Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 310. szám 1988. december 30., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközei Az Országgyűlés 1988. november 24—25-i ülésszakán vedelem-újraelosztó szerepét jóváhagyta a kormány stabilizáeiós programjának eddigi nem sikerült mérsékelni. A végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A kormány ennek alapján — figyelembe véve az Országgyűlés december 20—22-i ülésszakán hozott döntéseket is — meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, valamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített — eszközrendszerét. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemzői A magyar gazdaságban — előirányzottnál valamelyest az alapvető célokat tekintve kevésbé csökken. — teljesülnek a kormány stabilizációs programjának d) A gazdaságirányítási költségvetés 20 milliárd forint körüli hiánya az előző évinél lényegesen kisebb, de meghaladja a 10 milliárdos — tartalék nélküli — előirányzatot. A vállalati szférában jelentős — részben inflációs forrású — többletnyereség képződött, a jövedelmi különbségek nem tükrözik kellően a hatékonyságot. A bankszféra a vásárlóerő szelektív szűkítésének feladatait — időnként gazdálkodási zavarokat is kiváltó erőfeszítései ellenére — nem tudta a költségvetéstőt átvenni, összességében, bár a pénzügyi egyensúly javult, de a szelektivitás és a külső jinzactos programjanaK rendszerben nagy horderejű "" a , 1988. évi követelményei. Sza- változás Volt az új általános fgye"sulyl , kovetelmenyek mos részterületen azonban forgalmiadó-rendszer, vala- k°z°tti összhangot meg nem az elmozdulás kismértékű, mint a szemé,yi jövedelem- slk"ult kleleSlt0 mertekben átmeneti elemeken alapuló acJÓ bevezetése. Az átállás ^«teremtem, és feszültségekkel is terhes. zavarai nem elhanyagolható- A S^zdasag 1988. ev, ereda) Számottevően lassul az ak, de kisebbek a nemzetközi ^nye» Jelentősek, de a tara adossagállomány növekedé- gyakorlatban tapasztaltnál. se. A konvertibilis fizetési Bővültek a tőkeáramlás formerleg hianya — bár meg- mai és intézményei, korszetós fejlődéshez nem elégségesek. A korábbi másfél évtizedben felhalmozott, a vihaladja a tervezett 500 mii- r^ödött'a Áörmányzau'iíá- gazdasági fejlődés fő yolio dollárt - az előző évinél nyitás szervezete. A piaci vi- "altt0,' elsZakad\ gazdalkoiényegesen kisebb. Ez azzal szonyok fejlődésében, az irá- «f™20 teurbek es eg^Ü.tÁ_kÍÍ„Ve\ke.ZÍ.k.Í!\. nyitás és a vállalatok maga- "" tartásában azonban alapvető változás nem történt. a lakosság devizafelhasználasa — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősen meghaladja az 1987. évit, és az 1988. évre számítottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az export növekedése következtében — 600— 700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubelelszámolású áruforgalom kötöttségek súlyosabbak, így a megoldandó problémák és feszültségek is sokrétűbbek, mint amivel a kormányprogAz állami költségvetés jő- ram számolt. Az 1989. évi gazdasági fejlődés fő vonásai Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdeké Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilé kismértékű bővülése, mér- záció és a kibontakozás fel- ben a kormány vállalja az séklődő aktívuma lényegé- tételeinek megteremtése ér- elkerülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekben megfelel a tervezettnek, dekében a piacgazdaság fel b) A külkereskedelmi tételei gyors ütemben épüleredmények jórészt a világ- jenek ki. A kormány gazdagazdasági konjunktúrának ságpolitikájában a világgazés az exportösztönző intéz- dasági folyamatokba való kedéseknek tulajdoníthatók, tartós integrálódás megkezs kevésbé a hatékonyság ja- dését, a hatékony, a külpiaci vulásának, a termelési szer- feltételekhez igazodó termekezet tartós reményekre jo- lési szerkezet kialakulását, gositó változásának. A ter- annak ösztönzését helyezi melés növekedése megköze- előtérbe. Mindezt a ruvid tálíti a tervezett 1—1.5 száza- von szűk gazdasági mozgáslekot. Kiemelkedő a mező- tér mellett úgy kell megvagazdasági termékek termeié- lósítani, hogy a külgazdasásének — az aszály ellenére gi egyensúly rövid távon is elért — jelentős emelkedése, javuljon. A kormány mindAz ipari termelés növekedé- ezt az exportképesség javíse csekély, összetétele nem ,. . . ... , , , , • , . ._ . tasaval, a tartósan gazdasafelel meg a kivanatosnak: ' " elsősorban az alapanyag- g°s konvertibilis kivitel erőipari ágazatok teljesítménye teljes növelésére kényszerítő , bővül a feldolgozóiparé és ösztönző piaci viszonyok m^fuS c) Az összességében csök- megteremtésével, a vállalko- behozatali többletet kell elkenő belföldi felhasználáson zokészség és -képesség fej- erni. kel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50—1D0 millió dollárral kisebb passzívum, rubelelszámolásban viszont 100—200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400—500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubelül nő a felhalmozás ará nya. A beruházások — az sével előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nyomán Iesztésével, a kínálat bővítékivánja elérni úgy, hogy elsősorban azok a tevékenységek fejlődjenek, amea tervezett csökkenéssel lyeket a világpiac is gazdaszemben — kismértékben ságosnak ismer el. A gazdaságpolitikai célok követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi .'elhasználás változása — az 1988. évihez képest — az alábbiak szerint prognosztizálható: Bruttó hazai termék termelése Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelésé kb, 0 százalék — 1— 0 százalék kb. — 2 százalék 0— 1 százalék növekednek. A beruházáso kon belül az állami beruházások csökkennek, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A lakosság többségének aktív munkája és kényszerű áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program 1988. évi céljai alapvetően megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal — az év közben szükségessé vált Amennyiben a 'külgazda- gyobb mértékben kell csökközponti árintézkedések ha- sági egyensúly, illetve a ter- kenteni: kedvezőbb helyzettására — megközelítőleg egy melés a tervezettnél ked- ben Viszont a többletet százalékkal nagyobb a ter- vezőtlenebbül alakul, a bel- részben a külgazdasági vezettnél. A reáljövedelem földi felhasználást (a beruhá- egyensúly javítására. részés reálbér összességében az zásokat és a fogyasztást) na- ben a szerkezetátalakítás Bruttó hazai termék belföldi felhasználása kb. — 1 százalék Lakosság fogyasztása kb. 0 százalék Egy főre jutó reáljövedelem kb. — I százalék Közösségi fogyasztás — 8 7 százalék Népgazdasági beruházások 1— 2 százalék gyorsítására, illetve a szociális feszültségek enyhítésére lehet fordítani. a) A gazdasági szerkezet átalakulásának gyorsítása érdekében — a csökkenő belföldi felhasználás mellett is — bővült a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínálat bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, ' versenyképes! vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővítik az importgazdálkodás, az árak es a bérek alakításának, a vó'lalat' vezetők anyagi elismerésének számottevő lioeralizálasa, valamint a gazdálkodás felesleges adminisztratív kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormanyzati munka. A vállalkozások élénkülését segíti az értékpapírpiac fejlődése, az üzleti bankok gazdálkodási önállóságának növelése, azok bekapcsolódása a lakossági és a devizapiaci teendők végzésébe. A tulajdonosi viszonyok racionális átrendeződését célozza az állami vagyontárgyak értékesítésének, bérbeadásának ösztönzése és az állami vagyonkezelés intézményeinek kiépítése. A tákeáramlas bővülését, a szervezeti rendszer korszerűsítését segíti elö a társasági törvény működése, és az ennek hatásosabb érvényesülését elősegítő átalakulási törvény 1989. évi bevezetése, valamint a vállalati és szövetkezeti törvény módosítása. A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989-ben a korszerűsítettt exportpályázati rendszer működtetésével, központi műszaki-fejlesztési eszközök nyújtásával, a vegyes vállalatok alapításához, a központi gazdaságfejlesztési programok megvalósításához járó. illetőleg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi töke beáramlásának ösztönzésével, a külföldi beruházások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. A technológiai korszerűsítést a vállalati beruházások erősödő szelektivitás mellett megvalósuló növekedési is támogatja Egyes, népgazdasági szinten kiemelt fejlesztési célok megvalósítását az állam központi forrásokkal is segíti. Törekedni kell arra, hogy a beruházásokban érdemlegesen növekedjék a külföldi működő tőke részvétele. b) A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügypolitika, a szigorú), de szelektív vásárlóerő-szabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás is. Ezért a szabadárak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. Az (folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta saját é.s a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervet. A kormány létrehozta a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikái Kollégiumát. A Minisztertanács határozatot hozott a munkanélkülisegély bevezetéséről. A kormány a Magyar Közvéleménykutató Intézet felmérései alapján jelentést hallgatott meg a közvéleményben a gazdasági, társadalmi stabilizációról kialakult képről, a kormány munkaprogramjának és végrehajtásának társadalmi fogadtatásáról. A Minisztertanács áttekintette a Balaton üdülőkörzetre vonatkozó építési korlátozások érvényesülésének tapasztalatait, s felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az 1989. január l-jétől érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza. ozovivői tajekoztato Január l-jétől bevezetik hazánkban a munkanélkülisegélyt — az intezkedesről beírató vita után csütörtöki ülésén hozott határozatot a Minisztertanács. A döntés hátteréről Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér-és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókata kormány ülését kisérő szokásos szóvivői tájékoztatón. Az ABMH vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is az aktív foglalkozáspolitika híve, s igy a munkanélküli-segélyt is ennek egyik elemekent kezeli. A figyelmet nem a segelyezésre, hanem olyan eszközök felkutatására koncentrálja, amelyek átképzéssel, munkahelyteremtéssel, a vállalkozások támogatásával igyekeznek korrigálni a munkaerőpiacon jelentkező átmeneti feszültségeket. A döntést egyébként széles körű társadalmi vita előzte meg, 1989-ben a munkanélkülisegéllyel, az átképzésekkel, a munkahelyteremtésekkel kapcsolatos valamennyi kiadást az állami költségvetés finanszírozza, jobbára a Foglalkoztatási Alapból, amely 2,4 milliárd forinttal gazdálkodik. Ebből a pénzből csaknem 800 milliót folyósítanak a megyéknek a számítógépes rendszerek kiépítéséhez, amely azt szolgálja, hogy országosan egyseges nyilvántartás, egységes hálózat alakuljon ki a munkaerő-piaci információk kezelésére. A segélyről intézkedő minisztertanácsi rendelet a többi között kimondja: az kaphat segélyt, akinek a munkaviszonya 1 évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá, aki igazolni tudja, hogy az utolsó 3 év alatt legalább 18 hónapot dolgozott, s nem kevésbé fontos feltétel, hogy az igénylőnek vállalnia kell a megfelelő együttműködést a munkaerő-szolgálati irodával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a számára felajánlott álláshelyeket komolyan fontolóra veszi. A munkanélküli-segély mértéke attól függően változik — az illető előző évi átlagkeresetének 50 és 70, százaléka között —, hogy milyen bejegyzés került az igénylő munkakönyvébe. A három lehetséges variáció: a munkaviszony megszűnése, amikor a munkáltató mond fel, illetve egyéb, a dolgozó önhibáján kívüli esetről van szó; a dolgozó mondott fel; illetve a kilépett bejegyzés A segely merteke időben is változik: az első felev után 10 százalékkal csökken akifizetett összeg. Ezzel is ösztönözni kívánják a munkavállalókat az elhelyezkedesre. Kérdésekre válaszolva Halmos Csaba ismételten megerősítette, hogy a legutóbbi kormány—KISZ vezetői megbeszélésen született megállapodásnak megfelelően február végéig le kell tennie a kormány elé azt a javaslatot, amely a pályakezdő fiatalok helyzetével kapcsolatos konkrét javaslatokat, jogszabályokat tartalmazza. A kormányülés egyéb napirendi pontjairól Maros in György szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A lobbi között elmondta, hogy a Minisztertanács tárgyalt az országos közúthálózat fejlesztésére bevonható pótlólagos forrásokról. A kormány megtárgyalta a Tájékoztatáspolitikai Kollégium létrehozását. E testület a kormány, illetve az államminiszter tanácsadójának szerepét tölti be. A televízió, a rádió és az MTI irányításában segíti tanácsaival az államminiszteri. Az MTI Belföldi Szerzesz tőségének munkatársa azzal a kérdéssel fordult a szóvivőhöz: az új testület felállítása nem jelenti-e azt, hogy megváltozik az a koncepció, miszerint ezek a kiemelt tömegtájékoztatási eszközök nemzeti intézményekként működnének, s irányításukban az alternatív szervezetek is szerepet vállalhatnának. Ez az elv nem változik meg — szögezte le Marosán György —, sőt a Tájékoztatáspolitikai Kollégium létrehozása pontosan ezt a célt szolgálja. A szóvivő ismertette annak a közvélemény-kutatásnak a főbb megállapításait, amelyben a lakosságnak a kormányról alkotott kepet igyekeztek megrajzolni. A kormány egyébként elhatározta, hogy a jövőben rendszeresen végeznek hasonló jellegű felméréseket. A főbb tapasztalatok közé tartozik, hogy a társadalom örömmel fogadta azokat a kormányintézkedéseket, amelyek számos korábbi megkötést oldottak fel, ugyanakkor a liberalizálás szükségszerű következmenyeit — mint például az áremelkedést, a forintleértékelést, a személyi jövedelemadó bevezetesét — „kegyelem kettesre'' értékelte