Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
2 1989. január 2., hétfő A jövő új irányait megválaszthatjuk Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az új év alkalmából a rádióban és a televízióban ünnepi köszöntöt mondott. Az alábbiakban közöljük beszédét Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet—nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és országok közeledése, a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának — akit egykét éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is a Földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségek-etnikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehlpez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz — valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát több mint ezer éven át, itt, a Kárpát-meoencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának — egykoron legszámosabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha -ma — a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik, az űj esztendőre nemcsak azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozók és a szolgáltatásokban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdasági-termelési váltásunk súlyát, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség, az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a terhét az inkább vesződséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos'munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamataink sikere ném kiis mértékben, függ a szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újna fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz, olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei munkájukban vezérelje őket az a •tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi tóbb, rádöbbent! — a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepére, igyekezvén tehetségéhez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke. az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünik. nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi ^ondjával-bajával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazásának alkalmait is. Ügy képes gazdasági, politikai és szociális feszültségékkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat: nem az anarchiát véli demokráciának. a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmuskeresésünik közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is. hogy az úi esztendőben a kölcsönös türelem és a tennivágyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében ki vánck honfitársaimnak, (külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag — emberséget, boldogságot hozó — új esztendőt! Kiviteli tilalom G Moszkva (MTI) A szovjet 'kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel megtiltja egyes tartós fogyasztási cikkek kivitelét a Szovjetunióból. Az 1989. február l-jétől 1990 végéig érvényes korlátozás szerint magánszemélyeknek tilos kivinni az országból fekete-fehér és színes televíziókat, hűtőszekrényeiket és fagyasztógépieket, mosó- és varrógépieket, gyermekruházati cikkeket, babkávét éa nescafét, valamint több kaviárfajtát. A rendelkezés értelmében ezen túlmenően számos cikkre kiviteli vámot vetnek ifci, amelynek mértéke az áru értékének 20 %-tól a teljes vételárig terjedhet. Ebbe a kategóriába sorolták egyebek között a piorszívókat, a •háztartási robotgépieket, a vasalókat, rádió- és fotótechnikai cikkeket és autóalkatrészeket. A január elsején bejelentett döntés minden külföldire — tartós külszolgálaton a Szovjetunióban tartózkodókra, hivatalos és egyéni kiutazókra — egyaránt érvényes. A külföldiek a jövőben maximum száz rubel értékben vihetnek ki közfogyasztási cikkeket az országból. Moszkvában a vasárnapi bejelentés kapcsán utalnak arra, hogy az utóbbi időben más szocialista országokban is hasonló korlátozó intézkedéseket léptettek életbe a lakosság ellátásának biztosítása címén. A szovjet sajtóban legutóbb a hasonló jellegű csehszlovákiai intézkedésekről jelent meg több cikk is. A szovjet kiviteli korlátozás alá került áruk szinte kivétel nélkül hiánycikkeiknek számítanak a Szovjetunióban. Közelebb merénylőkhöz? Q London (Reuter, AP) jasszer Arafat. a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke egy brit újság szerint beleegyezett, hogy a másfél hete szerencsétlenül járt PanAm-gép merénylőinek kézrekerítésére együttműködjön az amerikai hatóságokkal. A The Sunday Telegraph cimű londoni hetilap legújabb száma úgy értesült, hogy Arafat saját vizsgálatot indít a merénylettel gyanúsított palesztin szervezetek körében. márpedig — mint egy amerikai tisztségviselő a lapnak elmondta — ,,Arafat rendkívül jó információkkal rendelkezik a palesztin csoportokról, s így segítsége döntő lehet". Egy másik brit lap, a The Sunday Express szerint Arafat még ennél is tovább ment, s kész lenne kommandót küldeni a felelősök megbüntetésére. A konzervatív lap szerint — amely nem közölte, honnan szerezte információit — a PFSZ vezetője nemrégiben levelet intézett Ronald Reagan, amerikai elnökhöz, s ebben ígéretet tett: a merénylő „áruló módjára végzi majd életét" Találkozás Fidellol Harminc éve annak, hogy Kubában új úton indult el az ország és a nép. Az egyre szaporodó könyvek is az összegezés szándékával készültek. A brazil jezsuita Frei Betto és Fidel Castro beszélgetése, a „Fidel és a vallás" számunkra is tanulságos kérdésekre keresi a választ: a hívő ember szerepe a szocializmusban, a keresztény—marxista párbeszéd, a vallás jövője. A most közölt könyv az eredetileg 1987. június 28— 29-én Havannában felvett interjút tartalmazza. A 15 órás időtartamot felölelő beszélgetés két résztvevője: Giánni Miná, a Republica c. olasz lap munkatársa, több híres könyv szerzője, tévériporter, és Fidel Castro Rúz, Kuba immár 62 éves elnöke, aki összesen 120 kérdésre válaszolt. A 363 oldalas, 14 fejezetre osztott kiadvány 1988-ban már másodszor jelent meg. Gazdag tartalmából a legfontosabb gondolatokat szeretném kiemelni, 3 fő kérdés köré csoportosítva. A kubai ideológia és gazdaságpolitika egy alaposan átgondolt, kipróbált rendszer. Forradalomban, népi háborúban született meg, vezérmotívuma a nép szolgálata, az egész nemzet fölemelése. A fiatal forradalmárok programja akkor még nem szocialista volt, hanem nemzeti liberális. Az országot a gyűlölt diktátortól, Batistától akarták megszabadítani A „szakállasok" örököltek egy, „az Egyesült Államok üdülőjének" számító 6 millió lakosú országot, ahol hatalmas nagybirtokok mellett nyomorgó, írástudatlan parasztok éltek. Hiányzott & szociális ellátás, óriási volt a csecsemőhalandóság. A nagyvárosokban összesen 100 000 volt a prostituáltak száma, de ennek legalább a duplája volt a szálloda- és vendéglátóiparban dolgozó, nyaralóhelyeken nyüzsgő félprostituált. Ezt a Kubát kellett felemelni! A tét akkor is, ma is nagy. Az „Antillák gyöngye" az egyik, (ha nem az egyetlen) utat mutatja a társadalmi ellentétektől tépett, önmagukat, saját útjukat kereső népek számára, akár azon a földrészen vannak, akár Afrikában. Kubában a győztes népi forradalom után — hangsúlyozza Fidel Castro — az emberek átformálása volt a Az amerikai földrész első szocializmust választó országa. Kuba most ünnepli nemzeti ünnepét. Ezzel az írással emlékezünk meg a távoli ország jeles napjáról. cél. 3 millió embert tanítottak meg írni-olvasni, ezután az egészségügy, a szociális ellátottság országos szintű megteremtése következett. Kuba elnöke gondosan megkülönbözteti a fogyasztást a fejlődéstől. Az előbbi a nyugati típusú, fogyasztásközpontú, az anyagi javakat mindenek fölé helyező társadalom; az utóbbi az életkörülmények össznemzeti javítását célozza meg: az átlagéletkor felemelését, az orvosi ellátottság javításával 50-ről 70-80 évre; fokozott tempójú lakásépítést, az ingyenes oktatást és gyógyítást, a mindenki számára elérhető kultúrát. Talán ezért is van olyan elhanyagolható szerepe az otthon egyre jobban felvirágzó maszekvilágnak; csak női szabók, fodrászok, varrónők vannak. Ugyanez az oka annak, hogy tilos mindenféle '•"bítószer és szerencsejáték. Hogyan iehet(ett) mindezt elérni? Fidel szerint elsősorban emberneveléssel. A vezetők „a lelkesedés megőrzésének képességét" meg tudták tartani. A népet a szigorúan vett alapelvek: a szolidaritás, a nagylelkűség, a hazafias öntudat és az internacionalizmus szellemében nevelték — mondja a kubai vezető. Sokszínű, gazdagon árnyalt a szigetország nemzetközi kapcsolatrendszere. Az Egyesült Államok a gazdasági blokádtól a fegyveres támadásig az ellenségeskedés széles skáláján játszik. Emiatt Kubában állandóan katonai készültség, az országot népi milícia is védi, nemcsak a hadsereg. Mindez alaposan megterheli a világpiactól függő ország költségvetését. Kuba szempontja a világ megváltoztatásában az, hogy nem exportálja a forradalmat, (amivel lépten-nyomon vádolják), de támogat minden függetlenségért küzdő népet. Kuba 80 országból fogad és taníttat ösztöndíjasokat. Abból az államból, ahol 800 veseátültetést, számtalan szívműtétet hajtanak végre évente, ahol a A KISEBBSÉGEKRŐL II. János Pál pápa a katolikus egyház által