Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

1988. december 27., kedd •'i Szeged város eltejivótla­r.odása nem mai keletű; n Somogyi utcai tejivó már jó ideje eltekint a fogyasz­tók. fogadásától. ÁTALA­KÍTÁS MIATT ZÁRVA! — hirdeti ajtaján a tábla, valamint: MUNKATERÜ­LET. IDEGENEKNEK BE­LÉPNI SZIGORÚAN TI­LOS! — Mellesleg szólva, majdnem lehetetlen is; a bejáratot erös lakat őrz;. A fölirat kiírói nyilván ar­ra számítottak, hogy ha a betörő leveri a lakatot (mit akarhat elvinni?; tú­rógombócot, vagy 3 dl te­jeskávét?) — no6, ha a betörő leveri a lakatot, s már nyitná az ajtót, sze­me megakad a táblán, el­Szeged — tejivók nélkül olvassa a BELÉPNI SZI­GORÚAN TILOS! fölira­tot, amitől megretten és gyorsan eliszkol. Igen, erre számíthattak a tábla kitevői. A Vörös­marty utcai tejivó fölirata ennél jóval szelídebb. Nem fenyeget, egyszerűen csak közli, hogy DECEMBER 21­ÉTÖL ÁTALAKÍTÁS MIATT ZÁRVA! — A fölírók tudják: adminiszt­ratív módon amúgy sem érhetnek célt, a betörő döntse el maga: behatol-e a helyiségbe szalámis szendvicset, kapros-túró.,, lepényt enni, vagy sem? Két külön tábla — két­féle szellem. Az egyik tilt, a másik alternatívát kí­nál: belépni vagy nem be­lépni? Ez ám a keresztút, a választás klasszikus ke­resztútja. E két tábla tehát alap­vetően különbözik egy­mástól — nem csoda, az egyik pár éve keletkezett, a másik meg a minap. Egy dologban mégis azo­nosak: egyikük mögött sincs túrógombóc, 3 dl tejeskávé, szalámis szend­vics, valamint kapros-tú­rós lepény. Csak átalakí­tás. F. Cs. Karácsony vesztesei Keresték a lemezjátszókat Mi volt a „sláger"-ajándék? A Párizsi áruház igazga­tóhelyettese, Szabó István elmondta, hogy náluk a ha­zai színes tévé volt a me­nő ajándék — illetve lett volna, ha kapható. A nyu­gati ITT színes tévé, amely annyival drágább a ma­gyarnál, mint amennyivel jobb — lényegesen kevesebb embernek kellett. Az Akai, Pioneer stb. márkájú lemez­játszókat viszont vitték vol­na a vevők, de a nagyker újabban nem hozza be az országba. Kapósak voltak a hanglemezek, a műsoros ka­zetták is; az ilyen-olyan népművészeti cikkek; kesz­tyűk, sálak, téli holmik. A könyvosztályon mindenek­előtt az Árvíz Indiában cí­mű műért tülekedtek. Az Oskola utcai Mini-di­vatbolt tulajdonosa, Pálfy Gézáné azt mondta, legjobb esetben egy-egy blúzt, szok­nyát, ilyesmit vettek nála karácsonyra az emberek. Al­kalmi ruhákat szinte egyál­talán nem vásároltak; nyil­ván drágállották őket. Ezt a véleményt Révész Antal, a Klauzál téri Szezon butik tulajdonosa is osztotta; a legkelendőbbek — mondta — a bojtos sísapkák, kötött kesztyűk, sportos holmik voltak. Mi a helyzet a kazetták, hanglemezek területén? Sá­gi Gábor, a Kölcsey utcai üzlet vezetője úgy tájékoz­tatott, hogy a menő dolgok a Rick Astley, Milli Vanilli kazetták voltak mindenek­előtt, meg a lakodalmas Három napja múlt szenteste. amikor is ajándékok garmadája került a földíszített fe­nyő alá. Ajándékot adott s kapott kicsi és nagy, kövér, sovány, közepes és középtelen, boldog-boldogtalan. Lássuk: mik voltak ezek az ajándékok? Azaz: mit mondanak a szegedi üzletvezetők, ál­talában mit vettek egy­másnak az emberek? rock. Kelendők voltak a heavy metal-újdonságok ka­zettában, lemezben egyaránt — viszont a karácsonyi da­lokat nemigen keresték a vevők. Kár. Most pedig lássuk, mit vittek az emberek kará­csonyra a nagyáruházból! Szőke Lászióné, az áruház első szintjének igazgatóhe­lyettese elmondta, a műsza­ki osztályról mélyhűtőt vit­tek, csehszlovák kötőgépet, lengyel varrógépet, kávéőr­lőt, porszívót, csillárt, vi­deót ... Jóformán mindent. Ügy látszik, még ma is so­kan vásárolnak tartós fo­gyasztási cikkeket. Legkelen­dőbbnek az NDK, és francia gyártmányú konyhai robot­gépek bizonyultak, melyek mixelnek, darálnak, tésztát kevernek — bízvást meg­könnyítik a háziasszony dol­gát. Jó volt a kozmetikumok forgalma is; különösen az Impulse és a Rexona névvel ellátottakat keresték. A sportosztály kínálatából a különféle korcsolyákat — volt „tanuló" és hokizáshoz al­kalmas is —, meg a Mini­kondi névre hallgató test­kondicionáló szereket vitték az ajándékozni vágyók. Az élelmiszer-osztályon mindenekelőtt a pezsgőt ke­resték — van belőlük vagy húszfélé, még alkoholmentes is —; az előrelátóbbak pe­dig máris elkezdték a szil­veszteri bőrös virsli és ma­lac, meg a kocsonya-alap­anyagok fölvásárlását. S hogy a , legfőbb meg­ajándékozottakról, a gyere­kekről ne feledkezzünk meg — nézzünk be a Kárász ut­cai játékboltba! Az üzletve­zető-helyettes, Várkonyi Pálné elmondta, hogy külö­nösen nagy keresettségnek örvendtek a logikai társas­játékok — tehát nem azok, amelyeknél dobunk egyet a kockával, és lépünk hatot, hanem amelyek a gondolko­dást fejlesztik. Sokféle gye­rekkártya is elkelt kará­csony előtt. A modellautók, a matchboxok, a hozzávaló kresz-szőnyeggel, garázsok­kal — igazi slágernek szá­mítottak. S hogy mibe csomagolták az emberek a karácsonyi ajándékot? Nos, a Kereszt­töltés utcai papír-írószer­boltból hozzávetőlegesen 8 ezer ív karácsonyi csomago­lópapír fogyott el aranyva­sárnap óta ... F. Cs. Cserepes sori álmok Az utóbbi hónapokban na­gyon sok felháborodott le­vél érkezeit szerkesztősé­günkbe. Akik tollat fogtak, elsősorban a Cserepes sori áldatlan piaci állapotokat kritizálták, sokan a balká­ni jelzőt ragasztották az árusítóhelyre. Lapunkban többször meginterjúvoltuk az illetékeseket, akik megígér­ték a körülmények javítá­sát. Köztudott az is, hogy ezen a helyen nagyon sok lengyel állampolgár árusít­ja portékáit, amelyek olcsó árfekvésük miatt egyre na­gyobb és szélesebb vásárlói rétegeket érdekelnek. A Cserepes sori körülmények­ről, illetve a várható válto­zásokról most ismét hírt ad­hatunk. A Szeged Megyei Városi Tanács legutóbbi ülésén megvitatta es elfogadta azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a Cserepes sori piac sorsának irányítását egy korlátolt felelősségű tár­saság veszi a kezébe. A tes­tület hozzájárult ahhoz, hogy a tanács kétmillió forint pénzbeli betéttel és a Ki­nizsi pálya apporttal a Cse­repes sori piac kft.-ben részt vehessen. A társaság veze­tő szervében delegált taná­csi képviselő is jelen lesz. A kérdéses hely — ami 1,5 hektárnyi területű — A lengyel piacot is kft. működteti megközelíthe'.ösége és jó forgalmú kapcsolatai miatt kiválóan alkalmas többcélú piaci és egyéb funkciók tel­jesítésére valamint a távla­ti fejlesztésre. örömmel számolhatunk be arról is, hogy a beruházás kiviteli terve már elkészült. A prog­ram biztosítja, hogy a nagy­bani zöldség-gyümölcs piac, a használtcikk-piac és az autóvásár is helyet kapjon ezen a vidéken. Am a terü­let hasznosítása egyéb lehe­tőséget is kínál. A színvo­nalas működtetésnek egyik garanciája a kft. A társaság tagjai takarék-, mezőgazda­sági és ipari szövetkezetek, más gazdálkodó vállalatok, a vásár- és piacigazgatóság, valamint Szeged Megyei Vá­ros Tanácsa. A vállalkozás 16—18 millió forintos tőké­vel indul. H. M. December 24., szombat. Az öngyilkosok, az orvosok, és az újságírók ilyenkor nem ünnepelnek- El vannak fog­lalva . .. Tudott dolog, hogy a karácsonyi szuicidiumok szálba általában elég magas; megkerestük hát a II. sz. bel­klinika ügyeletvezetőjét, Pi­ros Györgyit: miként telt az eddigi időszak ebből a szem­pontból, hány ember került öngyilkossági kísérlet miatt az ambulanciára? — Szombaton egyetlen em-, bert sem hoztak be emiatt — mondta a doktornő. — A ka­rácsony előtti héten viszont napi egy-kettő volt a lét­' szám. Hozzánk a gyógyszert, vegyszert használók kerül­nek; akik egyéb módon — kötél, ablak, más öngyilok — próbálkoznak, azokat a se­bészetre viszik. A tapasztalat szerint általában gyógyszer­rel kísérlik meg a szuicídiu­mot az emberek. — Miként hatnak az ön­gyilkosságot megkísérlőre a gyógyszerek? Igaz, hogy az ember egyszerűen csak „el­alszik" tőlük, és kész? — A hatás az adott gyógy­szertől függ; mindazonáltal nagy tévedés azt hinni, hogy a gyógyszeres halál szép ha­lál. Aki bevette a gyógyszert, öntudatlan állapotában sok mindent csinálhat: tántorog, hány, összetöri magát és a berendezést... Euthanáziáról tehát szó sincs; ugyanakkor a gyógyszert bevevőket — hacsak nem túl későn talál­nak rájuk — általában si­kerrel talpra állíthatjuk. A vegyszereket, mérgeket, per­metezőszert ivók meg egye­nesen szörnyű kínoknak néz­hetnek elébe, s ráadásul gyakran menthetetlenek. — Csak lebeszélni lehet erről mindenkit... Hallot­tunk olyat is, hogy valaki olyan szert vett be, melytől egyrészt életben maradt, másrészt egész életére moz­gásképtelenné vált. Ez sem kívánatos dolog ... Létezik egyáltalán ilyesmi? — Előfordulhatnak mara­dandó károsodások: tüdő, szív, máj, vese, agy... Oly­kor látszólag sikeres a meg­mentés, a gyógykezelés — és csak fél év múlva jön elő a hatás, amikor az illető már boldogan élne, ha tudna. — Hogyan történik a meg­mentés? — Gyomormosás, vízhaj­tás... Nem kellemes. — Hogyan ébrednek föl a betegek? Mit -mondanak? Hálásak? — Nem, nem hálásak. Szép lassan ébrednek föl, aztán — ahány ember, any­nyifélét csinál. Van, aki azt mondja: kérem, én máris ug­rom ki az ablakon . . . Egyéb­ként hasznos, ha a hozzátar­tozók, rokonok, ismerősök bejönnek meglátogatni a be­teget, ezt meg szoktuk en­gedni. Jöjjünk látogatni! Akiket nem keres föl senki, annak jóval nehezebb. (... És itt meg kellett a beszélgetést szakítani, mert megcsördült a telefon: ön­gyilkosjelöltet hoztak, aki petróleumot kevert alkohol­ba, s megitta. — Nagyon ré­szeg? — kérdezte a doktornő, és már szaladt is.) December 25,, vasárnap. Az ügyeletvezető. Forster Tamás elmondta, hogy sze­rencsére senkit nem kellett behozni; egyébként a tegna­pi „eset"-nek kimosták a gyomrát, most már jól van. Elég másnapos lehet... — de gyerünk immár az I. belkli­nikára. Ábrahám György ügyeletvezető tájékoztatása szerint két nappal ezelőtt, huszonharmadikán hoztak be egy negyvennyolc éves nőt, aki gyógyszerrel akart véget vetni életének. Az ambulan­cia után a pszichiátriára vit­ték, mivel nem ez volt az el­ső próbálkozása. December 26., hétfő, azaz tegnap. A II. belklinikán ez­úttal Benkö Sándor vezette az ügyeletet. Elmondta, hogy az előző napon • hoztak be egy öngyilkossággal próbál­kozót; s megígérte, ha — ne adj' isten — adódna még va­lami, fölhív minket telefo­non, (Lapzártáig a II. beire nyilván nem vittek be sen­kit.) Meisseni porcelán Temesváry Beátát, a szui­cidológiai ambulancia veze­tőjét arról kérdeztük: a hét­köznapokhoz képest kará­csony táján hányan követnek el öngyilkosságot, illetve há­nyan kísérlik ezt meg? — Vannak karácsonyok — ' válaszolta a doktornő —, amikor sokan; most viszont szerencsére úgy túnik, keve­sen próbálták meg az önkezű halált. Egyébként nemcsak a karácsony veszélyes, hanem általában az ünnep- és sza­badnapok, születésnapok, év­fordulók. A tapasztalat sze­rint nem veszélytelenek a hétfői reggelek sem. — Miért, veszélyesek ezek a „kitüntetett" napok, s igy a karácsony? — Bizonyos emberek szá­mára provokatív tényezőként hat a karácsony közeledte. Akik magányosok, akik meg­élik a családhiányt, azok má­gányérzetét, szeretethiányát a szeretet ünnepe névvel el­látott dátum fölfokozza; a nyugati szakirodalom egyéb­ként „évfordulós öngyilkos­ságnak" nevezi e jelenséget. — A magány — ahogyan egyik orvosírónk megfogal­mazta — „elviselhető és el­viselendő". Kik halnak bele a társtalanságba? — Magányossá általában azok válnak, akiknek konf­liktustűrő készsége alacso­nyabb, s az átlagnál nehezeb­ben s rosszabbul alkalmaz­kodnak. Az egyén tehát so­rozatosan vesztesen kerül ki a különféle kapcsolatokból, helyzetekből, s mert a ku­darc nem kellemes — kerül­ni kezdi az embereket, mire az emberek is kerülni kez­dik őt. Kialakul egy ördörgi kör, amiből igen nehéz ki­kerülni. A keletkezett ma­gányhoz pedig nem kell más, mint egy lehetőség szerint társaságban eltöltendő ün­nep — és kész az öngyilkos­ságra késztető helyzet. (Per­sze, társtalanság egyénen kí­vülálló okok miatt is kiala­kulhat.) — Az emberek különfélék, a helyzetekre nem egyformán reagálnak. — Egyesek az emocionális, mások az egzisztenciális dol­gokat részesítik figyelemben. Hq az érzelmi beállítottságú embert kirúgják az állásából; ha az anyagiakat figyelembe vevőt otthagyja a férje, fele­sége — általában kisebb a veszély. De ha az emocioná­lis érzékenységű marad ma­gára, s az egzisztenciálist bo­csátják el — a helyzet köny­nyen komollyá válhat. Olyan ez, mint mikor az értékes meisseni porcelánon keletke­zik egy repedés.. Előfordul­hat, hogy portörléskor nem koccantják neki semminek, s a váza száz évig „él". De ha pont a repedésnél koccan oda valaminek, és pont a kellő erősséggel — a váza abban a pillanatban szétesik. — Vannak-e előjelei az ön­gyilkossági kísérletnek? — Igen, vannak; s épp ezért nagyon szerencsétlen az a közmondás, miszerint „amelyik kutya ugat, áz nem harap". Nos, a tapasztalatok szerint nagyon komolyan kell venni, amennyiben valaki ,UJq öngyilkossági tervekről be­szél — még akkor is, ha vic­ces formában teszi ezt. Szin­tén tünet — bár indirekt —, ha az illető sokat beszél szo­rongásairól, depressziójáról, kilátástalanságérzéséről. — Életmentő lehet tehát, ha valaki odafigyel a közvet­len környezetében lévők­re... — Pontosan. A törődés, az odafigyelés alkalmasint gyó­gyító értékkel bírhat. Az, hogy a mai kor nem kedvez az odafigyelésre — nem lehet szemppnt. Farkas Csaba Verseghy nyelvművelő verseny Mind Amerika fekete bőrű népességében, mind Afrikának ama fekete bo­rú lakói között, akik a fej­lett országokban szokásos táplálékot fogyasztják, két­szerte nagyobb arányban fordul elő magas vérnyo­más, mint az európai né­pek között. Az ohiói (USA) egyetem kutatói szerint, ennek az lehet az oka, hogy Afrika fekete bőrű lakossága nagy részének génjei az évezredek során a sótlan táplálkozáshoz al­kalmazkodtak, s most ,ösz­szeütközésbe kerülnek" a fejlett országokban meg­szokott sós táplálkozással. Ezt látszik igazolni az a Só és vérnyomás vérnyomásbeli különbség, amely Afrika olyan tör­zseinek tagjaiban mutatha­tó ki, akik más-más mér­tékben jutottak hozzá só­hoz. Például Szenegálban és Gambiában, ahol min­dig volt só az étkezéshez, a mandingo és a szerer la­kosság körében a nyugati étkezési szokások átvétele után sem lett gyakori a magas vérnyomás. Más a heíyzet a jurubákkal. Ök nigériai eredetűek, s olyan területen éltek, amely tá­vol volt mind a tenger só­jától, mind a Szahara só­bányáitól, s a só olyan rit­kaságnak számított náluk, hogy minden grammjáért ugyanannyi aranyat adtak. Most a sós táplálkozásra való áttérés sokukban ma­gas vérnyomást okoz. Minthogy Nyugat-Afri­ka lakosságának számot­tevő része sóban szegény területről származik, meg­növekedett sófogyasztásuk azzal a következménnyel járhat, hogy körükben a magas vérnyomás népbe­tegséggé válik. Verseghy Ferenc nyelvtu­dós, költő tiszteletére orszá­gos nyelvművelő versenyt hirdet meg a szolnoki Ver­seghy Ferenc megyei könyv­tár, Szolnok megye és vá­ros tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének Szolnok me­gyei elnöksége — a Művelő­dési Minisztérium és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa egyetértésével és tá­mogatásával. A versenyt ál­talános iskolások számára az 1988,89-es tanévben, két ka­tegóriában — 5—6. osztályo­sok és 7—8. osztályosok — irják ki. Célja, hogy az ál­talános iskolások körében fokozza az anyanyelv iránti érdeklődést, erősítse bennük nyelvünk szeretetét. A versengés felmenő rend­szerű ; az első összeméretés színhelye az iskola, rnaj4 a körzeti és a megyei váloga­tók után kerülnek a legjob­bak az országos döntőbe. Ide minden megye, megyei város l-l 5—6. osztályos, il­letve 7—8. osztályos tanulót, Budapest pedig mindkét ka­tegóriában hat-hat verseny­zőt küldhet Az országos verseny színhelye Verseghy szülővárosa: Szolnok. Idő­pontja: 1989. május 19—21. Az egyes fordulók felada­tait a meghirdetők állítják össze, és küldik el — mód­szertani útmutatójukkal együtt — a helyszínre. Ez egyben felkészítés is az or­szágos döntőre, amelyen a tanulók Írásban és szóban egyaránt versenyeznek. Az írásbelin nyelvhelyességi, helyesírási, a szókincs gaz­dagságát és árnyalt kifejező erejét tükröző feladványok szerepelnek. A szóbelin az eltérő kommunikációs hely­zetekhez alkalmazkodva, il­letve más-más műfajban kell a résztvevőknek gondo­lataikat igényesen, szabato­san megfogalmazniuk. Az országos döntő vala­mennyi résztvevője emlékla­pot és könyvjutalmat kap, a legjobb öt versenyző — mindkét kategóriában — el­nyeri a Verseghy Ferenc megyei könyvtár emlékpla­kettjét. A versenyre bármely «Italáhos iskola nevezhet. A részvételi szándékot 1989. január 12-ig kell közölni a Verseghy Ferenc megyei könyv tárta! a »

Next

/
Oldalképek
Tartalom