Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

2 1988. december 23., péntek Berekesztették az Országgyűlés ülésszakát (Folytatás az 1. oldalról.) További probléma forrása, hogy egyik variáció sem képes feloldani azokat a feszültségeket, amelyek a családok adózása kórul alakultak ki. Az egykeresős családok egy főre jutó jövedelmeikkel gyakran a létminimumot sem érik el. Feltétlenül indokoltnak látszik ezért, hogy a központilag alakított bér- és szociálpolitika szorosabban tartson lépést az adórendszer hatásaival. Balogh László (Békés megye, 14. vk), a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke rámutatott, hogy az adótáblázat készítőinek figyelembe kellett volna venniük: — 5000—5500 forintos keresetből — családok esetében ezt egy főre visszavetitve — nem lehet adózni, mert ez veszélyeztetné a megélhetést. Javasolta, hogy módosítsák az adóelőleg-fizetés rendszerét és módszerét, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok múlva kapják vissza a tőlük levont adóelőleget. Javasolta továbbá, hogy a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes tömegének adómentes sávját 120 ezer forintnál állapítsák meg, s hogy a legalsó sávban 60 ezer forintig ne legyen adó. Ez ugyanis különösképpen a családalapitó fiatalokat sújtja a tapasztalatok szerint, s ez a kereset egyébként is a létminimum körül mozog. Szatmári Lajos (Veszprém m.. 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányaüzemének főaknásza elöljáróban elmondta, hogy az általa" ismert iparágakban dolgozók jövedelmének jelentós része pótlékokból származik. Ilyen például a föld alatti pótlék, a melegüzemi pótlék. Nagyon sok túlmunkára is szükség van. A pótlékok, illetve a túlmunkáért járó díjazás jelentősen növeli az adóalapot. s ennek következtében az adókulcs -is növekszik. Javaslata szerint a pótlékokból származó jövedelem adózása ne progresszíven, hanem egységesen 20 százalékkal történjen. Szatmári Lajos kifogásolta azt is, hogy az újításért járó anyagi elismerés adóköteles. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idén jelentősen csökkent az újítások száma. Javasolta, határozzanak meg egy értékhatárt, amely alatt nem kellene adót fizetni az újitási díjak után. Ugyancsak indítványozta, hogy az adótábla alsó határát 72 ezer forintban állapítsák meg. Kosztolánczi Jánosné (Somogy jn, 2. vk ), a Kaposvári Ruhagyár nyugdíjas varrónője kedvezőnek ítélte az adósóvok módosítását, de az egyenlő teherviselés feltételeit nem ebben jelölte meg. Véleménye szerint igazságosabb lenne az adókulcsok erőteljesebb módosítása; figyelembe véve az idei és a következő évre tervezett inflációs rátát, a legalacsonyabb adómértéknek a 15 százalékot javasolta. Morvay László (Budapest, 33. vk ). az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke hangsúlyozta, hogy választói a tervezett változtatásokat nem tartják lényegeseknek A 6 százalékos reálbércsökkentést ugyan követi a tervezet, de teljesen figyelmen kívül hagyja a prognosztizált 14—16 százalékos inflációt. így a 0 százalékos (adómentes) sáv devalválódik, holott e sáv értékállóságát a kis jövedelműekre gondolva feltétlenül garantálni kellene. Simon Béla (Borsod-Abaűj-Zemplén m., 6. vk), a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegvezetője rövid hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer számottevő mértékben visszatartja a teljesítményeket, diszkriminatív, elsősorban a nagyüzemi munkásságot sújtja. Javasolta, hogy a szakmai munkatöbbletek díjazását szolgáló jövedelmeket már egységes, 20 százalékos különadó terhelje. Gulyás Gyula (SzabolcsSzatmar m , 17. vk.), a Beregdaróci Barátság Mgtsz kertészeti ágazatvezetője azt kérte: a nyugdíjjárulékot ne adóztassák. Rámutatott: a szociálpolitikában kizárólag a rászorultság elve érvényesüljön, kapcsolódjon hozzá a szigorú ellenőrzés és elszámoltatás. A különböző térítési dijak megállapítása a nettó jövedelmek alapján történjen. Gasparik János (Komárom m., 2. vk), a Tatabányai Szénbányák Vállalat csapatvezető vájára — választói nevében — sürgette a pénzügyi kormányzatot, hogy mielőbb dolgozza ki a családi jövedelemadó rendszerét. A kormány által beterjesztett javaslatok közül a B változatot tartotta elfogadhatónak. Végül Király Zoltán képviselőtársának a bányászatról szóló megjegyzésére reagált. Mint mondotta, nem az eocénprogram jutott csődbe, hiszen a program keretében létesült hat bánya közül négy — Lencsehegy, Márkushegy, Dudar és Ba-l linka — messze a tervek felett teljesít. Figyelembe kell azonban venni, hogy egy új bánya az első öt év alatt csak viszi a pénzt, és egy fillér bevételt.sem hoz. Támogatni kell, ha az ország energiaigénye megkívánja, hogy új bányát nyissunk, mert a hazai ásványvagyon még mindig a legolcsóbb. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk ), a Meggyfa utcai napközi otthonos óvoda óvónője utalt az előző ülésszakon feltett kérdésére, amelyre a választ most várja: tervezi-e a kormány olyan alternatívák előterjesztését, amelyekből következne az összes eltartott gyermekre vonatkozó adóalap-csökkentési kedvezmény. Mivel ilyen jellegű javaslattal nem találkozott, ezért a képviselőnő jelezte, hogy fenntartja módosító javaslatát, mely a kétgyermekesek gyermekenkénti ezer forintos adóalap-csökkentésére vonatkozott. Jelezte ugyanakkor, hogy eláll javaslatától, amennyiben az 55 ezer forintos sávot mindenkire vonatkozóan 60 ezer forintra emelnék fel. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára a pénzügyminiszter szóbeli kiegészítésében szereplő javaslatokhoz szólt hozzá. Mint mondotta, az előterjesztett tervezet nem ad pozitív választ a teljesítményvisszatartó hatásra, a családosok, az eltartottak problémájára. Kiemelte, hogy nem tartja szerencsésnek a háromlépcsős megközelítést az adórendszer működési tapasztalatainak felülvizsgálatánál. Rendkívül fontosnak mondotta a törvénynek azt a rendelkezését, hogy minden évben vissza kel] tétni az adótábla kiigazítására. A bemutatott két változat, és a bizottsági javaslatok közül a „B" változatot ajánlotta elfogadható kompromisszumként az Országgyűlés figyelmébe. Nagy Sándor kifejtette: az adótábla módosításakor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ugyanazt a reálbérszintet csak alacsonyabb bruttó keresetek, és alacsonyabb infláció mellett lehet elérni. Ezért is támogatta az alacsonyabb adóterhet tartalmazó B-változatot. Javasolta, hogy a Parlament egyértelműen foglaljon állást: 1989 közepéig részleteiben dolgozza ki a kormány a családi jövedelemadó-rendszert. Dönteni kell a követendő szociálpolitika» koncepcióról is. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk ), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: helytelen minden olyan mérlegelés, amely a nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti megkülönböztetésre épül. A nyugdijasok adómentes jövedelmének felsó határával kapcsolatos módosítási javaslatokat részletesen elemezve kifejtette: az adóhatár növelése mellett szól, hogy az ehhez a réteghez tartozók koruk és fizikai állapotuk miatt egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy nyugdíjuk romló értékét kiegészítő jövedelemmel kompenzálják. A képviselő kiemelte: a kisebb nyugdíjra jogosultak érdekeit kívánatos előtérbe helyezni, mert ezek az emberek valóban rákényszerülnek a kiegészítő jövedelem megszerzésére. A vita lezárását követően az elnöklő Stadinger István szomorú kötelességének eleget téve bejelentette: csütörtökön reggel elhunyt Boldizsár Iván országos listán megválasztott képviselő, író, a Magyar Pen Club elnöke. Stadinger István megemlékezett az elhunyt sok évtizedes közéleti tevékenységéről. A Ház elnöke javasolta az Országgyűlésnek, hogy a jegyzőkönyvben örökítsék meg Boldizsár Iván emlékét. A képviselők néma felállással tisztelegtek. Stadinger István bejelentést tett a pápai üzenettel kapcsolatos szerdai országgyűlési állásfoglalással öszszefüggésben is. Elmondta, az állásfoglalást — a szerda esti szavazatszámlálás szerint — égy ellenszavazattal fogadták el a képviselők. Időközben azonban kiderült, hogy az egyik képviselő azért nyújtotta fel a kezét, mert ügyrendi kérdésben kért volna szót, s jelentkezését értelmezték — tévesen — ellenszavazatnak. Ennek figyelembevételével az elnök utólag megállapította: a pápai üzenettel kapcsolatos állásfoglalást az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el. Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Országgyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító indítványokról foglaltak állást. Eszerint a bizottság az adótáblákat illetően megerősítette a kormánynak a „B" variációra tett javaslatát. A kiegészítő munkát végző nyugdijasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatban a testület — 12 igenlő és egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy a 108 ezer forintos küszöbértéket támogatja. Az adómentes sáv 60 ezerről 72 ezer forintra való felemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes családok kedvezményezése ügyében a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetértésben — úgy foglalt állást, hogy a jövő év első félévében, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. A bizottság véleménye szerint, most nem lehet érdemben dönteni a különböző pótlékok módosításával kapcsolatos indítványokról sem, ezért ezeket is az adótörvények koncepcionális vitája alkalmával lenne kívánatos megvizsgálni. A pénzügyminiszter válasza Ezután Villányi Miklós válaszolt az elhangzottakra. Elmondotta: többen javasolták, hogy az adótáblát ne a nomináljövedelmek, hanem az Infláció alakulásához alakítsák. Ezzel nem értett egyet a pénzügyminiszter, mert az adórendszer a reáljövedelmek, s így az infláció alakításának az eszköze a kormány, illetve a Parlament kezében. Jelenleg szükség van a reálbérek, a reáljövedelmek visszafogására az egyensúlyi helyzet javítása miatt. Az inflációhoz igazított adótábla viszont éppen ennek a célnak az elérését tenné lehetetlenné. Ugyancsak nem értett egyet Villányi Miklós azzal a javaslattal, hogy a jelenlegi progresszív mértékeket tartalmazó adótáblát lineáris adó bevezetésével váltsák fel. Ez elvileg is hibás javaslatnak tekinthető. A piaci hatásokra épülő gazdaságirányítási rendszer biztosítja a vállalkozói szabadságot, a jövedelmi, vagyoni differenciálódás lehetőségét. A társadalmi béke fenntartása t érdekében elengedhetetlen azonban a jövedelmi differenciálódás állami eszközökkel történő szabályozása. Ennek egyedüli eszköze — a bérreform megvalósítása után — a személyi jövedelemadó lesz. Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi általános felülvizsgálata során tudja majd részletesen elemezni, hogy dóknak is biztosítsák a gyermekenkénti 1000 forintos adóalap-csökkentést. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta: a javaslat a kétgyermekesek számára ugyan többlet jut-' tatást biztosítana, ám más tekintetben ellentmondásos. A kedvezmény megadása ugyanis csak akkor lehetséges, hogy ha az adómentes jövedelem határa továbbra is 48 ezer forint marad, 55 ezer forint helyett. Ebben az esetben pedig a létminimumhoz közel élők kis rétege adófizetővé válik, rosszabb helyzetbe kerül. A javaslatot a képviselők elvetették. Az Országgyűlés úgy határozott: arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszákon terjessze elő a személyi jövedelemadó-rendszer általános felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módositásokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. A „B" variációs tábla 0— 55 000 Ft 0 ssásalék 55 001— 70 000 Ft a* 55 eier Ft-on felüli réss 17 ssásaléka 70 001—100 000 Ft 2550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rést 23 ssásaléka 100 001—150 000 9450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli réss 29 ssásaléka 150 001—240 000 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on felült réss 35 ssásaléka 240 001—360 000 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli réss 42 ssásaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli réss 49 ssásaléka 600 001— 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli réss 56 ssásaléka Az illetékekről szóló térvény módosítási javaslata mennyiben fejt ki teljesítmény-visszatartó hatást a jelenleg alkalmazott rendszer. Mindezt kiegészitette azzal, hogy a jelenlegi adórendszertől csak egy ésszerűbb bérrendszerrel párosulva várható a kivánt hatás. Olyan felvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó modelljét. A pénzügyminiszter szerint a kormányzati Ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első félévére készül el. Ezt az igéretét a kormány tartja is. Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett B variációnak az elfogadását, valamint bejelentette azt is, hogy egyetért a nyugdijasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő felemelésével. Ezután határozathozatal következett. A képviselők 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő B változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el. Kovács Lászlóné fenntartotta azt a javaslatát, hogy már a kétgyermekes csaláA következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elö az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség, s az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költségvetési elvonást növelő szándéka nincs; sőt, a javaslat elfogadása esetén 1989-ben öszszességében némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cégbejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Rámutatott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Ez azonban nem az elvonás növelését szolgálja, hiszen a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzésénél, az ingatlan adásvételénél, a cserénél a forgalmi érték 8 százalékára mérséklik a költségként elszámolható Illetéket a jelenlegi 15 százalék helyett. Ez az intézkedés egyúttal a lakosságnak is kedvező, meri a jelenleginél olcsóbbá válik például az üdülő-, a földés a telekvásárlás, illetve az üzletek és a műhelyek megszerzése. Azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igé1 nyelhetik vissza, 1989-ben mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, 1990-ben pedig a megszerzett vagyon után csak 5 százalékos illetéket fizetnek, elkerülendő a kettős adóztatást. Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az egyházi szervezetek, az alapítványok, a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól, 1990-ben is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után vállalkozási nyereségadót kell fizetniük. Mivel a kötelező szervezeti átalakítással járó vagyonszerzést a gazdasági társaságokról szóló törvény mentesíti az illeték alól, a törvényjavaslat az önkéntes átalakulásra Is illetékmentességet biztosít 1 »