meghirdetett 22. Béke Világnapon a római Szent Péter székesegyházban a diplomáciai testületnek tartott újévi szentmisén a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgette. „A nemzetközi béke megteremtéséhez és megerősítéséhez nélkülözhetetlen, hogy mindenütt tiszteletben tartsák e kisebbségek — az egyes személyek és népcsoportok — megmásíthatatlan jogait" — szögezte le. Nem lehet béke a világban a sokfelé ma még elnyomott, nem egy esetben létükben fenyegetett kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása nélkül. Ez mindenütt annak az államnak •a felelőssége, amelynek területén élnek. A kisebbségek iránt tanúsított bánásmód fokmérője minden országban, az állampolgári érettségnek. a civilizáció fejlettségének. IIÁROM PALESZTIN HALOTT Izraeli katonák tüntető palesztinokra lőttek és szi( Rádiótelex gorú biztonsági intézkedéseket hoztak a megszállt területeken vasárnap, a PFSZ legnagyobb szervezete, a Fatah megalakulásának 24. évfordulóján. Az izraeli alakulatok szombaton Ciszjordániában három tüntető palesztint lőttek agyon. Ezzel 31-re emelkedett a palesztin megmozdulások múlt havi halálos áldozatainak száma. A megszálló erők másfelől vasárnap Libanonba toloncoltak 13 palesztin személyt, azzal a váddal, hogy vezető szerepet töltenek be az egy éve tartó felkelés irányításában. A (megmozdulások kezdete óta az izraeliek 49 személyt deportáltak a megszállt területekről. BOJKOTT Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő vasárnap jelezte, hogy Románia nem hajlandó aláírni a bécsi európai biztonsági és együttműködési utóértekezlet záródokumentumát a vallásszabadságra votrópusi betegségekkel külön tudományág foglalkozik, szívesen fogadják az orvosokat: Kambodzsában, Laoszban vagy Dél-Jemenben. Mindez a jelen. A Che Guevara képviselte forradalmi romantikáról is bőven olvashatunk a könyvben. Az akkori, a mainál lényegesen polarizált világban a partizánháború látszott a legalkalmasabbnak a világ megváltoztatására. Az argentin orvos hősies küzdelme Tanganyikában, Zairében majd Bolíviában, a könyv legtanulságosabb réA 80-as évek gazdaságpolitikai mozgásai nem kedveznek Kubának. Stagnál a cukor ára, ezért a javarészt monokulturális gazdaságú országban a befolyt, jóval kevesebb pénzt körültekintően kell elosztani. Az ország vezetése a megoldást a belső erők átcsoportosításában látja. Nem a többi szocialista ország módszerét követi, azaz kölcsönt nem akar felvenni, sőt, az eddigiek visszafizetését sem tudja vállalni. A fejlődő országok számára Latin-Amerikában és Afrikában pusztán a kamatok visszafizetése felemészti az exportjövedelem 10-14 százalékát. Ez az infláció, a kamatterhek miatt állandóan nő, ugyanakkor a nyomasztó törlesztés lehetetlenné tesz mindenféle fejlesztést — mondja Fidel Castro. Perut említi a beszélgetés során, ahol csak az exportjövedelem 10 százalékát hajlandók törlesztésre fordítani. Szerinte a megoldás az adósságok eltörlése lenne. Kétségtelen, hogy súlyos terhet jelent a tartozások visszafizetése, de valamenynyit mégis, csak meg kellene adni, különben összeomlik a nemzetközi pénzrendszer. Kuba saját utat követ a társadalmi átalakítás terén is — hangsúlyozza Fidel.' A szigetországban nem kell peresztrojka, mint Gorbacsov hazájában. Kubában ezt az információ, a tapasztalat, de nem a követendő példa szintjén kezelik. Ugyanígy nem foglalkoznak a politikai lektűrnek tartott, leleplezőnek szánt, méregdrágán mért művekkel sem. Ez nem Kuba dolga — mondja Fidel Castro —, hanem a Szovjetunióé! Hogy milyen lesz a kihívásra adott válasz, azt a jövő fogja eldönteni. Rozsnyai Jenő natkozó bekezdések miatt. A bukaresti diplomáciai testület előtt mondott újévi bíszédében kijelentette, hogy „Románia nem hajlandó olyán szöveget aláírni, amely 500 évvel ezelőtti állapotba, az inkvizíció korába veti vissza az emberiséget." Az emberi jogok tiszteletben tartása nem jelenti a bigott vallásossághoz, az obskurantizmushoz és a szolgasághoz való visszatérést, mondta Ceausescu. FEKETE SZILVESZTER Tragédia árnyékolta be a Rio de janeiro-i szilvesztert. Az éjszaka folyamán a riói partok közelében elsüllyedt egy sétahajó. A mintegy száz férőhelyes hajót túlzsúfolták — 130—150 utas volt a fedélzetén —, s vélhetően ennek következtében felborult. A parti őrség mentőalakulatai fél nappal a kora hajnali szerencsétlenség után húsz túlélőt és 42 holttestet találtak, igen sokan eltűntek. A Copacobana strandján tűzijátékot rendeztek, s ezt a szilveszterezők ezrei több száz kisebb-nagyobb hajóról csodálták; az elsüllyedt hajó egyike volt e járműveknek