Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

1088. november 26., szombat Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka téso nem reformkonform. nem felel meg a társasági törvény kritériumainak, a tulajdonformák átalakulá­sát veszélyezteti. Ezért ja­vasolta az Országgyűlésnek: ne legyen az adószabályo­zás kiegészítő eleme a vál­lalati vagyon utáni osztalék. Javasolta továbbá, hogy a hárommillió forintot meg nem baladó adóalap legyen megbontva: az egymillió fo­rint adóalapig 30 százalékos adókulcsot alkalmazzanak. F.zzel elérhető, hogy a leg­nagyobb részt képviselő egyért:, illetve kiscsoportos vállalkozók köre nem szű­köl, hanem bővülni fog. A lakásalap létesítésével egyet­éitve, indítványozta, hogy ennek központosított hánya­da r.e legyen több 50 szá­zaléknál. A napirendi pont vitájá­ban fölszólalt: Iékai Gusz­táv (Hajdú-Bihar m„ 13. vk); Tallóssy Frigyes (Buda­pest, 24. vk); Sziráki And­rás (Szolnok m., 2. vk); Gtczi István (Budapest, 49 vk.); Kállai Ferenc színmű­vész (országos lista); Sasvá­ri József (Komárom m., 8. vk). A vita lezárása után Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Elmondotta, hogy kormányzati döntés született a vállalkozásokat érintő összes jogszabály fe­lülvizsgálatáról. Ezt három ütemben kívánják elvégezni. A korlátozó jogszabályok egy részét még aa idén, a többit jövőre, illetve az utá­na következő évben fogják kiiktatni. Villányi Miklós hangsiflyozta: a tervezett, nyereségadó-törvény fontos része a reformfolyamatnak. Az új adó bevezetésével négy-öt más adóformát lehet megszüntetni, és 20 milli­árd forinttal csökken a vál­lalkozók terhelése Arról sem szabad elfeledkezni, hogy aa új torvény nagyban csökkenti a leirati úton tör­ténő szabályozás 'lehetőségét. Azért javasolt a pénzügyi kormányzat 55 százalékos nyereségadót, mert csak eb­ben az esetben lehet biztosí­tani a költségvetéstervezet bevételeit. Alacsonyabb mér­ték: esetén viszont más el­vonási formára, az osztalék­fizetés alkalmazására lenné szükség, amely kedvezőtle­nül érinti a vállalati gazdál­kodást. A sporttevékenység adókedvezményével kapcso­latban Villányi Miklós nem foglalt állást. Elmondatta, hogy mind Tallóssy Frigyes, mind Geczi János képviselő javaslata szamára elfogad­ható. Tallóssy Frigyes azon­ban azt is javasolta, hogy a kedvezmenyes 40 százalékos adósav határát, amelyet a kormány javaslata 3 millió forintos éves árbevételnél szabott meg, a kisvállalkozók érdekében emeljék) fel 10 millió forintra. Ezzel kap­csolatban Villányi Miklós úgy vélekedett, hogy a 37 ezer kisvállalkozóból csupán 300-nak haladja meg az éves árbevétele a 3 millió forin­tot. A kedvezmény kiter­jesztése egy másik körnek is többlettámogatást biztosi­tana, amely sérti a verseny­semlegesség elvét Egyéb­ként a. kisvállalkozóknak 20 millió forintos éves bérki­adásig nem kell a kereset­szabályozás keretében gaz­dálkodniuk. amely szintén jelentós kedvezmény. Az álta­lános vállalkozási nyereség­adó bevezetésével megszűnik továbbá a kisvállalkozásokat igen hátrányosan érintő el­lenértékadó. A továbbiakban azzal fog­lalkozott. vajon magas-e a jelenlegi kamatszint. A kamatszint megítélésé­nél figyelembe kell venni az nfláció magas mértékét. Emellett, a vállalatok hitel­kereslete még mindig na­gyobb. mint a kínálat. Ez azt bizonyítja, hogy ilyen kamatok mellett is megéri nekik a kölcsönforrásokat igénybe venni. Ezután határozathozatal következett. Elsőként a kéo­viselők 28 tartózkodással és 12 ellenszavazattal a terv­es költségvetési bizottság ja­vaslatát fogadták el — a kormányéval szemben — az adómértéket illetően. így a nyereségadó az évi 3 millió forintos árbevétel felett 50 százalék. Tallóssy Frigyes javaslatát viszont, hogy a 3 rqillió forintos küszöbértéket emeljék fel 10 millió forint­ra — 20 tartózkodással és 26 igenlő szavazat mellett —, elvetették. Ezután orról szavaztak, hogy valamennyi sportte­vékenységre kiterjedjen-e az adókedvezmény, vagy a szabadidő-sport kivétel le­gyen ez alól. A szavazás előtt Tollóssy Frigyes annyiban pontosította javaslatát, hogy ő a kedvezmény megvoná­sát a vállalkozásszerűen űzött sporttevékenység esetén latja indokoltnak. Villányi Miklós továbbra is fenntartotta azt a vélemé­nyét, hogy neki mindkét képviselői álláspont elfo­gadható. Géczi István pedig azt hangoztatta, hogy a ha­zai sportkultúra és sportlé­tesítmények fejlesztése szempontjából lényeges, hogy ez a kedvezmény kiter­jedjen a szabadidősport-te­vékenységre is. A szavazás során a képviselők 137 sza­vazattal — 28 tartóikodés és. 127 nemleges szavazat el­lenében — Tallóssy Frigyes indítványát fogadták el. A következőkben a terv- és költségvetési bizottság mó­dosító indítványát — amely­lyel a kormány egyetértett — a képviselők 15 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett el­fogadták. Végül a vállalkozási nye­reségadó-törvényt általános­ságban és a már elfogadott módosításokkal együtt — 14 tartózkodással és 17 ellen­szavazat mellett — elfogad­ták a képviselők. Ezután Villányi Miklós kért szót, hogy jelezze: mi­vel a Parlament nem fo­gadta el a vállalkozási tör­vény eredeti mértékére vo­natkozó javaslatot, ezért ki kell dolgozni az asztalókról szóló törvényt, s átformálni a lakásalapra vonatkozó törvényjavaslatot. Mivel a javaslatokat 30 nappal a parlamenti ülésszak előtt be kellene nyújtani az Or­szággyűlésnek. a pénzügy­miniszter felhatalmazást kért — és kapott — arra, hogy ezúttal négy-öt napos késéssel nyújthassák be a jogszabálytervezeteket. Az elnöklő Horváth Lajos emlékeztetett: a házszabá­lyok szerint a módosító in­dítványokat legkésőbb nyolc nappal az ülésszak előtt be kell nyújtani, s a szóban forgó esetben ez nem tör­tént meg. Ezután Benjámin Edit (Budapest, 21. vk.) tett rö­vid megjegyzést. Az Országgyűlés a vállal­kozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövede­lemadójának módosításá­ról szóló törvények hatály­ba lépésével Icapcsolatos át­meneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot (az előzőleg két tartózkodással elfogadott módosítással) 4 ellenszavazat és 15 tartóz­kodás mellett elfogadta. Ezután Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnöke terjesz­tette elő a Központi Műsza­ki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot. Tétényi Pál expozéja — A magyar gazdaság műszaki fejlődésének meg­gyorsításához is szükséges, hogy meglegyenek mind a vállalkozási szektor kibon­takoztatásának lehetőségei, mind az allami funkciók el­látásának eszközei és ezek együtt a gazdaság korszerű­sítése irányába hassanak. A kutatás és műszaki fej­lesztés központi pénzügyi forrásait nálunk kisebb rész­ben az állami költségvetés, nagyobb arányban a köz­ponti műszaki fejlesztési alap biztosítja. Az alap mű­ködése és ehhez a gazdálko­dó szervezetek hozzájárulá­sa nem új elem a gazdaság­ban, mar hosszú ideje ösz­szességében rendeltetésének megfelelően működik. Mi tette szükségessé most törvény kezdeményezését? Mindenekelőtt az, hogy a gazdaságirányítási rendszer­ben lezajló jelentős változá­sok a folyamatosan korsze­rűsített központi műszaki fejlesztési alap rendszerét is túlhaladták, az új i szabá­lyozást pedig az Ország­gyűlés által a múlt évben el­fogadott jogalkotási törvény szellemében törvénybe kell foglalni. Indokolja ezt a műszaki fejlesztés szerepe is. — A törvényjavaslatban kifejeződő leglényegesebb változás, hogy a hozzájáru­lás mértéke szektor- és szer­vezetsemlegessé válik, nor­matív alapra épül. Ezzel megszűnik az eddigi szabá­lyozás azon ellentmondása, hogy a gazdálkodók egy je­lentős része nem járult hoz­zá a központi forrás képzé­séhez, egyes ágazatok vi­szont — elsősorban a magas kutatás-fejlesztés igényű gép- és vegyipari szakmák — aránytalanul sokat fizet­tek. Az alaphoz történő hozzá­járulás nem adó, de adójel­legű; azt a gazdálkodó szer­vezetek továbbra is költsé­geik terhére fizetik. A befi­zetési kulcs nagysága, az előző évi nyereségadó 4,5 százaléka a VII. ötéves terv­ben előirányzott összegből adódik, amely 1989-ben mintegy 8—8,5 milliárd fo­rintot fog kitenni. A válla­latok összességének befizeté­se lényegében azonos mérté­kű marad, ám a befizetők köre bővül, s a befizetők egy részének, főként a feldolgo­zóipari szakmáknak a hoz­zájárulása csökken. Az ipar­vállalatok terhének csökke­nése mintegy 40, ezen belül a gépiparé 56, a gyógyszer­iparé mintegy 66 százalék. A kivételek és kedvezmények körét, illetve mértékét a vállalkozási nyereségadó törvény atapján és a mű­szaki fejlesztés' egyes sajá­tosságainak figyelembevéte­lével határozza meg a javas­lat. A központi műszaki fej­lesztési alap meghatározó sajátossága, hogy abból nem intézményeket, hanem fel­adatokat finanszíroznak. A konkrét műszaki fejlesztési célok megvalósításához tör­ténő hozzájárulást szerző­dések alapján használják fel, bár előfordul az intézmé­nyek rejtett finanszírozása, ezért különösen fontos az ellenőrzés — mondotta Tété­nyi Pál. — A központosított mű­szaki fejlesztési alap felhasz­nálásának fő irányait a VII. ötéves tervtörvény határozta meg. Ennek értelmében a források felhasználásában elsőbbséget élvez az anyag­és enegiafelhasználás ha­tásfokának javítása, az elektronizálás széles körű el­terjesztése, a mikroelektro­nikán alapuló technológiák fejlesztése, valamint a bio­technológiák fejlesztése és alkalmazása. Ezek a fő irá­nyok helytállóak ma is. Az eddig megkötött szer­ződések értelmében az alap nagyobb hányadát közvetle­nül a» vállalati szféra hasz­nálja fel. A másik részt a kutatóintézetek és egyete­mek, de konkrét, mégpedig általában olyan célokhoz kapcsolódóan, amelyek rea­lizálásához vállalati érde­keltség kapcsolódik. Itt kell megemlítenem, hogy a törvényjavaslat kapcsán nincs szó a képződő források azonnali „újrael­osztásáról", hiszen a jelen tervidőszakra a források nagy része lekötött. Jelentő­sebb változtatásra 1990-et követően nyílik lehetőség, a VIII. ötéves tervvel össz­hangban. A most formálódó ered­mények megfelelő alapját képezhetik a következő idő­szak gyorsabb ütemű fejlő­désének. Ilyen eredmények: a digitális telefon-főközpon­ti rendszerek honosításának technológiai előkészítése; az automatizált műszaki ter­vezés hazai meghonosodása; a rugalmas gyártó rendsze­rek megvalósításához kap­csolódó ^ikerek, az anyag- és energiatakarékos technoló­giai eljárások kifejlesztése;a növénynemesitésben, illet­ve a növényvédelemben, va­lamint az antibiotikumok gyártásában kidolgozott új biotechnológiai eljárások; a kutatás- és műszaki fejlesz­tés infrastruktúrája fejlesz­tésének programjából a ku­tatásfejlesztés korszerű or­szágos információs rendsze­rének folyamatban levő ki­építése, az Országos Talál­mányi Hivatal Szabadalmi Információs Központjának fejlesztése; a mérésügyi és minőségvizsgáló szervezetek műszerparkjának fejlesztése. — A törvényjavaslat 11 paragrafusa összegezi a fel­használás jogcímeit. Ezek az eddigi tapasztalatok alap­ján alakultak ki. Kiemelen­dő, hogy a törvény a jövő­ben nagyobb lehetőséget ad az új eredmények bevezeté­sét célzó beruházások finan­szírozására. A műszaki fejlesztés sa­játosságaival összhangban a közvetlen állami finanszíro­zás jelentős szerepe a jövő­ben is megmarad, de elha­tározott szándékunk az in­novációk finanszírozásába történő — lényegében köz­vetett jellegű — bekapcso­lódás kiszélesítése, a koc­kázati tőkekihelyezés bő­vítése. Azért használom a szélesítés, bővítés kifejezése­ket, mert a bankszerű fi­nanszírozás minőségileg új elemként 1988-tól a közpon­tosított műszaki fejlesztési alapból 400 millió forint már kockázati tőkeként kerül felhasználásra. További fontos változtatás, hogy a kockázatitőke-finan­szírozás a jövőben nem kor­látozódik csupán az innová­ciós pénzintézetekre, hanem abba a bankok szélesebb kö­re, és a létrejövő szakaso­dott befektető társaságok, ezen belül kizárólag koc­kázatitőke-kihelyezö társa­ságok is bekapcsolódhatnak. Az alapból növelni kíván­juk az infrastruktúra mű­szaki fejlesztésének és a műszaki fejlesztés infra­struktúrájának segítésére szolgáló támogatás arányát. —. Az Országgyűlés öt bi­zottsága foglalkozott a napi­renden levő törvényjavas­lattal. A javaslatokat a terv­és költségvetési bizottság összegezte, és azokat a tisz­telt képviselők megkapták. Ezekkel a javaslatokkal egyetértek. A központosított műszaki fejlesztési alapot számos tárca és az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság ke­zeli. A tárcák közötti kapcso­latok szakmapolitikai össze­függéseire, és a források el­osztására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Ebből a szempontból — de az alap működtetésének egésze szempontjából is — munkánknak még nagyobb nyilvánosságot kívánunk ad­ni — mondotta végezetül Tétényi Pál, s kérte a be­terjesztett törvényjavaslat elfogadását. * Ezzel az Országgyűlés no­vemberi ülésszakának máso­dik napja — amelyen fel­váltva elnökölt Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Mik­lós — befejeződött. A kép­viselők szombaton reggel a Központi Műszaki Fejleszté­si Alapról szóló törvényja­vaslat megvitatásával foly­tatják munkájukat. Ülés! tartott a megyei pártbizottság Két héttel a megyei pártértekezlet Clött, minden bi­zonnyal leírható: a jelenleg funkcionáló megyei pártbi­zottság utoljára tartott ülést tegnap, pénteken Szegeden, a megyei pártoktatási székházban. Az ülésen — amelyre a testület tagjain kívül meghívást kaptak a városi és vá­rosi jogú pártbizottságok e|sö titkárai, a megyei pártbi­zottság osztályvezetői, valamint a tömegkommunikációs eszközök képviselői is — fölváltva elnökölt Koncz János titkár és Szabó Sándor első titkár. Készt vett a pártbi­zottsági ülésen Perényi János, Judik István (a Központi Bizottság tagjai) és Domonkos László, a KB osztályveze­tő-helyettese is. Először Szabó Sándor ün­nepi beszédben emlekezett meg a KMp hetven évvel ezelőtti megalakulásáról, méltatva a pártnak a forra­dalmi munkásmozgalomban betörltött szerepét, tevé­kenységének eredményeit, fölmutatva a hét évtized po­zitív és negatív tapasztala­tait is. Ezt követően az el­ső titkár beszámolt a párt­bizottságnak a testület leg­utóbbi, október 25-ei ülése óta végzett végrehajtó bi­zottsági munkáról. Tájékoz­tatóját a pártbizottság meg­jegyzés nélkül tudomásul vette. Újabb napirendi pontként Perényi János, a Központi Bizottság legutóbbi, e héten kedden megtartott üléséről adott tájékoztatást, amelyet a megyei pártbizottság ugyancsak tudomásul vett. Az ülés harmadik napi­rendi pontját — a pártbi­zottságnak a megyei part­értekezletre készített beszá­moló- és feladattervére vo­natkozó előterjesztésekről eddig folytatott viták ta­pasztalatait — Koncz János szóbeli vitaindítója vezette be Elmondta, hogy az el­múlt hetekben különböző formákban hozzávetőleg ezer ember — nagyobbrészt párttagok, de jelentős há­nyadban partonkivüliek is — minősítette vagy egészí­tette ki a szerkesztőbizott­ság által összeállított doku­mentumtervezeteket. Az ed. dig felszínre került vélemé­nyekkel a szerkesztőbizott­ság kiegészítette és a pb tagjainak írásban kiadta a közvélemény álta] lapunk­ból is ismert anyagokat. Mint kitűnt, mintegy 50 módosító javaslattal a szer­kesztőbizottság máris kiegé­szítette az előterjesztéseket. A kiegészítések között igen nagv arányt képviseltek a gazdasági helyzet elemzését pontosítóak. A vitaindítót követő esz­mecsere során elmondta vé­leményét a bártértekezleti dokumentumtervezetekről: Perjési László. Bódi Györav, Pál Rozália, hfomócsin Mi­hály. Vass Ssfcidor, Judik .István * Az ülés e szakaszában el­nöklő Szabó- Sándor foglalta össze az elhangzottakat, majd a testület megszavaz­ta, hogy az újabb kiegészi téseket a szerkesztőbizott­ság hasznosítsa a tervezetek véglegesítése során. Élénk, számos új elgondo­lást tartalmazó vita alakult ki a negyedik napirendi pontról, amelynek során a december 10-ei megyei párt­értekezlet szervezeti kérdé­seit elemezte a pártbizott­ság. Ebben felszólalt Perjé­si László, Fülöp Mária, Tóth Györgyné, Keresztes Zoltán, Csányi Zoltán, Rákos Ist­vánná, Börcsok Józsefné, Perjési József, Koczkás Fe­renc, Vass Sándor, Kispál György, Gyulai István, Hé­zsö Ferenc, Domonkos Lász­ló, Betkó János és Pap Ist­ván Az elhangzott javasla­tokra Koncz János vála­szojt, majd Szabó Sándor foglalta össze a vitát, és előterjesztése alapján a pártbizottság úgy határozott, hogy a korábban december 10-ére, tehát egynaposra tervezett megyei pártérte­kezlet helyett a küldöttek­nek javasolni fogja: a me­gye pártmozgalmában fel­halmozódott sok-sok feladat, megoldandó kérdés jilapos elemzese céljából kétnapos legyen a megyei pártérte­kezlet. Vagyis előrelátható­lag december 11-én, vasár nap is tanácskozik majd a pártszervezetekben megvá­lasztott 345 küldött, vala­mint a jelenleg funkcionáló pártbizottság és a fegyelmi bizottság összesen hetven tagja. Véglegessé vált az is, hogy a megyei pártértekez­letnek két napirend tárgya­lását — a pártbizottság be­számolójának és feladatter­vének megvitatását, vala­mint a z úi pártbizottság tisztségviselőinek és tagjai­nak megválasztását — ja­vasolja a megyei pártbizott­ság. E/után Juhász Géza. a je­lölést előkészítő bizottság elnöke tartott tájékoztatást végzett munkájukról. amit a pártbizottság tudomásul vett. I Határozat fegyelmi ügyekben A továbbiakban a testület Gyárfás Mihály, a fegyelmi bizottság elnöke előterjesz­tésében fegyelmi ügyet tár­gyalt. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága 1988. ok­tóber 27-én rendelt el párt­fegyelmi eljárást Papdi Jó­zsef, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Bartha Lász­ló, a megyei pártbizottság volt gazdaságpolitikai tit­kára (jelenleg az OTP Csöng, rád Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese), és Bol­dizsár Sándor, a Csomiép igazgatója ellen Feltételezhető volt, hogy a Gutenberg utca 5. szám alatti társasház építésében megsértették a párt erköl­csi normáit, ezáltal módot adtak a vezetőellénesség fo­kozódására, rontották a párt tekintélyét is. Bartha Lász­ló és Boldizsár Sándor üavé­ben — mivel nem testületi tagok — a mecvei fegyel­mi bizottság 1988. novem­ber 21-én döntött. Bartha Lászlót a meevei fegyelmi bizottság megrovás pártfegyelmi büntetésben részesítette, mivel az építő­anyag-ellátás igen proble­matikus időszakában sze­mélyesen is közre­működött az építkezéshez szükséges anyagok beszerzé­sében. Felhasználta a beosz­tásából és személyes isme­retségéből adódó előnyöket. Nem fordított figyelmet ar­ra, hogy az építkezés ügyé­ben eljárók intézkedései és döntései etikailag is kifogás­talanok legyenek. Boldizsár Sándort a me­gyei fegyelmi bizottság szi­gorú megrovás végső figyel­meztetéssel pártbüntetésben részesítette, és 3 évre eltil­totta párttisztség betöltésé­től is. Boldizsár Sándor ugyancsak az építkezéshez szükséges anyagok megszer­zésében való személyes köz­reműködésével követett el hibát, valamint azzal, hogy vállalatának az építkezésben való tevékenységével módot adott arra, hogy a vezető be­osztással történő visszaélés látszata legyen. ígv vállala­tánál vele szemben bizal­matlanság alakult ki, amely­<Folytatás c 4 oldalon) V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom