Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

/ 1989. január 21., szombat 9 fU4 wBAKACSI LAJOS METSZETE BELÁNYI GYÖRGY Töredék /szibilla/ ... De hát ez mind semmi. Harmadnap leszáll az ég a földre, a föld meg .felnyomul az égre, és vad ölelkezésükben azt is elfelejtik, hogy egykor fák, füvek, virágok állták útját egybekelésüknek. Sík Sándor centenáriumára A vasbeton tudósa A vasbeton és az acélszerkezetek törési elméletének tudós megalapítója, a vasbetonépítés egyik nemzetközileg is elismert mérnöke, Kazinczy Gábor 100 esztendeje, 1889. január 19-én született Szegeden. 0 alkotta meg a modern töréselméletet. amit szokás nevezni képiékenységi elméletnek is. Édesapja. Kazinczy Lajos Szegeden volt táblabíró. Édesanyja Baghy Mária. Kazinczy Gábor a szegedi, majd a kecskeméti piarista gimnáziumban végzett tanulmányai során rendkívüli matematikai érzékről tett tanúbizonyságot, és a mérnöki pályát választotta hivatásul. Oklevelét a József Műegyetemen 1911-ben szerezte meg, majd az Országos Vízépítési Igazgatóság nagybecskcreki kirendeltségén helyezkedett cl. ahonnan még 1911-ben a főváros szolgálatába lépett. Egészen nyugállományba vonulásáig. 1943-ig itt dolgozott. és életének szorgos napjait az építkezések műszaki felülvizsgálatára fordította. Fókét az új szerkezeteket és építőanyagokat vizsgálta, ellenőrizte. Közben. 1931-ben megszerezte a műszaki doktori címet. 1939-ben pedig műegyetemi magántanárrá habilitálták. , A vasbeton szerkezetekkel még egyetemista korában megismerkedett. az érdi háromcsuklós betonhíd munkálatainak kivitelezésekor. Ekkor érlelődött meg benne, hogy szakmai munkásságának jelentős részét a vasbeton szerkezeteknek szenteli, és mind több dolgozatot jelentetett meg e témakörből. E munkái elismerésével nemcsak itthon, hanem a nemzetközi szakvélemény előtt is. az élvonalbeli szakemberek sorába lépett. Foglalkozott a különböző vastagságú vasbeton lemezekkel, a téglafalazatok vizsgálatával is, és c szakmai kérdésekben közzétett dolgozatai igazán a szakma egyik legkiválóbb szaktekintélyévé tették. A fővárosi tanács városépítési osztályának helyettes vezetőjévé 1932-ben tették, s ettől kezdve mind több feladat hárult rá az új építőanyagok alkalmazására szolgáló engedélyek kiadásában, azok ellenőrzésében. Jó gyakorlatot jelentett ez a feladatkör Kazinczy Gábor számára, és további képlékenységi vizsgálatokat végzett Czakó professzor műegyetemi laboratóriumában. Kitartó és szisztematikus munkával készítette el Mibailicli Győzővel (1877-1966). a szegcdi közúti híd újjátervzöjével. Kiss Jenővel, a szintén Szegeden született ÁlgvayHubert Pál"(1894-1945) műegyetemi tanárral és Uy Károllyal közösen a Magyar Mérnök és Építész Egylet vasbetonszabályzatát. E témakörökből elismert előadásokat tartott 1931-ben Párizsban, 1948ban Licge-ben, 1952-ben Londonban. majd a lisszaboni és a stockholmi szakmai kongresszusokon is. mIÖWÉ ^ A 'V 1 i«ü Kazinczy Gábor Előadásai, szakmai feldolgozásai a legjobb nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. s mindezek a szakma legjobb értői sorába sorolták. Kísérletei és megállapításai során a világ számos országában beható kísérletekbe kezdtek, és ezek rendre Kazinczyt igazolták. Ó tette azt. az akkor újszerűnek tűnő megállapítást, hogy a töréselmélet nem csak acél. hanem vasbeton tartókra is alkalmazható. Tehát a vasbetonnak, mint plasztikus anyagnak ezt a tulajdonságát Kazinczy fedezte fel. a világ élvonalát jócskán megelőzve. Az SI Szövetség műszaki bizottságának elnöki tisztjét haláláig ő töltötte be. A második világháború utáni újjáépítésben is jelentős szerepet vállalt. A megsérült épületek vasbeton és héjbeton boltozatainak szerkezetét vizsgálta, és adott rájuk széles körű szakvéleményt. Ezek helyreállításában is aktívan közreműködött. A szakmai világlapok sorából kiemeljük a svéd Betong-ot, a német Die Bautechniket, amelyek mindig nagy terjedelmet szenteltek Kazinczy Gábor írásainak, legújabb megállapításainak a vasbetontechnika és a hozzá csatlakozó statikai tárgyú írásainak, amelyek idejekorán korunk építészetét szolgálták. A svédországi Motaláhan halt meg. fiánál tett látogatása alkalmával. 1964. május 26-án. 75 esztendős korában. A Kazinczy család korábbi tagjainak: Ferenc, az író, Gábor az író és politikus. Lajos, a honvéd tábornok) (a 14. aradi vértanú) méltó utóda volt a mérnök Kazinczy Gábor — Kazinczy Ferenc dédunokája —. aki számos területen merésznek látszó megállapításaival gazdagította a műszaki-tudományos haladást. Eredményeit kitartó, szorgalmas és alkotó munkával érte el. Ezek gyümölcsét és matadandó értekét korunk modern építészete élvezi igazán, szolgálva a magyar mérnöki kar becsületét. BÁTYAI JENŐ Baróti Dezső: Sík Sándor „Nem szándékozom életrajzot írni; a történeti anyag csak arra szolgál, hogy az ember fejlődését végigkísérhessem" — írta Sík Sándor Pázmánymonográfiájának előszavában, s a róla írt első monográfiában ugyanígy járt el Baróti Dezső. A katedráját is öröklő tanítvány tiszteletével, a barát szeretetével, de a tudós tárgyilagosságával és hozzáértésével írta meg könyvét, amely az Akadémiai Kiadónak A múlt magyar tudósai című sorozatában jelent meg. S bár főként a tudós portréját kellett megrajzolnia, nem mondott le a költő fejlődésrajzáról sem. Követve verseskönyveinek kritikai fogadtatását, idézve a korai költészetét joggal illető bírálatokat is. rámutat arra a legfontosabb fordulatra, amely Sík-Sándor lírájában a kezdeti „prédikáló retorikát" fölváltva a harmincas években — a gazdasági válság és a baloldali ifjúsággal való közvetlen kapcsolat hatására — a társadalombírálathoz, a lírai realizmushoz vezetett. Dicséretes elfogulatlansággal, a bírálattal sem fukarkodva elemzi Sík főbb irodalomtörténeti müveit (Gárdonyi. Ady, Prohászka; Pázmány; Zrínyi); legrészletesebben főművét, háromkötetes Esztétiká-)ál. Ennek jelentőségét Szerdahelyi Istvánnal, a magyar esztétika történetének kutatójával egyetértésben hangsúlyozza: „az újabbb magyar irodalomban mindmáig egyedülálló kísérlet e tudomány problémáinak következetesen módszeres, teljességre törekvő összefoglalására". Továbbbá: „Számos'megfigyelése. tétele, változatlanul vagy kisebb módosítással mai tudásunk szerint is megfelel az igazságnak, főként pedig problémalátása, gondolati építkezésének váza nyújthatott volna igen sok tanulságot a marxista elmélet számára." A fölszabadulás után Sík Az olvasás tudománya pímmel népszerű esztétikát is írt a közművelődés számára, ám ennek csak levonata maradt meg. mert a fordulat évében leállították nyomdai munkáit. Barótinak köszönjük. hogy lényeges mondanivalóit megismertette velünk. Szintén érdeme e könyvecskének, hogy szerzője külön gondot fordított „a nagy professzor" (a legnagyobb tanítvány, Radnóti Miklós kifejezése) egyetemi előadásainak méltatására is. Kiemeli, hogy az élő nagyar líra tárgyalása során Sík már 1941-ben elemezte József Attila költészetét. Kár. hogy nem kerültek Baróti kezébe Síknak későbbi jegyzetei, így 1943—44-ból A klasszikus magyar regény. A régi magyar líra, a Bevezetés az irodalomtudományba. Ez utóbbiban utalt Lukács Györgyre is. Ezeket hallgattam, jegyzeteiket kincsként őrzöm. Mészáros István: Sík Sándor magyar cserkészpedagógiája A budapesti egyetem tanára, a kitűnő neveléstörténész szerzői kiadásban adta ki könyvecskéjét, amely Sík Sándornak a tavaly újból az érdeklődés középpontjába került cserkészet történetében betöltött kimagasló szerepét tárgyalja. Baden Powellnek a cserkészetet útjára indító Scoutingfor Boys (1908) című könyvét nálunk először Králik László ismertette a nagybecskcreki piarista gimnázium 1910. évi nyomtatott értesítőjében. Sík Sándor mint fiatal tanár és a Zászlónk című diáklap szerkesztője meglátta e mozgalomban a nevelés kivételes alkalmát. Mészáros István a Magyar Nyelv 1988. évi 4. számában kimutatja, hogy Králik László cserkésző szava helyébe a cserkész a Zászlónk 1913. februári számában lép: igaza lehet Boldizsár Ivánnak: nem csak a cserkészinduló, a tíz cserkésztörvény, hanem a cserkész szó is Sík Sándor alkotása. Tanulmányában Mészáros István fölvázolja Sík Sándor cserkésznevelési gondolatainak kikristályosodását 1915-től, részlettanulmányaitól az először 1922-ben. azután 1925-ben, majd 1934-ben szerkesztésében megjelent gyűjteményes kötetben, a Magyar cserkészvezetők könyvé-ben. valamint a Magyar Szemle Társaság Kincsestár című sorozatának A cserkészet címmel 1930-ban megjelent könyvecskéjében összegezett egyséTegnap volt, hogy száz éve született Sík Sándor <18891963) kegyesrendi szerzetes, egyetemi tanár, költő és irodalomtudós. Gödöllőn (ahol gyermekkorát töltötte) emléknap keretében tegnap délelőtt irodalomtörténeti ülésszakot rendeztek: Tolnai Gábor, Baróti Dezső, Rónay László, Lukács László, Polőnyi Péter, Mészáros István, Jeleníts István méltatta a sokoldalú Sík Sándor életművének egy-egy szeletét. Délután emléktáblát avattak egykori lakóházán; megkoszorúzták szüleinek sírját; emlékkiállítást nyitottak a városi helytörténeti gyűjteményben; a kastély kápolnájában hangversenyen csendültek föl a Sík Sándor verseire készült kórusművek; este pedig a művelődési központban a veszprémi színház bemutatja Sík Sándor drámáját, az István király-X. Szeged, a Város, a színház, a Tiszatáj, megfeledkezett a jubileumról. Az egyetem — a téli szünet miatt — februárra halasztotta megemlékezését. Szerencsére azonban időben megjelent — nem Szegeden! — három értékes ünnepi kiadvány . ges cserkészpedagógiáig. Kimutatja, hogy Sík Sándor a cserkészetet elsősorban a jellemnevelés intézményének tekintette. Kedves költőjének. Vörösmatynak szavait használta föl („legyen minden magyar utód különb ember, mint apja volt") a cserkészcél, a — jelszó megfogalmazásához: emberebb embert, magyarabb magyart! Mészáros István logikus rendben sorakoztatja föl Sík cserkészpedagógiájának tartalmi és módszertani elveit, a fegyelemre, a vezető és vezetettek kölcsönös kapcsolatára vonatkozó nézeteit. A magyar cserkészet Sík Sándornak köszönhetően lett olyan, amilyen: sajátosan szociális szemléletű (belőle. Sík Sándor zöld füzetéből nőtt ki a falukutató irodalom!) és a nemzeti öntudatot a nemzetköziség eszméjével összeforrasztó. „Közép-Európa miránk, mi pedig öreájuk vagyunk utalva" — tanította. Természetes, hogy Sík Sándor vallásos alapon képzelte el a cserkésznevelést. de a maga korában nem volt természetes a mai szóval ökumenikus fölfogása: e szerint a cserkészet volt az egyetlen hazai intézmény, „amelyben a különböző vallásokhoz tartozó egyének tökéletes barátságban, megértésben, súrlódások nélkül dolgoznak egymás mellett". A tanulságos könyvecske végül Sík Sándornak tucatnyi — ma nehezen hozzáférhető — cserkésztárgyú versét közli, köztük a híres Megyeri hitvallás-l (1926). Emlékkönyv Gödöllő jogán Pest negye szentendrei székhelyű múzeumi igazgatósága. valamint a megyei művelődési központ és könyvtár jelentetett meg a centenáriumra Sík Sándor emlékezete címmel emlékkönyvet a szegedi egyetem hajdani hallgatójának, a megyei múzeum igazgatójának. Bihari Józsefnek szerkesztésében. A híres gyomai Kner Nyomdában ezer számozott példányban, Buday György fametszeteivel és a kötéstáblán Beck András 1939-ben készített Sík-emlékérmének képével díszített, szép kiállítású, kétszáz lap terjedelmű könyv méltó megemlékezés. Radnóti Miklósnak fél évszázada. 1939-ben az ötvenéves Sík Sándort Köszöntő verse nyitja a kötetet. Verssel tiszteleg még Balássy László. Dékány Endre. Kozma László és Tóth Sándor. Baróti Dezső mintegy bevezetőképp itt tömör pályaképet vázol föl. A hajdani tanítványok közül a most elhunyt Boldizsár Iván. Mesterházi Lajosné Ditróy Zsófia, Ortutay Gyul^ és Tolnai Gábor viszszaemlékezését olvassuk. (Boldizsáré. teljesebben, a Kortárs januári számában. Ortutayé a Magyar Nemzet 1963. november 24-i számában jelent meg.) A két legnagyobb tanítványnak, Szerb Antalnak és Radnóti Miklósnak a nagy nevelőhöz fűződő kapcsolatairól özvegyük számol be, kiegészítve személyes emlékeikkel. Szerb Antalné férjének 1914-15ben írott cserkésznaplójából a kedves tanárt és cserkészparancsnokot idéző részleteket közöl, majd a későbbi egyetemi magántanárnak leveleit pártfogójához. Balogh Edgár 1922-ból való találkozásukat eleveníti föl. amikor a nógrádveröcei cserkésztáborban pozsonyi társai nevében neki jutott a tisztesség a vendéglátó csapat táborparancsnokát. Sík Sándort köszönteni. Nem volt tanítványa Tomori Viola sem, de a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaként közelről ismerhette meg az embert és a nevelót. Sík Sándornak, századunk nagy pedagógusának jelentőségét Mészáros István itt az egyetemes és a hazai neveléstörténet ismeretében mutatja be. Nem csak a cserkésznevelót, hanem a gimnáziumi irodalomtanárt és tankönyvírót, a tudósokat, költőket istápoló, ösztönző egyetemi tanárt, a fölszabadulás után az Országos Köznevelési Tanács tevékeny alelnökét, a nyolcosztályos általános iskola egyik kidolgozóját, az első állami tankönyvkiadási program megtervezójét. Ebbéli munkájának a fakultatív hitoktatás erőltetése vetett véget. 1947. április ll-én írta leköszönő levelében egykori tanítványának, a kultuszminiszter Ortutaynak: „Félre kell állnom mindenekelőtt a fiatal magyar demokrácia iránti szeretetemnél fogva. Megvagyok ugyanis győződve róla, hogy a fakultatív vallástanítás, amely újabb tömegeket idegenít el a demokráciától — annak szempontjából súlyos, félek, jóvátehetetlen vétek." Nem vehet részt a további munkában, fejtette ki, pedagógiai meggyőződése miatt sem, de mint hívő és mint pap sem. Huszár Tibor közli ezt a levelet, és igazat ad Sík Sándornak: „az osztályharc mindenáron való élezésének logikája a fundamentalista irányzatoknak kedvezett; a klerikális reakció elleni harc maipulált jelszava politikailag a katolikus humanizmus képviselőit is ellehetetlenítette". Huszár Tibor tanulmánya a kötetnek talán újat hozó írása. A piarista levéltárban őrzött naplók és levelek alapján mutatja be Síknak, a tehetséges ifjak önzetlen pártfogójának portréját. a különféle előjelű üldözöttség áldozatát, a csalódások előidézte lelki válság megszenvédőjét. A másik tanulmány, amely szintén sok újat hoz, mert ugyancsak frissen föltárt forrásokból táplálkozik. Grezsa Ferencnek, Sík Sándor szegedi tanszéke mai örökösének írása a nagy előd tanári működéséről. Ebből derül ki, hogy Sík kinevezésében Zolnai Bélának volt oroszlánrésze, s az is. hogy nem csak Szent-Györgyi Albertnak, de Síknak is meggyúlt a baja a szélsőjobboldali Kogutowicz Károllyal. Grezsa rámutat Sík következetes tudománypolitikájára, így olyan utódok egyetemi magántanári habilitációjának kezdeményezésére, támogatására. mint Bálint Sándor, Szerb Antal. Tímár Kálmán. Galamb Sándor, Pável Ágoston. Ortutay Gyula, Baránszky-Jób László, Baróti Dezső. Jeleníts István is örököse Síknak: ő ma a piarista rend magyar tartományfőnöke, s e minőségében emlékezik példaképére. A Vigília egykori szerkesztőjét ugyancsak a mai utódja. Lukács László méltatja. Rónay László — a szerkesztőtárs Rónay György fia — gyermekként sürgölődött Sík Sándor reverendája körül, s akkori emlékeiből idéz föl jellemző képeket. Polőnyi Péter a gyermek Sík Sándor Gödöllőjét mutatja be", amint életrajzában és költészetében tükröződik. Az ifjúnak: a gimnazistának és az egyetemi hallgatónak fejlődését Szabó János vázolja föl. Vas István a most is folyó önéletrajzából (a Nehéz szerelem negyedik kötetéből) kiemelt részlettel (Kortárs. 1988/5) szerepel a kötetben: 1944 áprilisában Radnótival ment föl a rendházba elbúcsúzni Síktól. Ez volt a Mester és Tanítvány utolsó találkozása. Sőtér István sem érte már meg a könyv megjelenését. Súlyos betegen vetette papírra rövid vallomását. Sík Sándornak, a katolikus költőnek tömör, de időtálló jellemzését. A kötet Síknak csak önállóan megjelent müveit sorolja föl: pedig nagyon hiányzik alapos bibliográfiája. A névmutató hiánya is korlátozza az emlékkönyv használhatóságát. Ám ezek ellenére minden dicséretet megérdemel e szép kiadvány. PÉTER LÁSZLÓ t