Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

NI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 304. szám 1988. december 22., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Az Országgyűlés ülésszakának második napja Szerdán délelőtt 9 érakor az 1989. évi költségvetésről szőlő törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó előterjesztések feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Orosz Károly. az MSZMP főtitkáré, és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schőner Alfréd főrabbi (országos list*) indítvánnyal fordult aa Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához címzett táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett z javaslattal. Megújulási szándék a népfrontosokban Vita a törvényjavaslatról Az első felszólaló Kádár Magdolna (Szolnok ni., ti. vk.) kiskunhegyesi körzeti orvos véleménye szerint a reformfolyamatok a termelésben és a piaci viszonyokban még nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformköltségvetéssel kiszolgálható lenne. Condok mutatkoznak a tekintetben is, hogy működésében zavarokkal küzdő, hangulatában zilált gazdaságra nehéz olyan költségvetést építeni, amely közvetíteni, sőt érvényesíteni tudja a stabilizáció érdekében mar meghozott döntéseket. Javasolta, hogy az egymásra épülő felügyeleti szervek és háttérintézmények ésszerű körét határozzák meg: teljes leépítés legyen ott. ahol a termeléstől már elidegenedett, vagy uz intézményi átszervezések miatt ágazati kapcsolódásaikat is elvesztett, a termelést gátló hatású szervezetek vannak. Juvasolta az APEH és a bankok irodaház és bankpalota célú beruházásaira felhalmozási adó megállapítását. Vona Ferenc (Pest m., 10. vk.) ráckevei körzeti állatorvos véleménye szerint a beterjesztett költségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is tehető. Indoklásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai; amely elvonásokkal csökkenti a munkakedvet, szinte lehetetlenné teszi a termeld beruházásokat, a műszaki-technikai fejlesztést, a bővített újratermelést — azaz saját létalapját emészti fel. Tapasztalatait összegezve kifejtette, hogy szerte az országban az egyes ember általában gyarapodik, ügyesen gazdálkodik, miközben láthatóak a zsúfolt iskolák, a rozzant mozik, a szegényes művelődési házak, o kopott tanácsházak. az elavult kórházak, a málló falú múzeumok. Mindebből úgy tűnik: az állam gazdálkodik a legrosszabbul. A képviselő javasolta a fegyveres szervezetekre, a védelemre szánt kiadások 20 százalékos mérséklését, s a társadalmi szervezetek működéséhez adott támogatások ugyancsak 20 százalékos mérséklését, hozzáfűzte, hogy társadalmi mozgalmakat a jelenlegi tapasztalatok szerint támogatás nélkül is lehet szervezni. Radnai Gábor (Budapest, 48. vk), a MÁV Vezérigazgatóságának mérnök ügyintézője csak a négyes variációt tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által korábban meghirdetett céllal, miszerint vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét. A pótadó javasolt mértékének csökkentéséből származó hiányt a képviselő szerint a támogatások további leépítésével, takarékossági programmal és esetleg az állami tulajdonnak a tervezettnél nagyobb mértékű értékesítésével lehetne fedezni. A pótadó mértékének csökkentése és a támogatások leepítése között megfelelő arányt kell meghatározni, amely módot ad arra, hogy a gazdálkodók fejlesztési lehetőségei növekedjenek, de ugyanakkor nem fokozódnak u lakosság terhel. Fábián Károly (Győr-Sopron megye, 13. vk ), a Petőházi Cukorgyár igazgatója gazdasági és morális értelemben válságosnak minősítette az ország jelenlegi helyzetét. Az ígéretek rendre beteljesületlenek maradtak, és hiányzik a perspektíva, pedig égető szükség volna a lépésváltásra — állapította meg. A pénzügyi kormányzat „kiapadhatatlan adóötletek sokaságával" áll elő, tovább erősödik az elvonó-elosztó, más szóval fosztogató-osztogató mentalitás. Az újabb és újabb adónemek tovább szűkítik a fejlesztés mozgásterét — szögezte le. Fábián Károly nem értett egyet a Pénzügyminisztérium javaslataival. Szerinte a kiadások csökkentésére kell törekedni: főképp a bürokratikus intézmények kiadásaiból és a védelmi költségekből kell lefaragni. Keszthelyi Zoltán (BorsodAbaúj-Zemplén megye, 1. vk.), a MAV Miskolci Vontatási Főnökségének műszerésze egyetértett azokkal a gondolatokkal, amelyeket már az előtte szólók többen is megfogalmaztak: -nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét. Részletesen beszélt a Magyar Államvasutak jelenlegi gondjairól. Elmondta, hogy a vasút kritikus helyzetbe került, műszaki-technikai állapota folyamatosan romlik. A vasút egészét sújtó kedvezőtlen tendenciák megmutatkoznak a vasutasdolgozók élet- és munkakörülményeiben. A személyi jövedelemadó tovább élezte a helyzetet. Szólt arról is, hogy a vasúti menetdíjak jövőre tervezett 30, illetve a belföldi és export— import fuvardíjak 20 százalékos emelkedése sem az utazóknak, sem a fuvaroztatóknak, sem a MAV-nak nem kedvező. Feltehető ugyanis, hogy a megemelt díjak miatt kevesebben fognak utazni a vasúton. Indítványozta, hogy az Országgyűlés jövőre túzze napirendre a termelő infrastruktúra teljes keresztmetszetének elemzését. Szalai Gyula (Fejér megye, 1. vk.), az Alba Regia Építőipari Vállalat kőműves brgádvezetője az ország jelenlegi gondjait boncolgatva elszomorítónak nevezte, hogy bár mindenki a kétkezi munkásemberek képviseletében lép fel, valójában sokan kiszorításukra törekszenek, s csupán annak a rétegnek az érdekeit próbálják előtérbe állítani, amelyhez tartoznak. Ezzel szemben a magyar munkásosztály, a parasztság,, a dolgozó társadalom eleddig összességében minden rétegnek az érdekét megpróbálta képviselni. A költségvetés tervezeteivel kapcsolatban kérte a pénzügyi kormányzatot, tekintse át: valóban szükség van-e a 20 milliárd forint deficitre Egyébként bizalmát fejezve ki a kormány iránt, leszögezte: alávett magát annak a költségvetésnek, amelyet az Országgyűlés elfogad. Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk). az Acsi Cukorgyár műszerésze kemény szavakkal bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát, amely arra biztatja a vállalatokat,. hogy termeljenek többet, ugyanis igy az elvonás mértéke is növekedhet. Nehezményezte, hogy a bürokratikus apparátus leépítése változatlanul igen lassan halad. Egyetértett az* zal: a költségvetés legkényesebb pontja a további eladósodás megakadályozása, azt viszont kifogásolta, hogy ennek érdekében fokozzák az elvonásokat a vállalatoknál. Kifejezésre juttatta azt a meggyőződését: egyetlen kormány sem engedheti meg. magának, hogy elveszítse az állampolgárok bizalmát, s ehhez a gondolathoz kapcsolódva szólt a lakosság életkörülményeinek folyamatos romlásáról. Bánfalvi András (Szabolcs-Szatmár m., 4. vk.), az Üjfehértói Lenin Mgtsz elnöke felrótta a pénzügyi kormányzatnak, hogy a költségvetés egyensúlyának javítását a vállalatokat, a termelőszövetkezeteket sújtó terhek növelésével kívánja megvalósítani. Többek között ennek a következménye, 'hogy az 1250 termelőszövetkezet közül jelenleg több mint hétszáz alacsony hatékonysággal dolgozik, vagy veszteségessé vált. A képviselő sz.erint másutt kellene a terheket növelni. Például a társadalom azon sajátos rétegénél — a seftelőknél, a feketézőknél, az ügyeskedőknél —, amely az elmúlt években meggazdagodott. Jövedelmeiket a bevezetett személyi jövedelemadó-rendszer sem tudja megadóztatni. Az adóhatóságoknak alaposan meg kellene vizsgálni: kik és milyen forrásból gyűjtöttek össze az elmúlt években milliókat érő vagyont, építettek luxuslakásokat. Reidl János (Somogy megye, 5. vk.), a Videoton Elektronikai Vállalat tabi gyáregységének csoportvezetője elmondta, hogy ez év nyarán felhívta a pénzügyminiszter figyelmét az 1951 óta változatlan összegű napidíj tarthatatlanságára. Akkor azt az ígéretet kapta, hogy az 1989. évi költségvetés tárgyalásakor konkrét választ kap kérdésére. Mivel azonban sem az előter(Fulytatas a 2. oldalon.) Tervezett témája mellett más fontos kérdesekről is tárgyalt tegnap, szerdán a népfront Csongrád megyei elnuksege. Jóllehet, tagjai közül eleg sokan maradtak távol, a hiányzás nem akadályozta a jelenlevőket, hogy számba vegyék az elkövetkező hetek, hónapok rendkívüli mozgalmi feladatait. Am előbb Rantal 2oltánt, a megyei tanács vb terv- és munkaügyi osztályának vezetőjét hallgatták meg. Aki a megyei aktuális foglalkoztatáspolitikai kérdéseket taglalta. A vitában, egyebek mellett, többen feszegették az erdélyi magyar menekültek munkába állásának lehetőségeit, valamint' általánosságban a külföldi munkavállalók megyei jellemzőit. Mint hallottuk, Csongrád megye munkáltatói készséggel fogadják a menekülteket, akik közülük tartózkodási engedélyt kertek, dolgozni is szeretnének. Altalános taoasztalat: hogy bár okmányokkal legtöbbször nem tudják bizonyítani szakképzettségükét — pedig zömük az —, megállják a helyüket, jól dolgoznak. A vállalatok, intézmények erejükhöz merten elhelyezesükről is próbálnak gondoskodni — sajnos az adottságok szűkre szabottak —, albérleti hozzájárulást is biztosítanak. Hogy például a menekült csaladok elfogadható körülmények között élhessenek, nem városban, hanem vidéken keresnek nekik megélhetést. A külföldieknek egyebként — például a lengyeleknek — adnak munkavállalási engedélyt, amennyiben azzal nem gátolják, nehezítik a magyarok elhelyezkedését. A lengyel munkavállalók különben nem válogatósak, rövid időre, legfeljebb két hetre „szegődnek" el, igy a meglevő problémákat nem súlyosbítják. Ilyet például, mint a friss diplomások elhelyezkedése, az egészségügy középkáderhianya, az újrakezdő vállalkozókkal szemben támasztott követeimenyek, a szakképzés, átképzés hiányosságai. Nagy István elnök összefoglalójában többek között hangsúJyozta, a megyei elnökség elégedett azzal, hogy a megye munkáltatói a menekült magyarok sorsáért erkölcsi felelősséget is éreznek — ez így helyes. Molnár Sándor titkár a népfrontmozgalom megújításának szükségességéről, módjairól szólt. Nagy kérdésekben kell dönteni az év fordulóján,, s niég a télen: a HNF Országos Tanácsa vitaanyagot bocsátott közre, javaslatokat tett a mozgalom megújítására. Ez egy fajta alapja lehet a bizonynya! izgalmas eszmecseréknek, de korlátja semmiképpen sem. Vagyis túl lehel lépni témakörein, arra is figyelni kell, mi hiányzik javaslatukból. Néhány 'izgalmas kérdés: milyen legyen a népfront szerepe, önállósága, hogyan érvényesítse érdekegyeztetés és képvise- . leti funkcióját? Tisztázásra vár a párt és a népfront viszonya, s az is. vajon jó-e a jelenlegi szervezeti keret? Szükség van-e a mostani munkabizottságokra'' Természetesen fölmerülhet a tisztújítás igénye is. Csongrád megyében e széles korú vitát a következő kettő hó+ napra tervezik. Az elnökség úgy határozott, januárban rendkívüli ülésen újra tárgyalják a megújulási programot, javaslatot, s ha szükségét látják, sajátjaikkal egészítik ki. M. E. Szegedi székhellyel Magyar-svájci kit. alakult A trolibuszok felsóvezetékeinek ismert svájci gyártójával, a KummJer—Matter céggel egy évtizede áll üzleti kapcsolatban a Szegedi Közlekedési Vállalat. Előbb csak vásárlója volt, utóbb már az alkatrészgyártásban is részt vett. Mivel a Szegeden készült trolitartozékók minőségével elégedettek voltak a svájciak, az üzleti szálakat szorosabbra kívántak vonni. Ez egyebként nem egyoldalú erdők, hiszen a hazai trol ibuszkőzi ekedesben érdekelt vállalatok importot takaríthatnak meg a hazai gyártással, a felesleggel pedig harmadik piacon jelenhetnek meg. A külföldi partner pedig további piacokat remél az üzlettől, amely a közeli napokban iött végül is létre. Megalakult a svájciak, a magyar Transelectro, valamint ' a BKV, a Debreceni Közlekedési Vállalat, és az SZKV korlátolt felelősségű társasága, K -f M Troli vili néven. (A dolog érdekessége, hogy a kft. még egy 1930-as törvény szabályozta keretek közt alakult meg!). A szerződés szerint a társaság székhelye Szegeden lesz — a Pénzügyminisztérium engedélyének birtokában mar csak a cégbírósági bejegyzésre várnak. Szegedre azért is esett a választás, mert az SZKV forgalmi te1J.--M. mellett » gyártásra alkalmas, s a kft által majd uerienöő üzemcsarnoka van az SZKV-nak. A társaság 3 millió forintos tőkéjéből 52 százalék a magyar vállala töké, 48 pedig a svájci cege. mely egyebként a képződő nyereség rá jutó részéért alkatrészeket vásárol vissza, tehát nem kell devizában fizetni a nyereségét. A ikft. nem csupán gyárt, hanem tervez és szerel, vesz és elad, s a KummJer— Matter cég érdekköré-ben levő országokban is megjelenhet termékeivel. Nem lehetetlen tehát, hogy Szegeden készülő váltók Vagy más alkatrészek Jutnak el a világ másfél gépelt oldalon felsorolt országaiba.