Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

1988. december 29., csütörtök 119 Valuta a postaládán A kiszámíthatatlan úg> hozta, hogy az utóbbi időszakban több panelház lépcsőházában volt alkalmam végigböngészni a lakók névsorát. S a postaládákat sem hagytam figyelmen kivül. Melyre a türelmes lakó, avagy az előrelátó lapkihordó jó vastag festékkel rápingálta a belesüllyesztendő lapok jegyzékét. Például imígyen: DM, Ku, Ns, SZF, Nsz stb. Vannak egészen tiszteletre méltó listák, melyek alig férnek el a pléhdobozon. Ilyenkor arra gondol az újságíró, lám, szellemileg milyen gazdagok is vagyunk — az olvasó számunkra ugyanis aprópénzre fel nem váltiható töke. (Itt jegyzem meg, hogy a DM jelzés nyilvánvalóan nem az NSZK valutáját — a Délmagyarországot jelképezi...) Aztán ezekben a napokban megjelentek a mindennemű szegényedés jelei. Az áthúzások. Minél hosszabb egy lapsor, annál több az áthúzott jelzés. Lehet, hogy az elővigyázatos előfizető, avagy a magabiztos lapkihordó a tettes. Magát a tényt azonban mindenképpen az olvasó dönti el — mi lesz áthúzva, mi marad. Amerre az én utam vezetett, a DM jelzés mindenhol megmaradt. Mindez lehet a véletlen műve, de a valóság egy szelete is. Hajlandó vagyok ez utóbbiként értelmezni a látottakat. Mert a maga során a DM a valutapiacon igazán erős lábakon (értsd: ipari háttér, korrekt és kiszámítható üzleti élet stb.) álló tényező — a postaládák DM-je ezzel párhuzamosan meg fog maradni növekvő tendenciájú szellemi befektetésnek ... Ha már az olvasók is így érzik ... P. S. Ügyészségi vizsgálatok Az új esztendő első felében több országos vizsgálatot végez a Legfőbb Ügyészség a büntetőjogi szakterületen, az általános felügyelet körében, a gyermek- és ifjúságvédelemhez, a közlekedési ügyészi tevékenységhez, a polgári jogi ügyészi munkához, s a katonai ügyészségek feladataihoz kapcsolódóan. A szervezet munkatervének összeállításakor az elsődleges szempont az volt, hogy az első félévben hatályba lép a társasági törvény, s várhatóan az egyesülési, valamint a gyülekezési jogról szóló törvény is. Az új jogszabályok végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani a jogalkalmazó szervek hatósági munkájára, hogy az ne sértse az állampolgári alapjogokat, a természetes és jogi személyek érdekeit. A terhességmegszakítás új rendjéről helyett... Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága ez év áprilisában vitatta meg a minisztérium családtervezésre és születésszabályozásra vonatkozó javaslatát. A vita során a képviselők többségének az volt az álláspontja, hogy a feltételek megtartása mellett az elbírálás rendjét kell új alapokra helyezni. A SZEM 1988 őszén előterjesztést nyújtott be a Minisztertanácshoz a népesedéspolitikai feladatokról szóló 1973-as határozat felülvizsgálatáról. Ennek eredményeként november 3-án a Minisztertanács új rendeletet alkotott a terhességmegszakitásról, amely elsősorban az abortuszkérelmek elbíráTizenöt évvel a terhességmegszakítás hazai rendjének kialakítása után mind a szakmai, mind a laikus közvélemény zöme úgy ítéli meg. hogy a terhességmegszakítást elbíráló — népszerű nevén AB — bizottságok az esetek többségében formális és bürokratikus munkát végeznek. mikor fogadják nőgyógyász szakrendelőbe, vagy szülészorvos vezette terhestanácsadóba, illetve a család- és nővédelmi tanácsadóba mehet, ahol a terheslásúnak — joggal kritizált — ségmegszakitáshoz kellő felbürokratikus módján, sokszor megalázó jellegén igyekszik változtatni. Rövid tájékoztatásunkban az 1989. január 1-jétöl hatályba lépő rendeletből pusztán a terhességmegszakítással kapcsolatos új vonásokat emeljük ki. A legjelentősebb változás: a terhességmegszakitást eltételek meglétét az orvos egy személyben ellenőrzi, s dönt a kérés jogosságáról. Amennyiben az okok alapján az abortusz mellett voksol, a terhes nőt a vizsgálat helye szerint területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézetbe irányítja a műtétre. Ha a kérelmező nem az illetékes, hanem az általa megjebíráló bizottságok megszün- lölt kórházban, klinikán kítetése. A terhes nő — abor- vánja elvégeztetni a műtétuszkérelmével — szülész- tet, akkor onnan igazolást Távoktatás a házi gondozásról Egyre több a beteg, rok- honi gondozása, illetve az kant, gondozásra szoruló idős emberek otthoni ápoláidöskorú. Minden családban lehet beteg egy családtag. Nehezíti a helyzetet, hogy a gondozásra szorulók száma gyorsabban emelkedik, mint a gondozóké. Az is nyilvánvaló, hogy a betegápolás bizonyos elemei feltétlenül szakirányú képzettséget és ismereteket igenyelnek. A külföldön már egy sa. A februári adásokban — a régi adások ismétlésekor — szó lesz többek között a szívbetegek életmódjáról, a légzőszervi betegek otthoni ápolásáról, illetve a beteg emberek lelki gondozásáról. A távoktatás a gondozási központokban tevékenykedőknek éppúgy ajánlott, mint az otthon beteg csatizede bevált gyakorlatot íádtagot ápolóknak. Az okkövetve, a Magyar Televf- utasban reszt vevők szamázió is arra törekszik, hogy ra az adásokat követően a egyre több műsort indítson Szeged városi Vöröskereszt az úgynevezett távoktatási is szerVez konzultációt szakkoncepció keretében. A emberek vezetésével. A tv¡Magyar Vöröskereszttel kö- SOrozat február közepén fezösen a házi gondozás, ápo- jeződik be, s a „hallgatók" lás témakörében közösen te- márciusban vizsgát is tehetremtette meg a 'távoktatás nek feltételeit. A tévé a jövő év januárjától kezdi meg mind Mindazok tehát, akik szera régi, mind az újonnan ké- vezett keretek között kívánszült adások sugárzását. Az nak részesei lenni a házi új sorozat januárban be- gondozói távoktatásnak, a mutatásra kerülő témái 'kö- városi Vöröskeresztnél jezött szerepel többek között 'ezzek szándékukat: 6720 a beteg gverekek, a mozgás- Szeged. Szt. Mihály utca 1. korlátozottak, a daganatos Telefon: 13-740. betegségben szenvedők ott- K. K. kell hoznia: abortuszra. Az orvos dönt a terhességmegszakítás díjáról, ami maximum 2000 Ft. Indokolt esetben ennél kevesebb lehet. Például, ha a terhes aszszonynak három vagy több gyermeke van, akkor csak 500 Ft térítési díj fizetésére kötelezhető. A rendelet meghatározza azt is, mikor ingyenes a megszakítás. Természetesen — az új rendelet is — biztosítja a fellebbezési jogot. A megyékben — így Csongrádban is — megalakult a II. fokú (háromugű) bizottság, amely a fellebbezési kérelmek elbírálására hivatott. Minden kedden délután 4-től 5-ig, illetve csütörtökön reggel 8-tól 9 óráig fogadja a terhes nóket a Zöld Sándor utcai rendelőben. Szigorúbb az új rendelet a terhességmegszakítás határidejét illetően. Eddig tizenhat — mostantól a terhesség 12. hetéig végezhető el az abortusz. Nem változtak viszont a terhességmegszakítást megengedő okok. kivéve egyet. Eleddig a kettőnél több, az új évtől a kétgyermekes anyák terhességmegszakitásanak nincs akadálya. Elvetethető a magzat, ha azt egyéb szociális ok nyomatékosan alátámasztja. Ennek az egyébnek kiderítése a lakóhely szerinti védőnő feladata, aki a környezettanulmányt, életkörülményeket feltérképezve tesz javaslatot az orvosnak: indokolt-e vagy sem megszakítani a terhességet. K. K. „11 fellendülést nem a magántőkétől várom' Allamminiszterré választása után Nyers Rezső azt mondta, hógy fő feladata a gazdasági és politikai reform összehangolása, valamint annak biztosítása, hogy a pénzügyi stabilizációt a távlati reformelképzelésekkel, és ne azok ellenére hajtsuk végre. A Parlament decemberi ülésszakán arról kérdeztük. hogyan kívánja ezt a programot végrehajtani, milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét. — Rövid távon stabilizálni a gazdaságot, megőrizni a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt, .közben pedig megteremteni a növekedés, a felzárkózás feltételeit — nem fából vaskarika ez? Nem lehetetlenre vállalkozott ön? — A pártnak a politikai feladata, a kormány kormányzati problémája ma olyan, amit eddig senki sem vállalt fel, és nem csinált. Minden reform, minden igazi reform a mindennapi élet bilizációs programban szereplő veszteségcsökkentő intézkedéseket nem valósítjuk meg, addig bizonyosan az új növekedés sem indulhat meg. Nem kell várnunk persze az új növekedéssel addig, amíg teljesen be nem fejeződik ez a nyírás-vágás, a veszteségforrásoknak áz eldugulása. De el kell érni egy bizonyos szintet ahhoz, hogy megindulhasson a vállalkozásélénkítés a jövedelmező szférában. 89-ben valogikájával gondolkodva fá- lami kicsi vállalkozásélénkíból vaskarikának látszik. Hiszen ha már hétköznapi politikával meg lehetne valósítani a reformot, akkor minden csak evolúciós úton mehetne előre. Mint ahogy egy házat építenének, mindig ráraknának valamit, és csak ebből állna a politika. A potés előkészületei kezdődnek meg, az importliberalizálás mellett például egy olyan vállalkozásélénkítő program, mely főleg a kis- és középvállalatokat érinti. A hiteleket, döntően a külföldi hiteleket nem szabad ugyanúgy deficitfinanszírozásra fellitika viszont abból áll, hogy használnunk, ahogyan eddig építjük a házat — ha már tettük. A külföldi kölcsönök ezt a hasonlatoi alkalmaztam jelentős részét ezentúl a kis—, aztán'le kell bontanunk és a középvállalkozások fogegy részét, helyette mási ják kapni, melyek eddig építeni, ha megvan a mű- szinte semmit, sem kaptak, szaki terv, a terven módo- Ez a változás persze csak tosítani kell — ezek a refor- kozatusan történhet, nem mok. máról holnapra. — Mi újat hozott a kor- — Ha jól tudom, azok a mányzatba? Mert az ön által külföldi hitelek, amelyekhez említett, gazdasági és poli- ma hozzájuthatunk, hosszú tikai reformok összehangolá- távon nagyjából arra elegensával, legalábbis elvben, már dók, hogy a külföldi fizetési többen próbálkoztak, kevés kötelezettségeinknek eleget sikerrel. tehessünk. Tehát a kibonta— Én nem hoztam semmi kozást saját forrásból, saját újat, illetve igyekszem egy erőből kellene végrehajtani. új szellemiséget szélesíteni Milyen belső tőkefelhalmo— ez az új szellem már megvan, ezt nem kell feltalálnom, hanem a meglevőt kell bátrabban és demokratikusabban belevinni a gazdazásra számíthatunk? — Eddig csak a hitelekről beszéltünk, a működőtőkeimportot viszont teljes egészében a dinamizálásra tudságpolitika szélesebb szféra- juk felhasználni. jába, tehát a kormányzás egészébe, és a kormányzás körében dolgozó szakértői rétegbe. Most ez a feladat, ami egyet jelent a gazdasági reformprogram újragondolá— De hát a működötöké, legalábbis ami eddig bejött, alig néhány százmillió dollár ... — Igaz, de már ez is valami, és ezt a fajta imporsával és következetes kidől- tot továbbra is mindenképgozásával. pen növelni kívánjuk. Ép— Tehát akkor a progra- pen az a mai helyzet kulmot még ki kell dolgozni, az <sa, hogy nem tudunk megnincs meg? — Van program, s ez alkalmas a pénzügyi stabilizálásra. Máris egyéves késésben vagyunk, ezt a programot tehát sürgősen végre kell hajtani. Amire viszont nincs még világos programunk, az egy új növekedési szukasz megindítása a gazdaságban. Mára kiderült, hogy a stabilizációnak a véget, a teljessé, tartóssá tételét csak egy új növekedésnek a keretében lehet megvalósítani. — De ez a jelenlegi stabilizációs elképzelés, maga a program, nem teszi lehetetlenné a kibontakozást? — Tényleges ellentmondásban van a kibontakozással azért is, mert amig a staŰj bélyegek A Magyar Posta központjában szerdán a bélyegkinak forgalomba, a felárból befolyt összeggel kívánják adásról tájékoztatták az ú.i- elősegíteni az 1848-as emsúgírókat. Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese elmondotta: az idén 58 címletben hoztak forgalomba új bélyeget. A Magyar Posta jövőre 56 címletben bocsát ki bélyeget Bélyegblokk kiadásával köszöntik a francia forradalom 200 éves évfordulóját és az Interparlamentáris Unió centenáriumát. lékmű építését. Megemlé keznek a munkásmozgalom kiemelkedő harcosairól, és bélyeggel köszöntik a hazánkban megrendezendő íedettpályás atlétikai világbajnokságot, a fogatnajto világbajnokságot és a felnőtt férfi öttusa-világbajnokságot. A gyűjtők nagy érdeklődésére tort számot a hazai virágkötészetet, a védett hüllőket, Magyarország legszebb barlangjait, és a Aradi vértanúkat ábrázoló régi malmokat bemutató befeláras bélyegblokkot hoz- lyegsoruk szabadulni a fizetésimérleghiány egy részétől, évi mintegy 400 millió dollártól, ha közben nem liberalizálunk. Ez a közbenső liberalizálás viszont egy esztendőre megakasztja a fizetési mérleg javulását. Ez a TÓ ka fogta csuka esete, ez az az ár, amit meg kell fizetnünk. — Hogy világosabban, kérdezzek rá a finanszírozásra, úgy tudom, egy új Marshallterv elgondolása is az ön nevéhez fűződik. Ilyen Marshall-tervnyi nagyságrendű külföldi tőkebevonás nélkül, ön szerint van-e Magyarországnak reális lehetősége a felzárkózásra? — Elméletileg igen, gyakorlatilag valószínűleg nem. Elméletileg igen, hisz a tőkét és a technikát mi más formában is bevonhatjuk. — Mennyi realitása van most egy ilyen új tervnek? — Ez, véleményem szerint, nem a következő hónapok kérdése, leghamarabb a következő évtizedben lehet realitás. — A sajtóértekezleten azt mondta, hogy mind gazdaságilag, mind politikailag elképzelhetetlennek tartja a magántöke túlsúlyra jutását Magyarországon. Mégis milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét? — Először tisztázzuk, hogy a vegyes tulajdont én nem sorolom a magántulajdon kategóriájába. Tehát abban, amiben az állam 30—40—50 százalék erejéig részt vegz, az ilyen mértékben köztulajdon, ott az államnak komoly befolyása van. Azt el tudom képzelni, hogy például a nagy- és középiparban a társasági tulajdon, a vegyes tulajdon akár többségivé is válik. De ezt sem lehet biztosra venni, nem szabad előre, központilag meghatározott arányokból levezetni a tulajdoni szerkezetet. Ami a tőkeképződést illeti, a társadalmi töke domináns szerepe meg kell hogy maradjon. Egyszerűbb közgazdasági törvényszerűség ez, hisz az állam és a szövetkezetek kezében van a társadalmi tőkének a túlnyomó hányada. A magántőke akkumulációját kétségkívül elő kell segíteni, fokozni kell, de őszintén szólva a gazdasági realitás alapján nem tudom elképzelni, hogy az (itthoni magántőke a mostani 5 százalékos arányáról túlsúlyra jusson. A külföldi tőkeimport pedig? Ha annak az arányát 5, netán 8 százalékra fel tudnánk vinni, már nagy siker lenne. Más a helyzet az össztársadalmi n^unkaidővel — e téren kívánatos lenne, hogy 25-30 .százalékig nőjön a magánszférában foglalkoztatott munkaerő aránya, de a tulajdoni szerkezetben valószínűleg nagyobb szerepe lesz a társadalmasított tökének ... Hisz a kisvállalkozásokban lévő munkaerő tökehányadosa jóval kisebb, mint a nagyiparban vagy a nagy mezőgazdasági üzemekben. — Ma még ... — Ma még, de a későbbiekben is. A kisvállalkozások nem azokat a tevékenységeket keresik, amelyekre a tőke magasabb szerves összetétele a jellemző. — Ezzel együtt, ha a gazdasági folyamatok iránya arra mutatna, hogy a magántulajdon váratlanul viharosan előretör, lennének — politikai akadályok ennek az útjában? — Elméletileg nehéz erre válaszolni. Attól függ, hogy milyen társadalmi hatásokat kifejtve, egyáltalán „társadalmi-konform" módon működne-e ez a magántőke. Ha előretörése beleférne egy rugalmasabb, dogmáktól mentes társadalmi értékítéletbe, akkor nem (hiszem, hogy e folyamat különösebb politikai akadályokba ütközne. A kormány jelenleg egyértelműen azon van, hogy szélesítse, de nem idealizálja a magántevékenységet. Az embereket, mint munkavállalókat, sem szabad idealizálni, hát még mint tőketulajdonosokat! Születhetnek a nyereségre törekvés során olyan .gondolatok, melyek sértik a társadalom érdekét. — De hát ehhez nem kell magántulajdonosnak lenni! — Nem kell magántulajdonosnak lenni, ugyanilyen emberek vannak a társadalmi szférában is. ,Mind az állami monopolszervezetek, mind a magántöke kinövéseit korlátoznunk kell. — Politikusként ezt nevezik kétfrontos harcnak, nem ? — Ezt a fogalmat eddig másnak a kifejezésére kötöttük le. de valószínűleg ebben az értelemben Is használni fogjuk. A piac és a tőke semmiképpen nem lehet olyan szabad egy szocialista társadalomban, mint egy tőkés piacgazdaságban. Ezért vagyok én nagyon óvatos ezeknél a megfogalmazásoknál — nem mintha akár a kormány, akár én félnék a magántulajdontól. A magyar gazdaság fellendülését mindenesetre én nem a magántőke részvételétől várom: mert egyszerűen nem is lesz annyi magántőkénk, hanem az a dinamizálás motorjaként szolgálhatna. (MII —Press) Fallidi Gergely j