Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

íf VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 3. szám 1989. január 4., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IIa>i előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint II lakásépítés és -vásárlás új támogatási rendszere Megváltozott január 1-jutói a lakásépítés és -vásárlás támogatási rendszere, A pénzintézetek — az OTP mellett a kereskedelmi bankok is — az idén már piaci kamatokkai nyújtanak kölcsönöket. Az állami támogatás az új rendszerben nem a kamatokhoz, hanem a törlesztésekhez kapcsolódik. A változásokról Székely István, a Pénzügyminisztérium lakáspolitikai osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: mindez a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése, az egységes pénzpiac megteremtése miatt vált szükségessé. Korábban a lakásépítésre és -vásárlásra nyújtott hitelek szociálpolitikai szempontokat szolgáltak, a piaci viszonyok nem érvényesültek. Az így folyósított támogatások szociális hatékonysága minimális volt, nem igazodtak kellően a családok változó anyagi lehetőségeihez. Most a hitelpolitika és a szociálpolitika szétválik, a kamatok a monetáris politika függvényévé válnak. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank képviselői a lakáshitelezéssel foglalkozó pénzintézetek bevonásával megállapodtak az induló kamatszintben, amely- jelenleg 18,5 százalék. (Ezen felül a bankok évi 1 százalékos kezelési költséget is felszámítanak.) Ehhez kapcsolódik a hiteltörlesztési támogatás új rendszere. A kamat és kezelési költség mértékét a Magyar Nemzeti Bank hozza nyilvánosságra. Etfől felfelé nem térhetnek el a pénzintézetek. A mértékek addig érvényesek, ameddig nem születik új megállapodás. A korábbi kedvezményes kamatot kiemelt törlesztési támogatás helyettesíti. Ez azt jelenti, hogy a piaci kamattal felvett kölcsön törlesztő részletének bizonyos — a gyerekszámtól függő — hányadát az adós helyett a költségvetés fizeti. Egy gyermek esetén a tamogatás mértéke a törlesztő részlet 40, kettőnél 70, három és több gyermek esetén 80 százaléka. Ez azonban csak a törlesztés első öt évére vonatkozik. A második öt évben a támogatás e százalékértékek fele, vagyis 20, 35, illetőleg 40 százalék. A harmadik öt évben a támogatás mértéke egységesen 15 százalék. A törlesztési támogatások a kölcsönfelvételektől számított 15 év után megszűnnek. A támogatott kölcsönök maximális összege egygyermekes családok esetében 300 ezer forint, kétgyermekeseknél 400 ezer, három- és többgyermekeseknél pedig 500 ezer forint. Ez az úgynevezett garantált kölcsön, amelynek folyósítását nem tagadhatja meg a bank. A lakásépítő, -vásárló gyermektelen családok öt éven keresztül a törlesztés 30 százalékát kapják kedvezményként. Ezt követően 10 éven át a kedvezmény 15 százalékos. Ugyanilyen mértékű kedvezmény jár a gyermekes családoknak arra a hitelösszegre, amelyet a garantált kölcsön összegén felül vesznek fel. Ennek a hitelnek nincs, előírt felső határa, összegét a bank pénzügyi lehetősége, illetőleg a hitelt igénybe vevő hitelképessége határozza meg. A törlesztési támogatást igénybe vehetik azok a gyermektelen, fiatal házaspárok is, akik vállalják a leendő egy, illetve két gyermeket. A kiemelt támogatás mértéke természetesen ebben az esetben 40, illetőleg 70 százalék. A törlesztési idő hossza a bank és az ügyfel megállapodásától függ, várhatóan a jelenlegi maximálisan 35 év helyett 20—25 évre csökken, mert a 18,5 százalékos kamat mellett nem célszerű hosszabb lejáratot alkalmazni. A számítások szerint, ha az 500 ezer forint kölcsön futamidejét 10 évvel megnövelik, akkor havi 50 forinttal csökken a törlesztés, lyek vállalják a lakossági hitelnyújtást, így a lakáshitelezést' is. Ha valamely bank tömegesen és indokolatlanul utasítja el a lakáshitelt, a bankfelügyelet szankcionálja az érintett kereskedelmi bankot. Az új rendelkezés eredményeként differenciáltabbá válnak a családok lakással kapcsolatos anyagi terhei. Az intézkedésnek az is a célja, hogy ki-ki az anyagi le hetőségeihez mérten vállaljon részt a lakáshoz jutás költségeiből. Az új rendszerű támogatás a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe hozza a három- és többgyermekes családokat. A megváltozott feltételek mellett yz első öt évben a jelenlegi 1900 forint helyett 1500—1600 a nettó törlesztőrészlet. Két gyermek esetében viszont a jelenlegi 1500 forintról 1800— 1900 forintra, egy gyermek esetében a mostani 1400— 1500-ról 2700—2800 forintra nő a törlesztés összege. A gyermektelenek lakáshitelei a mostani 1200—1300 foviszont a kölcsön kamata több százezer forinttal nő. A szociálpolitikai kedvezmény összege is változott. Két gyermek után 150 ezer forintról 200 ezer forintra nőtt, három gyermek esetén 400 ezer forint helyett 600 ezer forint jár. Minden további gyermek után a korábbi 50 ezer forinttal szemben 100 ezer forint a szociálpolitikai kedvezmény. Egy gyermek után az összeg nem változott, továbbra is 50 ezer forint a vissza nem térítendő támogatás. Az új rendelkezések a január 1-je után kötött szerződésekre érvényesek, a korábban felvett lakáshitelek törlesztési feltételei nem változnak. Több átmeneti intézkedésre is sor került. Így például azok a lakásvásárlók, akik 1988. december 31-ig benyújtották hitelkérelmüket, vagy akiket vevőül kijelölt az erre jogosult tanácsi szakigazgatási szervezet, illetőleg munkáltató, és 1989. április 30-ig megkötik a hitelszerződest, választhatnak, hogy a régi vagy az új feltételek szerint kívánnak-e törleszteni. Az állampolgárok az új lakáscélú hitelek törlesztésénél csak a nettó összeget fizetik, a pénzintézetek közvetlenül a költségvetéstől kapják meg havonta a támogatás összegét. Január l-jétől lehetőség van arra, hogy az OTP mellett valamennyi kereskedelmi bank foglalkozzon lakossági betétgyűjtéssel. Ezt a felhatalmazást csak azok a pénzintézetek kapják meg, ame-MiíWrintról 3200—3300 forintra nőnek. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a családok túlnyomó többségénél a lakáshoz jutás eddig csak a kedvezőtlen bankkölcsön igénybevételével volt lehetséges. Ez jelentősen megnövelte a törlesztési terheket. Az uj rendszerben a nagyobb hitel (500—600 ezer forint) felvétele esetén — bankkölcsön nélkül —, már a kétgyermekes családok havi törlesztése is csökken, a háromgyermekeseknél pedig jelentősen, mintegy 40 százalékkal mérséklődik. Kedvezően érinti az új jogszabály az elötakarékos (például az ifjúsági ' betétkönyvvel rendelkező) lakásvásárlókat. Az előtakarékossághoz kapcsolódó különkölcsönhöz az első öt évben 70, a következő öt esztendőben 40, az azt követő öt évben pedig az általános 15 százalékos törlesztési támogatás igényelhető. Érinti a törlesztési támogatás az infrastrukturális beruházásokat, vagyis a lakossági közmű-, járda-, csatornaépítéshez kapcsolódó kölcsönöket, és a lakásszövetkezetek, illetőleg társasházak közös helyiségeinek felújításához felvett hiteleket. Ha az igénylő megkapja a hitelt, a költségvetés a havi törlesztő részlet felét fizeti a kölcsönt nyújtó pénzintézetnek. Az új rendelkezés részletes szabályairól az OTP-fiókoknál és a takarékszövetkezeteknél kapnak felvilágosítást az érdeklődök. (MTI) Diplomáciai fogadás Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke kedden az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A diplomaták az űj év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Straub F. Brúnónak. A fogadáson részt vett Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. Magyar-NSZK megállapodás Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és Hans Alfréd Steger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete megállapodást írt alá kedden Budapesten a vállalkozási szerződések keretében dolgozó magyar munkavállalók NSZK-beli foglalkoztatásáról. A jövőben 2 ezer 500 magyar munkavállaló kaphat az NSZK-hatóságoktól munkavállalási engedélyt olyan esetekben, amikor a két ország vállalatai között létrejött vállalkozási szerződés alapján történik a foglalkoztatás. A megállapodás révén a korábbi időszakhoz képest kedvezőbb lehetőséget kapnak a magyar és a nyugatnémet vállalatok a létszám növelésére, az engedélyezés pedig egyszerűbbé válik. Kettévált egy testület Alakuló tanácsülést tartottak tegnap délelőtt Forráskúton, délután pedig Ullésen. Ez ideig, pontosabban 1988. dec. 31-éig Üllés nagyközség közös tanácsa néven funkcionált a testület Üllés társközségé volt Forráskút, január l-jétől viszont önálló községgé vált. A forráskút! emberek kezdeményezték az elválást. Ügy gondolják, hogy ők önállóan, a szomszéd községtől függetlenül tudnak jobban élni. Kedvezőbbnek érzik azt. hogy saját tanácsi apparátussal, a saját pénzükből könnyebb lesz fejleszteni-fenntartani önmagukat. Döntésük jogát az Elnö. ki Tanács tavaly októberben hozott rendelete biztosította. Hozták ezt azért, mert a forráskútiak kérésére a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1988 szeptemberében kiadott határozatával az Elnöki Tanácshoz fordult, amiatt, hoav en <»elélvezzék a .kézségek különválását, önállósulását. Az Elnöki Tanács úgy rendelkezett, hogy Forráskúton és Üllésen a korábÖnálló tanács alakult Forráskúton és Üllésen ban már megválasztott tanácstagokból alakuljanak meg az új tanácsok. így nem kellett idöközi választást tartani. A forráskúti alakuló tanácsülés első napirendi pontja volt az ügyrendi bizottság megalakulása. ezután a végrehajtó bizottság tagjainak számát határozták meg, és megnevezték a tanácselnököt es a tanácselnök-helyettest, akiket később szavazással választottak meg. Sor került a végrehajtó bizottság titkárának kinevezésére és a vb tagjainak eskütételére is. Megválasztották a számvizsgáló. valamint a szabálysértési bizottságot. annaktagjait. Az alakuló tanácsülés végén előterjesztések és javaslatok hangzottak el. A testület megbízta az ügyrendi bizottságot, hogy készítse e'ö a tanácsi szervezet működési szabályzatát, és terjessze azt elő 1989. március 31-ig a tanács elé. A végrehajtó bizottság öt föbő; áll Forráskúton. Tanácselnöknek Kocsis Ferenc elektromérnököt, helyettesének Nagy Györgyöt választották. A végrehajtó bizottság titkárának Tóth Istvánt, a korábban volt közös tanács vb-titkárát nevezte ki a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében Lehman István, a megyei tanács elnökének általános helyettese. * Délután Üllésen is tartottak tanácsülést. Ott is tisztségviselőket választottak. Egyetlen „változás" történt, éspedig az, hogy a végrehajtó bizottság titkári tisz.tére — egyelőre — nem neveztek senkit. Üllés tanácselnöke továbbra is Nyáriné Tajti Anna. A. S. Legyen menekülttábor Az ideiglenes elnökség szerint a magyar—román határon kialakult helyzet, az egymásnak ellentmondó híresztelések, néhány menekült visszatoloncolásának megütközést keltő híre, egyes határőrszervek megmagyarázhatatlan intézkedései és az egész kérdésben az egységes irányítás hiánya teszi szükségessé a határhoz közeli menekülttábor létrehozatalát. A nyilatkozat alapelvnek tekinti: a magyar nemzet természetesen nem kötelezhető ellenséges, vagy a belső rendre veszélyes elemek korlátozatlan befogadására — ugyanakkor az MDF vezetőségének határozott álláspontja, hogy körültekintő vizsgálat nélkül senkit sem szabad Romániába visszatoloncolni. A menekülttábort nemze'közi támogatással ajánlják mihamarabb létrehozni, az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveinek bevonásával. „A Magyar Demokrata Fórum a maga szerény eszközeivel minden módon támogatja ezt a kezdeményezést" — fejeződik be az ideiglenes elnökség nyilatkozata. A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége nyilatkozatot juttatott el kedden a Magyar Távirati Irodához, amelyben szorgalmazza menekülttábor felállítását a magyar— román határon. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeinek intézésére alakult tárcaközi bizottság vezetője, a Magyar Tavirati Iroda munkatársának elmondotta, hogy korábbi nyilatkozatában ezt a lehetőséget, egy menekülttábor felállítását már ő is felvetet e. A Belügyminisztériumban is folytatnak erről megbeszéléseket, de még nem döntöttek. A tábor megvalósítása hosszabb időt igényel. Gál Zoltán elmondotta, hogy a menekülttábor felállításának gondolatát feltétlenül üdvözlik, mert az illegálisan Romániából átjöttek ellenőrzésének jelenlegi, viszonylag gyors módja sok tévedési lehetőséget is magában rejt. Bizonyos fajta szűrésre a menekültek körében mindenképpen szükség van a magyar társadalom érdekében, hiszen átjöhetnek például köztörvényes bűnözők is. Jobb feltételeket teremtene. ha a menekülteket meghatározóit ideig egy táborban helyeznék el, ahol természetesen megfelelően gondoskodnának róluk. Ez a megoldás ugyanakkor sokkal nagyobb költséget igényel a jelenleginél, hiszen a táborban külön egészségügyi és szociális ellátást kell biztosítani. Az elkepzelesek szerint az illegálisan hazánkba érkezőknek kőtelezően kellene majd megjelenniük a menekülttáborban. Kötelező vizsgálat után kapnának tartózkodási engedélyt, amely szabad mozgást biztosítana számukra hazánkban. A közigazgatási szerveknek — ígv például a Belügyminisztériumnak, mint a tanácsokkal foglalkozó hatóságnak — kellene működtetnie a tábort, s az lenne a legkedvezőbb. ha a tárcaközi bizottság lenne a gazdája, hiszen a finanszírozást is a letelepedési alapból célszerű megoldani. (MTI)