor véleményére, javaslataira a nyugalmazott megyei főtaná- Pénzügyminisztérium is épícsos, pénzügyi osztályvezető- tett. 1974 novemberében a helyettes. megyében elsőként kapott Aradon, 1918-ban született megyei főtanácsosi címet, munkáscsaládban. Az érett- Munkáját több esetben ségit követően magánalkalmazottként, majd forgalmi ismerték el minisztériumi és kormánykitüntetéssel, közadótisztként dolgozott. A ta- tük Munka Érdemrend arany nácsok megalakulása, 1950 fokozatával, óta mindvégig különböző Elvhüségével, szakmai vezető beosztásban tanácsi tudásával, közvetlen, emberdolgozó volt Nagylak, Makó séges magtartásával őszinte és Szeged járási tanácsok- megbecsülést váltott ki e'.vnál, majd 1957 óta a megyei pénzügyi osztályon. Munka mellett a JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett. diplomát. Több mint másfél évtizeden át volt a munkahelyi MSZMP-csúcsvezetőség titkára, az apparátus pártbizottságának szervezőtitkára. Hivatali munkáját kiemelkedő szakértelemmel látta el. Jogszabályok elökészitétársai, munkatársai és ismerősei körében egyaránt. Emlékét tisztelettel megőrizzük! MSZMP Csongrád Megyei Yanács apparátusi bizottsága, Csongrád Megyei Tanács szakszervezeti b'zotts iga, Csongrád Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya. dési, érdekeltségi szint és a ténylegesen elért színvonal állandó egyensúlyban tartását — vagyis egy olyan sajátos komplex nyelvoktatási módszert, amely biztosítja, hogy mindez ne elröppenő ígéret, hanem megvalósult tett legyen. A Progress tanári közössége nem ismeretlenül és kezdőként, alkalmi csoportosulásként vágott bele ebbe a munkába. Eddigi munkájuk — mely a felnőttoktatás egyik sajátos területén, az egyetemi hallgatók nyelvi felkészültségének tökéletesítésén bontakozott ki — módszereit fejlesztve, nyelvi anyagát válogatva, a kívánalmaknak megfelelően szélesítve a tanulás kereteit, átszűrt tapasztalatait tudják gyümölcsöztetni egy új tanulói közegben, amely hallatlanul széles: igényes általános iskolás gyerekektől a vállalatok, üzemek dolgozóin át a különböző értelmiségi hivatások képviselői egyaránt megtalálhatók itt. Ézeket a nyelvtanulni vágyókat egy közös cél köti össze: az igényes, magas fokú nyelvtudás megszerzése. Az első oktatási félév több tapasztalatot hozott. Mindenekelőtt a jelentkezők nagy száma állította bizonyos fokig kényszerhelyzet elé a nyelviskolát: vajon, tehát a kezdő-középhaladó, haladó elosztás széles skálán történik, ki-ki megtalálja a tudásszintjének megfelelő csoportját. Azonban azt le kell szegezni, hogy a meghatározott csoportlétszám beteltekor további jelentkezéseket nem tud a nyelviskola figyelembe venni — illetve a résztvevők, ha erre lehetőség nyílik, csakis további beinduló csoportok résztvevőiként dolgozhatnak. * A Progress az állami nyelvvizsgára készülőkön kívül az iskolák, vállalatok igényeit is próbálja kielégíteni. Célunk, hogy mind több nyelvet tanuló vállalja a vizsga „terhét", hiszen ez a záloga annak, hogy céltudatos, igényes munka folyjék. A hangsúly feltétlenül a minőségen van — nem kell külön hangsúlyozni, hogy a JATE szabadegyeteme, nyelviskolája a Progress, nem profitkitermelő gazdasági vállalkozások: a célra törő, igényes munkát vállalók és a hivatástudat és tudás reprezentánsai összefogásáról van szó, egy újabb lépésről a nyitottabb egyetem felé. A beérkező igények kielégítésére újabb formákat is keres a nyelviskola: a lehetőségek, elvárások és a realitás ötvözete alakítja a máris oly népszerű Progress véglegesülő arculatát. Zánthó Róbert