Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-24 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!­78. évfolyam, 306. szám 1988. december 24., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint A z Ember 1988-ban is e világra érkezik. Az örök szándék szerint folyamatosan megszületik kö­zöttünk, és nap nap után keresztre feszítik miattunk. Ismerve az Ember történetének kezdetét és végét, végtelen boldogságunkban is helyet kap a tragédia, s ha a pusztulás közelébe sodor sorsunk, mint kietlen, sziklás hegyvidék menedékháza, meg­mutatja magát a remény. Mivel drámai lény a Földön lakó, két végtelen vonzásában éli életét. Az író ember — hogy ma­gunkról szóljak — egyszerre ítélkező és megbocsátó, oknyomozó és megengedő, kifejező és közvetítő. Ne­künk is vannak eszményeink, csak néha veszni hagy­juk őket, mintha önnön fontosságunk súlyosabb len­ne, mint a tonnányi valóság. Naponta formáljuk meg az igazságot kereső személyiség örök tévedését: job­ban hiszünk a tényeknek, mint a tények mögötti rendnek. Még valamit a kétféle vonzásról: a születés e napján, akár a gyertya fényébe nézve, akár kétéves nagyfiam kezében a kis csengőt hallgatva, eszembe jutnak halottaink, akik közöttünk vannak a megte­rített, ünnepi asztalnál. Azt hiszem, mást is hatalmá­ba kerít ez a lebegő csoda, amit talán csak akkor érzünk, amikor megszelídülve hazamegyünk a temető­ből. S ha útközben beszélgetni kell, kissé menekülve a bronzbarna élménytől, zavartan lóbáljuk a locsolót, meg a kis kapát, holott lelkünk igazi otthona a rég elment örökkévalóknál van Csak nem valljuk be ezt a gyönyörű bizonytalan­ságot. Ezekben a napokban nagyon sokszor jut eszembe a középkori misztikusok festette kép: az elemek kö­zül a tenger az Atya. Ide folynak u hegyek vizei, s belőle nyerik hűvös tartalmukat az egek fellegei. A tenger olyasféle — ünnepi — szimbólum, mint az atyai ház, ahová megtér a Tékozló Fiú. S ugyanígy a tenger költpi magasokba emelt képe magúban hor­dozza az örök időktől létező visszatéréseket: az elkó­borolt bárányét, a damászkuszi úton haladó Saulusét, mindannyiunkét, kik még fölfedezzük magunkban „a fűben, fák alatt megterített asztalt". Ha ápriLis .11., József Attila születésnapja egyben a költészet születésnapja is, a mai r.ap az emberiség világra jöttének napja. Hívő és hitetlen számára egy­azon ünnep, melyben — még ha csak néhány percre is — önnön méltóságunkkal és sorsunk lényegével szembesülhetünk. Ezt — habár tükör által homályosari — láttatjuk ajándékainkban, a gondosan elkészített halászlével és az ünnepi ebéd előtt teremtett., múlé­kony renddel, mely igazi tartalmát tekintve megte­remtendő belső békénk szánandó jele. A legutóbbi harminc esztendőben nem volt olv.an szorongásokkal cs félelmekkel teli év, mint az idei. A gondolkozás és a lélek próbája, hoev el­igazodást találva, lreszélgessünk — és végre valóban beszélgessünk — egymással: családi körben, és más környezetben is családiasan, magyarul, emberhez méltón Reméljük azt, hogy errefelé megyünk közö­sen és mindannyian — az ünnep üzenetében meg­erősödve! „Közeli és megfoghatatlan az Isten" — írta Höl­derlin a Patmosz című versben. Nem hiszem, hogy ma bárki érintetlenül maradna ettől az élménvtől ... Dlusztus Imre Uj kereskedelmi bank alakul Az 1983-ban alapított Építőipari Innovációs Bank Részvénytársaság, amelynek alaptőkéje 1160 millió forint, és 61 részvényessel rendel­kezik, rendkívüli közgyűlési tartott. A közgyűlés úgy döntött, hogy a bank a Ma­gyar Nemzeti Banktól és n Állami Bankfelügyelettől ka­pott engedély alapján 198!) január l-jén számlavezető kereskedelmi bankká ala­kul. (MTI) Grósz Károly levele egy kanadai magyar szervezethez A Magyar Emberi Jogi Alapítvány ka­nadai szervezetének vezetősége á közel­múltban levelet intézett Grósz Károly hoz az erdélyi magyarság emberi jogainak ügyében. Az MSZMP főtitkárának válaszát Bányász Rezsó, hazánk ottawai nagyköve­te Torontóban átadta Szőczy Árpádnak, a szervezet igazgatójának. Grósz Károly válaszlevelében biztosítja a Magyar Emberi Jogi Alapítványt, hogy ,,A magyar kormány a romániai magvarok helyzetének és sorsának alakulását folya­matosan figyelemmel kíséri. Politikájából eredően — melyet az utóbbi időben számta­lan hazai és nemzetközi fóhjmon is kinyi­latkoztatott — következetesen fellép a ma­gyar nemzetiség érdekeinek védelmében." Aláhúzza, hogy „A jövőben is készen ál­lunk a konstruktív és felelősségteljes pár­beszéd folytatására mindazokkal, akik ma­gukénak érzik a nemzeti kisebbségek ügyét, s cselekedni is készek azért." Grósz Károly levelének teljes szövegét közölte a Magyar Élet című kanadai heti ­lap. (MTI) Jegyzet az ülésszakról Jelentősen felgyorsult a törvényhozás tempója — igen nagy munkát végeztek el az idei utolsó ülésszakon a képviselők. Megszüntet­tek két minisztériumot, s létrehoztak egy újat, elfo­gadták a jövő évi költség­vetést, módosították a sze­mélyi jövedelemadót, társa­dalombiztosítási és szakkép­zési alapot hoztak létre, tör­vényt alkottak a külföldi be­ruházások védelméről. A vita az ülésszakot meg­előző bizottsági üléseken, és az ülésszakon is, igen élénk volt. A legnagyobb érdeklő­dés az állami költségvetést kísérte, s ez érthető is, hi­szen ennek van a legna­gyobb hatása mind a gaz­daság fejlődésére, mind mindennapi életünkre. Az érdeklődést jelzi, hogy so­ha még ennyien ehhez a témához nem szóltak hozzá, s valószínűleg nem született ennyi módositó indítvány sem. A vita változatokról folyt — ám mégsem igazán azokról. Az előterjesztett változatok között ugyanis nem elsősorban tartalmi, in­kább mértékbeli különbség volt. mennyi legyen a vál­lalatokra kivetett egyszeri pótadó? Hogvan lehet az. ál­lam és a vállalatok közötti osztozkodás arányain va­lamennyit javítani a gazdál­kodó szervezetek javára? Lényegében erről vitatkoz­tak a honatyák. Nem kerültek tehát igazi változatok a képviselők elé — s erre többen emlékez­tettek is. Az egyik képvise­lő például felidézte fayers Rezsőnek egyik korábbi ja­vaslatát: készüljenek ellen­tervek is, kínáljanak másik, akár ellentétes koncepciójú változatot is a képviselők­nek. A javaslat azután fe­ledésbe merült, bár feltét­lenül szükség volna rá. Ki készíthetne ilyen ellen­tervet? A képviselők is egyetértettek abban, hogy a Pénzügyminisztérium alig­ha. hiszen egyetlen intéz­ménytől sem várható el, hogy saját gondolkodásával, esetleg érdekeivel ellentétes javaslatot is tegyen. Ké­szíthetné ezt akár a Parla­ment maga — csakhogy e pillanatban ehhez hiányoz­nak a feltételek. Amint ezt a bizottsági üléseken töb­ben is elmondották: ninc? elegendő információjuk a képviselőknek, s szinte sem­mi segítséget sem kapnak a döntésekre való felkészü­léshez. S ez különösen ak­kor érzékelhető, ha,- mint ezúttal is, ilyen erőltetett meneíben tárgyalnak újabb napirendeket. Javítani szük­séges te^át a képviselői munka feltételeit ; ez az idei parlamenti vita egyik fontos tanulsága. De egy másik, valóban el­térő megközelítésű költség­vetés kidolgozásához ma már idő sem volna elegen­dő. Mindez azt is felveti, hogy — a világ más orszá­gaiban erre van példa — korábban kellene — lehet­ne elkezdeni a költségvetés megvitatását. A mértékekről folytatott vitának ugyanis inkább gesztus — m'nt valóságos értéke van. Állásfoglalásuk­kal a képviselők kifejezték: érvényt szereztek már sok­szor kifejezett kívánságuk-, nak. hogy he a lakosság és a vállalatok vállaljanak na­gyobb terheket, hanem a költségvetés — ezen belül is a sokáig tabunak tekintett honvédelmi kiadások és ,a társadalmi szervezetek tá­mogatása csökkenjen. Az így nyert előny, a pót­adó hatról négy százalékra való csökkentése azonban legfeljebb némiképpen eny­híti a vállalatokon levő ter­heket, de lényegében nem változtatja meg azt. Nem az adómérték a kulcskérdés, hanem az, hogyan lehet a gazdaságban olyan szerke­zetátalakítást elérni, hogy megindulhasson a növeke­dés. Amíg ugyanis a szer­kezet nem változik, addig aligha várható más, mint az adóprés szorítása. Hiszen ha a gazdaság a jelenlegi szerkezetben nö­vekszik, a költségvetés hiá­nya nem csökken, hanem nő, az ország gondjai so­kasodnak. A legutóbbi ülésszakon az Országgyűlés a világpiaci nyitáson alapuló, alkalmaz­kodást segítő, erőteljes strukturális átalakulást ki­kényszerítő gazdaságpolitika mellett voksolt. A költség­vetési vita ennek szerves folytatása lehetett volna. S igaz, sokan szóltak a gaz­daságpolitikáról ezúttal is, volt jó néhány alapos, fel-' készült, konkrét és kidol­gozott javaslatot tevő fel­szólalás, de meg kell je­gyezni, nem mindegyik volt ilyen. A felszólalások némelyi­kén érezhető volt: a vá­lasztók ma már nem csu­pán azt várják képviselő­jüktől, hogy vegyen részt a Parlament ülésein, hanem azt is, hogy vegyen részt a vitában, képviselje érdekei­ket. Mindezek miatt a Par­lament még korántsem ve­szítette el — bár kétségkí­vül e tekintetben is sokat változott a helyzet — a va­lamikori „kijáró" jellegét, sok még á tiszleletkörökkel, szóvirágokkal tűzdelt felszó­lalás, amely érzékelhetően egy-egy szűk réteg érdekei­nek ad hangot. Mindez tehát még nem az a Parlament, amelyre iga­zán szükség volna — bár jó néhány vonásban már le­mérhetök azok a pozitív változások, amelyek 1985 óta a munkájában végbe­mentek. Bőven van alka­lom nagyobb gyakorlatot szerezni — hiszen a tör­vényalkotás munkatempója továbbra sem lassul. Az ülésszak januárban az al­kotmány módosításával, az egyesülési és a gyülekezési törvény vitájával, az ügy­rend módosításával folyta­tódik. Kozmz Judit Számítógépes O© Eddig műszak ónként hat hölgyet hívhat­tunk 12 áramkörön a 09-os számon, ha tu­dakozódni akartunk a távbeszélő-előfizetők telefonszámáról úgy, hogy ismertük a ne­vet és a címet, a ll-20ü-on pedig akkor kaptunk tájékoztatást, ha a telefonszámot mondtuk a postáskisasszonynak. Kellemes hangjukkal ezután is találkozhatunk, hiszen a gép ember nélkül ügyetlen. Tegnaptól könnyebb lett a munkájuk a lányoknak, ugyanis három IBM-számítógép segít nekik. Most már lassan kimegy a di­vatból a tudakozóban a telefonkönyv. A Nagy "László folvétole gépekbe betápláltak Csongrád megye tele­fontulajdonosai közül 30 ezer 200 előfizetőt.. A számítógépek a számok és a címelc alapján ki tudják kerevsmi a sok azonos nevű előfizető közül a kért számot, a kö­zületeket pedig profiljuk szerint csoporto­sítva is megmutatják a képernyőn. Ez a beruházás 3 millió forintba került. Megszűnik az a txx*szantó gond is ezután hogy foglaltat jelez a 09. Jövőre hasonló berendezést alkalmaznak Békéscsabán és Kecskeméten A.S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom