Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

Egy furcsa üzenet M anapság szinte mindenre oda kell figyelni. Olyan időket élünk, amikor valaha informá­ciótartalmukat tekintve, soványka újságok terjedelmi korlátaik miatt alig-alig képesek érdemi tájékoztatást adni fölgyorsult világunk történéseiről. Eoben a hír- és információtengerben a magam ré­széről — s alighanem sokan vannak így ezzel — még­is csak gyakorta találok szigeteket, olykor kontinen­seket, amelyek egyszerűen nem kerülhetik el az em­ber figyelmét. Például legutóbb, pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fó­rum képviselőinek találkozója volt az, amire minden­képpen oda kellett figyelni. Aznap este véletlenül kapcsoltam át a tévét a második csatornára, már éppen kifelé indulva a szo­bából. es fél mondat után — szándékom ellenére is — oLt ragadtam a képernyő előtt. És utólag is csak azt tudtam sajnálni, hogy a tévé szerkesztői ily rö­vidre vágták az anyagot e több mint hatórás vita­forumról. Izgalmasnál izgalmasabb témák, a nemzet, sorsa iránt érzeti, higgadt felelősség, egymás tisztele­te, és egymás szempontjainak, érvrendszerének át­gondolása ... Talán ezek jellemezték leginkább e vi­tát, amely a nemzet sorskérdéseit igyekezett körül­járni. És amely vita — legalábbis .engem — arról győzött meg: egyre nagyobb számban vannak e nem­zetnek felelősen gondolkodó, szellemileg nagykorú polgárai, akikre építve mindinkább beköszönthet mi­nálunk is az érvek, az átgondolt tudatosság és a tisz­tes tolerancia korszaka. Azaz, minálunk is mindin­kább jelen vannak azok a föltételek, amelyek birto­kában naggyá nőhettek az általunk sokszor oly­annyira irigyelt, maguknak tisztes jólétet és kiegyen­súlyozott emberi világot biztosító nemzetek. „Demokratikus átmertet — jogi garanciákkal" — szól a szombati Magyar Hírlap főcíme e vitafórum­ról. szerencsés kézzel azt emelve ki, ami alighanem mindannyiunk számára a legfontosabb. Hisz elvitat­hatatlan tény, hogy csakis egy jogi garanciákkal alá­támasztott. demokratikusan működő politikai és kor­mányzati intézményrendszer biztosithatja ennek az országnak-nemzetnek a válságból való kiutat. Abból a gazdasági-társadalmi válságból, amellyel a régió valamennyi országának szembe kell néznie igy vagy ugy. S annak, hogy minálunk tán sok más országgal szemben jobbak az esélyek a ikibontakoizásra, annak tan éppen az MSZMP—MDF vitafórum a legpregnán­sabb kifejeződése. Az a párbeszéd, amely csakis a vi­szonylagos társadalmi stabilitás talaján jöhetett létre. S amely stabililas fönntartásában kétségkívül megha­tározó szerepet játszott az. hogy a tavaly májusi partértekezlet óta megújult pártvezetés és párt elkö­telezte magát a demokratikus átalakulás, a jogálla­miság, a független módon működő gazdaság mellett. Vagyis — mivel az átalakulás nyilván időt igényel — olyan trendek és folyamatok mellett, amelyek ered­ményeként mihamarabb egy valóban működőképes társadalom, állam és gazdaság állhat elébe a kihívá­soknak. Mindehhez természetesen stabilitásra van szük­ség. Párbeszédre, alkotmányos rendre, szabadon és felelősen működő parlamentre, és nem utolsósorban határozottan megfogalmazott, elméletileg tisztázott, a világban műkódö gyakorlatok tapasztalatai által hite­lesített politikai programokra. Programokra, amelyek nem jelszavakra építenek, hanem a lehetséges kiutak határozott és konkrét- fölvázolására törekszenek. És aligha lehet véletlen, hogy ebben az izgalmas vitában legtöbbször tán az a szó hangzott el: toleran­cia. Hisz ez az, ami mifelénk mindig is hiánycikk volt, s amelynek hiánya bűnökhöz, tragédiákhoz és krízisekhez egyaránt szép számmal vezetett ebben a kelet-európai régióban. Hiszen, ha a vélemények kö­zelítő egyeztetése helyett az ellentétek kiélezését, ha valódi és konkrét politikai-gazdasági programok nyil­vános megmérettetése és parlamenti demokratikus összegezése helyett a jelszavak háborúját választjuk, annak éppen az látja kárát, amibe legfőbb reményün­ket vethetjük: ez a nagyon is sérülékeny, esendő, bi­zonytalan és kritikus helyzetben lévó. de mégis csak elö. a kibontakozás lehetőségével kecsegtető — sta­bilitás. E zért is lepett meg az a furcsa üzenet, amelyet levélszekrényemben találtam, gondolom még sok-sok szegedivel együtt. Az a Szeged polgá­raihoz címzett levél, amelynek aláírója a Fiatál De­mokraták Szövetsége Szegedi Regionális Tanácsa és a Szabad Demokraták Szövetsége Szegedi Szervezete. Vjévi üzenet a címe, s helyzetértékelést igyekszik ad­ni az ország jeleniegi állapotáról. Félreértés ne essen, a levél tartalmának egy részével egyet is értek. Gon­dom inkább a stílussal van, hisz a levél szerzői több­nyire a jelszavakra építettek, programvázlat helyett. És a csúsztatásokkal. Azzal, hogy éppen arról feled­keznek meg: az MSZMP-ben végbement meghatározó változások nélkül ma Magyarországon aligha beszél­nénk demokratikus átalakulásról, jogállamiságról és pluralizmusról, sokkal inkább „rendről és fegyelem­ről". ^ Mindenképpen igaza van a levélnek abban, hogy „szolidaritásra. tisztességre. megfontoltságra van szükségünk, és méltóságteljes bátorságra". Csak azt nem tudom, az általuk választott módszer és hang­vétel valóban e szellemben fogant-e? És vajon szán­dékaikat tükrözi-e a tényleges eredmény? Szávay István VljV^ JF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 19. szám 19S1). január 23., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÍIa\i előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Hol tart a Volán-ügy? I itsttí* Az elmúlt hét végén több szegedi állampolgár telefo­non érdeklődött, mi van a Volán-üggyel? Egyesek a sze­münkre vetették, agyonhallgatjuk ezt a témát. Sokan em­lékeznek arra, hogy tavaly kiszivárogtattuk az egyik no­vemberi lapszámunkban egy bejelentési, miszerint, a Ti­sza Volánnál mérleghamisítást követtek el, igy lehetővé vált, hogy egyes vezetők többszázezer forintos prémiumot vegyenek fel. Olvasóink emlékeztek arra is, hogy az ak­kori botrány túljutott a város határain, és ezért mm tud­ják, a jelenlegi csöndnek mi az oka. Nos, először is a tényeket nem hallgatjuk el, az ügy napjainkra érett be, és hogy ismét felmelegítjük, annak két oka van. A vizsgálat be­térképezésénél kiderült, hogy a létszámcsökkenés a fizikai munkakörökben általános és nagymértékű, a tehergépjár­mű-vezetőknél különösen fejeződött, a szegedi neb kritikus a helyzet, mivel lét­holnap, kedden napirendre tűzi a kérdést. Kardos Já­nos, a Tisza Volán igazgató­ja felkérte a népi ellenőr­zést, tisztázza a tényeket a nyilvánosság előtt. Ugyanis a korábbi újságcikk — s most a direktort idézzük — Csongrád megye és Szeged közvéleményében kétes ér­tékű szenzációt keltett, és nagymértékben ártott a vállalat eddigi. általában közismert jó hírének. Hol az igazság mostaná­ban? Erre próbálunk vá­laszt adni a következő so­rokban. A vizsgálat 1988. október 24-én kezdődött és decem­ber 29-en fejeződött be. A népi ellenőrök a következő bejelentéseknek néztek utá­na: a vállalat felső vezetése nem biztosít elegendő infor­mációt a dolgozók részére: a nemzetközi iroda vezetői megsértik a munkafegyel­met, ittasan állnak be dol­gozni ; a magas vezetői jö­vedelmek mellett a fizikai dolgozóké eltörpül; egyesek külföldi hivatalos utazásai indokolatlanok; kifogásol­ták a nemzetközi fuvarozás­ban részt vevő gépkocsive­zetők kiválasztását, vala­számuk már 1987-ben sem érte el a gépkocsik mennyi­ségét. A vezetői jövedelmek megállapítása jogszerű. A főnökök részére prémium­ként kifizetett összegek nagyságrendje 246-332 ezer fórint — személyenként. A vizsgálatot végzők azonban a vezetők figyelmébe ajánl­ják, hogy a fizikai dolgozók kereseteinek alakítására a jelenleginél nagyobb figyel­met fordítsanak. A hivatalos külföldi uta­zások anyagainak átböngé­szése után kiderült, a beje­lentés nem alapos. Ugyan­akkor a másik témában. a nemzetközi fuvarozásban dolgozók kiválasztásánál és képzésénél fogyatékosságo­kat találtak, ez a kérdés nincs megfelelően szabá­lyozva. A külföldi járművek vállalati telephelyen törté­nő javítása, illetve a szám­lázás szabálytalan. Szük­ségesnek tartják a további részletes vizsgálat folytatá­sát. A nemzetközi fuvaro­zás szervezettsége és ellen­őrzése ellentmondásos. Megállapították azt is, hogy a békésszentandrási üdülő egy négyzetmétere 39 ezer forintjába került a Vo­lánnak, noha az ma is csak részben közművesített. Ugyanakkor Szegeden egy belterületi összkomfortos új lakás ára — négyzetméte­renként 18-20 ezer forint. Az üdülő átalakításával, az ezzel összefüggő szerelési­építési feladatokkal a szarvasi Origó Gmk-t bíz­ták meg. Ez a szervezet kis­iparosokat fogadott a mun­kák elvégzésére. A Békés megyei illetékhivataltól kapott tájékoztatás alapján a népi ellenőrök feltárták, hogy a Tisza Volán közel 35 százalékkal, kb. százezer fo- • rinttal drágábban vásárolta az ingatlant, mint az ott, ak­kor kialakult forgalmi ér­ték volt. Az Origó Gmk te­vékenysége is erősen kifo­gásolható, az erről szóló je­lentés többoldalas. Sza­bálytalan a számlakezelés, az építési napló vezetése, a munka lebonyolítása stb. Ami pedig a mérleghamisí­tást illeti: a vállalat 1987. évi mérlegének zárásakor különféle kinnlevőségek voltak, amelyekből a legré­gebbi 1983-as eredetű. Bi­zonyos helyeken a számlázá­sok nem kellően megalapo­zottak. Nem pontosak a vál­lalat tavalyi harmadik ne­gyedévi mérlegadatai sem. Közel 10 millió forintos ex­port árbevételt nem szám­láztak. Egyébként pedig nem ellenőrzik a határidős számlázásokat, akiknek ez lenne a feladatuk. A vizsgálati jegyzőköny­vek elkészülése után a vál­lalat igazgatója hét beosz­tottja ellen fegyelmi eljá­rást indított, egy ellen pe­dig büntető feljelentést tett. A neb megítélése szeriht ez. az intézkedés korai, mi­vel a vizsgálat anyagát a testület még nem tárgyalta meg. A 20 oldalai jegyzőkönyv eLkészülte után Kardos Já­nos igen nagy terjedelmű észrevételt tett a neb-hez címezve, amelyből egy-két felvetést most ismertetünk. Az igazgató szerint a beje­lentések a mai magyar vi­szonyok között tapasztalha­tó vezetőellenességet is tük­rözik. A vizsgálatot —egye­bek között — azért kifogá­solta az igazgató, mert ab­ban részt vett egy volt Vo­lán-dolgozó is, aki — és né­hány társa — nem a népi ellenőrzést jellemző segítő módon állt a hibák feltárá­sához, hanem nyomozási módszereket is alkalmazott. (Csak az érthetetlen, hogy egy ellenőrzésnél ez miért baj? — a szerk.) Kardos Já­nos szerint a vállalat veze­tőinek a jövedelme nem magas, ahhoz a kimagasló teljesítményhez, amelyet a cég elért. SzeTinte a bejelen­tés azt a magyar gyakorla­tot idézi, amely az egyen­lősdit sírja vissza. Nyilvánvaló, a vita a Vo­lán-ügyben folytatódik, ezért természetes, hogy a kérdést nem zárjuk le ... II. M. Kiállítás a Fekete Házban mint a külföldi gépjármű­vek javítását, ahol szabály­talanságokat véltek felfe­dezni. A nemzetközi fuvaro­zás ellenőrzését nem tartják megfelelőnek, á Békésszent­andráson szerzett horgászta­nya vásárlási körülményei szintén szúrta egyesek sze­mét. Ennél több észrevétel volt, de terjedelmi okok mi­att az általunk lényegtelen­nek vélt sérelmeknek most nem adunk helyet. A vizsgálat furcsán kez­dődött. A népi ellenőrök kezdetben zavartalanul vé­gezhették feladataikat, de később a megszokottól elté­rő nehézségek gátolták mun­kájukat. Az igazgató sza­badságáról visszatérve kér­te a vizsgálat későbbi idő­pontra való elnapolását. En­nek a neb nem tudott helyt adni. A népi ellenőr­zés tisztségviselői között is konfliktus adódott emiatt, a megyei elnökhelyettes a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordult a sérel­mes helyzet felszámolásá­ért. Remélhetőleg e kényes téma tisztázása a holnapi ülésen megtörténik, cs a személyi ellentéteket, illet­ve érdekviszonyokat a kö­vetkező tudósításban -feltár­hatjuk olvasóink előtt. A népi ellenőrzés egyebek között a következőket álla­pította meg: a munkafegye­lemmel össze nem egyeztet­hető eseménnyel nem talál­koztak a nemzetközi iroda területén. Ez a bejelen­tés nem volt megalapozott. A jövedelmi viszonyok fel­Celtábla-kiállítás nyílt a Fekete Házban, amely a Pa­cséri Császár Ferdinánd földbirtokos és táblabíró ál­tal, 1803-ban alapított bajai Czéllövész Társulat céltáb­láit mutatja be. Az egykori lőgyakorlatokról igy emlé­kezik Gesztes (Gebhardt) Jenő: „Céllövészet minden vasár- és ünnepnap volt... A táblát középpontjában egy szeggel erősítették föl, s ha valaki a szeget elta­lálta, ez volt a szeglövés vagy Nagelschuss. A díszes táblák ilyen szeglövések em­lékei .. . Deszkából készül­tek, olajjal vagy temperával föliratot festettek rájuk, amely- fölirat sokszor a lö­vész foglalkozásához, egyé­niségéhez kapcsolódott. Gyakran pikáns versikét is költöttek hozzá." Schmidt Andrea felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom