Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

1088. november 26., szombat Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka téso nem reformkonform. nem felel meg a társasági törvény kritériumainak, a tulajdonformák átalakulását veszélyezteti. Ezért javasolta az Országgyűlésnek: ne legyen az adószabályozás kiegészítő eleme a vállalati vagyon utáni osztalék. Javasolta továbbá, hogy a hárommillió forintot meg nem baladó adóalap legyen megbontva: az egymillió forint adóalapig 30 százalékos adókulcsot alkalmazzanak. F.zzel elérhető, hogy a legnagyobb részt képviselő egyért:, illetve kiscsoportos vállalkozók köre nem szűköl, hanem bővülni fog. A lakásalap létesítésével egyetéitve, indítványozta, hogy ennek központosított hányada r.e legyen több 50 százaléknál. A napirendi pont vitájában fölszólalt: Iékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m„ 13. vk); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk); Sziráki András (Szolnok m., 2. vk); Gtczi István (Budapest, 49 vk.); Kállai Ferenc színművész (országos lista); Sasvári József (Komárom m., 8. vk). A vita lezárása után Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Elmondotta, hogy kormányzati döntés született a vállalkozásokat érintő összes jogszabály felülvizsgálatáról. Ezt három ütemben kívánják elvégezni. A korlátozó jogszabályok egy részét még aa idén, a többit jövőre, illetve az utána következő évben fogják kiiktatni. Villányi Miklós hangsiflyozta: a tervezett, nyereségadó-törvény fontos része a reformfolyamatnak. Az új adó bevezetésével négy-öt más adóformát lehet megszüntetni, és 20 milliárd forinttal csökken a vállalkozók terhelése Arról sem szabad elfeledkezni, hogy aa új torvény nagyban csökkenti a leirati úton történő szabályozás 'lehetőségét. Azért javasolt a pénzügyi kormányzat 55 százalékos nyereségadót, mert csak ebben az esetben lehet biztosítani a költségvetéstervezet bevételeit. Alacsonyabb mérték: esetén viszont más elvonási formára, az osztalékfizetés alkalmazására lenné szükség, amely kedvezőtlenül érinti a vállalati gazdálkodást. A sporttevékenység adókedvezményével kapcsolatban Villányi Miklós nem foglalt állást. Elmondatta, hogy mind Tallóssy Frigyes, mind Geczi János képviselő javaslata szamára elfogadható. Tallóssy Frigyes azonban azt is javasolta, hogy a kedvezmenyes 40 százalékos adósav határát, amelyet a kormány javaslata 3 millió forintos éves árbevételnél szabott meg, a kisvállalkozók érdekében emeljék) fel 10 millió forintra. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós úgy vélekedett, hogy a 37 ezer kisvállalkozóból csupán 300-nak haladja meg az éves árbevétele a 3 millió forintot. A kedvezmény kiterjesztése egy másik körnek is többlettámogatást biztositana, amely sérti a versenysemlegesség elvét Egyébként a. kisvállalkozóknak 20 millió forintos éves bérkiadásig nem kell a keresetszabályozás keretében gazdálkodniuk. amely szintén jelentós kedvezmény. Az általános vállalkozási nyereségadó bevezetésével megszűnik továbbá a kisvállalkozásokat igen hátrányosan érintő ellenértékadó. A továbbiakban azzal foglalkozott. vajon magas-e a jelenlegi kamatszint. A kamatszint megítélésénél figyelembe kell venni az nfláció magas mértékét. Emellett, a vállalatok hitelkereslete még mindig nagyobb. mint a kínálat. Ez azt bizonyítja, hogy ilyen kamatok mellett is megéri nekik a kölcsönforrásokat igénybe venni. Ezután határozathozatal következett. Elsőként a kéoviselők 28 tartózkodással és 12 ellenszavazattal a terves költségvetési bizottság javaslatát fogadták el — a kormányéval szemben — az adómértéket illetően. így a nyereségadó az évi 3 millió forintos árbevétel felett 50 százalék. Tallóssy Frigyes javaslatát viszont, hogy a 3 rqillió forintos küszöbértéket emeljék fel 10 millió forintra — 20 tartózkodással és 26 igenlő szavazat mellett —, elvetették. Ezután orról szavaztak, hogy valamennyi sporttevékenységre kiterjedjen-e az adókedvezmény, vagy a szabadidő-sport kivétel legyen ez alól. A szavazás előtt Tollóssy Frigyes annyiban pontosította javaslatát, hogy ő a kedvezmény megvonását a vállalkozásszerűen űzött sporttevékenység esetén latja indokoltnak. Villányi Miklós továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy neki mindkét képviselői álláspont elfogadható. Géczi István pedig azt hangoztatta, hogy a hazai sportkultúra és sportlétesítmények fejlesztése szempontjából lényeges, hogy ez a kedvezmény kiterjedjen a szabadidősport-tevékenységre is. A szavazás során a képviselők 137 szavazattal — 28 tartóikodés és. 127 nemleges szavazat ellenében — Tallóssy Frigyes indítványát fogadták el. A következőkben a terv- és költségvetési bizottság módosító indítványát — amelylyel a kormány egyetértett — a képviselők 15 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett elfogadták. Végül a vállalkozási nyereségadó-törvényt általánosságban és a már elfogadott módosításokkal együtt — 14 tartózkodással és 17 ellenszavazat mellett — elfogadták a képviselők. Ezután Villányi Miklós kért szót, hogy jelezze: mivel a Parlament nem fogadta el a vállalkozási törvény eredeti mértékére vonatkozó javaslatot, ezért ki kell dolgozni az asztalókról szóló törvényt, s átformálni a lakásalapra vonatkozó törvényjavaslatot. Mivel a javaslatokat 30 nappal a parlamenti ülésszak előtt be kellene nyújtani az Országgyűlésnek. a pénzügyminiszter felhatalmazást kért — és kapott — arra, hogy ezúttal négy-öt napos késéssel nyújthassák be a jogszabálytervezeteket. Az elnöklő Horváth Lajos emlékeztetett: a házszabályok szerint a módosító indítványokat legkésőbb nyolc nappal az ülésszak előtt be kell nyújtani, s a szóban forgó esetben ez nem történt meg. Ezután Benjámin Edit (Budapest, 21. vk.) tett rövid megjegyzést. Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével Icapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot (az előzőleg két tartózkodással elfogadott módosítással) 4 ellenszavazat és 15 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke terjesztette elő a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot. Tétényi Pál expozéja — A magyar gazdaság műszaki fejlődésének meggyorsításához is szükséges, hogy meglegyenek mind a vállalkozási szektor kibontakoztatásának lehetőségei, mind az allami funkciók ellátásának eszközei és ezek együtt a gazdaság korszerűsítése irányába hassanak. A kutatás és műszaki fejlesztés központi pénzügyi forrásait nálunk kisebb részben az állami költségvetés, nagyobb arányban a központi műszaki fejlesztési alap biztosítja. Az alap működése és ehhez a gazdálkodó szervezetek hozzájárulása nem új elem a gazdaságban, mar hosszú ideje öszszességében rendeltetésének megfelelően működik. Mi tette szükségessé most törvény kezdeményezését? Mindenekelőtt az, hogy a gazdaságirányítási rendszerben lezajló jelentős változások a folyamatosan korszerűsített központi műszaki fejlesztési alap rendszerét is túlhaladták, az új i szabályozást pedig az Országgyűlés által a múlt évben elfogadott jogalkotási törvény szellemében törvénybe kell foglalni. Indokolja ezt a műszaki fejlesztés szerepe is. — A törvényjavaslatban kifejeződő leglényegesebb változás, hogy a hozzájárulás mértéke szektor- és szervezetsemlegessé válik, normatív alapra épül. Ezzel megszűnik az eddigi szabályozás azon ellentmondása, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nem járult hozzá a központi forrás képzéséhez, egyes ágazatok viszont — elsősorban a magas kutatás-fejlesztés igényű gép- és vegyipari szakmák — aránytalanul sokat fizettek. Az alaphoz történő hozzájárulás nem adó, de adójellegű; azt a gazdálkodó szervezetek továbbra is költségeik terhére fizetik. A befizetési kulcs nagysága, az előző évi nyereségadó 4,5 százaléka a VII. ötéves tervben előirányzott összegből adódik, amely 1989-ben mintegy 8—8,5 milliárd forintot fog kitenni. A vállalatok összességének befizetése lényegében azonos mértékű marad, ám a befizetők köre bővül, s a befizetők egy részének, főként a feldolgozóipari szakmáknak a hozzájárulása csökken. Az iparvállalatok terhének csökkenése mintegy 40, ezen belül a gépiparé 56, a gyógyszeriparé mintegy 66 százalék. A kivételek és kedvezmények körét, illetve mértékét a vállalkozási nyereségadó törvény atapján és a műszaki fejlesztés' egyes sajátosságainak figyelembevételével határozza meg a javaslat. A központi műszaki fejlesztési alap meghatározó sajátossága, hogy abból nem intézményeket, hanem feladatokat finanszíroznak. A konkrét műszaki fejlesztési célok megvalósításához történő hozzájárulást szerződések alapján használják fel, bár előfordul az intézmények rejtett finanszírozása, ezért különösen fontos az ellenőrzés — mondotta Tétényi Pál. — A központosított műszaki fejlesztési alap felhasználásának fő irányait a VII. ötéves tervtörvény határozta meg. Ennek értelmében a források felhasználásában elsőbbséget élvez az anyagés enegiafelhasználás hatásfokának javítása, az elektronizálás széles körű elterjesztése, a mikroelektronikán alapuló technológiák fejlesztése, valamint a biotechnológiák fejlesztése és alkalmazása. Ezek a fő irányok helytállóak ma is. Az eddig megkötött szerződések értelmében az alap nagyobb hányadát közvetlenül a» vállalati szféra használja fel. A másik részt a kutatóintézetek és egyetemek, de konkrét, mégpedig általában olyan célokhoz kapcsolódóan, amelyek realizálásához vállalati érdekeltség kapcsolódik. Itt kell megemlítenem, hogy a törvényjavaslat kapcsán nincs szó a képződő források azonnali „újraelosztásáról", hiszen a jelen tervidőszakra a források nagy része lekötött. Jelentősebb változtatásra 1990-et követően nyílik lehetőség, a VIII. ötéves tervvel összhangban. A most formálódó eredmények megfelelő alapját képezhetik a következő időszak gyorsabb ütemű fejlődésének. Ilyen eredmények: a digitális telefon-főközponti rendszerek honosításának technológiai előkészítése; az automatizált műszaki tervezés hazai meghonosodása; a rugalmas gyártó rendszerek megvalósításához kapcsolódó ^ikerek, az anyag- és energiatakarékos technológiai eljárások kifejlesztése;a növénynemesitésben, illetve a növényvédelemben, valamint az antibiotikumok gyártásában kidolgozott új biotechnológiai eljárások; a kutatás- és műszaki fejlesztés infrastruktúrája fejlesztésének programjából a kutatásfejlesztés korszerű országos információs rendszerének folyamatban levő kiépítése, az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Információs Központjának fejlesztése; a mérésügyi és minőségvizsgáló szervezetek műszerparkjának fejlesztése. — A törvényjavaslat 11 paragrafusa összegezi a felhasználás jogcímeit. Ezek az eddigi tapasztalatok alapján alakultak ki. Kiemelendő, hogy a törvény a jövőben nagyobb lehetőséget ad az új eredmények bevezetését célzó beruházások finanszírozására. A műszaki fejlesztés sajátosságaival összhangban a közvetlen állami finanszírozás jelentős szerepe a jövőben is megmarad, de elhatározott szándékunk az innovációk finanszírozásába történő — lényegében közvetett jellegű — bekapcsolódás kiszélesítése, a kockázati tőkekihelyezés bővítése. Azért használom a szélesítés, bővítés kifejezéseket, mert a bankszerű finanszírozás minőségileg új elemként 1988-tól a központosított műszaki fejlesztési alapból 400 millió forint már kockázati tőkeként kerül felhasználásra. További fontos változtatás, hogy a kockázatitőke-finanszírozás a jövőben nem korlátozódik csupán az innovációs pénzintézetekre, hanem abba a bankok szélesebb köre, és a létrejövő szakasodott befektető társaságok, ezen belül kizárólag kockázatitőke-kihelyezö társaságok is bekapcsolódhatnak. Az alapból növelni kívánjuk az infrastruktúra műszaki fejlesztésének és a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának segítésére szolgáló támogatás arányát. —. Az Országgyűlés öt bizottsága foglalkozott a napirenden levő törvényjavaslattal. A javaslatokat a tervés költségvetési bizottság összegezte, és azokat a tisztelt képviselők megkapták. Ezekkel a javaslatokkal egyetértek. A központosított műszaki fejlesztési alapot számos tárca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezeli. A tárcák közötti kapcsolatok szakmapolitikai összefüggéseire, és a források elosztására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Ebből a szempontból — de az alap működtetésének egésze szempontjából is — munkánknak még nagyobb nyilvánosságot kívánunk adni — mondotta végezetül Tétényi Pál, s kérte a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását. * Ezzel az Országgyűlés novemberi ülésszakának második napja — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. A képviselők szombaton reggel a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatják munkájukat. Ülés! tartott a megyei pártbizottság Két héttel a megyei pártértekezlet Clött, minden bizonnyal leírható: a jelenleg funkcionáló megyei pártbizottság utoljára tartott ülést tegnap, pénteken Szegeden, a megyei pártoktatási székházban. Az ülésen — amelyre a testület tagjain kívül meghívást kaptak a városi és városi jogú pártbizottságok e|sö titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, valamint a tömegkommunikációs eszközök képviselői is — fölváltva elnökölt Koncz János titkár és Szabó Sándor első titkár. Készt vett a pártbizottsági ülésen Perényi János, Judik István (a Központi Bizottság tagjai) és Domonkos László, a KB osztályvezető-helyettese is. Először Szabó Sándor ünnepi beszédben emlekezett meg a KMp hetven évvel ezelőtti megalakulásáról, méltatva a pártnak a forradalmi munkásmozgalomban betörltött szerepét, tevékenységének eredményeit, fölmutatva a hét évtized pozitív és negatív tapasztalatait is. Ezt követően az első titkár beszámolt a pártbizottságnak a testület legutóbbi, október 25-ei ülése óta végzett végrehajtó bizottsági munkáról. Tájékoztatóját a pártbizottság megjegyzés nélkül tudomásul vette. Újabb napirendi pontként Perényi János, a Központi Bizottság legutóbbi, e héten kedden megtartott üléséről adott tájékoztatást, amelyet a megyei pártbizottság ugyancsak tudomásul vett. Az ülés harmadik napirendi pontját — a pártbizottságnak a megyei partértekezletre készített beszámoló- és feladattervére vonatkozó előterjesztésekről eddig folytatott viták tapasztalatait — Koncz János szóbeli vitaindítója vezette be Elmondta, hogy az elmúlt hetekben különböző formákban hozzávetőleg ezer ember — nagyobbrészt párttagok, de jelentős hányadban partonkivüliek is — minősítette vagy egészítette ki a szerkesztőbizottság által összeállított dokumentumtervezeteket. Az ed. dig felszínre került véleményekkel a szerkesztőbizottság kiegészítette és a pb tagjainak írásban kiadta a közvélemény álta] lapunkból is ismert anyagokat. Mint kitűnt, mintegy 50 módosító javaslattal a szerkesztőbizottság máris kiegészítette az előterjesztéseket. A kiegészítések között igen nagv arányt képviseltek a gazdasági helyzet elemzését pontosítóak. A vitaindítót követő eszmecsere során elmondta véleményét a bártértekezleti dokumentumtervezetekről: Perjési László. Bódi Györav, Pál Rozália, hfomócsin Mihály. Vass Ssfcidor, Judik .István * Az ülés e szakaszában elnöklő Szabó- Sándor foglalta össze az elhangzottakat, majd a testület megszavazta, hogy az újabb kiegészi téseket a szerkesztőbizottság hasznosítsa a tervezetek véglegesítése során. Élénk, számos új elgondolást tartalmazó vita alakult ki a negyedik napirendi pontról, amelynek során a december 10-ei megyei pártértekezlet szervezeti kérdéseit elemezte a pártbizottság. Ebben felszólalt Perjési László, Fülöp Mária, Tóth Györgyné, Keresztes Zoltán, Csányi Zoltán, Rákos Istvánná, Börcsok Józsefné, Perjési József, Koczkás Ferenc, Vass Sándor, Kispál György, Gyulai István, Hézsö Ferenc, Domonkos László, Betkó János és Pap István Az elhangzott javaslatokra Koncz János válaszojt, majd Szabó Sándor foglalta össze a vitát, és előterjesztése alapján a pártbizottság úgy határozott, hogy a korábban december 10-ére, tehát egynaposra tervezett megyei pártértekezlet helyett a küldötteknek javasolni fogja: a megye pártmozgalmában felhalmozódott sok-sok feladat, megoldandó kérdés jilapos elemzese céljából kétnapos legyen a megyei pártértekezlet. Vagyis előreláthatólag december 11-én, vasár nap is tanácskozik majd a pártszervezetekben megválasztott 345 küldött, valamint a jelenleg funkcionáló pártbizottság és a fegyelmi bizottság összesen hetven tagja. Véglegessé vált az is, hogy a megyei pártértekezletnek két napirend tárgyalását — a pártbizottság beszámolójának és feladattervének megvitatását, valamint a z úi pártbizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztását — javasolja a megyei pártbizottság. E/után Juhász Géza. a jelölést előkészítő bizottság elnöke tartott tájékoztatást végzett munkájukról. amit a pártbizottság tudomásul vett. I Határozat fegyelmi ügyekben A továbbiakban a testület Gyárfás Mihály, a fegyelmi bizottság elnöke előterjesztésében fegyelmi ügyet tárgyalt. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága 1988. október 27-én rendelt el pártfegyelmi eljárást Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Bartha László, a megyei pártbizottság volt gazdaságpolitikai titkára (jelenleg az OTP Csöng, rád Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese), és Boldizsár Sándor, a Csomiép igazgatója ellen Feltételezhető volt, hogy a Gutenberg utca 5. szám alatti társasház építésében megsértették a párt erkölcsi normáit, ezáltal módot adtak a vezetőellénesség fokozódására, rontották a párt tekintélyét is. Bartha László és Boldizsár Sándor üavében — mivel nem testületi tagok — a mecvei fegyelmi bizottság 1988. november 21-én döntött. Bartha Lászlót a meevei fegyelmi bizottság megrovás pártfegyelmi büntetésben részesítette, mivel az építőanyag-ellátás igen problematikus időszakában személyesen is közreműködött az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésében. Felhasználta a beosztásából és személyes ismeretségéből adódó előnyöket. Nem fordított figyelmet arra, hogy az építkezés ügyében eljárók intézkedései és döntései etikailag is kifogástalanok legyenek. Boldizsár Sándort a megyei fegyelmi bizottság szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel pártbüntetésben részesítette, és 3 évre eltiltotta párttisztség betöltésétől is. Boldizsár Sándor ugyancsak az építkezéshez szükséges anyagok megszerzésében való személyes közreműködésével követett el hibát, valamint azzal, hogy vállalatának az építkezésben való tevékenységével módot adott arra, hogy a vezető beosztással történő visszaélés látszata legyen. ígv vállalatánál vele szemben bizalmatlanság alakult ki, amely<Folytatás c 4 oldalon) V.