Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

2 1988. november 5., szombat 1989. január l-jétől: munkanélküli segély Ái Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai (Folytatás az 1. oldalról.) konkrét állami program alapján. Háztartásban dolgozó nők, vagy más, bejelentett állassal hosszabb ideje nem rendelkezők esetében sincs szó elmaradt, jövedelemről. Számuk jelenleg 200—300 ezer. Ha ma jelentós részük kinyilvánítaná munkavállalási szándékát, feltehetően nagyrészt nem tudnánk álláshoz juttatni őket, segélyezésük viszont lényegesen megnövelné a segélyezés költségeit, amire a források most nem teremthetők elő. A munkanélküli segély munkavállalói juttatás, ezért nem jár a tönkrement vállalkozóknak sem. Vállalkozási kockázatuk minimalizálására, a biztonságuk alátámasztására különféle biztosítási formákat vehetnek igénybe. Alkalmazottaikra azonban érvényes lenne a munkanélküli segélyrendszer. Hosszabb távon a munkanélküli segély állampolgári joggá tételét tervezzük. A segély folyósításának fontos feltétele a munkavállalási szándék kinyilvánítása, s ennek érdekében a munkaerő-közvetítő szervezettel való kapcsolattartás, az általa felajánlott munkahely felkeresése. Nem mindegy azonban, hogy a munkanélküli a részére felajánlott állások közül melyiket nem köteles elfogadni, illetve milyen állás viszszautasítása esetén jogosult segélyre. E feltételek túl szigorú, vagy túl méltányos megfogalmazása lényegesen befolyásolhatja a segélyezettek körét, a segély teljes összegét. A betöltetlen állások még ma is nagy száma (kb. 60 000 állás), egyes ágazatok, területek krónikus létszámhiánya indokolja, hogy a munka nélkül maradók lehetőleg ne segélyben részesüljenek, hanem a meglevő álláshelyeket töltsék be. Ezt indokolja az is, hogy az emberek alapvetően nem segélyből, hanem munkából akarnak megélni. Azonban csak olyan állás ajánlható fel a munkaerő-közvetítő irodához forduló állampolgarnak. amely egészségi állapotának megfelel. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a sajátuknál alacsonyabb képzettségi igényű, jelentós keresetveszteséggel járó, a jogszabályban rögzítettnél tobb, napi utazást igénylő ajánlatokat segélyre jogosultságuk elvesztése nélkül visszautasíthassák. Minderre tekintettel a „megfelelő munkahely" kritériumainak a következőket javasoljuk. — Az állas feleljen meg a munkavállaló képzettségi szintjének, vagy a felajánlott képzési lehetőség igénybevételével megszerezheti képzettségének (tehát például diplomás esetében felsőfokú végzettséget igényli minden olyan munkakör, amelynek betöltésére szakképzettsége megfelelő; középfokú szakképzettséggel rendelkezők esetében hasonlóan. Amennyiben az illető szakmai képzettségének megfelelő munkakörben nem tud elhelyezkedni, de számára ugyanolyan képzettségi szintű másik rokonszakmát igénylő munkakört ajánlanak fel, az erre való átképzés lehetőségének biztosításával, ezt is megfelelő munkahelynek kell tekinteni). — Az állás feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának. — A várható kereset legyen legalább akkora, mint a munkanélküli segély. — A napi munkába járási idő — tömegközlekedési eszköz igénybevételével — a két órát r\- haladja meg. és mindössze 13 ezer esetben a munkáitotó. Közös megegyezéssel 110 ezer esetben bontották fel a munkaszerződést. Hatezer embert bocsátottak el fegyelmivel, és 70 ezer jogellenes (felmondási Idő letöltése nélküli) kilépés történt. (A többi esetben áthelyezés, határozott idejű szerződes, vagy a próbaidő lejárta miatt szűnt meg a munkaviszony.) Felmérések igazolják, hogy a munkavállaló kezdeményezésére történt munkaviszony-megszüntetéseknél nem mindig találja meg a dolgozó a számítását. Az elhelyezkedési lehetőségek beszűkülésé miatt a saját elhatározásukból, vagy saját hibájukból munkahelyüket elhagyók, elveszítők is egyre inkább szembe találhatják magukat azzal a helyzettel, hogy nem, vagy csak nehézségek árán, és nem azonnal tudnak újból állást találni. Azért, hogy a munkanélküli segélyrendszer is meggondolásra késztesse az állampolgárokat, a segélyezésben két szigorítást javasol az ABMH: az egyik a segély mértékében fejeződne ki, a másik pedig abban, hogy az érintettek csak meghatározott idő eltelte után kaphatnának segélyt. Ez a megoldás szerintünk megfelelően érvényre juttatná az egyének felelősségét saját helyzetük alakításában. A segély összege a legmagasabb a munkáltatói kezdeményezéssel elbocsátottak esetében lenne. Ez szélesebb kör, mint jelenleg a felmondási idő meghosszabbításában, elhelyezkedési támogatásban részesíthetők köre. mivel kiterjed például a szövetkezeti tagokra és a minőségi csere miatt elbocsátottakra is. ök 15 nappal azután jogosultak segélyre, hogy jelentkeztek a közvetítőirodánál. Erre azért van szükség, hogy legyen idó a megfelelő álláslehetőségek felkutatására. Az egyén számára azonban ez a két hét nem jelent „ellátatlan" időszakot, mivel a felmondást követően mar jelentkezhet az irodánál, s amíg a minimálisan kétheti (fizetett, de a munka alól mentesített) felmondási idejét tölti, munkáltatójánál átlagkereset illeti meg. A munkanélküli segélyrendszerbe azért javasolunk beépíteni egy felső határt, mert tapasztalatunk szerint visszatetszést kelt, és sokak igazságérzetét sérti, ha munka nélkül jóval magasabb jövedelemhez lehet jutni, mint munkával. Ugyanakkor az ilyen behatárolás hátrányos helyzetbe hozza az átlagnál magasabb keresetűeket. ha elveszítik munkahelyüket. mektartásdíjat lehet a segélyből levonni. Javaslataink mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a munkanélküliség nemcsak közvetlen anyagi veszteséget, hanem többszörös hátrányt is jelent. Ennek ellensúlyozására javasolja az ABMH a munkanélküli segelyezés időtartamát munkaviszonyban töltött, illetve szolgálati időnek tekinteni. A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnek az a magyarázata, hogy a munkanélküliek döntő többsége néhány hétig, hónapig kapja csak majd a segélyt, azaz összege beépül a munkavállaló éves munkajövedelmei es egyéb jövedelmei közé. Elképzelésünk szerint a munkanélküli segélyben részesülőket is megilletné az évi 12 ezer forintos alkalmazotti adókedvezmény. A munkanélküli segély pénzügyi forrásai A munkanélküliség munkajogi értelmezése Mekkora a segély és mennyi ideig folyósítható ? A munkanélküli segély folyósításának időtartama elképzeléseink szerint munkaviszonyban töltött időnek számít, és összegét a társadalombiztosítási juttatások szempontjából munkabérként kell figyelembe venni. E vonatkozásban a dolgozót a munkanélküli segély folyósításának időtartama alatt hátrány nem érheti. Igy például jár részére családi pótlék, a segélyezés időtartamát számításba veszik a nyugdíj megállapításánál. Ennek megfelelően viszont a segélyt levonások is terhelik. a segély alapját képezi a 10 százalékos nyugdíjjáruléknak és a magánszemélyek jövedelemadójának. Ezenkívül — elképzeléseink szerint — csak a bíróság által megítélt gyerAz elhatározott gazdaságpolitikai döntések megvalósulása érdekében a jövőben több foglalkoztatási gondot kell megoldanunk, elsősorban a munkanélküliség megelőzését szolgáló eszközök működtetésével, bővítésével, így az átképzésekkel, munkalehetőségeket teremtő vállalkozások támogatásával, munkahelyteremtő beruházásokhoz való hozzájárulással stb. Ez az eddiginel több pénzforrást igényel. A javasolt munkanélküli segélyrendszer alapján a segélyre jogosultak köre lényegesen bővebb lesz, mint. a jelenleg felmondási idó meghosszabbításában, elhelyezkedési támogatásban részesithetőké. A segélyt a költségvetés finanszírozza 1989-ben. Ez a megoldás azonban átmenetinek tekinthető. Hosszabb távon sem elvileg, sem gyakorlatilag nem képezheti kizárólagos alapját a munkanélküli segélyezésnek. Ezért lehetőség szerint már 1990-től, illetve az ezt követő években — a fejlett ipari országok gyakorlatához hasonlóan — egy biztosítási rendszerben működő önálló Munkanélküli Segély Alap létrehozását tervezi a kormányzat. Ez három forrásra épül: kötelező munkanélküli biztosítás keretében a munkáltatók és a munkavállalók bérarányos hozzájárulására, valamint az állami költségvetésre. Ezzel a megoldással kifejeződne a segélyezesben megnyilvánuló munkavállalói szolidaritás és a munkáltatói felelősség is. Természetesen a társadalmi szervezetek, így különösen a szakszervezetek is hozzájárulhatnának a munkanélküliek segélyezéséhez. Ez a megoldás megalapozná azt a hosszabb távú eLkepzelést, hogy a munkanélküli segély — amennyiben a munkaképes állampolgár meghatározott feltetelekkel nem tud elhelyezkedni — állampolgári joggá váljék. Az állampolgári jogon járó munkanélküli segelyrendszerben a biztosítási rendszer alapján a munkanélküli hozzájárulást meghatározott idő óta fizető munkavállaló magasabb munkanélküli segélyre válna jogosulttá. Az előzőekben a segély fontosabb elemeiről volt szó, egy sor további részletkérdést is szabályozni kell. Ehhez is célszerű lenne minél szélesebb körben megismerni a véleményeket. Ezúton is megköszönjük minden szervezet, intézmény. állampolgár segítő közreműködését. A kormány végleges döntéséig továbbra is szívesen vesz minden észrevételt, javaslatot az Állami Ber- es Munkaügyi Hivatal (Budapest, V., Roosevelt tér 7—8.; Telefon: 128-626). (MTI) Az ABMH álláspontja szerint a munkanélküli segély összegét a jogosult előző évben elért bruttó átlagkeresete (átlagos munkadíja) arányában állapítják meg. Százalékos mértéke két tényezőtől függ: az előző munkaviszony megszűnésének körülményeitől, valamint a munkanélküli segély folyósításának időtartamától, összege a következő: A munkanélküli-segély összege a bruttó átlagkereset százalékában a folyósítás elsó második hat hónapjában Munkáltató kezdeményezésére történt munkaviszony-megszüntetés esetén 70 A munkavállaló kezdeményezésére, illetve közös megegyezéssel történt, vagy határozott idejű szerződés lejárta miatti munkaviszony-megszűnés esetén 65 Fegyelmi elbocsátás, jogellenes kilépés esetén 60 65 60 55 A segély 3 éves időtartamon belül legfeljebb 1 évre folyósítható. A segélyre való jogosultság kezdete a munkát keresőnek a közvetítő szervezetnél történt jelentkezését követően : — a munkáltatói elbocsátás esetén a 16., — munkavállalói kezdeményezésre történt munkaviszony-megszüntetés esetén a 31., — fegyelmi elbocsátás és jogellenes kilépés esetén a 61. naptári nap. A segély összegének meghatározásánál abból indultunk ki, hogy mint keresetpótló juttatást, indokolt a korábbi keresethez kapcsolni. felső határa a mindenkori minimális bér háromszorosa. Ugyanakkor érvényesüljön az állampolgár érdekeltsége a mielőbbi elhelyezkedésben. Ebből az elvből kiindulva javasoljuk a korábbi átlagkereset 55— 70 százaléka közötti mértéket és az időbeli degreszsziót. (Megjegyezzük, hogy a személyi jövedelemadó progresszív jellegéből következően a nettó kereset csökkenése ennél kisebb). A munkanélküli segélyezés feltételei alapján a segélyre jogosultak köre lényegesen szélesebb lenne, mint a jelenlegi felmondási idő meghosszabbításéra, elhelyezkedési támogatásra jogosultaké, mivel mindenki megkaphatná, aki korábban is dolgozott, és nem tud újból elhelyezkedni. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk, hogy a .segély mértékében, feltételeiben kifejeződjenek a korábbi állás elvesztésének körülményei. Jellemzésül: az elmúlt évben 700 ezer munkahelyváltozás történt. 265 ezer esetben a munkavállaló mondott fel, Kádár János fogadta Alekszandr Jakovievet (Folytatás az J. oldalról.) Gyára — már csak rövidítésében él, hiszen a vállalat termékfej lödése rég túllépett a mechanika keretein, és az automatizálásra. az elektronikára helyeződött át a hangsúly. A Szépvölgyi úti vállalati központban, rendezett találkozón Berecz Frigyes elmondta, hogy az MMG a jövedelmezőség tekintetében a magyar ipar élmezőnyébe tartozik, és szilárd pozíciókat vívott ki magának a világpiacon. Ezután Fekete Rudolf vezérigazgató ismertette az MMG Automatika Müvek tevékenységét, kiemelve a Szovjetunióval folytatott hagyományos együttműködés fontosságát. Mint mond. ta, az elmúlt három évtizedben a vállalat munkája szorosan kötődött a szovjet kőolaj- és földgázprogramhoz. Szivattyúk és kompresszorok, valamint több ezer kilométeres csővezetékek működtetésének, ellenőrzésének es összehangolásának automatikus vezérlőrendszereit gyártják. A tyumenyi lelőhelyek úgynevezett másodlagos kiaknázásához például nagyértékű műszerek, berendezések szállításával járultak hozzá, gazdaságossá téve az olyan készletek kiaknázását is, amiket korábban érdemesebb volt a föld mélyén hagyni. A vezérigazgató szólt arról is, hogy a Volga menti Togliatti gyárral való. 19 évre visszatekintő kooperáció nyomán jelenleg hétmillió Zsiguli autó fut az utakon MMG-műszerfallal. A vezérigazgató ajándékként átnyújtott Alekszandr Jakovlevnek egy vadonatúj fejlesztésű MMG-müszerfalat. Ezt a típust hamarosan kezdik szállítani a legújabb Lada gépkocsikhoz. A beépített fedélzeti számitógépről Fekete Rudolf elmondta, hogy segítségével a vezető 15 alapvető üzembiztonsági szempontot tud ellenőrizni az autón. A vállalati termékbemutató megszemlélését rövid üzemlátogatás, és a gázautomatikai gyártósorok megtekintése követte. Ezután Alekszandr Jakovlev és kísérete a Novotrade Részvénytársaság Sallai utcai számítástechnikai bemutatótermében szövegszerkesztő és egyéb adatfeldolgozó rendszerekkel ismerkedett Rényi Gábor vezérigazgató üdvözölte és vezette körbe a szovjet vendéget a személyi számítógepek szalonjában. Úttörővezeti kitüntetése Tegnap délután kitüntetésátadó ünnepséget rendez, tek a Balázs Béla Úttörőházban. A MUSZ Országos Elnöksége a Gyermekekért Érdemérem kitüntetésben részesítette Palágyi Istvannét, az algyői általános isV<f a csapatvezetőjét. Az Üttörövezető Érdemérmet kapta Mészáros Istvánná, a Dózsa György Altalános Iskola igazgatóhelyettese és Papp Tiborné, a Gera Sándor iskola rajvezetője A Kiváló Üttörövezető kitüntetést Culácsi Péter, Juhász Józsefné, Lázár Mária. Sára Endréné, Simon Oszkárné, Máté Eszter, Molnár Antalné, Molnárné Kertész Sarolta és Papp Jánosné vette át. A MUSZ országos tanácsa Üttörővezetői munkáért kitüntető jelvényt 5 db 18 tagból álló MARABU 8 széntüzelésű kazán bontott állapotban tartozékaival eladó. Gimnázium, Kistelek. Telefon: 64-800. Esztergályos, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, valamint | gázkazánfűtőt keres felvételre, jó kereseti lehetőséggel a Szegedi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet. Szeged, Kátay u. 23. Autóbuszokba kitűnő állapotú üléseket (IK 211 típushoz, teljesen újak) igen kedvező áron ajánljuk megvételre. Érdeklődni lehet: Szegedi Közlekedési Valiaiat, anyaggazdálkodási osztály, Szeged. Külső Pulz u 2. Telefon: 13-211. adományozta Bagi Adámnénak, Csonkáné Végvári Olgának, Dudás Gabriellának, Juray Miklósnénak, Mészáros Tibornénak, Nagy Györgynének, Nyolczas Erzsébetnek, Máté Péternek, Német Ferdinándnak, Perényiné Borsi Anikónak, Pusztaszeri Miklósnénak, Szabó Józsefnének, Székely Lórántnénak, Szőke Istvánnénak, Tóthné Molnár Ágotának. Vajtay Józsefnének, Varga fstvánnénak, Vezsenyi Zoltánnak, Vladiszavlyev Andrásáénak és Waldmann Péternénelc. A Kiváló Ifjúvezetői Munkáért kitüntetést kapta Reiner Péter. Az Ifimunkáért kitüntető jelvénvt pedig Benkö János, Hegedűs Andrea és Nógrádi Eszter vette át. Centrum hétfő november 14-én 30 százalék árengedménnyel SZOVJET ZSÚRKOCSI r SZEGEDI 1 G Centrum Áruház