Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

78. évfolyam, 309. szám 1988. december 29.. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Okosan, mértékkel N

épszerűtlen feladatra vállalkozom. Az elszabadult indulatok visszafogására teszek kísérletet. Józan önmérsékletre apellálok, s közben magamra zúdítom mindazok haragját, akik évek, esetleg évtizedek óta várják, hogy elmondhassák, leírhassák, amit beléjük fojtottak, amitől már-már fuldokoltak, aminek a kimondását nem lehetett tovább halogatni. Gondjaimat fokozza, hogy magam is örülök, elrettentés, burkolt vagy nyílt fenyegetés nélkül kerülnek a nyilvánosság elé tabu témák, félelem nélkül fejtheti ki minden hazánkfia politikai, vagy más nézeteit. Azzal nincs bajom, hogy ezek között a nézetek között szép számmal akadnak szélsőségesek. Mert milyen is az a" vita, ahol nem feszülnek egymásnak markáns érvek és ellenérvek? Bajom azzal van, hogy heves indulatok is egymásnak ugranak. Mégpedig egyre gyakrabban. S ezek a vitatkozók néni gondolnak indulataik következményeire. Pedig nem elég az igazság mindenáron való keresése, arra is figyelni kell, mi lesz a nyomozásnak, s a meglelt „kincs" nyilvánosságra kerülésének a következménye. Persze, magam is tudom, az igazság napfényre jutása a megváltás, a felszabadulás erejevei hat, esetleg a szabadság zsongitó érzetével bizserget. S nem jár érzelmek nélkül. Ezzel együtt nagy a felelőssége azoknak, akik szólnak és írnak, akik agitatív erővel rendelkeznek, akik szuggesztívek, akikre figyelnek az emberek. Miközben tehát bennem is örömmé nemesül minden érzés és minden gondolat, ami .felszabadít, ami lazítja vagy megszünteti a gúzsokat, megvilágítja a kibontakozás útját, de egyúttal szorongok is, mert félek azoktól az erőktől, amelyek a felelős kritika hangját demagóg morajjá változtatják, s Barabás helyett ezúttal is Jézust feszíttetik keresztre. Nem vagyok tehát mazochista, amikor az érzelmi mámor megszelídítésére buzdítok, csupán lelkiismeretemre hallgatok, s így Megállj !-t kell kiáltanom mindazoknak, akik a felfokozott hisztériától nem sajnálnak ártatlanokat sem. Ezekben á napokban nem tüdők nem emlékezni azokra az ötvenhatos áldozatokra, akiket azért lincselt nieg a felheccelt tömeg, mert valaki ávósnak vélte őket. 32 év túlságosan rövid idő ahhoz, hogy akár történelmi távlatnak mondhassuk. Így hát legalább annyi vélt. mint amennyi valóságos igazsúg lehet abban a felfogásban, amely az ötvenhatos tragédiát fejjel a falnak rohanással azonosítja. Éppen ezért, magam is más történelmi példával érzékeltetem a jó, vagy rossz lehetőségeinket. 1918 őszén, amikor Németország elvesztette a háborút, s megvívta a maga polgári demokratikus forradalmát, az új, szociáldemokrata kormány csak mérsékelt reformokra vállalkozott, hogy ezáltal javítsa a pá. rizsi békekonferencia német esélyeit. Vagyis megfontolta, intézkedéseinek milyen következményei lehetnek. A pillanatnyi belpolitikai sikerek rövid életű öröme helyett a németség egészének jövőjét tartotta fontosabbnak. (Más kérdés, hogy a győztesek így is kíméletlenek voltak.) S ha már a nemeteknél tartunk, álljon példaként még egy eset arra, hogyan szoritja háttérbe a tiszavirág életű egyeni sikert a távolabbi célért járomba fogott, fegyelmezett önmérséklet. A második világháború idején a szövetségesek fogságába esett magyar hadifoglyok körében meglehetősen elterjedt az a szóbeszéd, miszerint a németek csoportosan, s igen eredményesen szöknek meg a lágerekből, míg az első magyar mozdulását u másik magyar gyors besúgása követi... Kérem, ne gyanúsítson és ne vádoljon senki azzal, hogy romantikus nemzéti karakterológiát alkotok. Lehet ugyanis, hogy fenti példám nem igazán szerencsés, de minden bizonnyal jól sejteti, a felelősségteljes magatartás mellett ágálok, a közösség, népünk, nagy távlatokban elképzelhető, s megtervezhető jövőjéért aggódok, s félek az indulatoktól, amelyek romba dönthetik mindazt, amit a józan ész felépített, vagy aminek a megteremtésére képes. T

udom, nem én vagyok az egyedüli, akit örömmel tölt el közéletünk szellemi, politikai értékekben, vitákban való gazdagodása. Hogy erősödik a nyilvánosság, hogy ki kell állni emberek elé, s meg kell hallgatni a véleményüket. Hogy megkezdődött az alulról szerveződés. De gondolom, ugyancsak sokunknak tetszik az indulatok kolbácsölta, rundalirozásba torkolld tömegdemonstrációk helyett az a fajta felelősség és fegyelmezettség Is, amint * „másként gondolkodók" tömegei juttatták kifejezésre velemenyuket a romániai településrendezési tervvel szemben. Budapesten vagy Szegeden. Pedig ezekről az emberekről senki sem mondhatja, hogy erős érzelmek nélkül vonultak az utcára. Mégsem váltak indulataik rabjaivá. Számomra az is szimpatikus volt, ahogyan a parlamenti ülésszakon a személyenkénti szavazás és a zárt ülés elrendelését javaslók — akikről pedig szintén nem állíthatjuk, hogy egy követ fújnak —, olyan megegyezésre jutottak — visszavonták javaslataikat —, amely a politikai kulturáltságnak akár jelképe is lehetne. Akárhogy is forgatom, valahányan ez országban mégis csak egy gyékényen árulunk. S nem közömbös. hogy ennek a gyékénynek milyen a tartása. Legyünk rajta, hogy okosan, hideg fővel fonjuk jobbá! Csertői Károly Köztársasági elnök funkció Az egyszemélyi államfői tisztség, nevezetesen a köztársasági elnök funkciójának létrehozása mellett foglaltak állást az új alkotmányt előkészítő jogtudósok. Az alaptörvény nemrég kialakított szabályozási koncepciótervezetében rámutattak: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az Országgyűlés által választott és kizarólag országgyűlési képviselőkből álló testület, amely az államfői funkciókat gyakorolja — a magyar államszervezet hagyományaitól idegen szervezeti forma. Létrejötte óta a legutóbbi időkig az Országgyűlés háttérbe szorításának eszköze volt. Jogkörét a politikai gyakorlat a legfelsőbb népképviselet súlytalanná tételére használta fel. Elkerülhetetlen lépés az Országgyűlést helyettesítő jogikör teljes megszüntetése. Nem indokolt a kollektív államfő intézményének a további fenntartása, hiszen az Elnöki Tanács hatáskörébe utalt egyes jogköröket eddig sem a testület, hanem annak elnöke gyakorolta. A köztársasági elnök viszonylag autonóm állami vezetőként, a hatalommegosztás egyik garanciájának szerepét 'hivatott betölteni — hangsúlyozták a koncepciótervezet készitöi. Javasolták, hogy az új alkotmány külön fejezetben rendelkezzek a köztársaság elnökéről. Az elnök feladat- és hatásköre meghatározásának kulcskérdése, hogy a hatalommegosztás intézményesítése és hatalom-központosítás megakadályozása érdekében mennyire erős elnöki jogkört akarnak konstruálni. Ettől függően a jogosítványok bővíthetők, egyebek között azzal, hogy a köztársasági elnök kihirdeti a törvényeket, javaslatot tesz az Országgyűlésnek az alkotmánybíróság elnökére és tagjaira, a miniszterelnök személyére, esetleg joga lehet a Parlament feloszlatása is. Nyomós indokok szólnak amellett — szögezték le a koncepciótervezetben —, hogy az elnök megbízatásának ideje ne essen egybe az Országgyűlés megbízatási idejével. Az elnököt az elképzelések szerint az Országgyűlés választja — 4 évre —, de megfontolásra érdemes az a megoldás is, hogy közvetlenül az állampolgárok válasszák. A szakemberek az egyik lehetséges megoldásnak tekintik azt, hogy az elnök személyére az Országgyűlésben képviseleti joggal rendelkező társadalmi szervezetek, illetőleg legalább 50 országgyűlési képviselő tehetnenek javaslatot. A jelöltek közül titkos szavazással választanák meg az elnököt. Az elnök nem lehet az Országgyűlés vagy más állami képviseleti testület, a kormány és az alkotmánybíróság tagja, nem tölthet be más állami hivatalt, ve2ető párttisztséget, nem lehet bíró, illetve valamely párt vezető testületének tagja — hangsúlyozták a szakemberek. Az elnöki tisztség a megbízatás lejártával, az elnök halálával, avagy lemondásával, felelősségre vonásával, visszahívással, a feladatkör ellátását legalább 1 éven át lehetetlenné tevő állapottal szűnne meg. Amennyiben az elnök feladatainak ellátására tartósan képtelen lenne, megbízatása nem szűnne meg. hanem feladatkörét — helyettesítőként — az Országgyűlés elnöke látná el. Az elnök személye sérthetetlenséget elvezne, öt büntetőjogilag felelőssegre vonni — a tetten érés esetét kivéve — nem lehetne. (MTI) Magyar-dél-koreai külügyi konzultációk Szin Dong Von, a Koreai Köztársaság külügyminiszterének első helyettese — aki Horn Gyula külügyminisztérium! államtitkár meghívására érkezett hazánkba — kedden és szerdán külügyi konzultációkat folytatott Budapesten. Ezek során értékelték a hivatalos kapcsolatok ez év szeptemberében történt felvétele óta elért eredményeket és áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének napirenden lévő kérdéseit, köztük a kormányközi együttműködés egyezményes alapjainak kiépítését. A látogatás során beruházásvédelmi egyezményt irtuk alá. A dél-koreai vezetőt szerdán fogadta Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Több pénzért kevesebb árut vásárolt a lakosság Áruforgalmi jelentés A kiskereskedelem januártól november végéig 622.8 milliárd forint értékű árut értékesített, ami az áremelkedéseket is figyelembe véve 8,9 százalékkal több, változatlan áron számolva viszont 6.6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Mindez azt jelenti, hogy csaknem 9 százalékkal több pénzért, 6,6 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, mint tavaly. Elsősorban a ruházati cikkekből fogyott lényegesen — 17 százalékkal — kevesebb, mint az elmúlt évben. A legkisebb mértékben — 2.3 százalékkal — az élelmiszerek fogyasztása csökkent — tette közzé u Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentésében. A nagykereskedelmi vállalatok ebben az időszakban a múlt évinél 8,5 százalékkal több hazai árut szereztek be. míg az importjuk a tavalyihoz képest nem nott. így a fogyasztásiéi kk-kereskedelem készlete november 30-án elérte a 116 milliárd forintot, ami 24,9 milliárd forinttal haladta meg a tavaly november végi készletet. A készletnövekmény háromnegyed része a vegyesiparcikk-kereskedelemben halmozódott fel. A november havi áruellátás összességében megfelelő volt. A kereskedelem az alapvető cikkekből ki tudta elégíteni a fogyasztási igényeket. Az élelmiszerek iránti kereslet alapvetően nem változott, tapasztalható, hogy egyre inkább az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók. Ezekből azonban változatlanul nem tud folyamatosan megfelelő kínálatot biztosítani a kereskedelem. Az élő halból a Baromfitelepek Kínába Az Agrokomplcx velencei üzemében kínai megrendelésre baromfitelepek előregyártóit elemeit készítik. Az üzemben most kezdték meg annak a 17 millió 700 ezer svájci trank értékű megrendelésnek a kiszállítását, amelyből Kína hét tartományában összesen 163 épület készíthető cl A képen: vagonba rakják az épületelemeket kínálat a korábbiakhoz képest javult, a választék azonban szűkebb, szinte kizárólag csak ponty kapható. A karácsony előtti időszakban akadozott az étolaj- és margarinellátás. A hiányt a kereskedelem csehszlovák importból pótolta. Az idénycikknek számító mazsola, kókuszreszelék és a déligyümölcs novemberben még országszerte hiánycikknek számított. Azóta némileg javult a helyzet. A fővárosi szabadpiacokon novemberben 10,7 százalékkal több burgonyát, zöldségfélét és gyümölcsöt kínáltak, mint tavaly ilyenkor. Azoknak a termékeknek az ára — karfiol, fokhagyma — csökkent, amelyekből érezhetően javult a felhozatal. A ruházati cikkek forgalma folyóáron is elmaradt a tavaly novemberitől. Nem bizonyultak eredményesnek a ruházati kereskedelmi vállalatok kedvezményes akciói sem, mert a ruházati termékek választéka továbbra sem kielégítő, a drága konfekcióáruk minősége nincs arányban az árakkal, a keresett olcsóbb méterárukból pedig kevesebb van a kelleténél. Mindössze az alsóruházati cikkekből javult a kínálat. elsősorban az import növekedése révén. Az iparcikkek kínálata továbbra is kiegyensúlyozatlan. Míg egyes híradástechnikai termékekből, üvegés porcelánárukból a kínálat jócskán meghaladja a keresletet, hűtő- és fagyasztószekrényekből változatlanul kevés van. A hideg idő beálltával megnövekedett a tüzelőanyag-forgalom. A tüzéptelepeken brikettből, kokszból és tűzifából az igényeknek megfe'elű a kínálat, a korábbi hónapokhoz képest romlott azonban a minőségi szénféleségek választéka. (MTI)