Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

4 1989. január 5., csütörtök r Értelmes galambok Ha cgv csimpánz föle olyan magasságban füg­gesztünk fel egy banánt, hogy ne érje el, de a közel­ben valahol akad egy do­boz. majmunk rövid tépelő­dés után odatolja a dobozt a banán alá. feláll rá. s így veszi le a gyümölcsöt. A Harvard Egyetem (USA) kutatói most pontosan ugyanezt a kísérletet ga­lambokkal végezték el. A galambokat előzőleg meg­tanították arra, hogy tár­gyakat tologassanak, s fel­másszanak rájuk. Akkorju­talmazták meg őket. ha pél­dául egy dobozt egy zöld folt fölé toltak, vagy ha fel­másztak a dobozra, hogy a közvetlenül fölötte függő banánt leszakítsák. Egy­szersmind leszoktatták óket arról, hogy a banánt más módon — urgálva vagy repülve — érjék el. Amikor ezek után a ga­lambok a dobozt nem a ba­nán alatt találták, a csim­pánzokhoz hasonlóan némi gondolkodás után ők is odatolták azt a banán alá. s felálltak rá. hogy elérjék a gyümölcsöt.- Ezzel nagyon magas fokú értelmességröl tettek bizonyságot. Ha azonban előzőleg vagy a doboz tologatását vagy azt nem tanulták meg. hogy a banánt a dobozról érjék el. a próba — egyetlen kivételt nem tekintve — sikertelen­nek bizonyult. A sikeres ga­lamb is csak tizennégy perc­nyi tologatás után oldotta meg a feladatot. Milyen okai lehetnek? Hormon­szivattyú A növények növekedési hor­monjait a sejthártya hordozó molekulái juttatják rendelte­tési helyükre. Ennek az eddig csupán feltételezett vegyi szi­vattyúnak a létezését pennsyl­vaniai (USA) biológusok most mutatták ki. Már régóta tudják, hogy az auxin nevú növekedési hormon — amely egyebek között a nö­vény hosszirányú növekedését serkenti — a fiatal, osztódó sejtekben és a levelekben kép­ződik. s a szállító szövetren­szerben a fölfelé áramló vízzel szemben lefelé szállítódik. A kutatók most a borsónövények parenchima szövetében (pél­dául a levélerek közeit kitöltő szövetben) kimutatták, hogy a sejtek alsó részében a membrá­noknak kötéshelyeik vannak az auxin számára. Az angol J. Parkinson 1817­hen figyelt fel arra. hogy né­mely egészséges középkorú embernek egyszer csak jelleg­zetes módon remegni kezde­nek a végtagjai és a feje. nehe­zen tud elindulni, de ha már lépked, előredőlt testtartása miatt gyakran szinte futni kezd. s minden olyan mozgássoro­zata károsodik, amelyben az izmok összehangolt munkájára okvetlenül szükség van. Miért támadnak ezek a tüne­tek? Azért, mert az agytörzs felsó részén fellelhető állo­mánynak (ez a benne levő ncu­romelanin nevű fekete színe­zékről kapta a nevét) az ingerü­letközvetítő anyagul dopamínt készítő idegsejtjei tönkremen­nek. Ezek a nagyagy alapjához közeli csíkolt testnek azokkal az idegsejtjeivel vannak össze­köttetésben. amelyek bizonyos fajta mozgásokat beindítanak és szabályoznak. Ha mármost ezeket a sejteket a fekete állo­mány dopaminja nem készteti működésre, azok lassacskán el­sorvadnak. A cikdszmag mérge Hogy mi idézi elő e betegsé­get. azt mindmáig homály fedi. Minthogy a fekete állomány idegsejtjei csak hosszú évek alatt fajulnak el helyrehozha­tatlanul. a betegség mar javá­ban munkál az emberben, mire az első tünetek megjelennek. A kutatók egy része valamilyen környezeti tényezőt — vírust, mérgező hatású vegyi anyagot - gyanít a baj hátterében. A Parkinson-kór vírusos ere­dete akkor — az első világhá­ború után — lelt hívekre, ami­kor az Egyesült Államokban és másutt járványos méreteket öl­tött a vírusos agyvelőgyulladás. A betegek közül sokan meghal­tak. az életben maradottak egy részén ellenben évekkel ké­sőbb Parkinsonkór-szerü tüne­tek mutatkoztak. Aligha von­ható kétségbe, hogy minden Parkinson-kóros beteg átesett az élete folyamán valamilyen vírusos fertőzésen, ez azon­ban nem elegendő bizonyíték arra. hogy kimondhassuk: ví­rus kelti ezt a betegséget. A kutatók arra is felfigyel­tek. hogy a második világhá­ború után a csendes-óceáni Guam szigetén rejtőző japán •katonák közül az átlagosnál többen betegedtek meg Par­kinson-kórban. Minthogy a szi­geten élő chamorro indiánok körében több mint ötvenszer gyakoribb — és fiatalabb ko­rukban támad — ez a betegség, mint az Egyesült Államokban, a gyanú a cikászok (a szágópál­mák) mérgező anyagot tartal­mazó magjára terelődött. Ha ugyanis ezek az indiánok az Egyesült Államokba költöz­nek. és áttérnek az ottani ét­rendre. nem hajlamosabbak a Parkinson-kórra. mint az ame­rikaiak. Régóta tudjuk, hogy a ci­kászmagban vízben oldódó mérgek vannak, s ezek a New York-i P. Spencer vizsgálatai szerint a Parkinson-kórra jel­lemző tüneteket idéznek elő a kísérleti majmokon. Az indiá­nok ősidők óta ismerték a nyers cikászmagok mérgező hatását, ezért — hogy a mérgezést elhá­rítsák — többször alaposan át­mosták a felszeletelt magokat, s a maradék méreganyagot pirí­tással igyekeztek hatástalaní­tani. Mindezek ellenére az még bizonyításra vár. hogy a cikász­mag méreganyaga és a Parkin­son-kór között van-e ok és oko­zati kapcsolat. További hipotézisek A lassú vírusok felfedezésé­ért 1976-ban orvosi Nobel-díj­jal kitüntetett amerikai D. C. Gajdusck professzor és egyik munkatársa, valamint a japán Y. Yase úgy véli. hogy nem vírus és nem is cikászméreg okozza a bajt. hanem az. hogy a talajban sok az alumínium és kevés a kalcium, meg a magné­zium. Feltevésük azonban még bizonyítandó. Hasonlóképp in­gatag alapokon nyugszik az a vélekedés is. hogy a papírgyá­rak környékén élőket veszé­lyezteti leginkább a Parkinson­kór. A kanadai D. Calne az agy­károsodását szintén valami mé­regnek vagy vírusnak tulajdo­nítja. s a Parkinson-kór kiala­kulásának lassú voltát azzal magyarázza, hogy az ép sejtek jóidéig magukra vállalják el­pusztult társaiknak a munká­ját. Igen ám. csakhogy minél több kompenzálásra kénysze­rül az agy szóban forgó része, annál sérülékenyebb lesz az újabb kártételek nyomán. Calne arra is felhívta a figyel­met. hogy tüzetesen vizsgálni kell azt a környezetet, amely­ben a Parkinson-kóros beteg még egészséges korában élt. Ha ugyanis sikerülne rábuk­kanj arra a vegyi anyagra vagv kórokozóra, amely a betegsé­get megindító idegsejtpusztu­lást előidézi, reális esély volna a baj megelőzésére. Nyomra vezet a heroin A Parkinson-kór okának és kialakulásának jobb megértése egy véletlen felfedezésnek kö­szönhető. Kaliforniai kutatók figyeltek fel arra. hogy a kábí­tószeresek által használt szinte­tikus heroin egy MPTP nevű szennyező anyagot tartalmaz, s ez — pontosabban az agyban létrejövő számrazéka. az MPP — Parkinsonkór-szerű tünete­ket idéz elő az emberen és bizo­nyos állatokon, mert a fekete állománynak épp a dopamint termelő sejtjeit pusztítja. Noha kártétele nem annyira szembe­szökő, mint amilyen mérvű sejtpusztulás a Parkinson-kó­ros betegben bekövetkezik, a vele kezelt állatok idegsejtjei­ben ugyanúgy föllelhetők a sö­tétben festődő, gömb alakú Lewy-testek. mint a Parkinson­kóros betegekéiben. Miként hat az MPP? A sejt energiatermelő szervecskéjé­ben (a mitokondriumban) fel­halmozódva megakadályozza az oxidációs folyamatokat és a sejt elpusztul E lehetőséggel szemben ellenérvként azt hoz­zák fel. hogy a Parkinson-kóros betegek nagy többsége soha­sem fogyasztott MPTP-vei szennyezett heroint. Ez igaz. de mert ez a vegyület a termé­szetben bőségesen előforduló piridinek közé tartozik, nincs akadálya annak, hogy a bajt okozó piridinck ne jussanak be a szervezetbe — például bizo­nyos növényvédő szerekkél. A vizsgálatok azt is feltárták, hogy ha az MPTP-nek MPP-vé alakulását lehetővé tevő enzi­met bénítják, az megóvja a kí­sérleti állatokat az idegsejt­pusztulástól. s bizonyos fokig az MPTP-s heroint szedő em­bereknek az állapotát is tartó­sítja. Habár a Parkinson-kór okát még pontosan mindig nem tudjuk, az MPTP-vel kapcsola­tos felismerések felvetik azt a gondolatot, hogy ne gyógyszer­rel (l-dopával) vagy idegsejt­átültetéssel javítsanak a Par­kinson-kóros beteg állapotán, hanem úgy. hogy az idegsejt­pusztulást előidéző folyamat­ban részt vevő enzimeket bé­nítsák. Ez nemcsak veszélyte­lenebbnek látszik, hanem se­gíthet megelőzni is a bajt. H. Zs. Szerelem Baba, Pici, Pimpi és a többiek — Hogy hívnak? — Céciie. — És hogy becéznek? Elég régi már ez a párbe­széd. Akkor történt, amikor először voltam egyedül Ma­gyarországon. Csak néhány hónapja tanultam magyarul, és még nem ismertem azt a szót. hogv becézés. Megle­pett képem láttán, a diák megpróbálta megmagya­rázni. ..Ez a keresztneved rö­viden mondva, vagy egy má­sik kedves kis név. amit ne­ked adnak." Nekem nincs, válaszoltam. Nem értette. — De hogy hívnak otthon? — Céciie. _ o Nem kellett sok idő. hogy rájöjjek: itt a becenév annyira fontos, mint a családi és a keresztnév. Mindenkit úgy hívnak, hogy Baba. Pici. Pimpi. Bözsike. Lacikám. Éviké. Móni. Pista vagy Jan­csi. és a mindennapi életben nem használják a keresztne­veket. „Hogy vagv. Bandi­kám?". „Mit csináltál ma. Pé­tiké?". „Gyere Jutka, men­jünk moziba!". Annyira mély ez a szokás e társadalomban, hogy már majdnem nevetsé­ges valakit az eredeti kereszt­nevén hívni. Pedig itt is. mint akárhol, több keresztnév van. mint nap egy évben. Az a különbség, hogy itt több a becenév mint a keresztnév. Már hallom a kérdést: Franciaországban nem becé­zik az embereket? Dc. néha­néha. azaz nem rendszerc­sen. Ha valakinek négy vagy öt szótagos a keresztneve, biztos, hogy rövidítik. Ná­lunk szokás, hogy két ke­resztnevet adnak egymás mellett egy gyereknek: Jean­Pierre. Marie-Dominique. Francois-Xavier. Anne­Charlotte srb. — Még van egy pár keresztnév, amit becéz­nek: André. az esetek 90 szá­zalékában ..Dédé" lesz. Mau­rice viszont „Moráo". Paul „Pol"... De Laurcncc Lau­rericc marad • a leggyakrab­ban. Claude Claude marad. Thierry Thierry és Mathilde Mathilde. Néhányan azt fogják mon­dani. hogy nemcsak Magyar­országon adnak becenevet. Az angol nyelvű országok­ban. például, az is szokás. Robert-ból lesz Bob. John­ból lesz Johnnv. Elisabeth­böl Liz. David-ból Dave. Nem állítom, hogy rossz (vagv jó) ez a szokás. Csak eleinte egy kicsit furcsának tűnt — de mi nem furcsa ne­kem'.' Néha arra gondolok, hogy hiányzik valami a hiva­talos papirokon. A „Családi neve". „Utóneve" és „Anyja leánykori neve" mellett kel­lene még egy rubrika: ..Bece­név". Most. hogy egy kicsit job­ban ismerem a magyarokat, kedvesnek tartom ezt a ha­gyományt. Sőt. használni is kezdem. Lehet, hogy otthon még mindig Cécile-nek hív­nak. De múltkor én voltam a leginkább meglepett, amikor észrevettem, hogy így szól­tam a telefonba: „Ágikám. Cili vagvok. add nekem a Mi­sit!" Cecile Guibé 1989. JANUÁR3.. KEDD — NÉVNAP: GENOVÉVA. BENJÁMIN A Nap kel 7 óra 32 perckor, és nyugszik 16 óra 05 perckor. A Hold kel 3 óra 15 perckor, ós nyugszik 12 óra 07 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása hétfőn Szegednél plusz 134 cm (áradó) SZÁZÖTVEN ÉVE született Thaly Kálmán (1839 -19091 törté­nész. költő, akadémikus. Főként a Rá­kóczi-szabadságharc és a kuruc költészet foglalkoztatta A kuruc balladák egy részét maga költötte MOZIK Vörös Csillag: delelőtt 10 örakor A ti­zenöt éves kapitány (színes, m b szovjet film), délután tél 4 órakor A házibuli folyta­tódik (színes, m b. francia film, III helyár'), háromnegyed 6 és 8 órakor K (színes, magyar film) Fáklya: délután tél 3, háromnegyed 5 és 7 órakor A velencei nó (színes, olasz lilm, IV helyár!). Szabadság: délután 3. negyed 6 és fél 8 órakor A velencei nő (színes olasz film. IV. helyár!) Filmtéka: fél 6 és léi 8 órakor Eper és vér (színes, amerikai film) Éva presszó: este 8 órakor Farkasok ide|e (színes, francia film) ÜGYELETEK GYÓGYSZERTÁR: Klauzál lér 3 szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben' BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIA: Ma a balesetei szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhin sgl 57.) veszi lel. sebészeti felvételi ügyeletei az I sz Sebé­szeti Klinika (Pécsi u 4 ). urológiai felvételi ugyeletet a II kórház tart A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegekel a se­bészeti klinikán lát|ák el ÉJSZAKAI ORVOSI: Este 7 órától reg gel 7 óráig a felnóttlakosság részére Sze­ged, Hunyadi János sgl 1 sz alatt Tele­fon 10-100 GYERMEKORVOSI: Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap ós munkaszüneti napokon reggel fél 8 érától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20 sz alatti körzeti orvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI: Ma este 7 órától reggel 7 óráig a Ful-Orr­Gégeklinika (Szeged. Lenin krt 111), tele­fon 21-122 FOGORVOSI: Hétfőtől péntekig 22 órá­tól reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig Szeged. Zöld S u. 1-3 Teleion 14-642 SOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig Telefon 11-000 IFJÚSÁGI OROGTELEFON: 54-773. Hét­főn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható Szerelem és ármány — filmsorozat. 19.30: Tv-hiradó. 19.55: Ma este (Bg). 20.00: Dokumentumfilm a nyugdijasok­ról (Bg) 21.00: Hírek 21.05: Ivo Robic show-ja (Zg). 21.55: Isten hozta önöket (Zg). 22.25: Paul McCartney énekel (Zg). 22.55: Újévi gála-hangverseny. 00.55: Hírek. SKY 7.00: Jó reggelt! 8.05: Gyermekműsor. 10.00: Popzene 14.30: Autó- és motor­sport. 15.00: Légihíd a vadon felett. 15.30: Halótöröttek. 16.00: Slágerlista. 17.00: Gyermekeknek. 18.00: Gidget. 18.30: Vigjátéksorozat. 19.30: Gemlnl Man — kalandfilmsorozat. 20.30: Alex ­egy gyermek élete. 22.00: Amerikai fut­ball. 23.00: Párizs-Dakar rallye. 23.15: Popformában. 1.00: Schubert-müvek. 2.00: Bartók 6. vonósnégyese. 3.30: Gui­tarra - 1. 4.00: Zene. tá| - hajnaltájt. SUPER 7.00: Világhíradó 8.00: Szórakoztató műsor 18.30: Erő kapitány és a jövő katonái. 19.00: Élve vagy holtan. 20.00: Biliérdverseny. 23.00: Amerikai kosár­labda. TV5 16.10: Az öröm kedvéért - játékfilm. 17.00: Falu a felhők között. 18.00: A férfi, aki két nőt szeretett. 20.00: Sport. 21.00: Te jó ég. kedd vanl 22.35: Filmklub. © © Rádió BUDAPESTI. 9 00 Kópűiság 9 05 Tevétorna 9 10 Mi-tu-ház - 18 (ism ) 9 25 Színház az egész világ - 6 (ism ) 10 20 Panoráma (ism ) 11 05 Tanglewood - 2 (ism | 1155 Tévótorna 12 00 Képuiság 16 45 Hírek 16.55 Pannon Krónika 17.05 Hírek német nyelven 17 40 Gazdasági negyedóra 17.55 Alapítvány Szegedért - a körzeti stúdió műsora 18 30 Kalandozások a zenetörténetben - 14 1930 Híradó 20 05 Polip — olasz bűnügyi tévéfilmso­rozat 1 21 15 Sludio 89 22 00 Sass Sylvia - portré nyolc kepben 22 40 Híradó 3. BUDAPEST 2. 17 00 Képű|Ság. riportok, tévetorna. zene. leledoktor 17 45 Teleionos |álék 18 00 Telesport 18 30 Gyermekeknek 19 00 Washingtoni szerető — amerikai tévélilm 21 00 Híradó 2 21 30 Válás - angol tevétilmsorozal 1 22 00 Nézőpont 22 45 Napzárta KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORÁBÓL BELGRÁD 1 7.40: Műsorismertetés. 7.45: Hírek. 7.50: Tv-kalendérium (Zg). 8.00: Diótörő (Zg). 9 00: HöklrSlynö — gyermekfilm 2. rész. 10.30: Cirkusz — adás gyerekeknek (Bg). 11.00: Játékfilm (Bg). 12.30: Eroti­kus népi muzsika. 13.15: Hírek. 13.20: Titok a szörnyek szigetén. 15.05: Zene­bona. 16.35: Dasenka és a gyerek — adás gyerekeknek (Bg). 16.55; Rendet­lenség és korai "fájdalom - film (Bg). 18.25: Komolyzenei adás (Zg). 19.15: Rajzfilm (Bg) 19 27: Ma este (Bg) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Lotlóhűzás (Bg). 20.05: Sladjana Milosevic show-ja (Bg). 20.35: Carmen — amerikai film (Zg). 22.55: Tv-hiradó. 23.10: Félix Krull szél­hámos vallomásai - befelező rész (Bg). 00.10: Bagetell (Zg). 01.10: Hirek. BELGRÁD 2. 7.50: Műsorismertetés (Bg). 7.55: Vidám muzslks (Bg). 8.25: Folk-top. 8 55 Zenei zaj. 9.55: Sí Világkupa mülesiklás 1. futam (nők). 11.15: Müaorkiegéazités. 12.55: Si Világkupa mülesiklás 2. lutam. 13.30: Áll. program szilveszteri mütoré­nak Ismétléte (Zg). 18.00. Ismeretlen erők - dokumentumsorozat (Zg). 18.35' KOSSUTH 8 20: Mástél óra irodalomkedvelőknek. 9.40: Peremarlonl Krisztina és Dolák­Saly Róbert gyerekeknek énekel. 10.05: Ú| tanszék születik - Riportmüsor a szegedi József Attila Tudományegye­tem biotechnológiai tanszékének létre­hozásáról. 10.25: Brozsovits Mihály Ha­ragú népművésszel beszélget Árus Erika. 10.38: Nótacsokor. 11.20: Az Abo­nyi Fúvószenekar játszik. 11.38: Glemba — Csák Gyula regénye. 12.45: Nemzet­közi sajtószemle 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzessz­melódiák. 15.00: Zsebrádiószínház ­Háromszög — Rákosy Gergely hangjá­téka. 15.22: Ránkl György: Fekete szóló — párbeszéd népdalokban. 16.05: Éneklő Ifjúság 16.21: Képek és |elképek — Művelődéstörténet gyerekeknek. 16.51: Beszélgessünk... — Esik a hó — Kovács Róbert és Szabó Éva műsora. 17.00: Tér — Idö — Tudományos figyelő 17.30: Beszélni nehéz. 17.45: A Szabó család. 19.15: Az Ifjúsági Rádió bemuta­tója — Verlioka — Venyjamin Kaverln regénye. 19.59: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 20.30: Számolnak velünk? — avagy: szellemi exportunk az NSZK­ban. 21.00: Reiner Frigyes öröksége ­3. — A 20. századi zene karmestere 22.00: Hírvilág 22.30: Berkes Kálmán klarinétozik. Gál Zoltán hegedül. Krausz Adrienne zongorázik, kb 23.40: Opera­részletek. PETŐFI 8.05: Kálmán Imre operettjeiből. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben (Élő). 12.10: ltj. Berki László és Berki László népi zenekara játszik. 12.25: Kör­nyezetünk védelmében. 12.30: A nép­zenefolytatása. 13.05: Popzene sztereó­ban. 14 00: Randevú a Jókai Klubban. 15.05: Nyilas Tünde énekel, zongorán közreműködik: Végvári Csaba. 15.20: Könyvről - könyvéri (Élő) - Irodalmi rejtvénymüsor tiz percben. 15.30: Csúcsforgalom (Élő). 17.30: Tárcsázz! 18.30: Talpalávaló 19.08: Kom|áthy György kívánságműsora. 20.30: Ope­rettfinálék. 21.05: Almáskert - Veres Péter regénye. 21.24: Fiatal előadók mű­sorából. 21.55: Zeneközeiben a hallgató. BARTÓK 9.08: Ruppert István orgonahangverse­nye. 10.06: Barokk muzsika. 10.33: Ze­nekari muzsika. 11.44: Haydn: A patikus — Háromtelvonásos opera. 13.05: Talál­kozás Varga Imrével 13.55: Magyar ze­neszerzők rézfúvós kamarazenéjéből. 14.26: Zenekari muzsika. 15.05: Zenei Tükör. 15.40: Bergenl Fesztivál - 1988 — 1. - Peter Jablonskl zongorázik és marlmbázik. 16.55: Béketörténet - 5. ­Kende István írása. 17.12: XX. századi operákból. 17.54: X. Európa Cantat — Pécs 1988 - 1. A San Franciscoi Kama­rakórus énekel. 18.30: A Magyar Rádió szerbhorvát és német nyelvű nemzeti­ségi műsora Pécsről. 19.35: Ernest An­sermet vezényli a Suisse Romande ze­nekari. 20.50: Új lemezeinkből - Su­zanne McDonald hárfázik. 21.10: Részle­tek az 1988 évi drezdai dixieland feszti­vál műsorából - 3. - A dán Kardlna­lerne zenekar játszik. 21.30: Teddy — J. D. Salinger elbeszélése. 22.00: Mu­szorgszkij — Rimszki|-Korszakov: Bo­risz Godunov — Forradalmi jelenet. 22.21: Zenei panoráma. 22.50: Az iroda­lomtudomány műhelyei. SZEGED 66,29 MHz - 94,9 MHz januar 3 . kedd 5.30-8.00: Altóldl Hírmondó - zenés hírműsor — benne: 5.40: Falurádió a Kossuth rádióból. 6.00: Hirek. útintorm. 6.30: Hirek, lapszemle. 6.45: Reggeli párbeszéd 7.00: Krónika Kossuth. To­vábbá: Információk Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyéből — programalán­lat, időjárás-jelentés sport. Műsorunk tartalmából: - Évkezdet — Állami és Hungária Biztosító. — Munkésgyülésröl jelentjük. - Drágábbak az újságok. — szállítás közúton és vasúton. - Újra az iskolapadban. — Sport. — Véradásról éa az amberségról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom