Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

t 11)88. december 1., csütörtök Számítástechnika lMe9/ei */ó'" az iskolákban 0 cserebere nem méltó a kormányprogramhoz! Mik az okai az elektronizáció megvalósításában mutatkozó elmaradásoknak, ellentmondásoknak, feszültségeknek, már amik az iskolai számítástechnikai oktatásban föllelhetök? — /Erre a kérdésre keresték a választ a Csongrád megyei népi ellenőrök a közelmúltban, kapcsolódva egy országos K NEB-vizsgálathoz. Tegnapi ülésüknek ez a téma volt egyik „főszereplője". A megyei neb megtárgyalta a gazdasági élet működési zavarai elhárítására hivatott szankciórendszer komplex hatásvizsgálatának összefoglaló jelentését is. Majd arról az utóvizsgálatról fogadtak el beszámolót, mely a Szegedi Nívó Faipari és Játékkészítő Ipari Szövetkezetnél térképezte fel a társadalmi tulajdon védelmének és a bizonylati rend betartásának helyzetét — egy 1986-os neb-vizsgálat folytatásaként. Végül elnöki beszámoló hangzott él a Tisza Volánnál folyó népi ellenőri vizsgálatról, illetve annak állítólagos leállításával kapcsolatban. Ez utóbbiról Kakuszi László, a megyei neb elnöke ismételten leszögezte: a vizsgálatot nem állították le, s végeredményét nyilvánosságra hozzák. Egy 1983-ban meghirdetett kormányprogram — a számítástechnikai — 1986 januárjában jutott el odáig, hogy a művelődési miniszter jóváhagyta a programból az iskolai oktatásra és képzésre vonatkozó feladattervét. Pontosabban csak a célokat fogalmazta meg (ilyeti: az informatikai kultúra elterjesztése, a számítástechnika társadalmi befogadókészségének növelese), azok megvalósításúban az iskoláknak szabad ke-, zet adott. Nem irt elő tantárgyat, nem ajánlott kívánatos géptípust, nem dolgozta ki a számítástechnikai oktatás módszertanát. Arra számított, hogy majd az egyes tantárgyak oktatása keretében ismerkednek meg a diákok az informatika alapjaival, alkalmazási lehetőségeivel. Legkevésbé ez az elképzelés valósult meg: egy 1987es vizsgálat szerint az iskolai számítógépek működési idejének nagyját a programozás oktatása és a játék lölti ki, s még a programkészítésre is tobb idő jut, mint a szaktárgyi oktatásra. Legalábbis azokban az iskolákban, ahol nem szertári szekrénybe zárva őrzik a gépeket. Mert ilyen is van — hallottuk a megyei népi ellenőrzési bizottság tegnapi ülésén, ahol A számitásctehnika bevezetése, alkalmazása az általános és középiskolai oktatásban címmel lefolytatott vizsgálat tapasztalatait összegezték. Az informatikai kultúra iskolai megalapozására a szándék mindenütt megvan —a tárgyi feltételek meglehetősen eltérőek. A gimnáziumokban ugyanis atlagosan tíz számítógép volt 1987ben ís gépenként 67 tanulóval kell számolni), a szegedi általános iskolákban nyolc gép (és gépenként 89 gyerek), de már a községi általános iskolákban négy gép és gépenként 107 diák a jellemző adat. A program indításakor az iskolákban a személyi feltételek nem voltak megfelelőek: majdhogynem a véletlenen múlott, volt-e szakember vagy alapismeretekkel rendelkező, érdeklődő pedagógus, aki fölvállalta az ügyet. (Pedig a tanárképző főiskolákon 1970tói oktatják a matematikaszakosoknak a Numerikus és gépi módszerek című tantárgyat 60 órában, valamint kötelezően választott kollégium keretében, két félévben, heti 2 órában is tanulható a számítástechnika.) Például a vizsgálatba bevont 20 általános iskolában ma is csak tíz felsőfokú végzettségű szakember dolgozik, és 16-an rendelkeznek alapfokú tanfolyami végzettséggel. Továbbképzési, önképzési hajlandóságuknak köszönhető, hogy lemaradásunk az informatikai kultúra elterjesztésében nem behozhatatlan, és hogy tankönyvek, módszertani segédletek hiányában is megküzdenek a feladattal. (Vállalva, hogy a tehetséges diák akár le is körözheti tanárát egy idő után...) A népi ellenőri vizsgálatba bevont iskolákba vetették fel a tanárképzés egy további gondját. A jelenlegi szabályozás szerint a nem matematika szakos tanárok nem vehetők fel a .kiegészítő számítástechnika szakra. (Marad számukra az önképzés.) Megoldatlan az anyagi ösztönzés: ha valaki saját eredeti szakán egyéves posztgraduális továbbképzésben vesz részt, ezért havi 800 forint fizetésemelést kaphat. De ha levelező tagozaton elvégzi a számítástechnikát (vagy más szakot), ezért semmiféle juttatás nem jár. Csóda-e hát, ha két iskola meghirdetett (számítástechnika-szakos) tanári állására egyetlen jelentkező sérti akadt, hogy csak a minden szempontból jó adottságokkal rendelkező tarjáni, IV-es számú iskola vállalkozott az iskolai óratervbe beillesztett kísérleti informatika-oktatásra az idén — 28 tanulóval? Szervezetlenség — egyes vélemények szerint szabad rablás — van a program- „ piacon. Vannak ugvan kész j programok, de ezek drágák, sót: egynémelyikük használhatatlan is. A személyes ismeretségen alapuló cserebere pedig aligha lehet egy kormányprogramhoz méltó megoldás ... A népi ellenőrök úgy látják, az egyes iskolafokok közti feladatmegosztás nem halogatható, s a géppark egységesítése sem. Profi programokra, az egyes tantárgyakhoz olcsó oktatócsomagokra van szükség, és növelni kell a pedagógusok érdekeltségét. Kendet kell teremteni a szoftverpiacon, és lehetővé lenni, hogy nem matematika-szakos tanárok is elvégezhessék a kiegészítő számítástechnika-szakot. A vizsgálati tapasztalatok tegnapi vitájában az is felvetődött: vajon nem volna-e itt az ideje egy számítástechnikai szakközépiskola megszervezésének. Biztosan nem maradna diák nélkül és legalább a gyerekeink nem szenvednének attól, amitől a szülők többsége: a számitógép-technikai, informatikai analfabétizmustól ... P. K. Kiválasztás vagy megválasztás ? Szeptemberben kezdődtek a december 10—1 t-i pártértekezlet előkészületei. Kiküldött bizottsága révén a megyei pártbizottság alaposan tájékozódott a 345 küldött jelölési elképzeléseiről; adatsorokat állítottak össze 250 jelölésre ajánlott személy támogatottságáról. A felmérés eredménye jó kiindulópontul szolgálhatott volna a küldöttek további munkájához. A dolgok azonban másképpen alakultak. Annyira bizalmas anyag lett belőle, hogy még a küldöttek sem ismerhettek meg. Csalódott az a néhány küldött, aki várta, hogy majd szinte automatikusan kézhez kapja a felmérés eredményét, de csalódtak azok Is, akik csak részinformációkat kértek belőle. ~ A hiba bennük volt. Azt hitték, hogy a párt gyakorlatában megszűnik a titkolózás, az információk szűrése és elhallgatása csak azért, mert erre már határozat van ... „Gyerekeknek tartanak bennünket!" háborogtak egyesek. Mások, a szociológiában járatosabbak információs diktatúrát emlegettek : a vezetés ismét visszaélt az információs folyamatban elfoglalt helyével. A pártbizottság jelölési elképzeléseit — amelyet az ö elképzeléseik ismeretében alakítottak ki — a sajtóban is közzé lehetett tenni, az övéké azonban még előttük is titok maradt. A küldöttek felé áradó bizalmatlanság még egy ilyen jó kezdeményezést is a viszszájára fordított. Egy bizottság hosszú ideig tartó, alapos munkájának eredménye nem a demokratikus kiválasztódást, hanein az önmagát túlélt bürokratikus centralizmust szolgálta. Aligha lehet kétség afelől, hogy a jelölést előkészítőknek ma már nem lehet feludata az információk szűrése, a jelölésre javasoltak szűk körben törtéríő „kirostálása", hiszen ez csak tovább rontja a Vezetők és a tagság viszonyát. A bizalmatlanság bizalmatlanságot szül. „Magánfelmérések" készültek. Tudni vélték, hogy az ajánlottak listájáról főleg azokat szűrték ki, akiket a küldöttek tisztségviselőnek is alkalmasnak tartottak. A figyelem a „választási irodalom" felé fordult. Merthogy ilyen is van már kis hazánkban: lassan kötetet lehetne megtölteni az áklemokratikus eljárások esetleírásaiból. Amikor pl. egy poszt betöltésére alkalmas jelöltek, hogy hogynem, sorra elállnak a jelöléstől, vagy eleve nem vállalják azt. Aki mégis vállalná, az pedig nem kerül fel a listára. Végül mariid egy bizonyos jelölt, akit simán meg lehet szavaztatni. A modernebb változat: két jelölt, akik közül az egyik teljesen esélytelen. Aljelöltek, ál-visszavonulási szándékok, álviták: kis magyar választási koreográfia. A vezetőellenesség" melegágya. A megyei pártbizottság november 25-én jóváhagyta a „kirostálást". Négy nappal később a szegedi küldöttcsoport nem hagyta jóvá, követelte a teljes adatbázis kiszolgáltatását. Ennek kikényszerítése azonban már aligha fogja helyreállítani a bizalmat. És ha el is fogadják az adatokat, vitathatatlan, hogy ezeket már túlhaladták az események. Október—novemberben a viták, a nagypolitika és a megyei politika eseményei nyomán jelentősen módosult a küldöttek álláspontja. De módosult még a legutóbbi események következtében is: ismét presztízsveszteséget szenvedtek a titkolózás, a zárt ajtók mögötti, a mások helyett való politizálás hívei, és nőtt a befolyása a nyílt politizálás mellett kiállóknak. A küldöttek tehát ellenőrzésük alá vonták a jelölés előkészítését. Csakhogy mire ez megtörtént, értékes hónapok vesztek el. Mire lehet jutni a rendelkezésre álló tíz nap alatt? A küldöttek által megválasztott bizottság mindenekelőtt postafordultával lebonyolíthat egy felmérést a küldöttek jelölési elképzeléseiről. Ezzel világos lesz a mai, a tényleges helyzet, nem kell többé a sötétben tápogatódzniuk. Az előttük álló feladat lechhikai része tehát könnyen és gyorsan elvégezhető. Sokkal nehezebb lesz az esemenyek folyamatának megfordítása a nyilt politizálás irányába. Ehhez tisztázó vitákban kell visszaszorítaniuk az eddig felülről erősített statisztikai szemléletet, a lobbizásra való hajlamot, a személyeskedést. A jelöltek kor, nem, párttagság kelte, foglalkozás, lakóhely, munkahely és egyéb szempontok szerinti megoszlása huszadrangú kérdés. Világossá kell most tennünk: nem korporativ szervezet vagyunk, nem is érdekvédelmi szervezet, hanem politikai párt! Es ha már politikai párt vagyunk, és ennek megfelelően politizáló párttá kell válnunk, minősítenünk lehet — és kell — a jelöltnek javasoltakat. Kinek, milyen a politikai helyzetértékelő képessége, Ítélőképessége? Ki alkalmasabb a konfliktusok feltárására és a megoldások kimunkálására? Ki, mrt tett azért, hogy érvényesüljön a párt vezető szerepe, hogy politizáló párttá váljunk, hogy legyen demokratikus választási rendszerünk, hogy a döntési folyamatok legyenek demokratikusak, hogy erősödjön a párt tekintélye, hogy az ifjúság számára is vonzó párttá váljunk? Ki, mit tett a májusi fordulat előkészítéséért? Ki, mit tett a párt megújulásáért májustól napjainkig? A küldöttbizóttságoknak tehát súlyos és felelősségteljes politikai feladatai vannak: segíteniük kell a küldötteket abban, hogy azok politikai — es csakis politikai — szempontok szerint Ítéljék meg az egyes személyeket. És a demokratikus kiválasztódáshoz megfelelő körülményeket, megfelelő légkört is kell teremteniük. Nyilt politikai vitákban, versenyhelyzetben tódjanak ki a pártbizottság tagjai, a tisztségviselők, a part káderei! El kell érnünk azt, hogy a vezetők ne „megszavaztatottak", hanem valóban választottak legyenek, és a párttagság őket a sajátjának is érezze. Ehhez teljesen új megközelítésre, új politikai gondolkodásra, bátor cselekvésre van szükség. Sokan vitatják ezekben á napokban, hogy mi is zajlik voltaképpen? Személycsere? Felfrissítés? Lázadás? Választási cirkusz? Útkeresés? Egyik sem. Sokkal több, illetve egészen más. Hogy mi? Most születik a part új, demokratikus választási rendszere, a demokratikus kiválasztódás rendszere — nehezen, keservesen, konfliktusokkal, emberi megpróbáltatásokkal. Vajon végigmegy-e most ez a folyamat? Vajon megtörténik-e a gyökeres szakítás a káderkiválasztásnak azzal a rendszerével, amelynek velejárója a hivatalnoki stílus, a csak „felfelé" igazodás, a tagságtól való elszakadás, a hierarchikus tekintélytisztelet, az antidemokratikus vezetői magatartás, a személyi függőség rendszere, az elvtelen ósszefonoda sok. a közéleti etikát sorúi magatartás? Rátkai Árpad Kit képviselnek a küldöttek ? Ha az újságíró sportvezetővel' fut össze az utcán, s a beszelgetés néhány pillanat alatt a megyei pártértekezlet előkészületeire, u várható határozatokra terelődik, biztonra veheti: a sportolók panaszaival tölthet meg egy jegyzettömböt. Mondom: veheti. De jobb, ha nem oly biztos előítéletében, mert — mint én is — gyorsan csalódhat. Ha egyáltalán csalódásnak nevezhető mindaz, amit Kónya Sándortól, a Szeged SC ügyvezető elnökétől hullottam a minap. — A n:i kis pártszervezetünknél is gyakori vitatéma a közelgő megyei tanácskozás, s bizony, számos aggodalom megfogalmazódik Úgy érezzük, — s ezt a városi pártértekezlet tapasztalatai diktálják —. hogy a tagság, az egyszerű párttag vélemenve elsikkad a küldöttek különböző érdekcsoportjainak sajátos elképzelései mögött. Sok-sok véleményt hallok, olvasok én is a rádióban, az újságokban, de a megnyilatkozásokból sokszor úgy tűnik — épp a pártalapszervezetek tagjait nem kérdezik meg egyes küldöttek a megnyilatkozások, a véleményformálás előtt. Mondhatok konkrét példát is — úira visszautalva a városi pártértekezletre. Az egész város abban az időszakban a személyi ügye ket vitatta, ,s bárkivel beszélt az ember, csak azt hallotta: változás szükséges a vezetés felső szintjén is. Aztán ezt az igényt — mint kiderült — a küldöttek felülbírálták. Ezek után fogalmazódik így a kérdés: kit is képviáel egy-egy küldött. — A pesszimista hangból itclve. a Szeged SC párttagsága most, a megyei tanácskozás előtt is, még erre a kérdésre várja a választ .. . — Így van. Mi például a szakszervezet, a népfront, a Vöröskereszt és a TIT párttagjaival együtt állítottunk ki egy küldöttet, s már maga ez. a tény hibás — megítélésem szerint —. hiszen olv különböző erdekeket kell képviselnie, amelyek egyeztetése szinte lehetetlen. Az már más lapra tartozik, hogy eddig még csak meg sem kérdezték tőlünk, mit is várunk a tanácskozástól. Félek, hogy ez a gyakorlat nemcsak a mi esetünkben áll fönn. Pedig nekünk sem mindegy -— legyen bármilyen kicsi is számszerűleg alapszervezetünk —. milyen sportszerető vezető kezdi meg a munkát a választások után. — A képviselettel tehát Magyar vállalatok bemutatkozása Magyar vállalatok eisö ízben folytathattak üzleti tárgyalásokat Ománban. A Hungexpo szervezésében a Chemokomplex, a Hungavis, a Technoimpex és a Terimpex mutatta be termékeit a Maszkatban november 26— 30. között megrendezett nemzetközi mezőgazdasági és halászati kiállítás alkalmával. A kiállítás jelentőségét mutatja, hogy azt az uralkodó Kábúszbin Szaid szultán nyitotta meg. aki meglátogatta a magyar pavilont és elismerőleg nyilatkozott a kiállított magyar termékekről A kiállítás ideje alatt Ománban tartózkodtak a Kereskedelmi Minisztérium képviselői, á Dubaiban levő magyar kereskedelmi központ vezetője, valamint a Magyar Gazdasági Kamara képviselője. Felkeresték az ománi kereskedelmi és ipari minisztert és az ománi Kereskedelmi és Iparkamara elnökét. Átadták Beck Tamás kereskedelmi miniszter levelét, amely a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, a kiemeli, hogy ez mindkét Ország érdeke. Beok Tamás/ magyarországi látogatásra hívta meg az ománi kereskedelmi és ipari minisztert, Valáftiint az ománi Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, amelyet mindketten köszönettel nyugtáztak. A 'tárgyalófelek üdvözölték a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányuló magyar kezdeményezést. A magyar delegáció megállapodott az ománi Kereskedelmi és Iparkamara vezetőível egy, a jövő októberben megrendezendő önálló magyar kiállításról. A tárgyalások e red menyeként megindulhat a közvetlen kapcsolatok kiépítése a két ország üzletemberei között Könnyűipari aiapílvány Szerdán az Ipari Minisztériumban könnyűipari alapítványt hoztak létre több mint 7 millió forintos alaptőkével. A múlt században országosan elismert könnyűipari szakember, Rejtő Sándor rievét 'Viselő alapítvány tőkéjét 35 könnyűipari vállalat fizeti be, a pénzügyi kezelést 18 százalékos kamattal az Ipari Fejlesztési Bank Rt. vállalta. Az alapítvány anyagi támogatást ad a könnyűipar szellemi, szakmai színvonalának növeléséhez nem elégedettek. De gondalom, tartalmi kérdésekben is összegyűlt néhány vélemény ... — A dokumentumtervezet olvasása után, hallgatva, olvasva a véleményeket, egyre inkább elkeserítő, hogy csak a hibák keresésében merül ki az energia korlatban is megvalósítható javaslattal alig-alig taluikozni. — Hallhatnék most egy ilyet? — Bár sokéves, megrögzött gyakorlat, mégsem tartom elfogadhatónaK, hogy egy ilyen szintű értekezleten azt az anyagot kel! megvitatni, amelyet még a régi összetételű pártbizott- . Ság készített, s ezzel csak azt érhetjük el, hogy az új testület, akarva-akaratlanul, egy regi. netán szándékaival ellentétes programot „cipel magával". Vélemenyem szerint először a választást kellene megtartani. majd az új bizottságra bízni az új szellemű koncepció kidolgozását. A mai „forgatókönyv" egyéb, szerintem, nagy veszélyt is rejt magában: a küldöttek igyekeznek minél hamarabb túljutni a vitán, hogy eldönthessék a legfőbbeket foglalkoztató személyi kérdéseket. Ez pedig egyértelműen a lényeg háttérbe szorítását eredményezheti . . . — Ha már a tartalmi kérdéseknél tartunk, essék talán szó végül ama bizonyus ..részletkérdésről", amely a Szeged SC párttagjait, de gondolom, a sportot sZeteló nagyközönséget is érdekli. Hogyan képzeli el egy sportvezető a jövőben áz MSZMH és a sport viszonyát? — Ismerjék cl végre a magasabb szinteken is a sport szerepét az ifjúság nevelésében, a fiatalok korrekt eredményekre törekvő céljainak kifejlesztésében Egy politikai Szervezet mit tehet a mai helyzet javításáért? Nos. megítélésen! szerint a direkt irányítási rendszer fenntartása helyett a lehetőségek megteremtésére, a segítő támogatásra kell összpontosítani erőit. . j Bátyi Zoltán j