Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, ^GYESÜÜETEK 78. évfolyam, 265. szám 1988. november 5., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint N A cselekvő megújulás útján A n a gy ok tóber f ele j t­hetetlen napjaira emlékezünk. Mint ünnepkor szokás, újragon­doljuk az elmúlt évtize­dek tapasztalatait, az ered­ményeket és a hibákat is. Elmélkedünk, s egyben a jövőbe tekintünk. Kutat­juk, mi az, amit még nem tártunk fel -vagy nem mondtunk el múltunk e szakaszáról — talán azért, mert magunk sem értet­tük minden összetevőjét. Döbbenten látjuk: annyi lényeges vonásról még •alig, beszéltünk, s az igaz­ságok is részben cáfolha­tatlanok. A politika per­sze sok tekintetben ma sem más, mint eddig: haj­lamos arra, hogy a múlt­hoz önigazolásért fordul­jon. Csakhogy e több mint hét évtized tükre ma egy­re kényszerítőbb erővel vonzza tekintetünket, s belenézve nemcsak a múl­tunk néha alaktalan vo­násai tűnnek szemünkbe, hanem az is, hogy :hol torzított eddig ez a tükör. De éppen ezek. a felisme­rések adhatnak esélyt a továbblépésre. Múltunkhoz való viszo­nyunk ma nem lehet ön­igazolás kérdése: előreha­ladásunk, jövőnk múlik rajta. Ha nem látjuk tisz­tán értékeinket, amelyek­re építhetünk, s mulasztá­sainkat, amelyeket pótol­nunk kell, újra látszaterő­vé torzulhat a gyengeség, vakhitté az öntudat, elle­hetetlenül a mozdító erő. Október legfontosabb ta. •nulságainak elemzését a szocializmus mai helyzeté­ből kiindulva kell elvégez­ni. Szembe kell néznünk létünk alapkérdéseivel: hol tartunk ma, hét évti­zed után? Milyen az a társadalom, amelyet szo­cializmusnak hívunk? Ne­vezhetjük-e joggal annak? Vajon képes-e megújulni, van-e biztosíték a tovább­lépésre s milyen erő viheti előre? Mi kényszerit bennünket arra, hogy feltegyük őket, s szembenézzünk velük? Mindenekelőtt világrend­szerünk állapota, mély gazdasági, politikai és er­kölcsi válságtünetei. Tel­jesítményünk stagnál, vagy csökken, erőforrásaink be. szűkültek, tartalékaink lé­nyegében kimerültek. Adósságaink és kamatter­heink nyomasztóak. A gaz­daság működésében egyre több a bénító zavar. A helyzet paradoxona, hogy azokban az országok­ban is rosszabbodtak a •körülmények, ahol már felismerték az átalakítás szükségességét, és meg­kezdték a szocializmus re­formját. J ugoszláviában harminc, Magyarországon húsz, Kínában tíz, a Szov­jetunióban pedig három évvel ezelőtt megindult a folyamat, amely azonban nem csökkentette a fe­szültségeket. Sőt újak, más természetűek kelet­keztek. Hiába nehéz a •helyzet, a megújulás még nem vált a szocializmus fejlődésének egyetlen meghatározó irányává: tul sok a visszahúzó erő. Pe­dig a legfontosabb közös­ségi érdek ma annak a felismerése, hogy a világ •kihívásaira csak együtt adhatunk megfelelő vá­laszt. Helyzetünk sokszo­rosan jobb, mint 1917-ben Szovjet-Oroszországé volt, amely közvetlenül meg­születése után egyedül volt kénytelen szembenéz­ni a létét is fenyegető el­lenséges környezettel. Ma senki sem tör az életünk­re, mégis szőrit bennünket az idő. Szinte az utolsó órában vagyunk. Ha a t el i es; tök é pessé ne ha tá ra i ­hoz érkezett társadalmunk fejlődési kereteit nem si­kerül tágítanunk, akkor a világtól való lemaradá­sunk, értékcsökkenésünk elkerülhetetlen. Nem a szándék, hanem az ered­mény híján találtatunk könnyűnek. Üiból meg kell határoz­nunk a szocializmushoz ve­zető utat. az átmeneti idő­szak legfontosabb jellem­zőit. Bátran élhetünk Le­nin és október sokain fi­gyelmen kívül hagyott ta­nításával és gyakorlatával. A fő mozgatóerő e folya­matban továbbra is a Dárt. amely azonban egyedül a nyíltság és a demokrácia körülményei között képes úgy működni, hoev eleget tegyen e feladatának. Lát­nunk kell. hogv a szocia­lizmusra való történelmi áttérés nem csupán elha­tározás és néhány rövid évtized kérdése. Csak év­századokban gondolkodha­tunk. Ismét talpára kell ál­lítanunk a társadalmi for­mációváltás marxi elméle­tét. Világossá vált — ép­pen a magyar tapasztala­tok alapián —. hogv a gaz­dasági reformokat politikai reformokkal kell összekap­csolni. s ezek célia csakis az állampolgári önszerve­ződésre építő szocialista jogállam lehet, iól kiépült, az alkotmány szerint mű­ködő demokratikus intéz­ményrendszerrel. Az átme­net időszakának áruterme­lő gazdasága olvan piacgaz­daság. ahol nem akkor iut érvényre a piac szabályozó szerepe, amikor a koz­ponti irányítás hatástalan, hanem megfordítva: az ál­lam csak akkor avatkozik be a gazdaságba, amikor a piac erői nem bizonyulnak elégségesnek. T,el.jes minőségi megúju­lásra van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogv a zsákutcába torkolló kény­szerpálya senki számára sem eleve elrendeltetett. Csöppet sem erőszakolt az évforduló adta párhuzam: miként az oroszországi ese­mények 1917-ben történel­mi határkőnek bizonyultak, a mai szovjetunióbeli fej­lődés kezdete is az a szo­cializmus egésze számára. Az átalakítás forradalma október forradalmának folytatása. Ezért szeret­nénk. ha a peresztrojka po­litikája minél előbb vissza­fordíthatatlanná válna, s ezért is támogatjuk az át­építés erőit. Sikereket kí­vánunk a Szovjetunió né­peinek. nemzeteinek: elő­rehaladásuk a mi érdeke­inket is szolgálja. B iztos, tágas háttér számunkra a Szov­jetunió úi külpoliti­kája. amelv — összhang­ban az 1917-es békedekré­tum szövegével — összem­beri szempontokra épít. az értelemre irányul, s nyi­tottságával. kezdeménye­zéseivel. tevékenységével mindinkább eloszlatja az indokolatlan gyanakvást. Leépíti a megkövesedett, hamis ellenségképeket. E politika a nukleáris kor­szak végzetes veszélyei ál­tal megkövetelt nagyhatal­mi felelősség megnyilvánu­lása. amely az eddigi min­denoldalú szembenállásból a kitutat a világméretű, tgrtós együttműködés ki­alakításában látia. E koo­peratív világrend csakis a kölcsönös előnvök alapján, ideológiamentes államközi viszonyok mellett iöhet létre. Az envhültebb kör­nyezet Magyarországnak is jóval nagyobb nemzetközi lehetőségeket biztosít: a szovjetunióbeli átalakítás folytatódása nekünk ezért is alapvető nemzeti érde­künk. A nagy október évfordu­lóián van honnan bizako­dást merítenünk. Bár a ki­hívások. teendőink sok te­kintetben bonyolultabbak a korábbiaknál, tapasztala­taink is gazdagabbak, és van erőnk a kibontakozás­hoz. Ehhez a cselekvő megújulás útját kell jár­nunk Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője Kurt Waldheim fogadta Grósz Károlyt Sajtóértekezlet Bécsben A déli ' órákban Grósz Károly, kíséretének tagjai­val együtt látogatást tett Kurt Waldheim köztársasá­gi elnöknél. Rövid eszme­cseréjük után az osztrák ál­lamfő ebéclet adott a ma­gyar vezető tiszteletére, s ezen mindketten pohárkö­szöntőt mondtak. Grósz Károly ausztriai lá­togatásának második napja azzal a sajtóértekezlettel kezdődött, amelyet a párt­főtitkár-miniszterelnök ven­déglátójával, Franz Vranitz­ky osztrák kancellárral együtt pénteken kora dél­előtt tartott Bécsben, a kancellári hivatal épületé­ben. A tájékoztatón a ha­zai és külföldi sajtó több mint ötven tudósítója vett részt. y Bevezetőül mindkét vezető rövid nyilatkozatot tett. Franz Vranitzky megálla­pította, hogy a magyar— osztrák kapcsolatok több év­tizede kedvezően alakulnak, és ez hozzájárult a mai kedvező európai*1 politikai légkörhöz is. Vranitzky kitért a magyar vezetővel folytatott tárgya­lásainak főbb témáira is: Közölte: biztosították egy­mást mindkét országnak . a Bécs—Budapest Világkiállí­tás közös megrendezésére irányuló szilárd szándéká­ról, és együttműködési kész­ségéről. Az osztrák kor­mányfő a nagymarosi víz­lépcső építését illetően le­szögezte, hogy az ebben va­ló osztrák közreműködés szerződéseken ajapul, e szer­ződések változatlanul érvé­nyesek, és az osztrák fél­nek semmi oka sincs a köz­reműködés „megfontolásá­ra" vagy módosítására. Ugyanakkor kész részt ven­ni a Magyarországon elha­tározott kiegészítő környe­zetvédelmi beruházások megvalósításában. A tár­gyalásokon szó volt a ma­gyar határ menti osztrák te­rületek természetvédelmi és idegenforgalmi fejlesztéséről ás, és Grósz Károly közölte, hogy Magyarország ebben is szívesen együttműködik Ausztriával. Az osztrák kancellár vé­gül közölte, hogy tájékoz­tatta tárgyalópartnerét. Ausztria szorosabbra akar­ja fűzni kapcsolatait a Kö­zös Piaccal, de csakis an­nak a követelménynek fel­tétlen teljesítésével, hogy Ausztria fenntartja örökös semlegességét. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában értékesnek, előremutatónak és őszinté­nek nevezte Franz Vranitz­kyvel folytatott tárgyalásait. Elmondta, hogy eszmecserét folytattak a kétoldalú kap­csolatokról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, és országaik életéről. Han­got adott véleményének, hogy a kancellár tavaly szeptemberi, budapesti lá­togatása óta még jobban megismerték egymást, s meg hasznosabbá vált a két or­szág közötti együttműködés is. — Nagyra értékeljük azt az érdeklődést, amely a ha­zánkban zajló változások iránt megnyilvánul Auszt­riában. Munkatársaink tár­gyalásain jelentős megálla­podások előkészítéséről is szó volt, körvonalazódik egy újabb hosszú távú együtt­működés koncepciója — hangsúlyozta Grósz Károly. — ' Örömmel mondhatom, hogy a tárgyalásokon az összes felvetődött kérdésben egyetértettünk. Nagyra ér­tékeljük azt a találkozót, amelyet csütörtökön a Gaz­dasági Kamara székházában rendeztek, ahol az osztrák gazdasági, pénzügyi, keres­kedelmi élet vezetői, gya­korló szakemberek, mene­dzserek, üzletemberek mondták el véleményüket, tapasztalataikat, amelyeket (Foiytatás a 2, oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki ülésén támogatáscsökkenté­si programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Országgyűlés számára írásos tájékoztatást ad a novem­beri* ülésszakon. Ügy döntött, hogy kezdeményezi a fel­számolási és ez állami szanálási eljárásról szóló törvény­erejű rendelét módosítását. Kezdeményezi továbbá az il­'etékről szóló jogszabály korszerűsítéic A kormány előterjesztést fogadott el a szabványosítás­ról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg u foglalkozási rehabilitáció korszerűsítéséről. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játékokon részt vett magyar kül­döttség szerepléséről készített előterjesztést, s elismerését fejezte ki az érintetteknek a sikeres szereplésért. A kormány szóbeli tájékoztatást hallgatott meg a mozgássérültek rehabilitációjáról. A nemzetközileg elis­mert gyógyítómunka támogatására a Pető Alapítvány bővítését kezdeményezte A Minisztertanács végül felmentésekről és kinevezé­sekről határozott. Á P pavilon kínálata Koszorúzást ünnepség Szegeden A nagy októberi szocia­lista forradalom 71. évfor­dulója liszteletére ikpszorú­zási Unnepseg lesz Szege­den, a Lenin-szobornál —a Rákóczi téren — november 7-én, hétfőn délelőtt 11 óra­ikor Az emlékezés virágait elhelyezik a megyei és a városi pártbizottság, a vá­rosi és a megyei tanács, a Hazafias Népfront, az szmt, a megyei KISZ-bizottság, a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetségének va lamint a magyar és a szov­jet fegyveres erök és testü­letek képviselői. Továbbá koszorúznak még a Textil­művek MSZBT tagcsoport jának és az Ativizig pártbi­zottságának tagjai Stíhnpdt Andrea felvételei Minden második évben a Marx téri vá- megnövelt területen, átalakított áruszerke­- iri pavilonok ideiglenes boltjai nyári pi- "=ttel. A következő időszakra a P pavilon . „ , „ . . . teljes területét bérii a Del-Tisza Menti henore költöznek. Aztán a vasar zara.-a Mész A 700 négy£etméter felén használt­utan tobb-kevesebb héttel újra nyitnak, bútor-boltot, a másik felén pedig mezőgaz­Nemegvszer korszerűsített. eladótérrel dasági áruházat rendeztek be \ V "

Next

/
Oldalképek
Tartalom