Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

j^líM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 296. szám 1988. december 13., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A vállalatok világútlevele Ez a helyzet több okból is tarthatatlan. A számos ok közül most csak egyet ragadunk, ki: ha a termelők nem jutnak hozzá a valóban korszerű technológiákhoz, gépekhez, műszerekhez, akkor aligha várható tőlük, hogy sokat és gazdaságosan exportáljalak. Márpedig, ha nem fognak a jelenleginél lényegesen többet, és lényegesen gazdaságosabban exportálni, akkor aligha lesz képes az ország visszafizetni tetemes külföldi adósságait. Bármennyire nyilvánvaló is ez a összefüggés, bizonyos pénzügyi és kereskedelmi körökben erős ellenállás tapasztalható az import liberalizálásával szemben. Többen ugyanis azon a véleményen vannak, hogy l a csak részben is, ha csak valamelyest is feloldjuk a behozatal adminisztratív kötöttségeit, akkor elszalad a szekér: felborul a kereskedelmi mérleg, fizetésképtelenné válik az ország. A tapasztalatok azonban ellentmondanak ennek a véleménynek. Itt van minderiekelőtt azoknak az országoknak a tapasztalata — példaként említhető Spanyolország vagy Törökország — amelynek a mienkhez hasonló helyzetből lábaltak ki az import és a devizagazdálkodás fokozatos liberalizálásával. Azután itt van a mi negatív tapasztalatunk is: a legszigorúbb, a legközpontositottabb deviza- és importgazdálkodás körülményei között is súlyosan eladósodtunk. Tehát hiába, hogy a hatóságok osztogatták a deviza- és az importkereteket, a magyar gazdaság az elmúlt években végül is áru vagy hitel formájában sokkal több forrást vont be külföldről, mint amennyit képes volt kibocsátani. A keretosztogatás nyomasztó, a vállalkozókat fojtogató hátrányainak ismeretében, és az eladósodás tudatában most már nem is azon folyik a vita — legalábbis nyíltan nem azon —, ihogy egyáltalán liberalizálandó-e a behozatal, hanem azon, hogy milyen mértékben, milyen feltételek mellett, s milyen veszélyekkel A magyar turistáknak az az özöne, amely elárasztotta a bécsi Máriahilferstrassét, meggyőzően és látványosan mutatja, mennyire kiéhezettek a háztartások a jó minőségű, márkás külföldi árukra. Hasonló importéhség jellemzi a termelő, a forgalmazó, a szolgáltató és az egyéb vállalatokat, szövetkezeteket is, ám ők — jelképesen szólva — még nem kapták meg a világútlevelet. Nem kaptak még lehetőséget arra, hogy ha pénzük van, úgy szabadon dönthessék el, mire fordítják azt. A szigorúan központosított devizagadálkodás körülményei között máig is csak az a gazdálkodó szervezet importálhat, amelyik arra hatósági engedélyt kap. számolva kell a behozatal felszabadítását megkezdeni. Míg a korábbi gyakorlat a vállalatok egy meghatározott, kivételezett körét juttatta importhoz, addig a most formálódó elképzelés szerint ezután a termékek egy meghatározott köréhez kötődne a szabályozás. Úgy szólnak — persze csak erősen leegyszerűsítve fogalmazva —, hogy bizonyos gépekhez, alkatrészekhez, műszerekhez, licencekhez bármely gazdálkodó szabadon hozzájuthat, ha van elegendő pénze. Ez a „ha" az import felszabadításának kulcskérdése. Mert ahol a gazdaságtalanul működőknek is bőven van pénze, ott valóban elszalad a szekér. Az import liberalizálása ezért csakis szigorú pénzpolitikával együttjárva vezethet eredményre. Akkor, ha csakis azoknak a vállalatoknak van pénzük jelentős importra, amelyek sikeresen működnek, valós jövedelmet produkálnak. Ezt a pénzpolitikát nem lesz könnyű se kialakítani, se gyakorolni. De vannak az import liberalizálásának más veszélyei is. Elszaladhat az a bizonyos szekér akkor is, ha az importtermékekhez túlságosan olcsón lehet hozzájutni. Hogy mennyibe kerül a forinttal fizető gazdálkodó szervezetnek az importáru, az attól függ, hogy milyen a forint árfolyama a konvertibilis valutákhoz képest. Ha ez az árfolyam mesterségesen magas —, s mint tudjuk, ma az — akkor az import olcsó. tehát így és ezért is bekövetkezhet a nyakló nélküli vásárlás. Ha viszont a forintot hirtelen leértékelik, akkor a belső piacon minden megdrágul, amiben import ' tudás, import anyag, import alkatrész van, miáltal elszabadul az infláció. Mérlegelve a veszélyeket, az az álláspont van kialakulóban, mely szerint egyelőre nem kellene leértékelni a forintot, hanem meg kellene várni, hogyan reagál a gazdaság a mai árfolyam mellett az import részleges liberalizálására. Vállalva azt is, hogy átmenetileg valóban, félrebillenhet a kereskedelmi mérleg. Később, néhány hónap tapasztalatainak birtokában lehetne azután a forint árfolyamát valamelyest módosítani. Lehetne, ha okvetlenül szükségesnek látszana. Vagyis óvatosan ki kell puhatolni, hogy milyen árfolyam mellett táplálható a gazdaság a termelés szerkezetet korszerűsíthető importtal úgy, hogy az infláció elviselhető keretek között maradjon. Ésszerűnek látszik ez az álláspont, hiszen feltehető, hogy az importéhség rövid idő múltán önmagától is csillapszik, és remélhető, hogy a szábadabb behozatali lehetőségek nyomán erőteljesebb exportképesség fejlődik ki. Végül is ez a célja annak a világútlevélnek, amit — az import részleges liberalizalása címén — jövőre a vállalatok is tobbe-kevesbé megkapnak. (MTI—Press) G. Zs. Németh Miklós és Willy de Clercq találkozója Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta Willy de Clercq-t, az EGK bizottságának tagját, a külkapcsolatok, kereskedelmi megállapodások felelősét. Willy de Clercq a Magyarország és az EGK kereskedelmi és gázdasági együttműködési megállapodása alapján létrehozott vegyes bizottság első ülésén részt vevő közös piaci küldöttség vezetőjeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Nyers Rezső államminiszter és Beck Tamás kereskedelmi miniszter, a bizottság ülésén részt vevő magyar delegáció vezetője. (MTI) Gyógyszerkutatás ipari háttérrel Többéves kutatómunka eredményeként új gyógyszer-alapanyagokat fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki Egyetem szerves kémiai technológiai tanszékének tudományos kutatói. A tanszék gyógyszeripari részleee együttműködik a Chinoin, a Kőbányai és az Égis gyógyszergyárakkal, valamint az Alkaloida Vegyészeti Gyárral. A gyárak és az egyetem szákemberei együttesen határozták meg azokat a kutatási témákat, amelyek a tanszék alapkutatási munkájára épülve a gyakorlatban bevezethető gyártási eljárásokat es új gyógyszer alapanyagokat eredményeztek. A tanszéki kutatásokat a gyógyszergyárak anyagilag is segítettek, műszereket vásároltak, s felújították a laboratóriumokat. A tanszéken a nemzetközi tudományos életben is nagyra értékelt eredményt értek el a szervezet ionháztartása rendellenességeinek megállapításához szükséges szeFek kifejlesztésében. Az emberi szervezet sejtjei akkor működnek jól, ha a bennük levő ionkoncentráció megfelelő. Az ionháztartás megbomlása súlyos veszélyekkel jár, ezért rendkívül fontos a rendellenesseg gyors felismerése. A kutatók a kálium-ion meghatározására hatóanyagot fejlesztettek ki, s azt 14 orszagban szabadalmaztatták. A hatóanyag forgalmazásának engedélyét a japán Horiba cég 300 ezer dollárért megvásárolta, s világszerte árusítja. A szert jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetemen állítják elő. Minőségi változás a külgazdasági kapcsolatrendszerben Magyar—EGK vegyes bizottsági ülés Megkezdődött a magyar— EGK vegyes bizottság ülése hétfőn, Budapesten. Az ülés résztvevőit Beck Tamás kereskedelmi miniszter köszöntötte. Szólt arról, hogy örvendetes módon jelentős változás tapasztalható a világ két legkiterjedtebb gazdasági integrációjának, a KGST-nek és az EGK-nak a kapcsolataiban. Ehhez nagymértékben hozzájárul az az egyezmény, ameiyet Magyarország a közelmúltban kötött meg a Közös Piaccal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvénybe, s máris megkezdődött az érdemi munka. Magyarország húsz éve folytatja gazdasági rendszerének átalakítását — mondta Beck Tamás. — Ez a reform korántsem volt töretlen. ma viszont felgyorsulóban van. Jelenleg nem kis áldozatot követel a lakosságtól, és bizonyos területeken politikai feszültséggel is jár. Am a kormányzat mindezt vállalja. Beck Tamás hangsúlyozta, hogy a magyarországi reformok csak széles körű nemzetközi együttműködés keretében valósíthatók meg sikeresen. Ezért nagyon fontos mindazon partnereknek a támogatása, akik ezeket a törekvéseket pártolják. Nem közömbös, hogy az EGK e téren milyen partnernek ígérkezik. Ezért is fordít Magyarország megkülönböztetett figyelmet az EGK integrációja tervezett elmélyítésére; arra, hogy vajon Közös vállalkozás Környezetvédelmi eszközöket gyártó vegyes vállalatot alapított az osztrák MUT (Maschinen-Umwelttechnik-Transportanlagen), valamint a Vegyépszer, a Fővárosi Kózterület-fenntartó Vállalat és a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat. A vegyes vállalatot 100 millió forintos alaptőkével hozták létre, amelyből a2 osztrák cég 40 százalékkal, a Vegyépszer 30 százalékkal, az FKFV 25 százalékkal, a Chemokomplex pedig 5 százalékkal részesedik. A Vegyépszer Tamásiban levő üzemében rendezkedik be a vállalkozás. Az itteni gyártóberendezéseket korszerűsítik, s megkezdik kommunális célgépek, úttisztító és szemétszállító járművek felépítményeinek gyártását, valamint különböző speciális környezetvédelmi berendezeseknek — komposztáló telepek egységeinek, szennyvíztisztító és derítő eszközöknek — az előállítását. Az üzem jövöre már, mintegy 400 millió forint értékű terméket gyárt, amelynek a 20-30 százalékát már az első esztendőben is exportálni kívánják. A külföldi értékesítéssel részben a vegyes vállalat önmaga foglalkozik, de a termékek egy részét az osztrák MUT cég adja el. A válalkozás az 0S2trák cégnek elsősorban azért előnyös, mert Kelet-Európában növelheti értékesítését, s tovább tudja bővíteni eddigi kooperációs kapcsolatait. Az FKFV jelentős részben MUT-gyártmányú szemétgyűjtő célgépekkel szállítja el a fővárosban keletkező évi több mint 4 millió köbméter kommunális hulladékot (MTI) Új szállítási módszer Űj szállítási módszer bemutatóját tartotta nemrég a MÁV cs az ökombi Hackepack a józsefvárosi pályaudvaron. Az új eljárás lényege, hogy közúton és vasúton egyaránt szállítható csereszekrényekkel és félpótkocsikkal is fuvarozhatnak ezentúl, megkímélve a fölösleges áruátrakodástól a vasutat. A képen: a különleges emelőgép segítségével mozgatják a kamion félpótkocsiját ez a változás bezárkózást jelent-e, amely növelheti az akadályokat a Közösségen kívül rekedtekkel folytatandó kereskedelemben, vagy sem. A kereskedelmi miniszter arról is szólt, hogy a frissen megalakult vegyes bizottságnak kettős feladatot kell betöltenie. Fontos tennivaló az egyezmény előírásainak érvényre juttatása, vagyis, a diszkriminatív mennyiségi korlátozások fokozatos megszüntetése, s hasonlóképpen lényeges az együttműködés új formáinak kiépítése, módszereinek megteremtése. E tekintetben nagyon fontos lenne, hogy a Közösség a továbbiakban ne kezelje Magyarországot úgynevezett állami kereskedelmű országnak. A magyar gazdasági élet alakulását, a jogi szabályozást tekintve ugyanis ez a minősítés — magyar megítélés szerint — már nem alkalmazható hazánkra. A vegyes bizottság ülése az első alkalom arra, hogy a Közösség nyilatkozzék: kész-e a megállapodás szerint mezőgazdasági kon- / cessziók adására és vámcsökkentések cseréjére. Magyarország hajlandó előnyöket előnyökért cserélni. E téren különösen fontos a mezőgazdaság. Minél előbb sikerül megkezdeni a koncesszió kölcsönös nyújtását, annál előbb lehet konkrét és bizalmat erősítő tapasztalatokra szert tenni. Beck Tamás után Willy de Clercq, az EGK bizottságának külkapcsolatokért felelős tagja kért szót. Igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerint az EGK 1992 után „európai erőddé" válik. A gazdasági határok, korlátok elmozdítása a Közösség tagállamai között még nagyobb és szélesebb piaci bázist, és lényegesen kisebb költséget jelent majd azok számára, akik a Közösséggel kereskednek — hangsú(Folytatás a 2 oldalon)