Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

1988. december 12., hétfő 5 Megtartották a Csongrád megyei pártértekezletet retnénk, amelyek nem gátol­ják, hanem gerjesztik a gaz­dasagot. Mindig a jó gazdák­tól vesszük el azt, amit még lehet. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy az elmúlt negyven évben minden rossz volt. Nem a magyar népen múlott, hogy gazdasági és politikai válságba jutottunk. A mai helyzetben helytelen, hogy ennyien, ilyen sokféleképpen vélekedünk a múltunk meg­ítéléséről. Egy új szocializ­must kell teremtenünk. Na­gyon nagy vállalkozás a miénk, el kell ismerni, hogy az eredménnyel kapcsolato­san sok félelem is van ben­nünk. Ezután az egyperces lehe­tőségével élve Csápenszki István kért szót. Azt a véle­ményét fogalmazta meg, hogy a pártdemokráciát sér­ti az alapszervezetek jelenle­gi minősítési rendszere. In­dítványozta, hogy a kapcso­lattartó instruktor és a párt­bizottságok munkáját minő­sítsék inkább az alapszerve­zetek. Az első titkárok szá­mára hivatali személygépko­csi jár. Egyesek ezzel meccs­re és piacra is kimentek a közelmúltban, ezt minden­képpen meg kell szüntetni a jövőben. Vastagh Pál (Szeged) A párt iránti bizalom meg­ingott a közelmúltban. Ezt az utcán is hallhatjuk. Mesz­szire került egymástól a pártbizottság és a párttagság. Ezen a működési módon vál­toztatni kell, mégpedig mi­előbb. A párt stílusának kor­szerűsítése is elengedhetet­len. Indokoltnak tűnik éven­ként pártértekezlet összehí­vása, amelyen a funkcioná­riusok és az apparátus elszá­mol a munkájáról. Szükséges munkás—értelmiségi, vá­ros—falu, idősek—fiatalok kapcsolatának erődítése. Erő­teljes á kulturált, toleráns politika „iránti igény. A je­len helyzetben nagy figyel­met kell fordítani az élet­színvonal alakulására. A pártszervek munkahelyi és közéleti jelenlétének erősíté­sét is napirenden kell tarta­ni. Fájó a párt és ifjúság kapcsolatának ilyetén alaku­lása, az ezen való változtatás nem tűr halogatást. össze kell fogni a párt progresszív erőit. Keresztes Zoltán (Makó) Sajnos, a feltüzelt aktivi­tás nem hízelgő okokra ve­zethető vissza. Az indulatok a jelen helyzetben nehezen irányíthatóak. A közelmúlt­ban lezajlott makói pártérte­kezlet nagy hangsúllyal szólt a vezetői magatartásról. Az első számú emberek számára nem lehet természetes a po­zíciójukból adódó erőkv ki­használása. A párt testületei saját szintjükön a politika letéteményesei. A felszólaló szorgalmazta a megye váro­sai közötti szoros együttmű­ködést. A ténylegesen önálló várospolitika kialakítását je­lenleg akadályozza a taná­csok működési technikája. Zsótér Jáhosné (Mind­szent) A küldöttek közül mind­össze 28 dolgozik munkapad mellett, tízen sincsenek a 30 évnél fiatalabbak. Ezt a jelenséget aggasztónak minő­sítette. Ilyen szúk rétegből nehéz testületi tagokat vá­lasztani. Utalt arra, hogy a' közelmúlt kényszerű jövede­lem kiegészítési tendenciája a családtól a szülőt vonja el. Megkérdőjelezte a követke­ző években a megyében min­den pályakezdő munkába ál­lítási lehetőségét. Perjési József (MSZMP megyei bizottsága) A biológia, a fizika, a ma­tematika eredményeit gyor­sabban kellene gyakorlatba átültetni. A számítástechni­ka már bizonyított, más szervezeti formákban bi­zonnyal többre lenne képes. Sürgette a vállalatoknál tu­dományos tanácsadói rend­szer létrehozását. Szükséges­nek tartja a közlekedés ha­tárokon is átnyúló fejleszté­sét. Az országos gondolko­dásmódban változásra lenne szükség, mert tőke és terme­lésfejlesztés ma Pannóniára koncentrálódik. A megye gazdaságának letéteményese az élelmiszer-gazdaság, erre alapozva kellene megkezdeni a termékszerkezet-váltást. A gyógyszergyártás meghonosí­tására lenne szükség és a vegyipar továbbfejlesztésére. A gépipar vállalkozóbb me­nedzserekkel sokkal nagyobb eredményeket érhetne el, ezeket a gazdasági törekvé­seket viszont politikai össze­fogás nélkül nem valósíthat­juk meg. Murányi László egyperce­sében azt hangsúlyozta, hogy Csongrád városában a TBV mellett csak gyáregységek dolgoznak. Perjési József kérdést kapott árról, hogy a tőke honnan származik az általa elképzelt megoldás­hoz? Erre válaszolva el­mondotta, hogy a megyében megtelepedett bankok tőkét is hozhatnának. Megindult az országos gazdaságpolitika felülvizsgálata, s elképzelhe­tő, hogy véget ér a restrik­ciós mechanizmus. Szilágyi Júlia (Szeged) A lakótelepi pártalapszer­vezet képviseletében szólalt fel és nem értett egyet az el­múlt negyven év értékelésé­vel. Elmondotta, hogy a nyugdíjas párttagok másod­rendűnek érzik magukat a jelen helyzetben, pedig a rossz mechanizmusok felszá­molásában segíteni akarnak. Csendesebbek ma a nyugdí­jasok, mint más rétegek, és kérik a kormányt és a pár­tot, türelmükkei ne éljenek vissza. N Csányi Zoltán (KISZ me­gyei bizottság) Három KISZ-es dokumen­tum került be a megyei párt­értekezlet küldötteinek asz­talára. A fiatalok éltek a le­hetőséggel, amely szerint a KISZ ne csak végrehajtsa, hanem alakítsa is a párt po­litikáját. Az ifjúság hangu­lata ma nagyon rossz, mivel deklarációk iéteznek, de kéz­zelfogható eredmény nincs. Vajon mi az a pozitív él­mény, ami ezt a generációt ehhez a társadalomformá­cióhoz köti? Olyan társadal­mi átalakításban szívesen részt vesznek a tizen-huszon­évesek, amelyben az ifjúság­ban pontosan meghatározott helye és szerepe lehet. A vitát Szabó Sándor fog­lalta össze. A pártértekezlet a vasárnap regge­li szavazás után Deli Pál szentesi küldött elnökl' lével "folytatta munká­ját, zárt ülésen, aki elmondotta, hogy a választás szabályainak megfelelő­en, 50 százalék + egy szavazat szük­séges a jelöljek megválasztásához. Ezután Szilárd János, a jelölőbizott­ság elnöke bejelentette, hogy Szabó­Sándor, a megyei pártbizottság első titkára reggel levelet juttatott el a bizottsághoz, amelyben közölte, hogy nem kívánja magát jelöltetni sem el­ső titkári tisztségre, sem pártbizott­sági tagnak. A pártértekezlet ezt tu­domásul vette. A jelölőbizottság Székely Sándort, a szegedi városi pártbizottság első titkárát és Vastagh Pált, a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karának dékánját jelölte első titkári tisztségre, amit az értekezlet elfoga­dott. A titkos szavazás során 401 ér­vényes szavazatot adtak le, amelyből Vastagh Pál 244-et, Székely Sándor pedig 144-et kapott. A pártértekezlet tehát Vastagh Pált választotta meg a megyei pártbizottság első titkárának. A jelölőbizottság elnöke a további­akban ismertette javaslatait a megyei pártbizottság titkári tisztségeire. Mind a három funkcióra két-két je­löltet javasolt. A pártbizottság párt­ós tömegszervezeti ügyekkel foglalko­zó titkárának Novákné Halász Annát, a megyei pártbizottság mun­katársát és Papp Györgyöt, az olajipari pártbizottság titkárát; gaz­daságpolitikai titkárnak Fraknóy Gá­bort, a szegedi városi pártbizottság titkárát és Perjési Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét; ideoló­giai titkárnak Sebe Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Trá­ser Lászlót, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Marxizmus —Leninizmus Intézetének adjunktu­sát; a fegyelmi bizottság elnökének Gyárfás Mihály eddigi elnököt és Koczkás Ferencet, a munkásőrség rö­videsen nyugalomba vonuló parancs­nokát jelölte. A titko9 szavazás eredménye: No­vákné Halász Anna 278, Papp György 120, Fraknóy Gábor 268, Perjési József 125, Kocz­kás Ferenc 244, Gyárfás Mihály pe­dig 146 szavazatot kapott. A pártér­tekezlet tehát Novákné Halász An­nát és Fraknóy Gábort választotta meg a megyei pártbizottság titkárai­nak. a fegyelmi bizottság elnöke pe­dig Koczkás Ferenc lett. Az ideológiai titkári funkcióra jelöltek közül Sebe János 200, Tráser László pedig 195 szavazatot kapott. Így egyikőjük sem kapta meg az 50 százalék 4- 1 szava­zatot. Sebe Jánosnál mindössze egy szavazat hiányzott a megválasztáshoz. Ezért meg kellett ismételni a szava­zást, amelynek eredményeképpen Se­be Jánosra 218-an voksoltak, Tráser László pedig 179 szavazatot kapott, így Sebe János lett a megyei párt­bizottság ideológiai titkára. A megyei pártbizottság első titkára és titkárai, valamint a fegyelmi bizottság elnöke megválasztásukkal — a szabályok ér­telmében — egyben a megyei pártbi­zottságnak is tagjai lettek. A pártbizottság tisztségviselői VASTAGH PAL FRAKNÓY GÁBOR NOVÁKNÉ HALASZ ANNA SEBE JÁNOS Vastagh Pál 1946-ban a Pfkés megyei Nagyszénáson született. Szegeden szerzett jogi diplomát. 1983—86. között Moszkvában volt aspiráns. A József Attila Tudományegyetem docense, a jogi kar dékánja, az állam- és jogtudomány kandidátusa. Sok tapasztalata van a politikai életben, az ifjúsági mozgalom­ban töltött be vezető tisztsége­ket. öt évig volt tagja a KISZ intézőbizottságának. Fraknóy Gábor 1936-ban, Nyíregyházán született. Közép­iskolába Szegeden járt. 1974-ben Moszkvában elvégezte az SZKP Társadalomtudományi Főisko­láját, majd 1978-ban az MSZMP Politikai Főiskoláján politika­tudományból egyetemi doktori rímet szerzett. Dolgozott a párt Központi Ellennrzöhiznusáeá­ban. Négy éve a Szeged város pártbizottságának titkárává választották meg, a gazdaság­politikai munkát irányította. Nnvákné Halász Anna 1950­ben. Szegeden született. Erede­ti szakképzettsége élelmiszer­ipari üzemmérnök. 1978-tól a szegedi városi KISZ-bizottság titkára, majd első titkára volt. Az MSZMP Politikai Főiskolá­ján filozófiai szakon szerzett diplomát. Dolgozott a szegedi városi pártbizottságon, néhány napja került a megyei pártap­parátusba. Sebe János 1942-ben a Szol­nok megyei TLszasülyén szü­letett. Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen 1 szerzett magyar—történelem szakos kö­zépiskolai tanári diplomát. Szakdolgozatával, melyet a ma­gyar drámatörténelembol irtJ megszerezte az egyetemi dokto­ri címet. 1980-tói a megyei párt­bizottság osztályvezetője volt. A pártbizottság tagjai A pártértekezlet ezután, arról döntött, hogy a párt­bizottság tagjajnak létszáma 79 legyen, beleértve a már megválasztott tisztségviselő­ket. A jelölőbizottság elnö­ke ezután ismertette javas­latait. Elmondotta, hogy Szabó Sándort La jelölték pártbizottsági tagnak, ami­vel a pártértekezlet egyet­értett. A kialakult vitában Illés-Tóth István helyet Tráser Lászlót javasolták a jelölőlistára való felvételre, amit a pártértekezlet több­ségi szavazattal elfogadott. Titkos szavazással a megyei pártértekezlet a következő­ket választotta meg az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tagjainak: Ullés—Forráskút: Adátn Andrásné, a Haladás Tsz személyzeti vezetője. Mindszent: MartonGyörgy, a Lenin Tsz elnöke; Zsótér Jánosné, az Aluszerkezetek Gyárának betanított munká­sa. Csanádpalota: Sipos And­rás,né, a Kövegyi Béke Tsz elnöke. Mórahalom: Abrahám Vince, a Rúzsai Népszabad­ság Tsz elnöke; Balogh La­jos, a Homokkultúra Szak­szövetkezet fő-ágazatvezető­je. Kistelek: Juhász Dezső, az ópusztaszeri szocális otthon főmunkatársa; Kánitz Zol­tán, a kábelgyár igazgatója; Pap István, a nagyközségi pártbizottság első titkára. Csongrád: Fábián György, gimnáziumi tanár; Kiss Pé­ter, a Vörös Csillag Tsz üze­mi pb-titkára; Papp István, a Mirköz Szövetkezet üzem­egység-vezetője; Vincze Ró­kus, a TBV pb-titkára. Szentes: Bleier Katalin, a Kontakta szakmunkása; Czöndör Judit, a baromfi­feldolgozó vállalat műveze­tője; Keserű Imre gimnáziu­mi tanár; Molnár Lajos, a Májas 1. Tsz elnöke; Nacsa Mária, a Nagymágocsi Egye­sült Tsz üzemi pb-titkára; Petri István, a kórház fő­orvosa; Puskásné Dudás Etelka, a szegvári nevelő­otthon gyermekfelügyelője; Szabó Mihály. a Pankotai A. G. asz táiy vezetője; Szarvas Pál, a Felszabadu­lás Tsz elnöke; Tordai Fe­Látogatás a Bóbitásoknál Somogyi Károlymé felvétele Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nemrég kedves, invitáló levelet kapott a szegedi, hattyastelepi óvodá­ból. ahol az úgynevezett Pethö-módszerrel mozgáskor­látozott gyerekeket gyógyítanak, és próbálják őket tel­jes értékű emberré^ nevelni. A párt főtitkára elfogadta a meghívást, és tegnap délelőtt felkereste a kis „pethösökef'. Miközben szere­tetteljes légkörben Barna Lajosné, az óvoda vezetője beszélt a Bóbitásokról — vasárnap lévén, ugyanis nem tudta bemutatni a tényleges munkát — belépett a te­rembe az egyik négyéves Bóbitás. Vivien, kinek édes­anyjától megtudhattuk, mit jelent számukra ez a cso­daóvoda. Grósz Károly a mozgáskorlátozottak szegedi cso­portja jelenlevő képviselőinek megnyugtatására el­mondta, hogy megvizsgálják annak léhetőségét, miként lehet megoldani a már nem óvodás korú „pethősök" szervezett oktatását. A párt főtitkára sok sikert kíván­va búcsúzott a lelkes, az úttörést is vállaló vendéglá­tóktól. rznené, az Éliker osztályve­zetője. Makó: Elefánti György, a Kiszombori Üj Élet Tsz ál­latorvosa; Jó Antal, a Fég csoportvezetője; Kucsora István, az Apátfalvi Arany­kalász Tsz agrármérnöke; Nagy Edit, a nagylaki mű­velődési központ előadója; Peterdi László, a Makói Le­nin Tsz üzemi pb-titkára; Salgo László, a makói rend­örkapitányásg vezetője; Se­res Gyula, a Makói Kossuth Tsz elnöke; Szentpéteri Já­nos, az ipari szakmunkás­képző intézet igazgatója. Hódmezővásárhely: Berbe­kár László, az Alföldi Por­celángyár munkása; Bugyi Lajosné, a Hódiköt osztály­vezetője; Fritz Péter, a Cso­miép osztályvezetője; Hajdú László, a Fürst Tsz alap­szervezeti titkára: Huszár lmrz, a Rákóczi Tsz elnök­helyettese; Kis Ernő MÁV­állomásfőnök-helyettes; Kö­rösi József, a kertészeti vállalat lakatosa; Mucsi Im­re, ' az Állattenyésztési Fő­iskola főigazgatója; Szabó Gyuláné. a kórház fönövére, pb-titkára; Szabó István, a Metripond pb-titkára. Szeged: Balogh János, a Délép kőművese; Börcsök Józsefné, a szalámigyár szakoktatója; Csányi Zoltán, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára; Gilicze Eva, a konzervgyár energe­tikusa; Gyulai István, a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat szb-titkára; Halász Norbert, az SZBK intézet­vezető-helyettese; HUmosi Károly, a Taurus Gumigyár üzemvezetője; Horvát hné Fülöp Mária, a textilművek művezetője; Kádár József órás kisiparos; Kapás Sán­domé, a Szegedi Kender­gyár igazgatója; Kecskeméti Andrásné. a Szegedi Ruha­gyár vasalógépese; Koncz János, a megyei pártbizott­ság volt titkára; Lovász Lá­zár, a MÁV-igazgatóság ve­zetője; Meszlényi Ferenc, a Szőregi Takarékszövetkezet vezetője; Mucsi János, a Patyolat Vállalat szervi/cso­port-vezetője; Pálmai Antal, a Medikémia Isz elnöke, Pe­rényi László, a szövőipari vállalat főmérnöke: Pró­hászka Ottó, a Csomega igazgatója; Rákos Istvanne, a Csongrád Megyei Tanács osztályvezetője; Szabó Já­nos, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettese; Szabó Sándor, a megyei pártbi­zottság volt első titkára; Szalay István, a JATE do­cense; Szarvas Lászióné, a szegedi középfokú oktatási intézmények pb-titkára; Szé­kely Sándor, a városi párt­bizottság első titkára; Szi­lárd János, a SZOTE rekto­ra; Szűcs Tibor, a Posta tech­nikusa; Tóth Györgyné, a Komplett Ruházati Vállalat előadója; Tóth Károly, a tanárképző főiskola tanárse­géde; Tráser László, a SZO­TE adjunktusa; Vadas Jó­zsef. a Kőolajkutató Vállalat pb-titkára; Varga István, a Kőolajtermelő Vállalat szer­vezője;' Zékány János. a Csongrád Megyei Hírlap új­ságírója: Zsivity Radivoi. az Atikövizig igazgatóhelyettese. A választasi eredmények ismertetése után Vastagh Pál, a megyei pártbizottság új első titkára röviden ér­tékelte a kétnapos megyei pártértekezlet munkáját. An­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy amikor a legközelebbi pártértekezle­ten a végzett munka számba­vételére kerül sor, hangula­tában és eredményeiben más időszakot zárhat le az akkori tanácskozás. Az elnöklő Deli Pál meg­köszönte a pártbizottság volt tisztségviselőinek eddig vég­zett munkáját. Majd bejelen­tette, hogy az örményországi földrengés károsultjainak megsegítésére .közel 30 ezer forint gyűlt össze. A kétnapos nagy fontossá­gú tanácskozás vasárnap az esti órákban az Internacio­nálé eléneklésével »rt véget

Next

/
Oldalképek
Tartalom