Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

* . 4 1988. november 12., szombat Zenei naptár A Modern Rézlúvósegyiittes koncertje A magyar „rézeleje", azaz rézfúvósaink legjobbjai adtaik hangversenyt kedd este a Tisza Szállóban. Ez a társaság több ízben megjárta már Amerikát, műsoruk is amerikás volt kissé: rövid, frappáns, mutatós darabokat (javarészt átiratokat) játszottak, és az ajakpihentető szüneteket szöveggel kitöltő Szabó Vilmos tubaművész még némi hanglemez-propagandát is vállalt. Véleményem szerint jól és eredménnyel. A rézfúvós zenész nehéz és felelősségteljes posztot tölt be a zenekarban, esetleges hibái Ieplezhetetlenek, hangjának szine, fénye sokszor meghatározója az adott együttes hangzásminöségének. Ügy tűnt, hogy vendégeink a wagneri, liszti, beriiozi, mahleri feladatok gyö. nyórűen nyomasztó világából kiruccanva, kamaszos örömmel időznek egy könynyedebb szférában, ahol művészetüket némi show, bors. és kellően adagolt egyéb fűszer ízesítheti. Hoffnung óta tudjuk, hogy a komoly zene szent eszközeivel akár „hülyéskedni" is lehet, persze csak avatott művészeknek — vételképes fülek előtt. Ilyesminek is tanúi lehettünk, mert a feltételek adva voltak: az együttes minden tagja fölényes ura hangszerének, s a közönség percről percre készségesebb fogyasztója lenm ennek a különlegesen márkázott árunak. A ikoncert a szokásos tiszteletkörrel kezdődött: reneszánsz szerzőket idézve. A pompás hangzás és együttlét már itt is örömöt keltett, csaik később, a koncert innenső mezsgyéjéről viszszatekintve tűnik úgy, hogy az együttes igazi arca nem ilyen. Nem azért, mert a jó Pezelius és Praetorius mesterek korában a most használt hangszerek közül még csak a harsona létezett, hiszen nevezettek. bizonyára örültek volna ezeknek a kezes, simulékonyabb instrumentumoknak, hanem mert a formálásba itt valamiféle (kötelezőnek érzett) merevség lopózott. Pedig éppen az e korban írott hangszer iskolák figyelmeztetnek mindenkit, hf>gy mintául az énekeseket tekintse. Vendégeink közben mesterei az énekszerü hangszerkezelésnek : Höna Gusztáv egyenesen „bel canto" vagy pontosabban „beautiful singling" stílben harsonázott a Londonderry airben, Keveházy Jenő kürtszava énekes és dzsesszes egyszerre, ha a Stardust melodyt fújja, a trombitások hangja — nyitva és szordinóva] egyaránt — finoman árnyalt emberi ének. A virtuozitás pedig szinte elképesztő: Böhme Scherzóját aligha lehetne már gyorsabban (és közben RollsRoyce perfekcióval) előadni, mint Geiger György és Somorjai István tette, a billentyűk talán megtagadnák az engedelmességet. Miközben a Weiner Rókatánc-átiratát hallgattam, a fülembe egy hang azt súgta, hogy városunkban működik egy együttes, mely névadójának szóban forgó darabját még feszesebben, még elegánsabban és változatosabban játssza. A hang egy pimasz, lokálpatrióta kisordögé volt, ám rövidesen elhallgatott, mert a Paganini-szerű, ördögtől eredeztethető virtuozitás öt is leszevi a lábáról/patáiról, és Geiger passzázsait a Ho. ra staccatóban hegedűsök is csak üggyel-bajjal utánozhatnák. Debussynél groteszket és varázsos őszi színeket, Howartnál alpesi széljárást és jópofa zenészhumort kaptunk, a Joplinétdolgozásokból pedig a marching bandek fekete zenészeinek ujjongó életszeretete sugárzott. Sajnálhatja, aki otthon manadt. Meszlényi László Jövendölések Márványasszony ? Akik ismerték és tudták róla, hogy a nyilvánosságtól rejtetten, jó egy évtizednyi kitartó fölkészüléssel, autodidaxis útján sajátította el a mesterség fogásait, s látták fokról fokra tehetsége egyre határozottabban megnyilvánuló jeleit, nem kételkedtek a végeredményben. Fontos Zoltán kiforrott stiláris vértezetben, életműépítésre alapot adó közlési programmal, meglepően érett technikai tudással lépett a szakmai porondra. Kamarakiállítása meggyőző érveket szolgáltat mindehhez. Költői kérdés az, hogy festő-e inkább, vagy grafikus? Képein mindenesetre a vonal, a forma — értsük ezen jobbára a figuratív kifejezést — és a szín egyenrangú szövedéket alkotnak. A gondosan megmunkált felületű kompozíciók jellegzetesen monokrom világa ódonszerűséget, veretes kimunkáltságot sugároz. Első pillantásra vonzó, tetszetős, amolyan lírai hangvételű képeknek tűnhetnek a kusza szövedékű kompozíciók Elmélkedő szemrevételezés után mindjárt kiderül, hogy bibliai mélységű erkölcsi példázatok, kultúrhistóriai események, történelmi korokon átívelő emberi sorskérdések képi megjelenítése a fiatal művész egyetlen és határozott alkotói programja. A Kondor Béla-i örökség fölvállalása nyilvánvalóan megmutatkozik már a kamarakiállítás keretei között is. Nemcsak a krisztusi áldozat több kompozícióban is megkísérelt megidézése kapcsán, hanem abban is, ahogyan Fontos Zoltán a mai kor sorskérdéseit találóan jellemzett történeti korok díszletei közé vetíti vissza. Ez a megjelenítési mód persze nem ismeretlen a kortárs hazai művészetben, hiszen Nagy Gábor, Dienes Gábor, s jó néhány grafikus nevét sorolhatnám még ide, határozott képzőművészeti áramlattá terebélyesítették a nosztalgikus, medi Festőt avató kiállítás látható ezekben a hetekben a Paletta galériában. Szerencsés és véletlen egybeesés folytán, alig pár nappal azután nyílt bemutató Fontos Zoltán képeiből, hogy fölvették a Művészeti Alapba. Könnyű ezek után a tárlatrecenzens dolga, hiszen a szigorú mércével ítélő tagfelvételi zsűri már elismerő véleményt nyilvánított: profi színvonalon alkotó, egyéni hangú festőnek méretett meg a pályáját éppencsak megkezdett, fiatal művész. tativ s a groteszk kifejezés összebékitését. Fontos Zoltán kompozíciói evvel az iskolával rokoníthatók. Egyénisége, határozott karakterű képépitési módja úgy tűnik, megóvja majd a jövőben is attól, hogy feloldódjon stílusa a jeles pályatársak példaadásában. Különösen segíti ebben kivételesen gazdag képi fantáziája, s az, renc modellező, parafrázisokkal operáló alkotói programjával rokon. Ám ahogyan a három mester útja is szerteágazó. Fontos Zoltáné sem egyezik velük. Múltból merítkező, jövendölő, etikus igazságokat kereső alkotó. Míg Vinkler szabadon kalandozott az egész európai kultúrkincs tárházában, Fontos szigorúan szeahogyan ráérez a gondolati iektál. Míg Zoltánfy az tartalom és a megfelelő vi- egyéni lét dimenzióiban kuzuális közeg szintézisének takodott, ő a vizsgálódás megteremtésere. szálait inkább a közösségi Ha összevetjük az alig lét szerepviszonyaihoz veszobányi méretű képbemu- zeti. Pataki mesélő fantáziátató imponáló eredményeit a városunkban honos képzőművészet irányaival, akkor annyi máris megállapítható, hogy epikus és intellektuális beállítottságú művésszel gazdagodott a helyi művészélet. Akinek világa leginkább Vinkler László, Zoltánfy István, Pataki Feja, zsoltáros ihletettsége az ö esetében szelídebben nyilvánul meg. Mindenesetre imponálóan meggyőző alkotói teljesítmény, s legfőképp összetéveszthetetlenül egyéni Fontos Zoltán premiernek tekinthető kiállítása. Tóth Attila Erre a kérdésre azután sem tudtam válaszolni, hogy végigolvastam Sőtér István Egy özvegyasszony élete című regényét, melyet Szegeden irt 1951-ben, és melynek főszerepílője özv. Paragi Mihályné, a szegedi Textilművek munkásnője. Nem véletlen, hogy Sőtér „márványasszonya" cseppet sem sematikus, a szocialista realizmust sem lehet a regény alapján modellálni. Pedig a téma csábított e felé. Paragi Mihályné született Miklós Erzsébet négyéves korában árván maradt, a nagyanyja nevelte, cseléd volt, huszon-egynéhány éves, amikor elveszíti a férjét, egyedül marad a kislányával, fonónői tanfolyamra jár, élmunkás a Textilkombinátban, többször gyomorműtéten esik át... Mi lehet ezzel az asszonyínyal? — kérdezte az iró még nyár elején, amikor 75. születésnapja közeledtével újságírók, ostromolták Szegedről is, nyilatkozzék. Valóban él-e, hal-e özvegy Paragi Mihályné? El, hosszas keresgélés után rátaláltam arra a Tisza-parti kis kertes házra, ahol a második férje nyitott kaput. Rögtön ámulatba ejtettem, amikor elmondtam, a kedves felesége bizony regényhős. (Erzsi néni ezen irodalmi szerepléséről sosem beszélt, titkolta a lánya előtt is.) Szemérem, túlzott szerénység lehet a magyarázat? Ezt bizton állíthatjuk, hiszen csak azzal a megszorítással állt velem szóba, ha „nem irom ki az újságba", beszélgetésünk kettőnk között marad. (Végül abban egyeztünk meg, esetleg név nélkül szólhatok róla.) 0 sosem ,akart ki- és feltűnni, azért nyilatkozón a professzor úrnak, mert nagy nehezen rábeszélték. És ha hiszem, ha nem, neki sosem volt meg az a bizonyos regény. Acélos természet, gondolom magamban, miközben meséli az életét. Hányszor futamodhatott volna meg?1 Reményvesztetten miért nem adta fel? Kezdem kapiskálni, mit jelent a szó nem kommerciális értelmében a küzdelem, az irodaflmi léptékű, a példaértékű! Kit érdekel manapság az ilyesmi? Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de hamarosan mind többünk szembetalálja magát a létharccal. Számunkra alig érthető, milyen erők dolgoztak ebben a makacs, kemény aszszonyban, amikor a normát százharminc százalékra teljesítette, egy másik munkásnővel összeszövetkezett, iketten vették egy ebédet, a reggelijük, a vacsorájuk nyáron gyümölcs volt, egy szelet kenyérrel. Miféle cél állhatott előtte? Egyéni aligha! A kollektívát pedig mi már el sem tudjuk képzelni. Heroikus idők? Sőtér anélkül csinál belőle hőst, hogy azt éreznénk, itt valami sántít, félrecsúszik a dallam ... A vékonyka, megsárgult kötet — ami egyébként 1952-ben a Magyar Dolgozók Pártja Műsorajánlat Ma, szombaton délelőtt 10 órakor GYERMEKFOGLALKOZAS kezdődik játszótársakra vágyó kicsiknek a Vasutas Művelődési Házban. NILS HOLGERSSON és a vadludak címmel a múzeumi matinék keretében Csizmazia György meglepetést tartogat a gyerekek számára. A tanár úr kéri: a múzeum előtti, délelőtt 10 órai találkára mindenki hozzon magával 15 forintot útiköltségre. FÜLÖP ILONA grafikusművész tárlata mától, szom hattól 1989. január 2-ig tekinthető meg a Horváth Mihály utcai Képtárban. A Gruber László Filmklub keretében vasárnap délelőtt 9 és 11 órakor a Szabadság moziban a ZÁRT TÁRGYALÁS című, 1940ben készült magyar filmet vetítik. Rendezte: Radványi Géza, a főbb szerepekben: Páger Antal, Tasnády-Fekete Mária, Somlay Artúr és Tímár József. Ügy, mint tavaly, idén is megrendezik a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelés szakos hallgatói a HETÜNK HETE rendezvénysorozatot. Elsőként, hétfőn este fél 9-kor a Los Andinos együttes lép fel, majd 22-től levetítik a Montenegro című jugoszláv filmet. Kedden délután 5kor Reform és közművelődés címmeil tartanak fórumot az ifjúsági házban — Földeák András, Tóth János és Köles Sándor közreműködésével —, majd amatőr rookegyüttesek lépnek föl a Tamási Áron-klubban, és este 10-től lepergetik A kutya éji dalát Nem ilyennek képzeltem. Nem morzsolta szét az ujjaimat, nem jár magas szárú fűzőscipőben, az arcát nem szántották fel kíméletlenül az évek, a keze nem ormótlan, a szemei nem kegyetlenek. Hamar rájövök, benne az ötvenes évekről alkotott sztereotípiákat szeretném viszontlátni. Mert milyen lehet egy sztahanovista hősnő? központi vezetősége kiadásában jelent meg, és egy példánya fellelhető a Szegedi Egyetemi Könyvtárban is — azzal zárul, hogy Paragi né beteg le$z, immár sokadszorra megműtiik. Nem hurráoptimizmussal végződik tehát a könyv. Találgathatunk, mi lesz Miklós Erzsébet sorsa? Hogyan szabdalja át a kor, a történelem az életét. Milyen zsákutcák, lehetőségek nyílnak előtte? Hogy élte át mindezt özvegy Paragi Mihályné?Kínkeservvel! Hat elemivel azt sem tudta, mi fán terem az egyetem. Többször lkérte, tegyék vissza a gyárba. Hallani sem akartak róla! Ebben a pozícióban becsületes emberre van szükség. Küldözgették tanfolyamokra. Egyik alkalommal Erdey-Grúz Tibor megkérdezte tőle, miért nem jegyzetel az órákon? Egyszerű volt a válasza, mert nem tud. Megtanították .. . Évente kellett jellemzést készítenie az egyetem dolgozóiról. Üjra csák szenvedett, nem tudott szépen, árnyaltan fogalmazni. Micsoda kínlódás lehetett! Aztán arra is emlékszik, hogy 30 embert el kellett bocsátani az egyetemről. Rajta állt a döntés. Elhatározta, senkinek nem mond feli, mindenkinek keresett munkahelyet. Szálkaként még mindig ott van benne az az eset, amikor beállított egy bankigazgatóhoz. Egyszerű 'kartonruhában kért bebocsátást. Az úr azt hitte, viccel. így fest egy egyetemi személyzetis? A történet folytatása talán már nem oly irodalmi, de Paraginé tartása, elszántsága, természetes viselkedése mégiscsak példaszerű. Négy év után otthagyja az egyetemet, újra a munkáséletet választotta. Hajnalban kelt, ment kukoricát kapálni. Majd később elszegő...... dött gyermek fel ügyélőnek. beszelgetesunkkor Negyvenot évesen beiratkoAz író egyébként tervezte a regény folytatását. 'A sors közbeszólt. (Nemrég búcsúzhattunk tőle örökre.) Torzóban maradt tehát özvegy Paraginé élete. Legalábbis az irodalomban! Bár az kétségtelen, hogy Erzsi néni határozottan elzárkózott a folytatástól. Nem született ő hősnek, szabadkozott. Pedig szerintünk éppolyan izgalmas az élete további része, mint az ötvenes évek tájékán volt. Mi lehetne a regény folytatása? Lemeztelenítve a történetet a következő. Mai ésszel szinte felfoghatatlan fordulat következett be az életében. Az egykori, megbízható munkáskádert kiemelték, és bekerült az egyetemre személyzetisnek. (Vagy mégis hatnak manapság is ezek a reflexek?! A beidegződések, a hagyományok úgy tűnik, máig kísértenek.) zott az iskolába, több mint 10 éve nyugdíjas. ' K. Károlyné — mert most igy hívják — úgy 40 évvel ezelőtt találkozott egy íróval. Az asszonyból hős lett, főhős, akit sohasem tagadott meg Sőtér István. (A Bakator című kötetébe is bevette ezt a kisregényt.') (Nekem mindinkább úgy tűnik, Miklós Erzsébetnek több élete van, egy regényes, egy még regényesebb és egy hétköznapi. Író kell hozzá, hogy ezt valaki felismerje. Sőtér kvalitású alkotó! Vagy marad a torzóban is szép márványasszony? Rodzsár Erzsébet Környezetvédelmi programok Városi TIT-hagyomány folytatódik a nyolcadik Természettudományi Hét megrendezésével. Az idei sorozat a környezetvédelem jegyében szerveződött. Ennek megfelelően november 14-től 18-ig hazai és helyi vonattól Csizmazia György főiskolai docens „Megyénk természetvédelmi képe" címmel tart előadást. Szerdán 17 órától Vargha János biológus, újságíró beszél a Dunáról, mint természeti erőforrásról. 18 órától Fodor kozású, valamint általánosan András tudományos főmunaktuális kérdésekben kap- katárs a rovarkártevők elleni hatnak megfelelő tájékozta- biológiai védekezés lehetosétást az érdeklődök. geit ismerteti. A sorozat csüA megnyitó hétfőn 18 óra- törtökön 17 órakor folytatókor lesz a Royal Kávéház- dik Sólyom László egyetemi ban, ahol az ófalui atomte- tanár környezetvédelmi metö lesz napirenden. Ven- mozgalmakról szóló elöadádégek: Weckler Ferenc, az sával. 18 órakor Marton érintett község tanácselnöke, János könyvtárigazgatóé a és Szederkényi Tibor egye- szó, aki a savas esők okoztemi tanár, a házigazda ta gondokról beszél. NovemDlusztus Imre újságíró. ber 18-án, pénteken 17 óraK edd tői péntekig a Bartók kor Gausz Jinos tudomáBela Művelődési Házban 17 nVOS főmunkatárs pusztuló órától két-két, a választott faíok nyomába szegődik a témákban élenjáró előadó ad hallgatosaggal, A Termeszetismertetést és válaszol a tudományi Hét zaroeloadasat hallgatók kérdéseire. Novem- 18 órakor Gallé Laszlo egyeber 15-én, kedden 17 órakor temi docens tartja „Okologia Csanádi Mihály, az OKI cso- és termeszetvedelem" cimportvezetője az országos ivó- me' vízhelyzetről beszél, kiemel- Minden érdeklődő szívesen ve Csongrád és a környező látott vendég ae előadásomegyék problémáit. 18 órá- kon. Kitüntetések Tegnap, pénteken ünnepélyes értekezletet tartott a Csongrád Megyei Gyermekés Ifjúságvédő Intézet a megyei tanács oktatási és tokettet kapta Gera István szegedi, Józsa Istvánné csongrádi és Rátkai Ödön hódmezővásárhelyi pártfogó. Rajtuk kivül 129-en részevábbképzési intézetében. Az sü]tek pénzjutalomban. A eseményen jutalmazták meg kjtüntetéseket es a jutalma. a kiemelkedő munkát vegzett társadalmi pártfogókat. kat Kereszty Bela megyei A Gyermekvédelemért Pia főügyész adta át