Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, ^GYESÜÜETEK 78. évfolyam, 265. szám 1988. november 5., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint N A cselekvő megújulás útján A

n a gy ok tóber f ele j thetetlen napjaira emlékezünk. Mint ünnepkor szokás, újragondoljuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait, az eredményeket és a hibákat is. Elmélkedünk, s egyben a jövőbe tekintünk. Kutatjuk, mi az, amit még nem tártunk fel -vagy nem mondtunk el múltunk e szakaszáról — talán azért, mert magunk sem értettük minden összetevőjét. Döbbenten látjuk: annyi lényeges vonásról még •alig, beszéltünk, s az igazságok is részben cáfolhatatlanok. A politika persze sok tekintetben ma sem más, mint eddig: hajlamos arra, hogy a múlthoz önigazolásért forduljon. Csakhogy e több mint hét évtized tükre ma egyre kényszerítőbb erővel vonzza tekintetünket, s belenézve nemcsak a múltunk néha alaktalan vonásai tűnnek szemünkbe, hanem az is, hogy :hol torzított eddig ez a tükör. De éppen ezek. a felismerések adhatnak esélyt a továbblépésre. Múltunkhoz való viszonyunk ma nem lehet önigazolás kérdése: előrehaladásunk, jövőnk múlik rajta. Ha nem látjuk tisztán értékeinket, amelyekre építhetünk, s mulasztásainkat, amelyeket pótolnunk kell, újra látszaterővé torzulhat a gyengeség, vakhitté az öntudat, ellehetetlenül a mozdító erő. Október legfontosabb ta. •nulságainak elemzését a szocializmus mai helyzetéből kiindulva kell elvégezni. Szembe kell néznünk létünk alapkérdéseivel: hol tartunk ma, hét évtized után? Milyen az a társadalom, amelyet szocializmusnak hívunk? Nevezhetjük-e joggal annak? Vajon képes-e megújulni, van-e biztosíték a továbblépésre s milyen erő viheti előre? Mi kényszerit bennünket arra, hogy feltegyük őket, s szembenézzünk velük? Mindenekelőtt világrendszerünk állapota, mély gazdasági, politikai és erkölcsi válságtünetei. Teljesítményünk stagnál, vagy csökken, erőforrásaink be. szűkültek, tartalékaink lényegében kimerültek. Adósságaink és kamatterheink nyomasztóak. A gazdaság működésében egyre több a bénító zavar. A helyzet paradoxona, hogy azokban az országokban is rosszabbodtak a •körülmények, ahol már felismerték az átalakítás szükségességét, és megkezdték a szocializmus reformját. J ugoszláviában harminc, Magyarországon húsz, Kínában tíz, a Szovjetunióban pedig három évvel ezelőtt megindult a folyamat, amely azonban nem csökkentette a feszültségeket. Sőt újak, más természetűek keletkeztek. Hiába nehéz a •helyzet, a megújulás még nem vált a szocializmus fejlődésének egyetlen meghatározó irányává: tul sok a visszahúzó erő. Pedig a legfontosabb közösségi érdek ma annak a felismerése, hogy a világ •kihívásaira csak együtt adhatunk megfelelő választ. Helyzetünk sokszorosan jobb, mint 1917-ben Szovjet-Oroszországé volt, amely közvetlenül megszületése után egyedül volt kénytelen szembenézni a létét is fenyegető ellenséges környezettel. Ma senki sem tör az életünkre, mégis szőrit bennünket az idő. Szinte az utolsó órában vagyunk. Ha a t el i es; tök é pessé ne ha tá ra i hoz érkezett társadalmunk fejlődési kereteit nem sikerül tágítanunk, akkor a világtól való lemaradásunk, értékcsökkenésünk elkerülhetetlen. Nem a szándék, hanem az eredmény híján találtatunk könnyűnek. Üiból meg kell határoznunk a szocializmushoz vezető utat. az átmeneti időszak legfontosabb jellemzőit. Bátran élhetünk Lenin és október sokain figyelmen kívül hagyott tanításával és gyakorlatával. A fő mozgatóerő e folyamatban továbbra is a Dárt. amely azonban egyedül a nyíltság és a demokrácia körülményei között képes úgy működni, hoev eleget tegyen e feladatának. Látnunk kell. hogv a szocializmusra való történelmi áttérés nem csupán elhatározás és néhány rövid évtized kérdése. Csak évszázadokban gondolkodhatunk. Ismét talpára kell állítanunk a társadalmi formációváltás marxi elméletét. Világossá vált — éppen a magyar tapasztalatok alapián —. hogv a gazdasági reformokat politikai reformokkal kell összekapcsolni. s ezek célia csakis az állampolgári önszerveződésre építő szocialista jogállam lehet, iól kiépült, az alkotmány szerint működő demokratikus intézményrendszerrel. Az átmenet időszakának árutermelő gazdasága olvan piacgazdaság. ahol nem akkor iut érvényre a piac szabályozó szerepe, amikor a kozponti irányítás hatástalan, hanem megfordítva: az állam csak akkor avatkozik be a gazdaságba, amikor a piac erői nem bizonyulnak elégségesnek. T,el.jes minőségi megújulásra van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogv a zsákutcába torkolló kényszerpálya senki számára sem eleve elrendeltetett. Csöppet sem erőszakolt az évforduló adta párhuzam: miként az oroszországi események 1917-ben történelmi határkőnek bizonyultak, a mai szovjetunióbeli fejlődés kezdete is az a szocializmus egésze számára. Az átalakítás forradalma október forradalmának folytatása. Ezért szeretnénk. ha a peresztrojka politikája minél előbb visszafordíthatatlanná válna, s ezért is támogatjuk az átépítés erőit. Sikereket kívánunk a Szovjetunió népeinek. nemzeteinek: előrehaladásuk a mi érdekeinket is szolgálja. B

iztos, tágas háttér számunkra a Szovjetunió úi külpolitikája. amelv — összhangban az 1917-es békedekrétum szövegével — összemberi szempontokra épít. az értelemre irányul, s nyitottságával. kezdeményezéseivel. tevékenységével mindinkább eloszlatja az indokolatlan gyanakvást. Leépíti a megkövesedett, hamis ellenségképeket. E politika a nukleáris korszak végzetes veszélyei által megkövetelt nagyhatalmi felelősség megnyilvánulása. amely az eddigi mindenoldalú szembenállásból a kitutat a világméretű, tgrtós együttműködés kialakításában látia. E kooperatív világrend csakis a kölcsönös előnvök alapján, ideológiamentes államközi viszonyok mellett iöhet létre. Az envhültebb környezet Magyarországnak is jóval nagyobb nemzetközi lehetőségeket biztosít: a szovjetunióbeli átalakítás folytatódása nekünk ezért is alapvető nemzeti érdekünk. A nagy október évfordulóián van honnan bizakodást merítenünk. Bár a kihívások. teendőink sok tekintetben bonyolultabbak a korábbiaknál, tapasztalataink is gazdagabbak, és van erőnk a kibontakozáshoz. Ehhez a cselekvő megújulás útját kell járnunk Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője Kurt Waldheim fogadta Grósz Károlyt Sajtóértekezlet Bécsben A déli ' órákban Grósz Károly, kíséretének tagjaival együtt látogatást tett Kurt Waldheim köztársasági elnöknél. Rövid eszmecseréjük után az osztrák államfő ebéclet adott a magyar vezető tiszteletére, s ezen mindketten pohárköszöntőt mondtak. Grósz Károly ausztriai látogatásának második napja azzal a sajtóértekezlettel kezdődött, amelyet a pártfőtitkár-miniszterelnök vendéglátójával, Franz Vranitzky osztrák kancellárral együtt pénteken kora délelőtt tartott Bécsben, a kancellári hivatal épületében. A tájékoztatón a hazai és külföldi sajtó több mint ötven tudósítója vett részt. y Bevezetőül mindkét vezető rövid nyilatkozatot tett. Franz Vranitzky megállapította, hogy a magyar— osztrák kapcsolatok több évtizede kedvezően alakulnak, és ez hozzájárult a mai kedvező európai*1 politikai légkörhöz is. Vranitzky kitért a magyar vezetővel folytatott tárgyalásainak főbb témáira is: Közölte: biztosították egymást mindkét országnak . a Bécs—Budapest Világkiállítás közös megrendezésére irányuló szilárd szándékáról, és együttműködési készségéről. Az osztrák kormányfő a nagymarosi vízlépcső építését illetően leszögezte, hogy az ebben való osztrák közreműködés szerződéseken ajapul, e szerződések változatlanul érvényesek, és az osztrák félnek semmi oka sincs a közreműködés „megfontolására" vagy módosítására. Ugyanakkor kész részt venni a Magyarországon elhatározott kiegészítő környezetvédelmi beruházások megvalósításában. A tárgyalásokon szó volt a magyar határ menti osztrák területek természetvédelmi és idegenforgalmi fejlesztéséről ás, és Grósz Károly közölte, hogy Magyarország ebben is szívesen együttműködik Ausztriával. Az osztrák kancellár végül közölte, hogy tájékoztatta tárgyalópartnerét. Ausztria szorosabbra akarja fűzni kapcsolatait a Közös Piaccal, de csakis annak a követelménynek feltétlen teljesítésével, hogy Ausztria fenntartja örökös semlegességét. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában értékesnek, előremutatónak és őszintének nevezte Franz Vranitzkyvel folytatott tárgyalásait. Elmondta, hogy eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, és országaik életéről. Hangot adott véleményének, hogy a kancellár tavaly szeptemberi, budapesti látogatása óta még jobban megismerték egymást, s meg hasznosabbá vált a két ország közötti együttműködés is. — Nagyra értékeljük azt az érdeklődést, amely a hazánkban zajló változások iránt megnyilvánul Ausztriában. Munkatársaink tárgyalásain jelentős megállapodások előkészítéséről is szó volt, körvonalazódik egy újabb hosszú távú együttműködés koncepciója — hangsúlyozta Grósz Károly. — ' Örömmel mondhatom, hogy a tárgyalásokon az összes felvetődött kérdésben egyetértettünk. Nagyra értékeljük azt a találkozót, amelyet csütörtökön a Gazdasági Kamara székházában rendeztek, ahol az osztrák gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi élet vezetői, gyakorló szakemberek, menedzserek, üzletemberek mondták el véleményüket, tapasztalataikat, amelyeket (Foiytatás a 2, oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki ülésén támogatáscsökkentési programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Országgyűlés számára írásos tájékoztatást ad a novemberi* ülésszakon. Ügy döntött, hogy kezdeményezi a felszámolási és ez állami szanálási eljárásról szóló törvényerejű rendelét módosítását. Kezdeményezi továbbá az il'etékről szóló jogszabály korszerűsítéic A kormány előterjesztést fogadott el a szabványosításról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg u foglalkozási rehabilitáció korszerűsítéséről. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játékokon részt vett magyar küldöttség szerepléséről készített előterjesztést, s elismerését fejezte ki az érintetteknek a sikeres szereplésért. A kormány szóbeli tájékoztatást hallgatott meg a mozgássérültek rehabilitációjáról. A nemzetközileg elismert gyógyítómunka támogatására a Pető Alapítvány bővítését kezdeményezte A Minisztertanács végül felmentésekről és kinevezésekről határozott. Á P pavilon kínálata Koszorúzást ünnepség Szegeden A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója liszteletére ikpszorúzási Unnepseg lesz Szegeden, a Lenin-szobornál —a Rákóczi téren — november 7-én, hétfőn délelőtt 11 óraikor Az emlékezés virágait elhelyezik a megyei és a városi pártbizottság, a városi és a megyei tanács, a Hazafias Népfront, az szmt, a megyei KISZ-bizottság, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének va lamint a magyar és a szovjet fegyveres erök és testületek képviselői. Továbbá koszorúznak még a Textilművek MSZBT tagcsoport jának és az Ativizig pártbizottságának tagjai Stíhnpdt Andrea felvételei Minden második évben a Marx téri vá- megnövelt területen, átalakított áruszerke- iri pavilonok ideiglenes boltjai nyári pi- "=ttel. A következő időszakra a P pavilon . „ , „ . . . teljes területét bérii a Del-Tisza Menti henore költöznek. Aztán a vasar zara.-a Mész A 700 négy£etméter felén használtutan tobb-kevesebb héttel újra nyitnak, bútor-boltot, a másik felén pedig mezőgazNemegvszer korszerűsített. eladótérrel dasági áruházat rendeztek be \ V "