Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

NI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 304. szám 1988. december 22., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Az Országgyűlés ülésszakának második napja Szerdán délelőtt 9 érakor az 1989. évi költ­ségvetésről szőlő tör­vényjavaslat és az ah­hoz kapcsolódó előter­jesztések feletti együt­tes vitával folytatta munkáját az Ország­gyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke. Orosz Károly. az MSZMP főtitkáré, és Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schőner Alfréd főrabbi (országos list*) indítvánnyal fordult aa Országgyűléshez: a tör­vényhozó testület a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához címzett táv­iratban fejezze ki együttérzését az ör­ményországi földrengés károsultjaival. Az Or­szággyűlés egyetértett z javaslattal. Megújulási szándék a népfrontosokban Vita a törvény­javaslatról Az első felszólaló Kádár Magdolna (Szolnok ni., ti. vk.) kiskunhegyesi körzeti orvos véleménye szerint a reformfolyamatok a terme­lésben és a piaci viszonyok­ban még nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformköltség­vetéssel kiszolgálható lenne. Condok mutatkoznak a te­kintetben is, hogy működé­sében zavarokkal küzdő, hangulatában zilált gazda­ságra nehéz olyan költség­vetést építeni, amely köz­vetíteni, sőt érvényesíteni tudja a stabilizáció érdeké­ben mar meghozott döntése­ket. Javasolta, hogy az egy­másra épülő felügyeleti szer­vek és háttérintézmények ésszerű körét határozzák meg: teljes leépítés legyen ott. ahol a termeléstől már elidegenedett, vagy uz intéz­ményi átszervezések miatt ágazati kapcsolódásaikat is elvesztett, a termelést gátló hatású szervezetek vannak. Juvasolta az APEH és a bankok irodaház és bank­palota célú beruházásaira felhalmozási adó megálla­pítását. Vona Ferenc (Pest m., 10. vk.) ráckevei körzeti állat­orvos véleménye szerint a beterjesztett költségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is tehető. Indok­lásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sok­kal kisebbek, mint a kiadá­sai; amely elvonásokkal csökkenti a munkakedvet, szinte lehetetlenné teszi a termeld beruházásokat, a műszaki-technikai fejlesz­tést, a bővített újratermelést — azaz saját létalapját emészti fel. Tapasztalatait összegezve kifejtette, hogy szerte az országban az egyes ember általában gyarapodik, ügyesen gazdálkodik, miköz­ben láthatóak a zsúfolt is­kolák, a rozzant mozik, a szegényes művelődési házak, o kopott tanácsházak. az elavult kórházak, a málló falú múzeumok. Mindebből úgy tűnik: az állam gazdál­kodik a legrosszabbul. A képviselő javasolta a fegyveres szervezetekre, a védelemre szánt kiadások 20 százalékos mérséklését, s a társadalmi szervezetek mű­ködéséhez adott támogatások ugyancsak 20 százalékos mérséklését, hozzáfűzte, hogy társadalmi mozgalmakat a jelenlegi tapasztalatok sze­rint támogatás nélkül is lehet szervezni. Radnai Gábor (Budapest, 48. vk), a MÁV Vezérigaz­gatóságának mérnök ügyin­tézője csak a négyes variá­ciót tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénz­ügypolitika által korábban meghirdetett céllal, misze­rint vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó sze­repét. A pótadó javasolt mérté­kének csökkentéséből szár­mazó hiányt a képviselő szerint a támogatások továb­bi leépítésével, takarékos­sági programmal és esetleg az állami tulajdonnak a ter­vezettnél nagyobb mértékű értékesítésével lehetne fe­dezni. A pótadó mértékének csökkentése és a támogatá­sok leepítése között megfe­lelő arányt kell meghatároz­ni, amely módot ad arra, hogy a gazdálkodók fejlesz­tési lehetőségei növekedje­nek, de ugyanakkor nem fokozódnak u lakosság ter­hel. Fábián Károly (Győr-Sop­ron megye, 13. vk ), a Pe­tőházi Cukorgyár igazgatója gazdasági és morális érte­lemben válságosnak minő­sítette az ország jelenlegi helyzetét. Az ígéretek rend­re beteljesületlenek marad­tak, és hiányzik a perspek­tíva, pedig égető szükség volna a lépésváltásra — ál­lapította meg. A pénzügyi kormányzat „kiapadhatatlan adóötletek sokaságával" áll elő, tovább erősödik az el­vonó-elosztó, más szóval fosztogató-osztogató menta­litás. Az újabb és újabb adónemek tovább szűkítik a fejlesztés mozgásterét — szögezte le. Fábián Károly nem értett egyet a Pénzügyminisztéri­um javaslataival. Szerinte a kiadások csökkentésére kell törekedni: főképp a bürok­ratikus intézmények kiadá­saiból és a védelmi költsé­gekből kell lefaragni. Keszthelyi Zoltán (Borsod­Abaúj-Zemplén megye, 1. vk.), a MAV Miskolci Von­tatási Főnökségének műsze­része egyetértett azokkal a gondolatokkal, amelyeket már az előtte szólók többen is megfogalmaztak: -nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét. Részletesen beszélt a Ma­gyar Államvasutak jelenle­gi gondjairól. Elmondta, hogy a vasút kritikus hely­zetbe került, műszaki-tech­nikai állapota folyamatosan romlik. A vasút egészét súj­tó kedvezőtlen tendenciák megmutatkoznak a vasutas­dolgozók élet- és munkakö­rülményeiben. A személyi jövedelemadó tovább élez­te a helyzetet. Szólt arról is, hogy a vasúti menetdí­jak jövőre tervezett 30, il­letve a belföldi és export— import fuvardíjak 20 száza­lékos emelkedése sem az utazóknak, sem a fuvarozta­tóknak, sem a MAV-nak nem kedvező. Feltehető ugyanis, hogy a megemelt díjak miatt kevesebben fog­nak utazni a vasúton. Indítványozta, hogy az Országgyűlés jövőre túzze napirendre a termelő infra­struktúra teljes keresztmet­szetének elemzését. Szalai Gyula (Fejér me­gye, 1. vk.), az Alba Regia Építőipari Vállalat kőműves brgádvezetője az ország je­lenlegi gondjait boncolgatva elszomorítónak nevezte, hogy bár mindenki a kétke­zi munkásemberek képvise­letében lép fel, valójában sokan kiszorításukra törek­szenek, s csupán annak a rétegnek az érdekeit pró­bálják előtérbe állítani, amelyhez tartoznak. Ezzel szemben a magyar munkás­osztály, a parasztság,, a dol­gozó társadalom eleddig összességében minden ré­tegnek az érdekét megpró­bálta képviselni. A költség­vetés tervezeteivel kapcso­latban kérte a pénzügyi kor­mányzatot, tekintse át: va­lóban szükség van-e a 20 milliárd forint deficitre Egyébként bizalmát fejez­ve ki a kormány iránt, le­szögezte: alávett magát an­nak a költségvetésnek, ame­lyet az Országgyűlés elfo­gad. Vörösné Csuka Mária (Ko­márom m., 9. vk). az Acsi Cukorgyár műszerésze ke­mény szavakkal bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát, amely arra biztatja a vál­lalatokat,. hogy termeljenek többet, ugyanis igy az elvo­nás mértéke is növekedhet. Nehezményezte, hogy a bü­rokratikus apparátus leépí­tése változatlanul igen las­san halad. Egyetértett az* zal: a költségvetés legké­nyesebb pontja a további el­adósodás megakadályozása, azt viszont kifogásolta, hogy ennek érdekében fokozzák az elvonásokat a vállalatok­nál. Kifejezésre juttatta azt a meggyőződését: egyetlen kormány sem engedheti meg. magának, hogy elveszítse az állampolgárok bizalmát, s ehhez a gondolathoz kap­csolódva szólt a lakosság életkörülményeinek folya­matos romlásáról. Bánfalvi András (Sza­bolcs-Szatmár m., 4. vk.), az Üjfehértói Lenin Mgtsz el­nöke felrótta a pénzügyi kormányzatnak, hogy a költ­ségvetés egyensúlyának ja­vítását a vállalatokat, a ter­melőszövetkezeteket sújtó terhek növelésével kívánja megvalósítani. Többek kö­zött ennek a következmé­nye, 'hogy az 1250 termelő­szövetkezet közül jelenleg több mint hétszáz alacsony hatékonysággal dolgozik, vagy veszteségessé vált. A képviselő sz.erint másutt kellene a terheket növelni. Például a társadalom azon sajátos rétegénél — a sef­telőknél, a feketézőknél, az ügyeskedőknél —, amely az elmúlt években meggazda­godott. Jövedelmeiket a be­vezetett személyi jövede­lemadó-rendszer sem tudja megadóztatni. Az adóhatósá­goknak alaposan meg kelle­ne vizsgálni: kik és milyen forrásból gyűjtöttek össze az elmúlt években milliókat érő vagyont, építettek luxusla­kásokat. Reidl János (Somogy me­gye, 5. vk.), a Videoton Elektronikai Vállalat tabi gyáregységének csoportve­zetője elmondta, hogy ez év nyarán felhívta a pénzügy­miniszter figyelmét az 1951 óta változatlan összegű na­pidíj tarthatatlanságára. Akkor azt az ígéretet kapta, hogy az 1989. évi költségve­tés tárgyalásakor konkrét választ kap kérdésére. Mi­vel azonban sem az előter­(Fulytatas a 2. oldalon.) Tervezett témája mellett más fontos kérdesekről is tárgyalt tegnap, szerdán a népfront Csongrád megyei elnuksege. Jóllehet, tagjai közül eleg sokan maradtak távol, a hiányzás nem aka­dályozta a jelenlevőket, hogy számba vegyék az el­következő hetek, hónapok rendkívüli mozgalmi fel­adatait. Am előbb Rantal 2oltánt, a megyei tanács vb terv- és munkaügyi osztá­lyának vezetőjét hallgatták meg. Aki a megyei aktuális foglalkoztatáspolitikai kér­déseket taglalta. A vitában, egyebek mellett, többen fe­szegették az erdélyi ma­gyar menekültek munkába állásának lehetőségeit, vala­mint' általánosságban a kül­földi munkavállalók megyei jellemzőit. Mint hallottuk, Csongrád megye munkálta­tói készséggel fogadják a menekülteket, akik közülük tartózkodási engedélyt ker­tek, dolgozni is szeretnének. Altalános taoasztalat: hogy bár okmányokkal legtöbb­ször nem tudják bizonyítani szakképzettségükét — pe­dig zömük az —, megállják a helyüket, jól dolgoznak. A vállalatok, intézmények erejükhöz merten elhelyeze­sükről is próbálnak gondos­kodni — sajnos az adottsá­gok szűkre szabottak —, al­bérleti hozzájárulást is biz­tosítanak. Hogy például a menekült csaladok elfogad­ható körülmények között él­hessenek, nem városban, hanem vidéken keresnek nekik megélhetést. A kül­földieknek egyebként — például a lengyeleknek — adnak munkavállalási enge­délyt, amennyiben azzal nem gátolják, nehezítik a magyarok elhelyezkedését. A lengyel munkavállalók különben nem válogatósak, rövid időre, legfeljebb két hetre „szegődnek" el, igy a meglevő problémákat nem súlyosbítják. Ilyet például, mint a friss diplomások el­helyezkedése, az egészség­ügy középkáderhianya, az újrakezdő vállalkozókkal szemben támasztott követei­menyek, a szakképzés, át­képzés hiányosságai. Nagy István elnök összefoglalójá­ban többek között hangsú­Jyozta, a megyei elnökség elégedett azzal, hogy a me­gye munkáltatói a menekült magyarok sorsáért erkölcsi felelősséget is éreznek — ez így helyes. Molnár Sándor titkár a népfrontmozgalom megújí­tásának szükségességéről, módjairól szólt. Nagy kérdé­sekben kell dönteni az év fordulóján,, s niég a télen: a HNF Országos Tanácsa vi­taanyagot bocsátott közre, javaslatokat tett a mozga­lom megújítására. Ez egy ­fajta alapja lehet a bizony­nya! izgalmas eszmecserék­nek, de korlátja semmikép­pen sem. Vagyis túl lehel lépni témakörein, arra is fi­gyelni kell, mi hiányzik ja­vaslatukból. Néhány 'izgal­mas kérdés: milyen legyen a népfront szerepe, önálló­sága, hogyan érvényesítse érdekegyeztetés és képvise- . leti funkcióját? Tisztázásra vár a párt és a népfront vi­szonya, s az is. vajon jó-e a jelenlegi szervezeti keret? Szükség van-e a mostani munkabizottságokra'' Ter­mészetesen fölmerülhet a tisztújítás igénye is. Csong­rád megyében e széles korú vitát a következő kettő hó+ napra tervezik. Az elnökség úgy határozott, januárban rendkívüli ülésen újra tár­gyalják a megújulási prog­ramot, javaslatot, s ha szük­ségét látják, sajátjaikkal egészítik ki. M. E. Szegedi székhellyel Magyar-svájci kit. alakult A trolibuszok felsóvezeté­keinek ismert svájci gyártó­jával, a KummJer—Matter céggel egy évtizede áll üzle­ti kapcsolatban a Szegedi Közlekedési Vállalat. Előbb csak vásárlója volt, utóbb már az alkatrészgyártásban is részt vett. Mivel a Szege­den készült trolitartozékók minőségével elégedettek vol­tak a svájciak, az üzleti szá­lakat szorosabbra kívántak vonni. Ez egyebként nem egyoldalú erdők, hiszen a hazai trol ibuszkőzi ekedes­ben érdekelt vállalatok im­portot takaríthatnak meg a hazai gyártással, a felesleg­gel pedig harmadik piacon jelenhetnek meg. A külföl­di partner pedig további piacokat remél az üzlettől, amely a közeli napokban iött végül is létre. Megala­kult a svájciak, a magyar Transelectro, valamint ' a BKV, a Debreceni Közleke­dési Vállalat, és az SZKV korlátolt felelősségű társa­sága, K -f M Troli vili né­ven. (A dolog érdekessége, hogy a kft. még egy 1930-as törvény szabályozta keretek közt alakult meg!). A szerződés szerint a tár­saság székhelye Szegeden lesz — a Pénzügyminiszté­rium engedélyének birtoká­ban mar csak a cégbírósági bejegyzésre várnak. Szeged­re azért is esett a választás, mert az SZKV forgalmi te­1J.--M. mellett » gyártásra al­kalmas, s a kft által majd uerienöő üzemcsarnoka van az SZKV-nak. A társaság 3 millió forintos tőkéjéből 52 százalék a magyar vállala töké, 48 pedig a svájci cege. mely egyebként a képződő nyereség rá jutó részéért al­katrészeket vásárol vissza, tehát nem kell devizában fizetni a nyereségét. A ikft. nem csupán gyárt, hanem tervez és szerel, vesz és elad, s a KummJer— Matter cég érdekköré-ben le­vő országokban is megje­lenhet termékeivel. Nem le­hetetlen tehát, hogy Szege­den készülő váltók Vagy más alkatrészek Jutnak el a világ másfél gépelt oldalon felsorolt országaiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom