Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

h) s A-: VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mmrnm 78. évfolyam, 303. szám 1988. december 21., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint • \ Megkezdte munkáját az Országgyűlés Kedd délelőtt 1« urakor Stadinger jstvan elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke; Grósz Károly, az MSZMP főtitkára; Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva, Stadinger István megemlékezett az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indítványt is­mertetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyúj­tott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nap­pá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a ja­vaslatot. \A törvényhozó testület tagjai ezután néma felállással adóztak a napokban autóbaleset miatt elhunyt képviselő­társuk, Nagy László, a Krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke emlékének. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Bejelentette, hogy három képviselő nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez. A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavas­lat és személyi javaslatok targyalása; O Az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt: © Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tiszte­letben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; A magánszemélye^ jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvényjavaslata; Az illetékről szóló. 1986. évi J. törvény módosításá­nak törvényjavaslata; A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavas­lat és a társadalombiztosításról szóló törvény módo­sításának tárgyalása, együttes vitában; áf^ A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési HP Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása: A külföldiek magyarországi befektetéséről és a Pol­^¡^ gári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavas­latok tárgyalása, együttes vitában: O Az alkotmány módosításáról: az egyesülési jogról: n gyülekezési jogrol szóló törvényjavaslatok tárgyalá­sa. együttes vitában; A honvédelemről szolo. 1976. évi I. törvény inődo­9 Áfásának törvényjavaslata: O Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgya­lása: ^^ Interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgysorozatát egyhangúlag el­fogadta. Minisztériumi változások Új minisztérium aíakult Derzsi András vezetésével — Vita a jövő évi költségvetésről Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesztett elő tör­vényjavaslatot a miniszté­riumok felsorolásáról szóló törvény " módosítására. Lejelentette: a' Miniszter­tanács javasolja, - hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumot, va­lamint a Közlekedési Mi­nisztériumot, és Közlekedé­si, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven új mi­nisztériumot hozzon létre. A javasolt változtatás szo­ros összefüggésben áll a kor­mányzati irányítás struktú­rájával, változó módszerei­vel és stílusával. A javaslattal kapcsolatos fenntartásokra utalva kitért arra is, hogy a nemrégiben létrehozott új minisztériu­mok megszervezése sem volt mentes bizonyos hibák­tól. Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések kockázatosak, eg­zisztenciákat érintenek, es a hangulatot sem mindig a kedvező irányba befolyásol­ják — mondotta. Ennek el­lenére annak a véleményé­nek adott hangot: folytatni kell a megkezdett kormány­zati átszervezést, és a kö­zeljövőben a most javasol­takon kívül további lépé­sekre is sort kell keríteni. A kormányzati irányítás meg­változtatásának jelenlegi szakaszában a korábbi lépé­sek szerves folytatásaként kerül sor most a terület- és településfejlesztés, vala­mint az építés, közlekedes és hírközlés integrált kor­mányzati irányításának ki­alakítására. A tanácsi igaz­.gatás, a terület- és telepü­lésfejlesztés államigazgatá­si, kormányzati, irányítását legcélszerűbb a Belügymi­nisztérium keretében egysé­gesíteni. A konkrét kapcso­latrendszert és feladatmeg­osztást a jövő év április 3U­áig alakítják ki. . Ezeknek az intézkedések­nek a vonzataként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálko­dás központi feladatainak átcsoportosítására is. Ezek közül több ugyancsak a Bel­ügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedések kellőképpen előkészítik a Belügyminisztérium belpo­litikai és közigazgatási mi­nisztériummá való átalakí­tását — hangsúlyozta a mi­niszterelnök. A szervezeti korszerűsítés során tehát új tipusú, komplex, t úgynevezett szak­mai funkcionális irányításra alkalmas gazdasági ágazati minisztériumokat hoznak létre. Ennek alapján szüle­tett az a javaslat, hogy a közlekedés és építésügy kor­mányzati irányítását egy minisztériumban egyesít­sék. Ezt követően azokat az elképzeléseket ismertette a miniszterelnök, amelyek szerint a jövőben a posta tisztán vállalati szervként működne. Első lépésként 1989. január l-jétől a Ma­gyar Posta központjának, il­letve elnökének államigaz gálási feladatait az új mi­nisztérium, illetve annak vezetője venné át. Ezt kö­vetően még a jövő év első felében, az új postatörvény elfogadasa után fokozatosan kerülhetne sor a posta szer­vezetének átalakítására, a vállalatok megszervezésé­re. A közlekedés, a hírköz­lés és az építésügy kor­mányzati irányításának in­tegrálásával párhuzamo­san indokolt, hogy az ipari jellegű építőanyag-ipar irá­nyítását január l-jétől az Ipari Minisztérium vegyeat '— mondotta Nemeth Mik­lós. A továbbiakban kifejtette: a kormánynak a részérde­keket képviselő miniszterek tanácsa helyett az összérde­ket szem előtt tartó Minisz­tertanáccsá kell válnia. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bi­har megye, 3. vk.), a Deb­receni Postaigazgatóság igaz­gatója, az Országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsá­gának titkára, a törvényja­vaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a testület december 12-i ülésén meg­tárgyalta a javaslatot. A sokoldalú vita alap­ján a bizottság többségi szavazattal "javasolta az Or­szággyűlésnek az 1987. évi VII. törvény módosításának elfogadását. Bodonyi Csaba (Borsod­Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) építőművész, az Észak-Ma­gyarországi Tervező Vállalat vállalati főépítésze felszóla­lásában kifejezte kételyét a tervezett összevonás hasz­nosságát illetően; mint mon­dotta. annak szakmai, gya­korlati előnyeit nem látja. Javasolta ézért, hogy még a végrehajtás megkezdése előtt hozzanak létre konzultatív testületet az Urbanisztikai Társaság és más intézmé­nyek bevonásával. Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a konkrét feladatkörök kialakításánál a kormány kész figyelembe venni az összes ész­revételt, bírálatot. Ezután határozathozatal követke­zett : az Országgyű­lés a minisztériumok felso­rolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot — 21 ellenszavazattal és 54 tartózkodás mellett — elfo­gadta. Rátértek az ehhez kapcso­lódó személyi javaslatok tár­gyalására. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az MSZMP Központi Bizottsága és a HNF Országos Elnök­sége egyetértésével — javas­latot nyújtott be Urbán La­jos közlekedési miniszter, valamint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter — érdemeik elis­merése melletti — felmenté­sére. Indítványozta továbbá Derzsi Andrásnak, a -Fővá­rosi Tanács Közlekedési Fő igazgatósága vezetőjének megválasztását közlekedési hírközlési és építésügyi m: niszterré. Urbán Lajos felmentésé az Országgyűlés 37 ellenszc vazaltal, 40 tartózkodás me' lett; Somogyi Lászlóét pedi 59 ellenszavazattal, 40 tar tózkodás mellett elfogadt' Derzsi András minisztere történő megválasztásake 25-en szavaztak a javas!' ellen, és 128-an tartózkod tak. Stadinger István ezutá bejelentette, hogy Káli Gyula előrehaladott kori.; és más elfoglaltságára vs tekintettel felmentését kér az Alkotmány-előkészítő ,B zottság elnöki tisztsége és tagsága alól. Az Országgyű­lés — 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett — Kállai Gyula kérését elfő gadta. Az Alkotmúny-elöké­szito Bizottság új elnökévé u testület eddigi titkárát, Gajdócsi Istvánt választot­ták meg, 1 ellenszavazattal és 20 tartózkodással. Villányi Miklós expozéja Bevezetőben elmondot­ta: az előző ülésszakon az Országgyűlés már megvitat­ta a kormány stabilizációs programjának végrehajtásá­ról és a gazdaságpolitika jö­vő évi irányairól, céljairól szóló beszámolót. — A novemberi üléssza­kon ismertetetthez képest a kormány—SZOT ülésen szü­letett megállapodások alap­ján a. központi bérkeretet az egészségügyi, az oktatási, a közművelődési dolgozók bér­emelésére 2,1 milliárd fo­rinttal, több mint 4 milliárd forintra emeltük — mondot­ta Villányi Miklós. — Ennek társadalombiztosítási járu­léktöbblete az állami költ­• ségvetés számára további 800 millió forint. A nyugdi­jakat 360 forinttal terveztük növelni. Emiatt a szociálpo­litikai csomag 1,4 milliárd forinttal nagyobb. A szemé­lyi jövedelemadó adómentes sávjának 55 ezer forintra emelése miatt 5 milliárd fo­rinttal több jövedelem ma­rad a lakosságnál. Ezáltal a reálbér-nem 6, hanem 4—5, az egy főre jutö reáljövede­lem nem 2, hanem 1 száza­fékkai csökken, s így jövőre összességében annyit fo­gyaszthatunk, mint idén. Ez esetben viszont ami előnyös a lakosságnak, hiányzik a költségvetésből. Méghozzá tetemes összegről, mintegy 9—10 milliárd forint jövede­lemről van szó. A kormány nem azért döntött így az elosztásról, hogy amit egyik kezével adott, a másikkal a lakos­ságtól elvegye. Feladatunk tehát a vállalkozási nyere­ségadó tárgyalását követően nemcsak az volt, hogy az 5 százalékpontnak megfelelő 12 milliárd forint központo­sított jövedelmet pótoljuk, hanem ezen felül további 9—10 milliárd forint forrást is biztosítsuk. — A lakosságtól nem vár­(folytatás a 2 oldalon) Várospolitikai fórum létesül Szegeden A Hazafias Népfront Sze­ged városi elnöksége teg­nap, kedden délután tar­totta soros ülését, amelyen tervezett és , ad hoc témá­kat" tárgyalt. Elsőként Hor­váth Gyula, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei vezetője tájékoztatta a testületet az új adótor­vény bevezetése óta eltelt időszak gyakorlati tapasz­talatairól. Egyéb témaköreiben az el­nökség megvitatta a Fidesz szegedi regionális tanácsa és a Szabad Demokraták Szö­vetsége szegedi szervezete közös javaslatát, amely egy várospolitikai fórum létre­hozásáról szólt. Az erről szó­ló vita összefoglalójában Moholi Károly elnök hang­súlyozta, a testület üdvözli a szándékot, egyetért a vá­rospolitikai fórum létreho­zásával, vita és nyitott kér­dés marad, ki bábáskodjék a fórum fölött, a tanács vagy a népfrorít? Egyébként a városi népfront bizottsága nevében is elmondta, egy­ben a késlekedést elismer­ve: tervezik a személyes kapcsolatok kiépítését a Sze­geden működő alternatív :soporlófc képviselőivel. A mérvadó szempont az lesz, ogy a nemzeti közmegegye­ós keretében milyen formá­at találnak az együtt­működéshez. A nép­ront megújulási prog­amjával kapcsolatban el­hangzott, a városi mozga­lom vezetői jövö év tava­szán tanácskozást szeret­nének tartani, amelyen megvizsgálnak, milyen sier­vezeti és személyi változá­sok szükségesek a szegedi .mozgalom megújulásához is. Kulcsárne Kiss Piroska városi titkár be.számojt a szegedi tanács tagjaival az elmúlt hetekben folytatolt beszélgetések taonszta'"' ­ról. Erre azért volt szük­ség, mert a jelenlegi tor­vény értelmében a népfront javaslatot tehet, például, az új tisztségviselők személyé­re is. A tanácstagok el­mondták, nem is igen isme­rik a vb munkáját, felada­tait. sokszor az volt az ér­zésük, hogy helyettük is döntenek. Többen a giöke­res tisztújítás szükségét sür­gették, mások viszont két­ségbe vonták azt is. hogv bizalmi válság van. Megint más észrevételek szerint, a történtek egy s/.ük csoport intgit^ájának köszönhetők. A népfrontelnökség tagjai úgy látták, az elbeszélgetéseket folyiatni kell, mert az ed­digiek csupán az elnök sze­mélyéről és az első három vb-tag pótlásáról szóltak, s köztudott, ma már vb sincs. Úgy határoztak, hogy a ja­nuári soros tanácsülésre tud­nak teljes felelősséggel sze­mélyi kérdésekben javasla­tot tenni. M. E. Parkerdő lesz Rókuson Somogyi Károtyné felvételed ' Aggódó hang a szerkesztőségi telefonban: — Kerem, írják meg, miért irtják a Csongrádi sugár­út mellett a kiserdőt? Így szól az erdesz. — Nézzen szét! A kivénhedt babakocsitól a háztartá­si szeméUg, megtalál itt mindent. Rend lesz legalább. — Megértem felindultságát, de végül is azért jöttem, hogy megtudjarti, miért vágják ki a fákat? — Az erdő a Defag tulajdona, majd átadja a tanács­nak, de csak úgy veszik át, ha kiirtjuk a száraz fákat, rendezzük az erdőt, s utána parkerdőt létesítünk. Szak­szerűen gyérítünk, elvégezzük az úgynevezett ápolóvágá­sokat is. Természetesen, megmaradnak a nemes fák; töl­gyek, kőrisek, akicolf, platánok és a szürke nyárfák. A 6 hektárnyi területen néhány nap múlva befejezik a munkát A. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom